A szülési trauma és a hüvelyi változások: Amit minden nőnek tudnia kell

A várandósság és a szülés hatalmas változásokat hoz a női testben és lélekben. Bár a gyermek érkezése örömteli esemény, a szülés folyamata - legyen az hüvelyi vagy császármetszés - gyakran jár fizikai és lelki megpróbáltatásokkal, melyek hosszú távon is befolyásolhatják az anya életét. Fontos, hogy ezekről a kihívásokról nyíltan beszéljünk, és megfelelő támogatást kapjunk a felépüléshez.

A szexuális élet a szülés után: Mikor és hogyan?

A szülést követő időszakban a szexuális együttlét egyike lehet azon tevékenységeknek, melyekre a legkevésbé vágyik az újdonsült anya. Nincs egyértelműen meghatározott idő, hogy szülést követően mennyit kell várni a szexszel, azonban általánosságban elmondható, hogy érdemes megvárni az első kontrollvizsgálatot a szülész kezelőorvosánál, függetlenül attól, hogy császármetszés vagy hüvelyi szülés történt-e.

A testben történő hormonális változások miatt hüvelyszárazság és fájdalom jelentkezhet, különösen a szoptatás időszaka alatt. Fájdalmat tapasztalhat közösüléskor, ha a szülés folyamán hüvelyi- vagy gátsérülés történt, illetve gátmetszés esetén is fájdalmas lehet a szex. Amennyiben hüvelyi szülés során sebészi beavatkozást igénylő hüvelyi sérülése keletkezett, mindenképpen érdemes megvárni a kontrollvizsgálatot a szexuális együttléttel, hogy kiderüljön, meggyógyultak-e a sérülései.

Segítség a kellemetlen tünetek enyhítésében

Az alábbi módszerek segíthetnek enyhíteni a szülés utáni panaszokat és kellemetlenségeket:

• Csillapítsa a fájdalmat! A szexuális együttlét előttre időzített meleg fürdő, fájdalomcsillapító gyógyszerek, valamint a húgyhólyag kiürítése enyhítheti a panaszokat.
• Használjanak síkosítót! Hüvelyszárazság esetén segíthet enyhíteni a panaszokat. Szülést követően gyakran lehet szükség síkosítóra a szexuális együttléthez akkor is, ha korábban erre nem volt szükség.
• Kísérletezzenek! A hüvelyi behatolás helyett próbáljanak ki egyéb módszereket, pl. masszázst, orális szexet. Mondja el partnerének, mi esne jól önnek, mire vágyik.
• Csak lassan a testtel! Ne siessenek, szánjanak elegendő időt az előjátékra és a szexre, így könnyebben ellazulhat, és több ideje van ráhangolódni.

Amennyiben továbbra is fájdalmat vagy kellemetlenséget tapasztal, mielőbb konzultáljon orvosával a kezelési lehetőségekről!

Fizikai változások és szülési sérülések

A szülés a női test számára hatalmas erőfeszítés, természetes, ha időre van szükség a regenerálódáshoz. A várandósság, a vajúdás és a szülés során megváltozhat a medencefenék izomzata. Ezen izmok felelősek a húgyhólyag, a méh, a belek és a végbél stabilizálásáért. Az izomzat sérülése következtében megváltozhat az érzet szex közben. A medencefenék izmait erősítő intimtorna-gyakorlatok segíthetnek az izmok tónusának visszanyerésében.

A hüvelyi szülés hatalmas megterhelést jelent a hüvely falára és a kismedencei izmokra, sőt a hüvely és a gát is komoly sérülést szenvedhet közben. A szülés során előfordulhatnak szülési sérülések, amelyek a hüvelyhám apró sérülésétől, a hüvelyi szakadástól akár a medencefenék sérüléséig terjedhetnek. A hüvelyi úton szülő nők közül 4-ből 3 nőnél fordul elő gátszakadás vagy gátmetszés.

