Lomb Kató nyelvtanulási módszere a modern világban

Lomb Kató a legismertebb magyar szinkrontolmács, aki több mint húsz nyelvet tanult meg autodidakta módon. Módszere segítségével tizenhat nyelvvel keresett pénzt. Középiskolai tanárai kifejezett nyelvi antitalentumnak tartották, sikereit nyelvtanulási módszerének tulajdonította. Felmerül a kérdés, hogy vajon ez a módszer mások számára is használható-e, vagy csak a nyelvzsenik érhetnek el vele eredményeket, illetve volt-e valami különleges titka, vagy csak hatásosan kombinálta a tanulási módszereket? Cikkünkben ennek járunk utána.

Idegen nyelveket tanulni kifizetődő és hasznos befektetés. A több nyelvet beszélők jobban fizetett állásokat érhetnek el, könnyebben lépnek előre, és nem mellesleg agyuk öregedését is lelassíthatják. A nyelvtanulás iránti érdeklődés hatalmas, de a közoktatás nyelvtanítási módszereit jelentős kritikák érik, a nyelvtanulás folyamatát pedig sokan túl lassúnak és küzdelmesnek találják. A hatékonyabb nyelvtanulással kapcsolatban rengeteg kiadvány jelent már meg, ezek egyike Lomb Kató Így tanulok nyelveket című könyve. Cikkünkben ismertetjük a könyvben leírt nyelvtanulási módszert és megvizsgáljuk, hogy lehet-e hatékonyabb a jelenleg elterjedt tanulási metódusoknál.

Ki volt Lomb Kató?

Lomb Kató, született Szilárd Katalin, 1909 február 8-án látta meg a napvilágot. Édesapja szegények körorvosa volt egy baranyai kisvárosban. Kató latint és franciát tanult a polgári iskolában, később Pécsett az osztálytársaihoz képest - akikre német nevelőnő vigyázott, vagy sváb származásúak voltak - nem tudott jól németül. „Nagyon hátul kullogtam mögöttük” - mesélte a Friderikusz Showban. Ekkor még senki sem sejthette, hogy a világ első szinkrontolmácsainak egyike válik belőle, és nyelvtudásának köszönhetően bejárja majd a világot. Kettesre érettségizett németből, majd a középiskola után vegyésznek tanult, végül fizikából és kémiából doktorált a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen.

„Nem szeretjük egymást a vegyészettel, ő engem, én őt. Pontosság, manualitás, ami elengedhetetlen a vegyészeknél, bennem nem volt meg” - nyilatkozta Vitray Tamásnak az Ötszemközt című műsorban, már az 1970-es években. Amikor a ’30-as évek végén befejezte tanulmányait, nála tapasztaltabb szakemberek sem kaptak munkát, pláne ő kezdőként. Magánélete viszont jól alakult - Budapesten, Terézvárosban házasságot kötött a nála tíz évvel idősebb Laub (Lomb) Frigyes cégvezetővel: felvette férje nevét, így lett dr. Szilárd Katalinból Lomb Kató.

A kezdetek és a nyelvtudás kibontakozása

Diplomájának nem vette hasznát, nemsokára a második világháború is közbeszólt. Zsidó származása miatt Budapest ostroma előtt és alatt bujkálni kényszerült kisfiával. Férjét, aki szintén zsidó származású volt, békén hagyták a nyilasok, ugyanis elektromérnök volt a LAUB gyárnál, ahol létfontosságú hadifelszereléseket gyártottak.

1941-ben egy körúti antikváriumban rábukkant egy nagyon régi orosz-angol szótárra. „Megejtett a varázsa ennek a számomra idegen ábécének” - mondta. Hazarohant, és elkezdte tanulmányozni, illetve az orosz irodalomról is sokat olvasott a fordítások során. Az orosz akkor tiltott nyelv volt, rejtegetnie kellett a könyveket, a fiatal feleség a légiriadók alatt is tanult - egyedül, nyelvtanár nélkül. Két év alatt megtanult oroszul.

