Kisgyermekes családok esetén nem ritka, hogy az egyik gyermekre gyermekgondozási díj (GYED), míg a nagyobb gyermekre gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) kerül folyósításra. Az alábbi cikkben összefoglalom, hogy mire kell figyelemmel lennünk a GYED-GYES egyidejű folyósítása esetén, valamint részletesen bemutatom a csecsemőgondozási díjra (CSED) vonatkozó szabályokat is.
GYED és GYES egyidejű folyósítása: Főbb szabályok és tudnivalók
Nemrég kaptam az alábbi kérdést egy kisgyermekes szülőtől: „2015-ben született gyermekünkre a feleségem - aki jelenlegi munkahelyén fizetés nélküli szabadságon van a gyerekek gondozása miatt - GYES-t kap, miután a GYED folyósítása letelt. Kisebbik gyermekünkre, aki 2017-ben született, én igényeltem meg a gyermekgondozási díjat. 5 éve ugyanazon a munkahelyen dolgozok munkaviszonyban, jogosult vagyok a GYED-re. Az illetékes hatóság a kérelmem elutasította, mert a feleségem gyermekgondozást segítő ellátást kapja. Kérdésem az, hogy szabályos-e a hatóság döntése?”
Az 1997. évi LXXXIII. törvény 39. §-a alapján: „A szülő a különböző korú gyermekei jogán a gyermekgondozást segítő ellátást és táppénzt vagy baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, illetve gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti. Ha a szülők a közös háztartásban* élő gyermekeik jogán egyidejűleg gyermekgondozást segítő ellátásra, gyermeknevelési támogatásra, illetve táppénzre vagy baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra is jogosultak, választásuk szerint - kivéve a gyermekápolási táppénzt - a gyermekek után járó ellátásokat csak az egyik szülő veheti igénybe.”
Az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján közös háztartás: az egy lakóingatlanban életvitelszerűen együtt lakó természetes személyek közössége.
Azaz, a gyermekekre járó gyermekgondozást segítő ellátást és gyermekgondozási díjat a jogosult szülők közül, a választásuk szerint, csak az egyik szülő veheti igénybe. Ha az édesanya kapja a gyermekgondozást segítő ellátást, akkor a kisebbik gyermeknél is az édesanya kaphatja a gyermekgondozási díjat, ha ezen ellátáshoz szükséges feltételekkel rendelkezik. Ezért volt szabályos a hatóság döntése az olvasó által felvetett esetben.
A kedvezményszabály jelentősége
A másik fontos szabály, amire figyelemmel kell lenni, az ún. kedvezményszabály. Sok szülő visszamegy dolgozni a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása alatt, azonban a korábbi teljes munkaidő helyett részmunkaidőben vállalja a munkavégzést. A következő gyermek gyermekgondozási díjánál a részmunkaidős díjazást kellene alapul venni, ami alacsonyabb ellátást eredményezhet. Erre tekintettel került bevezetésre az ún. kedvezményszabály, azaz az általános szabálytól eltérő más számítás is alkalmazható a kisebbik gyermekre járó gyermekgondozási díj kapcsán, ha:
- a kicsi a nagyobbik gyermekre járó gyermekgondozást segítő ellátás igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő 1 éven belül születik, és
- a nagyobbik jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja - ugyanabban a jogviszonyban - magasabb összegű volt, mint az általános szabály alapján számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja.
Ez azt jelenti, hogy ha a gyermekek között nincs nagy korkülönbség, és az ellátásra jogosult szülő jogviszonya ugyanaz mind a két gyermek esetén - vagyis ugyanabban a jogviszonyban áll a második gyermek születésekor, mint az első gyermek születésekor -, akkor a második gyermek kapcsán megállapított gyermekgondozási díjnál azt a keresetet lehet alapul venni, mint amit a nagyobbik gyermeknél figyelembe vettek, ha ez magasabb összegű, mint az általános szabály szerint kiszámolt gyermekgondozási díj.
