Lomb Kató, az apró termetű, elképesztő tudású és briliáns stílusú hölgy volt kishazánk első szinkrontolmácsa. Összesen huszonhét nyelven értett, ebből tizenhatot folyékonyan beszélt, és ezekkel keresett pénzt. Pályafutása során mind az öt kontinenst bejárta, tolmácsolt többek között Kodály Zoltánnak, Rákosinak és Christiaan Barnard orvosnak is, aki az első emberen végrehajtott szívátültetést végezte. Részt vett az UNESCO-üléseken is, később a Műegyetemen is tanított.
Középiskolai tanárai kifejezett nyelvi antitalentumnak tartották, sikereit nyelvtanulási módszerének tulajdonította. A pécsi Szent Erzsébet-leánygimnáziumban nyelvi antitalentumként tartották számon, és az érettségin egy kegyelemkettessel engedték át németből. Fel sem merült pályaválasztáskor, hogy humán területre menjen, így lett vegyész, fizikából és kémiából doktorált, ami klasszikus tévútnak bizonyult.
Szenvedélye volt a nyelvtanulás, a hobbija, a játéka, a teljesítménye, és idővel a hivatása. Egy interjúban úgy fogalmazott, neki egy nyelv rendszerét megismerni olyasféle izgalmat jelent, mint másnak egy keresztrejtvény. Éppen ezért nem nyelvkönyvekre és nem izzadtságra esküdött, ha a nyelvtanulásról kérdezték, bár a szorgalmat és a kitartást ő is a szükséges elemek közé sorolta. De azt vallotta, a nyelvtanulás leginkább - öröm.
Lomb Kató maga is unta a nyelvkönyvek mondvacsinált dialógusait, ezért kedvenc módszere az volt, hogy beszerzett egy eredeti regényt egy számára vadidegen nyelven, amelynek témája őt magát is érdekelte, és abból fejtette meg, silabizálta ki a nyelv alapjait: a nyelvtan lényegét és a legfontosabb szavakat.
Az önálló nyelvtanulás úttörője
Lomb Kató az önálló nyelvtanulásban hitt. A háború poklában is volt annyi lélekjelenléte és bátorsága, hogy szerzett egy magyar-orosz szótárt, s miközben odakint bombák süvítettek, riadt kiabálások hallatszottak, ő betűről-betűre olvasta az oldalakat, közben jegyzetelt, fordított. Két és fél év alatt sajátította el az orosz nyelvet.
Amikor a szovjet csapatok bejöttek Magyarországra, ő már folyékonyan beszélt oroszul. Amikor véget ért az ostrom, feljött Budapestre, mert addig vidéken bujkált a kétéves gyermekével. A romba dőlt házak között mászkálva kereste valami életet, és észrevett egy világító ablakot. Bekopogott az épület kapuján, és kiderült, hogy az a városháza. Egy barátságtalan bácsi nyitott ajtót, és kérdezte, hogy mit akar. Mondta, tud oroszul. Azonnal munkát kapott, mert azon kevesek közé tartozott, akik Budapesten oroszul tudnak. De nemcsak beszélni tudta a megszállók nyelvét, hanem írni is, sőt gépírni cirill betűs írógépen. Így segítette Lomb Frigyesnét, vagy ahogyan ismerjük, Lomb Katót álláshoz a nyelvtudása.
A történet különös fűszere, hogy ekkoriban életveszélyes volt oroszt tanulni, hiszen Magyarország háborúban állt a Szovjetunióval. Katónak egy könyvkötő ismerőse segített, aki néhány orosz ívet problémamentesen beköttetett a német nyelvkönyvébe, így Lomb a légiriadók alatt fejlesztette tökélyre a nyelvtanulási technikáját, aminek az alapszabálya az volt, hogy az ismeretlen szavaknál nem szabad lecövekelni, mindig csak a lényegre kell fókuszálni.
Kató Lomb képlete a hatékony nyelvtanuláshoz
Lomb Kató 10 pontja az eredményes nyelvtanuláshoz
Lomb Kató nyelvtanulási módszerét tíz fő pontban foglalta össze, melyek ma is rendkívül aktuálisak és hasznosak lehetnek mindazok számára, akik egy új nyelv elsajátítására vállalkoznak:
- Foglalkozz mindennap a nyelvvel: Ha többre nem jut idő, legalább egy tízperces monológ erejéig. A reggeli órák különösen értékesek e szempontból.