A várandós nők teste a terhesség kilenc hónapja alatt folyamatosan alakul, és ezek a változások nem érnek véget a szüléssel. Sőt. A szülést követő új panaszok fellépése nem elsődlegesen a szülés útjától (hüvelyi vagy császár) függ, hanem sokkal inkább a szülés módjától (elhúzódó, szupergyors, vákuum, fogó) és rizikófaktoraitól (magzat mérete, anya életkora, egészségi állapota). Ezek a problémák sokrétűek, a szülést követő években 64% számára a szex volt fájdalmas, 60%-uk vizelettartási panaszokkal küzdött, megközelítően 77%-uknak pedig erős deréktáji és hátfájdalommal kellett együtt élnie.

Gyakori problémák és kezelésük

• Szülés utáni vérzés: A gyermekágyi időszakban a nők teste elkezd regenerálódni, ennek része a hetekig elhúzódó vérzés. Függetlenül attól, hogy a kismama hüvelyi úton vagy császármetszéssel szült, számítani lehet rá.
• Hüvely tágulása: Sok nő félelme, hogy a hüvelye kitágul a szülés után, és tönkrevágja a szexuális életét. A vagina nagyon rugalmas, de szülés után nem ugrik vissza az eredeti állapotába, a regenerálódás eltarthat hónapokig, de akár évekig is. A hüvely izomzatának megerősítésében sokat segíthet az intim torna, a helyes táplálkozás, és ha tudatosan figyelünk a testsúlyunkra szülés után.
• Hüvelyszárazság: A szülés után hirtelen csökken a hüvelyváladék termelődését is serkentő ösztrogén mennyisége, ez a szoptatással tovább apad. Ez kellemetlen érzést okozhat, sőt fájdalmassá teheti a nemi érintkezést. A hormonmentes Cikatridina hüvelykúp segítséget jelenthet a tünetek enyhítésére.
• Vizelet inkontinencia: A szülést követő pár hónapban a nők egyharmada szenved vizeletinkontinenciától. Hatékony megoldás lehet a medencefenék izmainak megerősítése például Kegel-tornával.
• Aranyér: Szintén gyakori problémának számít a várandósság harmadik trimeszterében és a szülés utáni, körülbelül 6 hétig tartó időszakban.

Kismedencei rehabilitáció

A szakemberek véleménye az, hogy a szülési sérülések miatt a szakmai protokoll részévé kellene tenni a kismedencei rehabilitációt a szülés utáni első évben, hogy az anyai szervezet ismét megerősödjön és megfelelően működjön. Erről gondoskodik a szakember által vezetett biofeedback tréning és az otthoni tornagyakorlatok, amely segítségével megerősíthetők a törzs, a medencefenék elgyengült izmai és a hüvelyfal is. Ha pedig ez a módszer önmagában nem hozza meg a kellő eredményt, nem ördögtől való a modern orvostudomány vívmányainak felhasználása sem. Az intimlézer terápia például hatékonyan stimulálja a kismedencei szöveteket, helyreállítva azok keringését és feszességét.

A császármetszés mint szülési trauma

A császármetszés sokaknak megváltás, életmentő műtét vagy akár a könnyebb út, mert sokan rettegnek a természetes szüléstől, így van, aki kifejezetten kéri a programozott császárt. Azonban sok császáros anyuka számára mégis sokáig tart feldolgozni és elfogadni, hogy nem sikerült természetes úton életet adni a gyermeküknek. Ez az olykor ambivalens érzés független a gyermek iránt érzett szeretettől és hálától, hogy az valóban egészséges.

A császármetszés által kiváltott érzések

• Kudarc: Sok nő kudarcként éli meg, hogy az élet egyik legfontosabb feladatát nem tudta természetes úton teljesíteni, ahogyan azt az ősei tették.
• Hiány: Ha egy egészséges várandósság vagy egy természetesnek induló szülés végül császármetszéssel végződik, az sok anyában okozhat hiányt amellett, hogy közben amúgy rendkívül hálás lehet a tudománynak.
• Beleszólás: Különösen azokban az anyákban, akik programozott császármetszéssel szülnek, gyakran merül fel az az érzés, hogy beleszóltak a természet dolgába, így a babájuk „nem akkor született meg, amikor ő szeretett volna”.