Vállalkozók és a GYED-GYES egyidejű folyósítása
A gyermekgondozási díj és gyermekgondozást segítő ellátás egyidejű folyósítása esetén a harmadik fontos szabály, amire figyelemmel kell lenni, a vállalkozókat érinti. Az 1997. évi LXXX. törvény úgy rendelkezik, hogy az egyéni- és a társas vállalkozóként a járulék- és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség - az ún. minimális alapok után - az alábbiak szerint áll fenn:
- 10 százalék nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér
- 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszerese
- 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó minimális alapja legalább a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka.
Természetesen, ha a vállalkozó által „realizált” havi jövedelem a fenti alapnál magasabb, akkor ez a jövedelem lesz a TB közterhek alapja. A minimálbér 138 000 Ft/hó, azonban ha a vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, azaz 180 500 Ft/hó.
Az 1997. évi LXXX. törvény továbbá arról is rendelkezik, hogy a fenti minimális alapot többek között arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a vállalkozó:
- gyermekgondozási díjban részesül,
- gyermekgondozást segítő ellátásban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -,
- gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül.
Nézzük meg, mit is jelent a gyakorlatban ez a szabály?
A gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása mellett egyéni-, illetve társas vállalkozóként dolgozó személy legalább a minimális alapok szerint fizeti a TB közterheket. Ha a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő egyéni-, illetve társas vállalkozóként dolgozik, akkor a 10% nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér/garantált bér, a 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszerese után, míg a vállalkozásnak a 19,5% szociális hozzájárulási adót a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka után meg kell fizetni. Természetesen, ha a keresőtevékenységből származó jövedelem a fenti járulék, illetve szociális hozzájárulási adó minimális alapját meghaladja, akkor az lesz a TB közterhek alapja.
Ha azonban a gyermekgondozási díj folyósítása alatt dolgozik egyéni-, illetve társas vállalkozóként, akkor csak a tényleges jövedelem után kell megfizetni a TB közterheket, azaz ez esetben nincs minimális járulék és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség.
Példa: Ha a gyermekgondozási díjban részesülő személy egyéni vállalkozóként dolgozik, és havi 190 000 Ft kivétje van, akkor 190 000 Ft-ból fizeti meg:
- 10 százalék nyugdíjjárulékot,
- 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot,
- 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot,
- 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot.
Továbbá az egyéni vállalkozó a fenti kivét után fizeti a 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót. Ezt a fenti szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vállalkozó az egyik gyermeke kapcsán gyermekgondozási díjban, míg a másik gyermekére tekintettel gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül és ezen ellátások alatt vállalkozói tevékenységét folytatja. Azaz ez esetben is a tényleges jövedelem, és nem a minimálbér alapján kell a TB közterheket megfizetni.
Csecsemőgondozási díj (CSED): Részletes tudnivalók
Az interneten fellelhető információhalmaz ellenére még mindig nagyon sok kismama számára kérdéses, hogy mikor és milyen ellátásokat tud igénybe venni. Erre a kérdésre egyöntetű választ nem lehet adni, ugyanis több tényezőtől is függ. A pontos válaszhoz meg kell vizsgálni a jelenlegi jogviszony kezdetét, az itt kapott béreket, táppénzeket, ezek időtartamát. Szükséges pontosan tudni, hogy milyen összegűek lesznek az ellátások 28 nappal korábban igényelve a CSED-et, vagy ha csak szülés napjától igényled? Mész-e táppénzre szülés előtt, mekkora lesz ennek az összege? Milyen összegű GYED-re számíthatsz?
Általánosságban elmondható, hogy ha a táppénz magasabb, mint a későbbi GYED összege, akkor célszerű a szülés napjától igényelni a CSED-et. Ha pedig a GYED magasabb, akkor a kiírt dátum előtt 28 nappal javasolt igényelni.
A CSED jogosultság és folyósítás feltételei
A biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátásokat (táppénz, CSED, GYED) mindig a kismama igényli meg a szükséges nyomtatványon, amit a foglalkoztatóhoz kell benyújtani minden esetben. Ha ő TB kifizetőhely, ő fogja elbírálni a benyújtást követő 8 napon belül az ellátást (amennyiben nincs szükség hiánypótlásra), amelyről határozatot hoz és a folyósítás is az ő feladata. Az alanyi jogon járó ellátások (GYES, családi pótlék, egyszeri anyasági támogatás, GYET) szintén csak akkor járnak, ha megigényelte őket a kismama.