„Oroszul 1944 körül kezdtem tanulni, ami akkor még életveszélyes volt, hiszen háborúban álltunk a Szovjetunióval. Emlékszem, néhány orosz ívet beköttettem egy német nyelvkönyvbe, és amikor jött valaki, aki ráláthatott volna az olvasnivalómra, akkor a német résznél nyitottam ki, amikor elment, visszalapoztam az oroszhoz. Amikor a szovjet csapatok bejöttek Magyarországra, én már folyékonyan beszéltem oroszul.”

Amikor vége lett a háborúnak, próbált állás után nézni. „A felszabadulás heteiben jóformán az egyetlen olyan ember voltam, aki orosz, cirill betűs írógépen írni tudott, ez volt a fő attrakció benne” - fogalmazott. Így helyezkedett el 1945 februárjában az akkori főpolgármester tolmácsaként. Budapest romokban hevert, de égett a villany a polgármester irodájában, ő pedig bekopogott. „Megkérdeztem, nincs-e szükség tolmácsra. Azt mondták, hogy »ne beszéljen annyit, üljön le, és hívja fel a városparancsnokot«” - emlékezett vissza. Két év múlva már a Parlamentben találta magát, hogy a képviselőknek tolmácsoljon.

Lomb Kató nyelvtanulási elmélete és a „lingvista” fogalma

Lomb Kató tíz nyelven tudott beszélni és tolmácsolni, további haton szakirodalmat fordítani, szépirodalmat élvezni, és még tizenegyen megértette a publicisztikai szöveget. Összesen 16 nyelven keresett pénzt, de legalább 28 nyelvet ismert minimum az írott szöveg megértése szintjén. „Hogy hány nyelven tudok? Anyanyelvem csak egy van: a magyar. Az oroszt, németet, angolt, franciát elég jól tudom ahhoz, hogy bármilyen kombinációban rögtönözve tolmácsoljam vagy fordítsam. Spanyolhoz, olaszhoz, japánhoz, kínaihoz, lengyelhez kicsit hozzá kell készülnöm: ilyenkor saját naplófüzeteimnek ezeken a nyelveken írt részeibe szoktam belelapozgatni. A svéd, norvég, román, portugál, holland, bolgár és cseh irodalmat olvasom: az írott - politikai vagy műszaki - szövegeket fordítani tudom” - írta a Bábeli harmónia című kötetében 1988-ban.

Így tanulok nyelveket című könyve 1970-ben jelent meg, négy kiadást is megélt. Az utolsó kiadás megjelenésekor, 1995-ben újságíróknak így fogalmazott: „Nyelvtanulásnál sosem árt egy kis önvállveregetés. Az önkritika, a szorongás ugyanis bénítólag hat.” Azt vallotta, hogy a nyelvek elsajátításában az önbizalom és a jó módszer sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a nyelvtehetség. Nem hitt abban, hogy nyelvet csak fiatalon érdemes tanulni, a nyelv ugyanis Lomb Kató szerint nemcsak az emberi kapcsolatok építésének, hanem szellemi képességünk és lelki egyensúlyunk megőrzésének is hatékony eszköze. Meggyőződése volt, hogy nemcsak külföldön lehet jól megtanulni egy adott idegen nyelvet. „A nyelv az egyetlen, amit rosszul is érdemes tudni, mert amíg egy orvos nem hibázhat, mert egy beteg életébe is kerülhet, egy rosszul elmondott, de mégis érthető nyelvtöréssel azért valamire megyünk” - ez volt a leghíresebb mondása.

