Szülőnek lenni csodás élmény, de egyben kihívásokkal teli is. A Liberónál azt szeretnénk, ha kisbabád jól érezné magát ma, és a jövőben is. Számunkra a kisbabák az elsők! A Libero márka magas minőségű és innovatív termékeivel kiemelkedik a babaápolás terén, különös hangsúlyt fektetve a fenntarthatóságra és a kényelemre.
A Libero eredete és az Essity vállalat
A Libero története a 20. század közepére nyúlik vissza, amikor a cég megalapítói elhatározták, hogy létrehoznak egy olyan pelenkamárkát, amely nemcsak hatékonyan képes kezelni a babaápolás kihívásait, de emellett fenntartható és környezetbarát módon is működik. A Libero Svédországból származik.
A Libero az Essity nevű, vezető higiéniai és egészségügyi termékeket gyártó svéd nagyvállalat márkája. Az Essity célja, hogy termékeik és szolgáltatásaik révén hozzájáruljanak az emberek jóllétének növeléséhez. Az Essity innovatív és fenntartható termékekkel és megoldásokkal, a korlátokat túllépve javítja az emberek jóllétét a fogyasztók, betegek, ápolók és a társadalom javára.
Az Essity termékeivel több mint 150 országban van jelen olyan piacvezető márkákkal, mint például a Zewa, TENA és a Tork. Emellett hozzájuk tartoznak a Libresse, JOBST, Leukoplast, Lotus, Nosotras, Saba, Tempo és Vinda márkák is. Világszerte körülbelül 46 000 munkatárssal dolgoznak. Magyarországi fiókirodájuk Budapesten található. Az Essity a stockholmi Nasdaq tőzsdén jegyzett, 36 000 főt foglalkoztató vállalat.
Folyamatosan azon dolgoznak, hogy a korlátok lebontása révén hozzájáruljanak az egészséges, fenntartható és körforgásos társadalom megteremtéséhez.
Fenntarthatóság és környezetvédelem a Liberónál
A Libero büszkén meséli, hogy gyermekeink boldog és egészséges jövője érdekében folyamatosan fejlesztik pelenkáikat. A fenntarthatóság kiemelt fontosságú a Libero számára, és folyamatosan dolgoznak az energiahatékonyabb gyártásért, megújuló és újrahasznosított anyagokkal való csomagolásért, valamint okos terméktervezésért.
Az évek során sikerült vékonyabbá és könnyebbé tenniük a pelusokat, így a babák szabadabban mozoghatnak. A vékonyabb termék nemcsak a kisbabák számára kényelmesebb, de a környezetünk szempontjából is jobb. A felhasznált alapanyagok fenntartható forrásokból származnak, és nem tartalmaznak mérgező vagy felesleges vegyi anyagokat.
A Libero büszke fenntarthatósági erőfeszítéseire, amelyeknek köszönhetően 16%-kal csökkentették a szén-dioxid-kibocsátást a nadrágpelenkák és 25%-kal a bugyipelenkák gyártása során 2008 óta. A Libero minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy csökkentse az ökológiai lábnyomát és felelős módon kezelje a környezeti erőforrásokat. A vállalat vezetői és alkalmazottai elkötelezettek az újrahasznosítás és a fenntartható források használata iránt.
Az érdekesség az, hogy a skandináv államokban a Libero pelenkákat összegyűjtik, elégetik és távhő előállítására használják fel. A Libero fenntarthatósági céljai nem csupán az anyagokban és a gyártási folyamatokban, hanem a közösségi felelősségvállalásban is megnyilvánulnak. Az ökológiai lábnyom csökkentése és a fenntartható jövő iránti elhivatottságuk része azon küldetésüknek, hogy a legjobb minőségű és környezetbarát termékeket kínálják a szülők számára, akik a legkisebbekért felelősek.
Libero pelenkák és popsitörlők - kényelem és biztonság
A Libero pelenkák kialakításánál mindig a baba kényelme és biztonsága kerül előtérbe. A speciális rétegek és nedvességelvezető technológiák segítenek megelőzni a pelenkakiütést, és hozzájárulnak a bőr egészségéhez. A Libero termékek puha és kényelmes érzetet nyújtanak, így a kisbabák kényelmesen és szabadon mozoghatnak. Az anyagok baba-barátok és mentesek a mérgező vagy irritáló anyagoktól, így biztonságosak az érzékeny bőrű gyermekek számára is.