- Ha tanulási kedved túl hamar ellankad, ne "forszírozd", de ne is hagyd abba a tanulást: Vedd elő valamilyen formáját: olvasás helyett rádióhallgatást, leckeírás helyett szótárolvasást stb.
- Soha ne elszigetelt egységeket, hanem mindig kontextusba ágyazott szavakat, nyelvtani formákat tanulj.
- Soron kívül írj és vágj be minden olyan részmondatot, amelyet mint "előregyártott elemet" tudsz a beszélgetés során felhasználni.
- Szem előtt elvillanó reklámszöveget, kapuszámot, fül mellett elsuhanó beszélgetést még a fáradt agynak is pihenés gyorsan, "kapásból" önmagának lefordítani. Nézz (akár feliratozott) idegen nyelvű filmet, figyeld a slágerek szövegét is, légy kritikus a feliratok és reklámok megszövegezésével, nyelvtani szerkezeteivel. Használd ki, hogy a csapból is angol folyik.
- Betanulni azonban csak azt szabad, amit a tanár kijavított: Saját lektorálatlan írásaidat ne olvasgasd, nehogy a hiba beléd gyökerezzék. Ha egyedül tanulsz, a megtanulandó egység csak akkora legyen, amekkora kizárja a hiba lehetőségét.
- A különleges nyelvi fordulatokat mindig egyes szám első személyre alakítva jegyzed meg: Például „I am only pulling your leg - csak ugratlak.” Ezzel a mondatokat saját szövegként, "gondolatként" könnyebb megjegyezni.
- Az idegen nyelv: vár. Célszerű minden irányból egyszerre ostromolni: újság és rádió, szinkronizálatlan film és szakértekezés, tankönyv és a szomszédok vendége felől.
- Ne riasszon vissza a megszólalástól, hogy esetleg hibázol, de kérd meg a partneredet, hogy javítsa ki a hibáidat: És főleg ne sértődj meg ha - ami nem valószínű -, ezt meg is teszi. A szóbeli megszólalás megy nekünk a legnehezebben. Semmiképp sem szabad megijednünk, és a már nagyobb tudású ismerőseinknek sem szabad minket ledegradálni.
- Légy szilárdan meggyőződve arról, hogy nyelvzseni vagy: Ha tények az ellenkezőjét bizonyítják, inkább szidd az elsajátítandó nyelvet, a szótárakat vagy ezt a könyvecskét, mint tenmagadat.
A nyelvtanulás mint folyamat
Lomb Kató gyakran és kifejezett elszántsággal szállt szembe a nyelvtanuláshoz kapcsolódó előítéletekkel is. Nem igaz, vallotta, hogy jól csak gyerekként lehet elsajátítani egy nyelvet, és az sem, hogy szükséges hozzá a nyelvi környezet, vagyis a nyelvterületen eltöltött idő. Még azt is cáfolta, hogy kellene hozzá nyelvtehetségnek nevezett érzék. A nyelvtanulás elmélete szerint Máig nem tisztázott kérdés, hogy az idegen nyelvek elsajátításához való tehetség milyen mértékben adottság és milyen mértékben fejleszthető. Gardner hétrétegű intelligenciaelmélete szerint a nyelvi képesség ugyanolyan képesség, mint például a matematikai vagy a zenei és mindenkiben kicsit eltérő szintű. Az agyban található nyelvi és beszédközpontok fejlettségében is különbözünk, ami szintén befolyásolhatja nyelvérzékünket.
Sokan hallottuk már ismerőseinktől, hogy „Á, nekem úgysincs nyelvérzékem”, de a nyelvi képességek is a normális eloszlás mintáját követik, vagyis az emberek legnagyobb része az átlagos tehetségű kategóriába tartozik. Az „átlagos nyelvtanuló” tanul vagy dolgozik, tehát nem tud egész nap a nyelvtanulással foglalkozni, és sem nem nyelvzseni, sem nem antitalentum. Ez a leírás a nyelvtanulók legnagyobb részét lefedi. Az „átlagos nyelvtanulónak” hetente minimum 10 órát érdemes az adott nyelvvel foglalkoznia, és a napi szintű gyakorlás rendkívül fontos.
