Sok mindenre gondol az ember, mikor azzal szembesül, hogy nem akar megfoganni a várva-várt kisbabája. Okként elsősorban hormoneltérések, a szaporítószervek problémája jelenik meg lelki szemeink előtt, álmunkban sem gondolnánk, hogy egy olyan gond van a háttérben, mint az ételérzékenység. A lisztérzékenység (cöliákia) a vékonybél krónikus, felszívódási zavarokkal járó megbetegedése, melyet a táplálkozás során bevitt növényi fehérje, a glutén vált ki az erre fogékony embereknél. Becslések szerint százból két embernél az alapélelmiszernek számító liszt káros autoimmun folyamatokat indít el.
A gluténérzékenység tünetei és felismerése
A lényeg, hogy gabonafélék fogyasztását követően kellemetlen tüneteket tapasztalnak az érintettek. Mivel azonban ezek a tünetek nem specifikusak, mindenre gondolnak eleinte, csak a gluténérzékenységre nem. A betegség tünetei a hasmenés, a hasi görcsök és a csecsemők súlygyarapodásának elmaradása nem jelentkeznek egyformán mindenkinél. Klasszikus, ám nem csak a lisztérzékenységre jellemző tünet a hasmenés, a puffadás, valamint a nagytömegű, laza (gyakran bűzös) széklet.
Az embernek sok, banális ok juthat eszébe az ilyen tünetek kapcsán, és eszébe sem jut egy krónikus betegség. Lehet vírus, lehet, hogy ettünk valamit, ami már megromlott, de lehet akár menstruáció miatt is. Ennek oka, hogy a gabonafélékben lévő glutén károsítja a vékonybélben lévő bélbolyhokat, ami hosszútávon táplálékhiányhoz, vitaminhiányhoz vezet. Egy idő után a glutén a bélbolyhok sorvadását okozza, csökkentve ezáltal a vitaminok és a vas felszívódását, így vérszegénységhez, osteoporozishoz és megnövekedett halálozáshoz vezetve.
Meddőség és nőgyógyászati vonatkozások
A nem diagnosztizált lisztérzékenység gyakori ok női meddőség esetén is. A gluténérzékeny nőknél nem ritkák a menstruációs zavarok, aminek következtében nehezebben lesznek terhesek. Ennek az az oka, hogy a transzglutamináz enzim nagyon gyakori a reproduktív szervrendszerben, ezért értelemszerűen befolyásolni is tudja annak működését. Ismétlődő vetélések, méhen belüli elhalás (illetve egyéb kutatások alapján ismeretlen eredetű meddőség) esetén feltétlenül indokolt a cöliákia kizárása!
Dr. Polgár Marianne arra figyelmeztet, hogy felnőtteknél gyakran csak a tápanyag- és nyomelemhiány miatt kialakuló betegségek kapcsán diagnosztizálják a betegséget. Gyakran csak alacsony növés, a nemi érés késése, vagy felnőtteknél meddőség, indokolatlan vérszegénység lehet az egyetlen tünet.
Az orvosok vizsgálják az étel és a termékenység közötti kapcsolatot
Szülés és a cöliákia összefüggései
A kutatók 2000 olyan gyerek adatát elemezték, akiket cöliákiával vagy egyéb gyomor-bél betegséggel kezeltek. Szignifikáns az összefüggés a cöliákia és a császármetszés között. A tudósok valószínűnek tartják, hogy a császármetszés kapcsán az újszülöttek nem szerzik meg azt a baktériumflórát, mint a hüvelycsatornán áthaladó magzatok. Green úgy véli, a császármetszéssel születettek tudomására kell hozni, hogy nagyobb az esélyük a cöliákiára, ezért jobban figyeljék a betegség tüneteit.
A szülők általában a glutén tartalmú ételek bevezetését követő hetekben-hónapokban észlelik, hogy a gyermek széklete megváltozott, gyakori hasmenés jelentkezik, a kicsi nyűgös, puffad, a hasát fájlalja. Fontos, hogy a fejlődési rendellenességek megelőzése érdekében már gyermekkorban gondoljunk a betegség lehetőségére, ám sokaknál csak felnőttkorban jelentkeznek az első tünetek.
Diagnosztika és vizsgálati módszerek
A lisztérzékenység (cöliákia) diagnosztizálása könnyű, ha gondolunk rá, de a szerteágazó tünetek miatt sokszor akár egy évet is késhet a felismerés. A diagnózis felállításához a következő lépések szükségesek:
- Vérvétel: A gluténérzékenységre jellemző antitestek (antiendomysium és szöveti transzglutamináz) kimutatása.
- Endoszkópia: A vékonybél nyálkahártyájának biopsziás mintavétele a bélbolyhok állapotának ellenőrzésére.
- Kórelőzmény: Az atípusos tünetek (fáradékonyság, bőrtünetek) feltérképezése.
Fontos kiemelni, hogy a vizsgálatok akkor adnak biztos eredményt, ha a páciens addig rendszeresen fogyaszt glutént, gluténmentes diéta mellett a betegség fennállása nem igazolható és nem zárható ki.
A kezelés alapja: A gluténmentes étrend
A lisztérzékenységre nincs gyógymód, egyetlen kezelési lehetősége a teljes, élethosszig tartó gluténmentes étrend. Ha ezt sikerül maradéktalanul megvalósítani, a beteg tünetei megszűnnek, a szöveti eltérések rendeződnek. Az alábbi táblázat segít eligazodni a fogyasztható és tiltott élelmiszerek között:
| Tiltott élelmiszerek | Fogyasztható élelmiszerek |
|---|---|
| Búza (liszt, búzacsíra), rozs, árpa | Burgonya, rizs, kukorica |
| Maláta, tönkölybúza, durumbúza | Köles, hajdina, szója, bab, borsó |
| Sör, whiskey, vodka | Gyümölcsök, zöldségek |
| Maltodextrin, nápolyi, keksz | Halak, húsok, tejtermékek |
Bár a diéta betartása nem könnyű, a glutén teljes kihagyása teljes gyógyuláshoz vezet. Érdemes dietetikusi segítséget is kérni, mert nagyon sok rejtett hiba csúszhat be az élelmiszerek kiválasztása során. Egy apró figyelmetlenség is újabb gyulladásos választ válthat ki a szervezetből.
A cöliákiával gyakrabban előforduló betegségek közé tartozik a cukorbetegség, az autoimmun májgyulladás és pajzsmirigygyulladás. Egyes kutatások szerint a gluténmentes étrend segít visszaállítani a normál pajzsmirigyműködést is. Ezért minden esetben azt javasolják, hogy diétás változtatás előtt legalább egy egyszerű vérvizsgálattal győződjünk meg arról, hogy nincs-e a háttérben diagnosztizálható betegség.
tags: #liszterzekenyseg #szules #utan