Minősítések és tanúsítványok
Az első címke, ami feltűnik a csomagoláson, az Asthma Allergy Nordic logója, ez a cég foglalkozik a bőrirritáció és allergia vizsgálatokkal. Nagyon büszkék rá, hogy elnyerték a Hattyú minősítést, az északi országok hivatalos környezetvédelmi védjegyét. A tanúsításhoz nem elég csak a szigorú környezetvédelmi követelményeknek megfelelni. A termékek minőségét is szigorú vegyszerhasználati szabályok mellett értékelik. Ez a minősítés azt jelenti, hogy támogatják a fenntartható erdőgazdálkodást, hogy erdeink megőrizhetőek legyenek a jövő generációi számára. Pelenkáink Nordic Swan Ecolabel és FSC® tanúsítvánnyal rendelkeznek, igazolva, hogy megfelelünk a fenntarthatóság és a felelős erdőgazdálkodás szigorú kritériumainak.
Libero pelenka családok
A Libero márka az évek során kiváló minőségű pelenkáiról vált ismertté, amelyek kényelmet és biztonságot nyújtanak a kisbabák számára. Nézzük akkor a Libero pelenka családokat és főbb jellemzőit.
- Libero Newborn nadrágpelenkák: Az újszülöttek számára kifejlesztett Libero Newborn nadrágpelenkák rendkívül puha anyagból készülnek, hogy óvják az érzékeny baba bőrét. A Newborn 2-6 kilogramm közötti babákra lett tervezve, jelenleg 3 méretben kapható.
- Libero Comfort nadrágpelenkák: A nagyobb méretű gyermekek számára ideális választás a Libero Comfort nadrágpelenka, amely extra védelmet nyújt a nedvesség ellen. Ezek a pelenkák hosszantartó szárazságot biztosítanak, miközben megakadályozzák a bőrirritációt, mert krém-, parfümmentesek és bőrgyógyászatilag teszteltek. A Libero Comfort pelenkák rugalmas oldalszárakkal rendelkeznek, amelyek segítenek a pelenka tökéletes illeszkedésében, így a baba kényelmesen és szabadon mozoghat. Rugalmas pelenka, kimondottan aktív babákra tervezve, kettős szivárgásgátló csatornákkal, hogy gyermeked éjjel-nappal biztonságban tudhasd.
- Libero Up&Go bugyipelenkák: Az aktívabb és játékosabb gyermekek számára a Libero Up&Go bugyipelenka kiváló választás. Ezek a könnyen felhúzható és levehető pelenkák lehetővé teszik a gyors pelenkázást, különösen mozgékony kisgyermekeknél. Szintén nagyobb gyerekekre tervezett modell, akár menet közben állva is gyorsan ki tudod cserélni csemetéd pelenkáját. Levételkor könnyen eltéphető a megjelölt vonal mentén, egy gyors krém és már húzhatod is fel rá az új pelenkát, akár mindezt úgy is, hogy gyermeked állva van. A Libero Up&Go pelenkák extra erős ragasztócsíkokkal rendelkeznek, amelyek biztosan rögzítik a pelenkát a helyén, még akkor is, ha a baba folyamatosan mozog. A folyadék elvezető rétegek rugalmasak, így babád mozgását folyamatosan követik, ezáltal biztosítva a mindenkori szárazságot odabent.
- Libero Touch nadrágpelenkák: A Libero Touch nadrágpelenka legpuhább, legvékonyabb és bőrbarát anyagokból készül, folyadékot elvezető csatornákkal ellátott maggal, ami puha illeszkedést biztosít. Szuperpuha érzés a bőrnek, lélegző anyagokból készülnek és környezetkímélő anyagokat használnak, beleértve a 60%-os újrahasznosított csomagolóanyagot is. Krémmentes, dermatológiailag és bőrgyógyászatilag tesztelt. Kényelmesen követik a baba minden mozdulatát, hatékony szivárgásvédelemmel ellátott. Könnyen állítható a tapadó füleknek köszönhetően, a kinézetét a természet inspirálta, amely esztétikus és változatos, mert méretenként 2 külön designt is terveztek. A Libero büszkén vallja, hogy a valaha volt legjobb nadrágpelenkájuk a Touch.