A nyelvtanulás elméletével kapcsolatban lásd az alábbi táblázatot:
| Kérdés | Lomb Kató álláspontja | Modern nyelvészet álláspontja |
|---|---|---|
| Nyelvérzék | Nem tehetség kérdése, hanem szorgalomé és elszántságé. | A nyelvi képesség fejleszthető, de az egyéni adottságok befolyásolják. |
| Kor | Jól csak gyerekként lehet elsajátítani? Nem igaz. | Bármely életkorban elsajátítható egy nyelv, bár a tanulási folyamat eltérő lehet. |
| Nyelvi környezet | Nem szükséges a nyelvterületen eltöltött idő. | Hasznos, de nem feltétlenül szükséges. Az aktív koncentráció a fontos. |
| Nyelvtan | A nyelvtani szabályok ismerete elengedhetetlen, de aktívan gondolkodni kell. | Fontos, de a kommunikációközpontú megközelítés is lényeges. |
| Szókincs | Olvasás útján sajátítható el, szótárakból. | Kontextusban való tanulás, asszociációk építése javasolt. |
| Kommunikáció | Önmagunkkal való beszélgetés, hibáktól való félelem leküzdése. | Aktív beszédgyakorlás, hibák korrigálása, kommunikációs stratégia. |
Szótanulás és olvasás
Lomb Kató gyakran kezdte a nyelvtanulást azzal, hogy nekiállt elolvasni a szótárat, bár ez a módszer mai szemmel unalmasnak és szárazon lexikálisnak tűnhet. Ezt a metódust szótármódszernek nevezte: a szótárakból a szavakon kívül elsajátítható az adott nyelv kiejtése és szóképzési szabályai is. A legkönnyebben tanulható szavak a könnyen párosítható, vizualizálható asszociációk miatt a főnevek. Utánuk következnek sorrendben az érzékelhető tulajdonságok, az igék, majd az elvont értelmű igék, és a kötőszavak.
Az olvasás révén sajátítható el a szókincs, a nyelvtani formák és az adott nyelv szerkezete. Ajánlott már a kezdetektől az adott nyelven elérhető könyvek olvasása, lehetőleg olyan szépirodalmi műveké, amelyek a nyelvet igényes, helyes formában, de még nem túl régiesen tartalmazzák. Nem baj, ha eleinte a szöveg nagy részét nem értjük, de ne álljunk le minden új kifejezésnél szótárazni - a folyamatos megszakítás vontatottá és unalmassá teszi az olvasást. Próbáljuk meg a kontextusból kitalálni, hogy mit jelenthetnek az adott szavak és mondatok, ehhez nagy segítséget jelent, ha olyan könyvet választunk, amit már ismerünk. A szinkronizálatlan filmek vagy számítógépes játékok hasonló hatással bírnak.
Kommunikáció és motiváció
A kommunikáció az az elem, aminek az elsajátításához elengedhetetlen a beszélgetőpartner, de ez nem jelenti azt, hogy magunktól nem tudnánk gyakorolni. Lomb Kató módszere az „önmagunkkal való beszélgetés”. Csak nézzünk körbe magunk körül, majd mondjuk el magunkban, az adott nyelven, ami a szemünk elé kerül. Ha ezt számos különféle helyszínen, például otthon, tömegközlekedésen, boltban, iskolában, munkahelyen megtesszük, az ismeretlen szavaknak pedig utánanézünk, akkor máris számos hétköznapi helyzetről lesz tudásunk az adott nyelven. Ha éppen van időnk magunkba nézni, fogalmazzuk meg, mit érzünk és mire gondolunk az adott pillanatban, esténként foglaljuk össze az adott nyelven, hogy mi történt velünk aznap.
Beszélgetés közben pedig, ha esetleg nem jut eszünkbe egy szó, ne essünk kétségbe, ne kezdjük el görcsösen keresgélni. Próbáljuk inkább az adott szót egy szinonimával, egy ellentétes értelmű szóval vagy pedig körülírással kifejezni. A nyelvi rugalmasságot és találékonyságot ez a módszer remekül fejleszti. A kiejtés másodlagos, szögezte le, és a saját kiejtését is a legtöbb nyelv esetében legfeljebb közepesnek ítélte. A lényeg a bátorság, a rendszeresség és az öröm, ez utóbbi a negyedik hatványon. Ha belegondolunk, teljesen igaza volt, hiszen azóta tanulmányok ezrei születtek arról, hogy a motiváció a tanulás kulcsa, enélkül marad a vér és a verejték, de sokszor elmarad az eredmény is.