Nyelvzseni volt, de ő saját magát nem tartotta annak. Írásaiban szívesen használt egy saját maga által kitalált, a nyelvtanulásban használt egyenletet: ráfordított idő × motiváció / gátlás = eredmény. Vagyis ha tudjuk, mit akarunk elérni a nyelvtanulással, emellett a legszorosabb munkabeosztás mellett is ráfordítunk mindennap legalább tíz percet, továbbá félre tudjuk tenni a megszólalástól való félelmünket, akkor könnyű dolgunk lesz. Mindig a nyelvtanulás örömteli részébe kapaszkodott, unta a nyelvkönyvek mondvacsinált dialógusait, nyelvtanárhoz soha nem járt. Ehelyett az volt a szokása, hogy beszerzett egy jó regényt idegen nyelven, és abból fejtette meg az adott nyelv alapjait, nyelvtanát és a szavakat.

Saját magát legszívesebben „lingvistának” nevezte (szembeállítva a nyelvész kifejezéssel), olyan emberre utalva, aki praktikus célokból, érdeklődésből sajátít el több nyelvet. Hosszú életét - saját bevallása szerint - nem is a nyelvtudás, hanem a nyelvtanulás világította be.

Lomb Kató tíz pontja a hatékony nyelvtanuláshoz

Lomb Kató nem jött rá semmilyen különleges nyelvtanulási titokra. Megalkotott viszont egy remek módszertant, ami a digitális technológia fejlődésével csak még inkább használhatóvá vált. A módszer legfontosabb elemei a rendszeres gyakorlás; az, hogy a tanuló élvezze a tanulás folyamatát, és a kiegyensúlyozott haladás, amely egyik nyelvi részterületre sem fektet különös hangsúlyt a többi rovására. A módszer kritikájaként felhozható, hogy a nyelvet nem elég megtanulni, hanem aktívan gyakorolni is kell, különben a tudás elsorvad. Lomb Kató nyelvtanulási módszerét tíz fő pontban foglalta össze: ezek a tanácsok mindenkinek hasznosak lehetnek, aki egy új nyelv megtanulására vállalkozik.

1. Foglalkozz mindennap a nyelvvel - ha többre nem jut idő, legalább egy tízperces monológ erejéig. A reggeli órák különösen értékesek e szempontból: ki korán kel, szókincset lel.
2. Ha tanulási kedved túl hamar ellankad, ne „forszírozd”, de ne is hagyd abba a tanulást. Vedd elő valamilyen formáját: olvasás helyett rádióhallgatást, leckeírás helyett szótárolvasást stb.
3. Soha ne elszigetelt egységeket, hanem mindig kontextusba ágyazott szavakat, nyelvtani formákat tanulj.
4. Soron kívül írj és vágj be minden olyan részmondatot, amelyet mint „előregyártott elemet” tudsz a beszélgetés során felhasználni.
5. Szem előtt elvillanó reklámszöveget, kapuszámot, fül mellett elsuhanó beszélgetést még a fáradt agynak is pihenés gyorsan, „kapásból” önmagának lefordítani.
6. Betanulni azonban csak azt szabad, amit a tanár kijavított. Saját lektorálatlan írásaidat ne olvasgasd, nehogy a hiba beléd gyökerezzen. Ha egyedül tanulsz, a megtanulandó egység csak akkora legyen, amekkora kizárja a hiba lehetőségét.
7. A különleges nyelvi fordulatokat mindig egyes szám első személyre alakítva jegyezd meg. Például „I am only pulling your leg - csak ugratlak.”
8. Az idegen nyelv: vár. Célszerű minden irányból egyszerre ostromolni: újság és rádió, szinkronizálatlan film és szakértekezés, tankönyv és a szomszédok vendége felől.
9. Ne riasszon vissza a megszólalástól, hogy esetleg hibázol, de kérd meg a partneredet, hogy javítsa ki a hibáidat. És főleg ne sértődj meg ha - ami nem valószínű -, ezt meg is teszi.
10. Légy szilárdan meggyőződve arról, hogy nyelvzseni vagy. Ha tények az ellenkezőjét bizonyítják, inkább szídd az elsajátítandó nyelvet, a szótárakat vagy ezt a könyvecskét, mint tenmagadat.