- Libero Touch bugyipelenka: Ugyanazzal a gyártási technikával készül, belül ugyanolyan puha, vékony és természetesen ez is bőrbarát, allergénektől mentes pelenka. Anyagát tekintve légáteresztő, dupla folyadék elvezető csatornájának köszönhetően babánknak száraz popsit tudunk biztosítani éjjel és nappal is. Ha folyadék kerül a pelenkába, egy markáns, jól látható jelzőcsík elszíneződik.
A legfőbb vezérelv a tervezés során az volt, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen a pelenkázás után, ezért a pelenka külső része egy mosható textil pelenka/kendő, a belső része egy eldobható pelenka betét. Ezzel a megoldással 35%-al kevesebb hulladék és felhasznált anyag keletkezik egy hagyományos Libero pelenkához képest. Hogy mikortól lesz kapható Magyarországon? Nem tudjuk, de elsők között szeretnénk lenni, akik értékesítik, mert ez egy nagy lépés a környezetvédelem irányába.
Bemutatjuk: Libero Touch
Libero popsitörlők
Ismerjük meg egy kicsit jobban a Libero popsitörlő termékét. A Libero műanyag- és parfümmentes törlőkendője kíméletesen ápol és tisztít egyszerre. Prémium összetevőinek 95,6%-a természetes alapanyag. Mindig kéznél van: akár otthon, akár útközben, megkönnyíti mindennapjainkat. A Nordic Swan tanúsítvánnyal ellátott Prémium törlőkendő skandináv repceolajat és további ápoló összetevőket tartalmaz, amelyek puhítják és hidratálják a bőrt. Kifejezetten praktikus, akár otthoni használatra, akár utazásról vagy szabadtéri programról legyen szó. Biztosítsd babádnak a megfelelő popsi higiéniát és tisztaságot. Nedves törlőkendőnk teljesen műanyagmentes, Nordic Swan tanúsítvánnyal rendelkezik, az Asthma Allergy Nordic ajánlásával. A Libero nedves törlőkendő E-vitaminban gazdag skandináv repceolajat tartalmaz, ami hidratálja a bőrt.
A papírpelenka története Magyarországon
A papírpelenka egykoron a háborús nyomor szimbóluma volt. A Nagy Háború végefelé az ország legkiválóbb gyermekkórházának vezetője, az ország akkor legkiválóbb gyermekgyógyásza, ifj. Dr. Bókay János nyilatkozott a Népszavának (1918. augusztus 4.) arról, hogy milyen borzasztó hatással van a háborús nyomor a gyermekgyógyászatra, mennyivel növeli meg a csecsemőhalandóságot. Klösz György felvétele az ifj. Dr. Bókay János vezette, Gólya utcai Stefánia Gyermekkórházról. (hungaricana.hu). A Gólya utcát ma Bókay János utcának hívják, de nem a híres ifj. Bókay gyermekgyógyászról, hanem a még híresebb apjáról, id. Dr. Bókay Jánosról.
A nyomor természetesen tovább tartott, mint a háború. 1919 őszén egy jótét amerikai gyermekmentő hölgy, Rose Morgan French számol be elrettentő magyarországi tapasztalatairól: “Egy-két gyermekkórházat jártam be, láttam a gyermekmenhelyet és megdöbbenve állapítottam meg, hogy egy gyerekágyban négy egészséges gyerek is fekszik, akiknek semmiféle fehérneműjük nincs. Papirruha, papirlepedő, papírpelenka a gyerekek stafirungja, ami kisebzi a gyerektesteket és tönkreteszi az egészségeseket is.” (Világ, 1919. október 26.).
