Laktózérzékenység csecsemőknél: Tünetek, diagnózis és kezelés

Bevezetés: Mi a laktózérzékenység?

Az anyatej az újszülöttek és csecsemők legértékesebb tápláléka, amelynek egyik fő összetevője a tejcukor vagy más néven laktóz. A babáknak szüksége van a laktózra, hiszen nagyon fontos a növekedő agy számára, de energiaforrás az egész testnek.

Hasznos tudni, hogy az emberi anyatejben minden esetben jelen van a laktóz, függetlenül attól, hogy a szoptató anya mit eszik, fogyaszt-e tejtermékeket. Sőt, az anyatej meglehetősen gazdag laktózban, a tömegének körülbelül 7%-át teszi ki a laktóz, miközben ez az arány tehéntejnél csupán 5% körüli.

A tejcukor, vagy laktóz lebontásához a szervezetnek a laktáz nevű emésztőenzimre van szüksége. A laktázt normális esetben a vékonybelet bélelő sejtek termelik, és a vékonybélben az enzimek segítségével meg is történik a laktóz, vagyis a tejcukor lebontása. A probléma akkor jelentkezik, ha a baba bélcsatornájában egyáltalán nem vagy nem kellő mértékben működik az az enzim, amely a laktóz természetes módon való emésztéséhez szükséges. A laktózintolerancia a laktáz emésztőenzim hiánya által okozott állapot. Az enzim nem megfelelő mennyisége miatt a szervezet nem képes megemészteni a tejben található cukrot, a laktózt.

Amennyiben az anyatejjel a bélbe jutó laktóz emésztetlen marad, abból a bélbaktériumok közreműködésével savak és gázok fognak keletkezni, amik különféle hasi panaszokat okozhatnak. Ennek eredményeként a laktózt tartalmazó ételek és italok fogyasztása hasi diszkomfortot, puffadást, hasmenést és hasi fájdalmat okozhatnak a gyermekeknek. Ezek a tünetek általában a tejterméket tartalmazó étkezés után már néhány órával jelentkeznek.

Az előbb említett kérdésre, miszerint már egy kisgyermeknél vagy akár egy csecsemőnél is kialakulhat a laktózérzékenység, a válasz: igen.

A laktózérzékenység típusai és okai csecsemőknél

A laktózérzékenység különböző fokú lehet, egyéntől függően enyhébb vagy kifejezettebb tünetek formájában léphet fel. Többféle oka is lehet a csecsemőkorban jelentkező laktózintoleranciának.

Primer (örökletes) laktózérzékenység

Extrém ritkának számít az, ha valakinél már a születés pillanatában hiányzik a laktáz enzim, ami felelős a laktóz lebontásáért. Ennél sokkal gyakoribb az, amikor a születéskor még jelen van a szervezetben, de egy későbbi életkorban - ami lehet akár 5 évesen, de 25 évesen is - egyszerűen kikapcsol vagy nem működik tovább az ezt kódoló gén. A gyermekkori laktózintolerancia leggyakoribb oka a genetikai hajlam. Ha a szülők vagy más családtagok is szenvednek laktózintoleranciában, akkor nagyobb a valószínűsége annak, hogy a gyermeknél is laktózintolerancia fog kifejlődni.

Szekunder (másodlagos) laktózérzékenység

A szekunder, azaz másodlagos laktóz intolerancia lényege a következő: ilyenkor lenne elég laktáz enzim a szervezetben, ami a vékonybél nyálkahártyáinak kefeszegélyeiben lakik. De öt éves kor alatt gyakran ez a lakás megszűnik, ha a vékonybél nyálkahártyáját valamilyen gyulladás, kórokozó károsítja. Szintén gyakoribb oknak számít, ha egy másik alapbetegség kísérőjeként ideiglenesen áll csak le.

Sok esetben vírusos vagy bakteriális emésztőrendszeri fertőzések, antibiotikum-kezelés, élelmiszerallergiák talaján alakul ki a heteken vagy hónapokon át fennálló laktózérzékenység. Koraszülött és újszülött babáknál, és csecsemőknél is jelentkezhet átmeneti laktózintolerancia. Ezenkívül bizonyos betegségek, amelyek az emésztőrendszert érintik vagy a vékonybél sérüléseit okozzák csökkenthetik a termelődő laktáz mennyiségét, ezzel segítve a laktózintolerancia kialakulását.