A módszer relevanciája a digitális korban

A Lomb Kató által leírt nyelvtanulási módszer alapjai ma is érvényesek, sőt, a modern technológia még inkább támogatja az alkalmazását. Az okostelefonok, az internet, a videómegosztók és a letölthető alkalmazások rengeteg lehetőséget kínálnak a mindennapi, kontextusba ágyazott nyelvgyakorlásra.

Nyelvtan és szókincs tanulása

Lomb Kató rendszere azt tűzi ki célul, hogy a tanuló ne csak száraz nyelvtant és példamondatokat ismételgessen egy tankönyv alapján, hanem építse fel saját magában a nyelvet. A nyelvtani szabályok használata és ismerete elengedhetetlen, ám a nyelv csak akkor sajátítható el megfelelően, ha a tanuló aktívan gondolkodik is az elsajátítása közben, nem csak bemagolja a szabályokat. Ez a tanulási módszer eltér a közoktatásban jellemző tankönyvalapú, nyelvtan- és szókincsorientált rendszertől. A merev szabálytanulásra építő megközelítés nem készít fel a különféle szituációkhoz való rugalmas alkalmazkodásra, és nem ismertet meg a tankönyvitől eltérő, köznapi „beszélt” nyelvvel.

Lomb Kató gyakran kezdte a nyelvtanulást azzal, hogy nekiállt elolvasni a szótárat, bár ez a módszer mai szemmel unalmasnak és szárazon lexikálisnak tűnhet. Ezt a metódust szótármódszernek nevezte: a szótárakból a szavakon kívül elsajátítható az adott nyelv kiejtése és szóképzési szabályai is. A legkönnyebben tanulható szavak a könnyen párosítható, vizualizálható asszociációk miatt a főnevek. Utánuk következnek sorrendben az érzékelhető tulajdonságok, az igék, majd az elvont értelmű igék, és a kötőszavak. A szavak tanulásához a szószedetek készítése a legelterjedtebb metódus - egyik oldalra az idegen nyelvű, a másik oldalra a magyar szavak kerülnek. A szószedetek nagy problémája viszont, hogy a monoton rendbe szedett szópárokhoz nem kapcsolódik asszociáció, ráadásul hamar megunható a módszer. Érdemes egyes szavakat más színnel, kisebb, nagyobb vagy más stílusú betűkkel írni: az ilyenformán kidekorált szószedet kevésbé engedi lankadni a figyelmet.

Olvasás és hallás utáni értés

Az olvasás révén sajátítható el a szókincs, a nyelvtani formák és az adott nyelv szerkezete. Ajánlott már a kezdetektől az adott nyelven elérhető könyvek olvasása, lehetőleg olyan szépirodalmi műveké, amelyek a nyelvet igényes, helyes formában, de még nem túl régiesen tartalmazzák. Nem baj, ha eleinte a szöveg nagy részét nem értjük, de ne álljunk le minden új kifejezésnél szótárazni - a folyamatos megszakítás vontatottá és unalmassá teszi az olvasást. Próbáljuk meg a kontextusból kitalálni, hogy mit jelenthetnek az adott szavak és mondatok, ehhez nagy segítséget jelent, ha olyan könyvet választunk, amit már ismerünk. A szinkronizálatlan filmek vagy számítógépes játékok hasonló hatással bírnak.

A könyvből tanulás nagy hátránya, hogy nem ad segítséget a beszédértés és a kiejtés megtanulásához. Lomb Kató segítségképp a magyar vagy a moszkvai rádió adásait ajánlja, amelyek több nyelven is bemondták a híreket, ezzel hallgatójuk egyszerre kapott ízelítőt a kiejtésből és kulcsot a tartalom megértéséhez. Ma, a videómegosztók, a választható szinkronnal ellátott DVD filmek, az mp3 lejátszók, az autókba épített CD lejátszók és a mobiltelefonon hallgatható hanganyagok világában már csak mosolyogni és ámulni tudunk ezen. De a szabály változatlan: keressünk olyan idegen nyelvű, valós (tehát nem nyelvtanulók számára készült, mesterkélt) hanganyagokat, amelyek tartalmát hozzávetőlegesen ismerjük vagy ki tudjuk következtetni, és ez alapján szokjuk, majd tanuljuk a beszédértést.