Nem csak Magyarországon gyötrődtek papírpelenkában a vesztes háború legifjabb kárvallottjai. Az Angol Vöröskeresztet képviselő Fox kisasszony Németországból üzeni: “Szívfacsaró látvány a csecsemők testét megnézni, mert a pelenkahíány folytán valósággal lefoszlik a bőr a testükről. Ott, ahol papírpelenkákat használnak, az eredmény még rosszabb.” (Népszava, 1919. október 21.).
Az Újság 1920. január 9-én “Csecsemőnyomor Budapesten - Tízezer csecsemő - kelengye nélkül - Papírba pólyázott újszülöttek” cím alatt írja: “Valamikor szóra sem érdemes semmiség - ma beszerezhetetlen drágaság. Ingecske, kötött rékli, kis fejkötő, takaró, fásni és főképp pelenka, pelenka vászonból, flanellból, gummiból. Azelőtt még a legszegényebb háztartásban, ha egyébből nem, régi rongyokból tellett.”
Az élet lassan (és viszonylag) normalizálódott. A következő világháborúig nem hallunk papírpelenkáról. Akkor viszont már nem a bababajok, hanem a babaöröm és babaegészség forrásaként tűnik fel. Ez a papírpelenka már nem abból a papírból készült, amely a textíliával ellentétben egyáltalán nem szívja fel a nedvet, hanem olyanból, amely a textíliánál is jobban szívja fel. Az Országos Légoltalmi Intézet által a bombázások esetére összeállított óvóhelycsomagba is bekerült az új termék: “9. Ahol kisgyermek van: tejesüveg, pelenka (vagy papírpelenka), puha meleg kistakaró.” (Magyar Nemzet, 1944. július 18.).
A Félegyházi Kisgazda 1948. február 15-én még arról tudósít, hogy a kecskeméti vöröskereszt 192 papírpelenkát adományoz rászoruló anyukáknak. A fordulat éve után a papírpelenka két évtizedre teljesen eltűnt. Amikor a Stefánia (ekkor már Bókay) gyermekkórház és -menhely ötvenedik születésnapjáról megemlékeztek, már csak úgy került szóba a papírpelenka, ahogy a Nagy Háború okozta ínség éveiben emlegették: “Az intézet történetéről 1931-ben megjelent könyv szerint a menhelyen nem volt elég tüzelő, papírpelenkát használtak, s egy ágyban két-három gyermek is feküdt.” (Szabad Nép, 1956. április 24.).
Vidor Miklósné, a Fővárosi Tanács tagja már 1959-ben emlegeti a papírpelenkát, mint ami megkönnyíthetné a dolgozó anyukák életét, ha lenne. (Magyar Nemzet, 1959. január 7.) A Népszabadság (1961. július 15.) ezt a hasznos tanácsot adja olvasóinak: “Kiránduláskor, utazáskor, a rendes pelenka helyett használjunk papírvattát. A pelenkatartóba vagy guminadrágba éppen úgy kell elhelyezni, mint a textilanyagból készültet, és ha szennyes, eldobható.” A Népszava (1962. augusztus 14.) arról számol be, hogy a Rico Kötszergyár tervei szerint “őszi újdonság lesz a papírpelenka”. Nem tudjuk, miért, de nem lett.
Magyarországon 1968-ban már hébe-hóba feltűnt egy-két helyen importált papírpelenka, de azt nagyon kevesen tudták megfizetni. Két forint volt darabja. (Népszava, 1968. szeptember 22.) Naponta három kiló kenyér árát, havonta az átlagfizetés 15%-át kellett volna pelenkára költenie annak, aki már ekkor finom, nedvszívó papírba akarta csomagolni kisbabáját. Először a Műszaki Élet című szaklap adta hírül 1968. május 17-én, hogy a Papíripari Vállalat Lábatlani Papírgyárában hamarosan megkezdik a papírpelenka gyártását. Fokozatosan bővült a gyártók és a márkák köre.