A szülési trauma fogalma és feldolgozása

A szülési trauma kapcsán, ami eszünkbe jut, az általában valami orvosi trauma: komolyabb egészségügyi komplikációk, fizikai sérülés, haláleset. Emellett azonban van sok nő, akinek bár egészségesen született a kisbabája, mégis traumatizálódott a szülés során. Ezt nevezzük szülési traumának. A szülési trauma kockázatát csökkenthetjük a felkészüléssel, ha tudjuk, hogyan szeretnénk szülni, és persze sok múlik az egészségügyi dolgozók hozzáállásán.

Sajnos előfordul, hogy a kelleténél gyakrabban alkalmaznak rutinszerű szülésindítást, gyógyszeres méhösszehúzódás-erősítést, ami megzavarhatja az amúgy természetes folyamatot, és így az indokoltnál gyakrabban végződhet a szülés traumatikusan, császármetszéssel vagy akár mindkettővel. Sok esetben a nők nem kapnak kellő tájékoztatást, így rengeteg olyan kórházi beavatkozáson esnek keresztül, amire nincsenek felkészülve, elválasztják őket a babájuktól az első pár órában, nem lehet jelen az édesapa, amit egy frissen szült nő nagyon komoly traumaként élhet meg.

A szülésélmény jelentősége

Mindenkinek van szülésélménye, ha más nem, akkor a sajátunk, ami meglepően sok tudattalan dolgot hordoz magában. Szülő nőként ez egy nagyon szubjektív élmény, amit senki más nem érezhet át, és lehet, hogy az érintett is csak hónapok, évek múlva képes magában helyre tenni. Ugyanakkor a születésünk módja meghatározó lehet a későbbi fizikai és lelki egészségünk szempontjából is. A világra érkezés módja tudattalanul befolyásolhatja kapcsolatainkat, döntéseinket, amelyek transzgenerációsan is nagyon erősen hatnak.

A szülés elmedikalizálódása a kórházakba szorította a szülést, elszemélytelenedetté téve azt. Ez nem segíti elő az ilyenkor olyan fontos elengedett állapot kialakulását. Sőt, korábbi, (nemi) erőszakkal kapcsolatos élmények is aktiválódhatnak ebben a kiszolgáltatott helyzetben. A császármetszés még kiszolgáltatottabb helyzetet teremt, mint a hüvelyi szülés.

A szülési trauma feldolgozása

A szülésélmény feldolgozása fontos az önértékelés, az önbizalom, valamint a babával és a férjjel való kapcsolat szempontjából is. Nagyon fontos azonban tudatosítanunk magunkban, hogy semmi sem visszafordíthatatlan. Merjünk beszélni a szüléssel kapcsolatos érzéseinkről, hiszen minden érzésnek létjogosultsága van. Ha kell, keressünk fel egy szülésfeldolgozó csoportot vagy pszichológust, de számos könyv, videó, cikk és támogató csoport is elérhető már a témában.

Az EMMA segélyVonal (ingyenes: 06 80 414 565) egy klasszikus értelemben vett lelkisegély vonal, amely támogatást nyújt a nőknek, emellett megbízható információ megtalálásában is tud segíteni, a gyermek iránti vágy megjelenésétől egészen a gyermekek intézménybe kerüléséig.

A hüvelyi mikrobiom szerepe a termékenységben és a szülés utáni regenerációban

A hüvelyi mikrobiom a női hüvelyben élő mikroorganizmusok (főként baktériumok) összessége. Az elmúlt évek kutatásai rámutattak arra, hogy a női reproduktív traktus mikroorganizmus-közössége (mikrobiomja) fontos szerepet játszik a termékenységben és a terhesség kimenetelében, nem beszélve a szülés utáni regenerációról.

Egy egészséges, Lactobacillus-dominanciájú mikrobiom véd a kórokozóktól és fenntartja az optimális hüvelyi pH-t, ami kedvez a spermiumok életképességének és mozgásának. A diszbiózissal járó krónikus enyhe gyulladás és nyálkahártya-irritáció akadályozhatja a megtermékenyülést és már a korai szakaszban gátolhatja az embrió fejlődését. Egy friss meta-analízis például kimutatta, hogy a hüvelyi diszbiózisban szenvedő nőkben szignifikánsan gyakoribb a korai vetélés, mint azoknál, akiknek normál hüvelyflórájuk van.