A CSED-re jogosultságot szerezhet a szülő nő helyett a gyermek születésének napjától számított 168. napig:
- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvtv.) 5.
- a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Tbj.) 6.
- a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét - kivéve az ún. diplomás GYED-et (a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. a Tbj. 49/A. § (1) bekezdése alapján kötött megállapodás útján szerzett biztosítási időt).
A csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idő szerzése céljából az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. Az összeszámított biztosítási jogviszony időtartamát ahhoz a fennálló jogviszonyhoz kell hozzászámítani, amelyiknél a biztosított az ellátást kéri. Keresőtevékenység: a Tbj. Az anyát 24 hét szülési szabadság illeti meg azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni. A csecsemőgondozási díj legfeljebb a gyermek születésének napjától számított 168. napig jár, kivéve a koraszülött gyermekek esetében. Ha a gyermek a születését követően hal meg, a halálát követő 15. napig jár. Az egyéb foglalkoztatási jogviszonyokban (pl. megbízási jogviszony) a CSED-re való jogosultság feltételei eltérőek lehetnek.
A CSED összegének megállapítása
Amennyiben az igénylő a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelem, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik az igénylő legalább 120 naptári napi jövedelemmel a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában, akkor a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját a 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos - a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 6. § szerinti - biztosítási jogviszony.
Amennyiben a fentiek szerint nem lehet a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját megállapítani, akkor azt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részében kell meghatározni. Kivételt képez ez alól, ha a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért - legalább 30 naptári napi - tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb. Akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani, amennyiben a jogosultság kezdő napján a biztosított ugyanazon foglalkoztatónál, ugyanazon - az Ebtv. 48/A. §-ban meghatározott - jogviszonyban áll.
A csecsemőgondozási díj naptári napi összege a naptári napi alap, illetve a naptári napi jövedelem 100%-a, kivéve ha a csecsemőgondozási díjra jogosult a gyermek születésének napjától számított 90 nap lejártát követően bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői jogviszonyt - keresőtevékenységet folytat. Egyéni vállalkozó, őstermelő, a Tbj. 87. § (3) bekezdése szerinti személy esetén is hasonlóak a szabályok.
CSED igénylése és elbírálása
Ha a csecsemőgondozási díjat a gyermek vér szerinti apja / gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésébe vett férfi igényli, mert a szülő nő/gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, a "Kérelem csecsemőgondozási díj iránt" elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni. Az egészségügyi szolgáltatónak igazolnia kell, hogy a szülő/gyermeket örökbe fogadni kívánó nő az egészségi állapota miatt került ki a gyermek gondozását szolgáló háztartásból.
Amennyiben a biztosított a csecsemőgondozási díjat a szülést megelőző időponttól kéri, a szülés várható időpontját a terhesállományba vételt igazoló orvosi igazolással, vagy ha a szülő nőt nem vették terhesállományba, akkor a várandósgondozási könyv másolatával kell igazolni.
Ha a foglalkoztatónál kifizetőhely nincs, a csecsemőgondozási díjra vonatkozó kérelmet kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített, a Kormány rendeletében meghatározott egységes, személyre szabott ügyintézési felületen közzétett űrlap alkalmazásával, kizárólagosan a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szerinti elektronikus úton nyújthatja be. Egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, Tbj. 87. § (3) bekezdése szerinti személyek szintén kizárólag elektronikus úton nyújthatják be kérelmüket.
Ki bírálja el a csecsemőgondozási díj iránti kérelmet?
Egyéb esetben - ideértve, ha a kérelem benyújtásakor vagy elbírálásakor a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnt - a foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el. Az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet érvényesíteni a csecsemőgondozási díj iránti igényt. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet igényelni.
Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kormányhivatalhoz, vagy az igénylő munkáltatója által működtetett kifizetőhelyhez történő megérkezésétől számított 8 nap, feltéve hogy a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény elbírálható, egyéb esetben (pl. ha hiánypótlási eljárást kell lefolytatni) legfeljebb 60 nap. Ha a csecsemőgondozási díj iránti kérelem a gyermek születésének várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a gyermek születésének várható időpontját megelőző 28. napig szünetel.
Az első megállapítást és folyósítást követően a csecsemőgondozási díjat havonta egyszer, utólag kell folyósítani - az igénylő kérelme szerint postai úton vagy bankszámlára utalással - a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig. A csecsemőgondozási díjra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő vagy testvér kérheti. Ha azonban az elhunytnak nincs olyan rokona, aki ebben a felsorolásban szerepel, akkor az örökös veheti fel az ellátást.
GYED Extra és a több gyermek után járó ellátások
A GYED extrának köszönhetően a gyermekgondozási ellátások (CSED, GYED, GYES) egyszerre több gyermek után is járhatnak. Így például, ha az édesanya másfél éves gyermeke után GYED-ben részesül, újabb gyermek születése esetén a GYED mellett az újszülött gyermeke után járó CSED-et is megkapja, amennyiben a CSED jogosultsági feltételeinek megfelel. Ugyanígy a CSED vagy GYED ellátások mellett egyidejűleg folyósítható a GYES is.
A szülő egyidejűleg két - különböző korú - gyermekére tekintettel is részesülhet GYES-ben. Ebből a szempontból az ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni, vagyis ha például az ikergyermekei után járó többszörös GYES folyósításának ideje alatt születik a CSED-re nem jogosult édesanyának még egy gyermeke, az újszülött és az ikergyermekek után is meg fogja kapni a GYES ellátást.
A több gyermek után járó gyermekgondozási ellátásokat egyidejűleg csak az egyik szülő veheti igénybe, vagyis ha az egyik gyermek után az édesanya CSED-ben részesül, akkor az idősebb gyermek után járó GYED-et vagy GYES-t is csak ő kaphatja meg.
Családtámogatások gyermekszámtól függően
A családok számára elérhető támogatások a gyermekek számával arányosan növekedhetnek.
Második gyermek esetén
- Családi pótlék: míg egy gyermek után 12 200 forint jár havonta, két gyermeknél 13 300 forint gyermekenként (ha egy szülő neveli a gyermekeket, akkor 13 700 forint egy, és 14 800 forint két gyermek esetén).
- Családi adó- és járulékkedvezmény: a maximális családi kedvezmény egy eltartott esetén havonta 10 000 forint, míg két eltartott esetén 40 000 forint.
- Az édesanya diákhitel-tartozását az első gyermek vállalásakor 3 évre felfüggesztik, míg a második gyermek születésekor a tartozás felét elengedik.
- Családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK): Két gyermek esetén új lakás építésére, vásárlására 2 600 000 forint, míg használt lakás vagy családi ház vásárlására, bővítésére 1 430 000 forint vissza nem térítendő állami támogatást, továbbá 10 millió forint államilag támogatott lakáshitelt kaphatnak.
- Jelzáloghitel-elengedés: A második gyermeket vállaló családok gyermekenként 1-1 millió forinttal csökkenthetik a gyermek születését megelőzően felvett jelzáloghitel-tartozásukat.
Harmadik gyermek esetén
- Emelt összegben jár a családi pótlék: gyermekenként 16 000 forint havonta.
- Emelt összegben jár a családi adó- és járulékkedvezmény: gyermekenként 33 000 forint havonta.
- Igénybe veheti a család a gyermeknevelési támogatás (GYET) a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig.
- Magasabb utazási kedvezmények illetik meg a családot, és ingyenes, illetve kedvezményes gyermekétkeztetésben részesülhetnek a gyerekek.
- Az édesanya diákhitel-tartozását a harmadik gyermek születésekor elengedik.
- Családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK): új lakás építésére, vásárlására 10 millió forint vissza nem térítendő állami támogatás, továbbá 15 millió forint államilag támogatott lakáshitelt kaphatnak.