A nyolcvanas években már szövetkezetek melléküzemágaiban is gyártottak ilyet, de a magyar papírpelenkával egészen a nyolcvanas évek második feléig volt három apró probléma: 1. Drága volt. 2. Rossz volt. 3. Nem volt. Az induláskor 18 Ft-ért adtak egy húsz darabos csomagot, amikor 2000 forint körül volt az átlagkereset. Pár hónapos akciókkal próbálták bevezetni a papírpelenkát, de ezek sem sokat segítettek. Bajban is lett volna a népgazdaság, ha segítenek, mert még a rendes árat is csak jelentős állami dotációval lehetett tartani, ráadásul importálni kellett az alapanyagot konvertibilis valutáért, amelyből mindig kevés volt. Ezért aztán a szerény keresletet sem tudták kielégíteni.
Ami pedig a minőséget illeti, arról ezt írja - zágoni - a Fejér Megyei HÍrlap 1971. június 10-i számában: “Van papírpelenka, de olyan kicsi a nedvszívó képessége, hogy egy csomag alig elég egy napra. És vajon hányán vannak, akik megengedhetik maguknak, hogy naponta 12 forintot - ahol két gyerek van, a dupláját - kidobják a szemétbe?” A babaügyi tanácsadók egyébként is azt írták ekkoriban, hogy “hat hónapnál fiatalabb csecsemőknél a papírpelenka semmiképpen nem használható! Érzékenyebb bőrű kisbabáknál még idősebb korban is előfordul, hogy a nedvesség hatására foszlányossá, morzsolódóvá váló papíranyag a bőr kivörösödését okozza. Ilyen esetben használatát azonnal abba kell hagyni!” (Népszabadság, 1974. március 17.) Általános tapasztalat volt, hogy a járós babákról lemálik a papírpelus.
Az Esti Hírlapban (1974. július 8.) a kereslet rohamos növekedéséről olvashattak a magyar anyák: “Az igény növekszik, egy év alatt 75 tonnáról 200 tonnára nőtt a hazai forgalom, ám bizonyos import alapanyagok beszerzési nehézségei miatt nem tudnak elegendőt gyártani.” Ezt a nagy ugrást azzal érdemes összevetni, hogy az akkor 20 százalékkal kisebb népességű Svédországban öt évvel korábban százszorannyi, 20 ezer tonna papírpelenkát értékesítettek, s ott a babák 99%-a már eldobható pelusba pisilt. (Világgazdaság, 1969. április 2.)
Ebből a hirdetésből is látszik, hogy a papírpelust nem merik állandó, hanem csupán alkalmi használatra ajánlani. (Ludas Matyi, 1970. április 2.) Azok voltak nagy bajban, akik teljesen átálltak az eldobhatóra (és ilyenek a hetvenes évek második felében azért már valamivel többen lehettek): “Már megint a papírpelenka. Szigorú parancsolat indította útnak, szerezzen mindenáron. Már a kilencedik boltban kujtorog. Együttérző, gúnyos, dühös, közömbös válaszok. „Nincs, kérem.” „Elfogyott.” „Majd.” Az eladók is anyák. Megértők hát. De egész nap felelgetni a nyaggatásra? Borzasztó, megalázó. Akárcsak üzletről üzletre baktatni, hiába. Egy ilyen semmiségért. Nem arany, nem zsebszámológép, és nem rakéta alkatrész. Papírpelenka csupán. Semmi holmi igaz, de nagyon fontos. Mert a kicsi nem vesz tudomást a nincsról. Ugyebár, csakúgy, mint máskor … És papírpelenka sehol. Ám hagyományos sincs otthon, mert hiszen a doktornő megmagyarázta, a papír egészségesebb.” (Csatár Imre, Magyar Nemzet, 1977. augusztus 10.).
De 1978-ban még mindig csak 180 tonna papírpelenka került a boltokba fél év alatt, tehát egész évben kb. 360 t. (Magyar Hírlap, 1978. szeptember 6.) Ez csupán az 1968-as svéd fogyasztás másfél százaléka. Miközben Nyugat-Németországban 1978-ban 1,9 milliárd papírpelenkát használt el másfél millió kis pisis, vagyis minden napra jutott egyre-egyre 3-4 darab, azaz a teljes pelenkaszükségletnél nem sokkal kevesebb. (Világgazdaság, 1979. május 29.).