A hüvelyi mikrobiom állapota az asszisztált reprodukció (IVF, ICSI) sikerét is befolyásolja. Egy dán vizsgálat szerint az IVF eljárásra jelentkező nők 28%-ánál találtak hüvelyi diszbiózist (ebből 21% bakteriális vaginózist), gyakran tünetmentesen. Azoknál a nőknél, akiknél abnormális volt a hüvelyflóra, mindössze 9% volt a klinikai terhesség aránya, míg a normál hüvelyflórájú nők csoportjában ez az arány 44% volt.

A terhesség korai elvesztésének (vetélés) kockázatát is befolyásolja a reproduktív mikrobiom állapota. Több tanulmány kimutatta, hogy a vaginális diszbiózis gyakoribb a visszatérő vetéléssel küzdő nőkben, mint egészséges kontrollokban. De nemcsak a vetélés, hanem a koraszülés kockázata is összefüggésben áll a védelmet nyújtó Lactobacillusok arányával. A bakteriális vaginózis, az aerob vaginitisz vagy akár egy „átmeneti” vegyes flóra mind hajlamosító tényező a koraszülésre.

A mikrobiom a baba szempontjából

A hüvelyi szülés során a baba áthaladva a szülőcsatornán természetes úton találkozik az anya jótékony baktériumaival, amely az immunrendszer „oktatásának” első lépcsője. Ennek köszönhetően a baba első mikrobái között nagy arányban vannak Lactobacillusok és Bifidobacteriumok, melyek az anya hüvelyflórájához hasonlóak. Ezek a jótékony baktériumok fontosak a normál bélflóra kialakulásához, valamint hozzájárulnak az immunrendszer megfelelő éréséhez és a tápanyagok felszívódásához.

Ugyanakkor fontos kihangsúlyozni, hogy a császármetszés gyakran életmentő és elkerülhetetlen beavatkozás, melynek előnyei sokszor messze felülmúlják a kockázatait az anya vagy a baba egészségének védelmében. A cél tehát nem a császármetszések indokolatlan kerülése, hanem hogy felismerjük: az így született babáknál tudatosan támogathatjuk a mikrobiom és az immunrendszer fejlődését (például szoptatással, probiotikumokkal).

Statisztikai adatok a szülési traumákról

Magyarországon évente átlagosan 95 ezer szülés történik, természetes úton vagy császármetszéssel. A hüvelyi szülésen átesett nők között azonban ijesztően magas azoknak az aránya, akik egészségügyi problémákra panaszkodnak az azt követő egy évben, a statisztikák szerint az 50-80%-ot is eléri az arányuk!

A Cosmopolitan tette meg 2016 szeptemberében azt a lépést, hogy összegyűjtötte és a nyilvánosság számára megjelenítette az elmúlt évek kutatásainak ide vonatkozó adatait. A cikk üzenete a valóságot tükrözte: a való életben a terhesség és a szülés a női test számára hatalmas trauma.

Íme egy összefoglaló táblázat a szülés utáni panaszokról nemzetközi kutatások alapján:

Fontos tudatosítanunk, hogy az anyai halálozáson kívül sajnos nincs nyilvános magyar adat a szülés során elszenvedett anyai sérülésekre vonatkozóan. Azonban nagyon valószínű, hogy a magyar nők körében legalább olyan gyakori a szülés utáni kismedencei panasz, mint Európa más országaiban. Csak nem vizsgáljuk, nem foglalkozunk vele. Évente Magyarországon 90-95 ezer szülés történik, és a statisztikák alapján jó eséllyel több tízezer nőt, akár 50-80%-ukat éri olyan trauma, amiből hónapokig, akár évekig tart a gyógyulás. A sérülések nyomán keletkező tüneteknek pedig szinte mindegyike az „intim” kategóriába tartozik, amiről ugye nem beszélünk.

tags: #huvely #trauma #szules