Kommunikáció és modern eszközök

A kommunikáció az az elem, aminek az elsajátításához elengedhetetlen a beszélgetőpartner, de ez nem jelenti azt, hogy magunktól nem tudnánk gyakorolni. Lomb Kató módszere az „önmagunkkal való beszélgetés”. Csak nézzünk körbe magunk körül, majd mondjuk el magunkban, az adott nyelven, ami a szemünk elé kerül. Írjuk le magunkban, hogy milyen tárgyakat és embereket látunk, jellemezzük őket, és próbáljuk megfogalmazni, milyen folyamatok történnek éppen. Ha ezt számos különféle helyszínen, például otthon, tömegközlekedésen, boltban, iskolában, munkahelyen megtesszük, az ismeretlen szavaknak pedig utánanézünk, akkor máris számos hétköznapi helyzetről lesz tudásunk az adott nyelven. Ha éppen van időnk magunkba nézni, fogalmazzuk meg, mit érzünk és mire gondolunk az adott pillanatban, esténként foglaljuk össze az adott nyelven, hogy mi történt velünk aznap. Beszélgetés közben pedig, ha esetleg nem jut eszünkbe egy szó, ne essünk kétségbe, ne kezdjük el görcsösen keresgélni. Próbáljuk inkább az adott szót egy szinonimával, egy ellentétes értelmű szóval vagy pedig körülírással kifejezni. A nyelvi rugalmasságot és találékonyságot ez a módszer remekül fejleszti.

Ide tartozó általános tévhit, hogy a külföldön való huzamosabb tartózkodás, „automatikusan” jelentős nyelvi fejlődést jelent. A nyelvi fejlődés csak akkor következik be, ha maga a nyelvtanuló is aktívan koncentrál a tanulásra. Máig sokan esnek abba a csapdába, hogy külföldi tartózkodás után visszatérve azonnal, készülés nélkül nyelvvizsgázni akarnak, de megbuknak, mert a specifikus, általában írásbeli feladatokra csak a kinttartózkodás önmagában nem készít fel.

Kiejtést gyakorolni nem nagyon lehet másképp, mint beszéddel. Lomb Kató tanácsa, hogy amint csak tudunk, keressünk olyan anyanyelvi „tanárt” (betelepült szomszédot, távoli rokont, cserediákot, stb. - vagy ha megtehetjük, valóban egy nyelvtanárt), aki hajlandó velünk használni az idegen nyelvet, és hajlandó a hibáink javítására is. Ma már egy társalgópartnerhez sem kell olyan szerencsésnek lennünk, hogy találjunk egy éppen a mi városunkban tanuló cserediákot, skype segítségével bármilyen országba „áttelefonálhatunk”.

Lomb Kató előtt az előző század derekán még csak az antikváriumok és a könyvtárak álltak nyitva, számunkra viszont már itt van az internet kiapadhatatlan forrása, ahol bárki találhat bármely nyelven olyan olvasnivalót, amely érdeklődést kelt benne és viszi előre a nyelvtanulás útján, nem is beszélve az egyéb lehetőségekről. A nyelvkönyveket és a szótárakat pedig egészen új alapokra helyezte a technika. Már léteznek olyan alkalmazások, amelyek egyszerre szótár, úti zsebkönyv, nyelvtankönyv és élő kvíztár, az angol egynyelvű szótárt pedig keresni sem kell, az eleve integrálva van az okostelefonok rendszerébe. Ugyanezek a lehetőségek elérhetők az interneten, honlapokon, letölthető programokban, akár ingyen.

tags: #lomb #kato #igy #tanulok #nyelveket #mobi