A Libero megjelenése Magyarországon
Ungvári Tamás kisebbik gyermeke, Benjámin 1985-ben született. Az ő első karácsonya alkalmából cikket írt a papa a Vasárnapi Hírekbe (1985. december 22.), s ebből képet kaphatunk arról, hogy milyen lehetőségei voltak a jobb módú, külföldre járó vezető értelmiséginek: “Befejeződött a pelenka vadászat. Benjámin megszületése óta időnk jó részét ez emésztette fel. Nézem a VADEX árait: hazánkban tizenhét nyugatnémet márkáért lőhető egy fácán; alig két márkával toldandó meg ez az összeg s máris kapható érte negyvennyolc előre beszabott, nedvességfelszívó, eldobható pelenka. Mint árucikk, nálunk is feltűnik e korszerű jószág alkalmanként finn, olykor svéd kivitelben. Alkalmanként, mondom, mert amikor én szállom meg a Higiénia vagy a Babaápolás boltjait, addigra elfogyott. Vagy: amikor kapható, nincs nálam annyi pénz, hogy ‘spejzoljak’ belőle. Külföldön jártamban időnként rászánom magam egy-egy doboz (negyvennyolc db) megvételére, de szállítása nehézkes. A legjobb márkákat nagy dobozokban, díszes csomagolásban árulják (Pampers, Luv, Moltex), de a gépkocsiban is elfoglalja a hátsó ülést két pelenkacsomag. Tegyük fel, hogy hároméves koráig elhúzódik civilizációja, az hatezer darab - lakásunk teljes négyzetméter-felületét igénybe venné ‘spejzolás’, azaz tárolás esetén. Marad hát a vadászat, a munkaidő önrablásának gyönyörűsége.”
Ungvári Benjáminnak nem kellett már túl sokáig emiatt ordítania. 1985 májusában megalakították a Sancella-Hungary Kft. nevű magyar-svéd vegyes vállalatot, amely 1986. március 20-án megkezdte a Libero pelenkák és nadrágpelenkák (valamint a Libresse intim betétek) gyártását. (Világgazdaság, 1986. március 20.) A nyugati tőkét beengedték a hazai piacra, és a keresleti piac néhány év alatt kínálati piaccá alakult át. Megjelentek a konkurens cégek. A választék differenciálódott a babák kora, illetve testsúlya és neme szerint (kisfiúknak kék, lányoknak rózsaszín…).
“Hát így is lehet ezt csinálni. Végre egyszer a kegyeimért folyik a harc” - lelkesedett (v-t) (Népszava, 1987. december 31.), amikor megjött a Libero reklámlevele, amelyet a cég az érintett kisbabák nevére küldött szét az országba. Annak ellenére terjedt el az eldobható pelenka használata, hogy 1988-ban megszüntették az állami dotációt. Néhány év múlva megfordultak az arányok. Immáron nem az számított gazdag családnak, amelyik eldobható pelenkát használt, hanem az számított szegénynek, amelyik nem. És ez így van azóta is. 1989-ben az ÚJCSAKŐ létminimum-számításába a létminimumhoz szükséges javak közé már bevettek a csecsemők számára havi egy csomag papírpelenkát is. (Vasárnapi Hírek, 1989. október 8.) Ekkortól a papírpelenkát már inkább egyszer használatosnak nevezik.
Hamarosan jelentkeztek a zöldek, és megindították (bizony nem is indokolatlan) harcukat az eldobható pelenkák ellen: “Kerüljük az eldobható papírtörölköző, papírzsebkendő, papírszalvéta, papírpelenka használatát. Használjunk lenvászonból, pamutból készült textíliákat helyettük.” (Magyar Hírlap, 1991. március 25.) Háromnegyed évszázaddal azután, hogy ifj. Dr. Bókay János beszámolt arról, hogy a nehéz helyzetbe került gyerekkórházak a textilpelenka helyett kénytelenek papírt használni, a Népszabadság (1994. december 12.) megkérdezte a drasztikus energiaáremelés után nehéz helyzetbe került gyerekkórházakat, miként próbálják áthidalni a nehézségeket.
tags: #libero #popsitorlo #kulfoldrol