• Gluténérzékenység (cöliákia), gyulladásos bélbetegség (Crohn), ételallergia (főként tejallergia): Ilyenkor a vékonybél nyálkahártyája sérül (sugárzás vagy gyógyszer, pl. kemoterápia, is okozhat ilyen módon panaszokat), és mivel a laktáz enzim a nyálkahártya kefeszegélyeiben foglalna helyet, ezáltal a laktóz lebontása is zavart szenved. Az alapbetegség gyógyulása, nyálkahártya-regenerálódása után még hónapokig lehet laktóz intolerancia, azaz a javulás csak lassan várható, legyünk türelemmel.
• Fertőzéses eredetű ok: Leginkább Giardia-fertőzés vagy más parazita okozza (de átmeneti, enyhe laktóz intolerancia lehet hasmenéses betegség után). A Giardia-fertőzés a laktózintolerancián túl krónikus fáradtságot, elődomborodó hast és felszívódási zavart, vashiányos anémiát is okozhat.
• Kontaminált vékonybél szindróma: A vékonybélben a baktériumok száma megnő, ebben a legfontosabb szerepet a bélmotilitászavar játssza (hajlamosító tényező a diabetes, Crohn-betegség). Gyermekeknél krónikus hasfájás oka is lehet. A vékonybélben elszaporodott baktériumok rendellenesen bontják a laktózt, az így képződő hidrogén pedig puffadást, feszülést és fájdalmat okoz a belekben, de hasmenés is jelentkezhet.

A laktózérzékenység tünetei csecsemőknél

Ha a vékonybél-nyálkahártya kefeszegélyeiben nincs elég laktáz enzim, a laktóz nem bomlik glükózra és galaktózra, hanem a vastagbélbe kerülve a baktériumok általi kóros lebontás során rövid szénláncú zsírsav és hidrogén keletkezik. A tünetekért főleg a felszaporodó hidrogéngáz felelős, amely feszíti a beleket. A laktózintolerancia számos kellemetlen tünetet okozhat a gyermekeknek.

Az anyatejjel táplált csecsemő hasmenése, hasi fájdalma, puffadása vagy nyűgössége aggodalomra ad okot, és rengeteg kérdést vet fel. Csecsemőknél 2-3 hetes kor után csillapíthatatlan sírás, haspuffadás, hasfájás jelentkezhet alacsonyabb laktáz enzimszint esetén. A csecsemőknél észlelt laktózérzékenység súlyosabb esetben fejlődési zavarhoz, kiszáradáshoz vezethet. Előfordulhat még tünetként, hogy a baba nehezen alszik el vagy akár szoptatási nehézségek lépnek fel.

A leggyakoribb és leginkább árulkodó tünetek:

• Puffadás, hasi feszülés
• Hasi görcs, hasi fájdalom (különösen köldök körüli vagy alhasban jelentkező)
• Hasmenés (habos-vizes, savanyú szagú, zöldes színű)
• Hányinger, "bélkutyorgás", hányás (tizenéveskortól gyakoribb)
• Csillapíthatatlan sírás, nyűgösség
• Sápadás és kellemetlen szájszag
• Nem a kellő mértékű súlygyarapodás, fejlődési zavar

A tünetek nagyban függnek az egyéni érzékenységtől és az aktuálisan elfogyasztott egyéb ételektől is. Fontos, hogy a szülők és az orvosok figyeljenek az étkezés és a tünetek közötti összefüggésekre. Az étkezés után viszonylag rövid időn belül jelentkező hasi diszkomfort tünetek, valamint a tejtartalmú ételek és italok elfogyasztása után fellépő tünetek felvetik a laktózintolerancia gyanúját.

Laktózérzékenység vs. Tehéntejfehérje allergia

A laktózintolerancia és a tejfehérje allergia hasonlónak tűnhet, hiszen mindkettő állapot a tejtermékek emésztési nehézségét jelenti és hasonló tünetekkel jár. Azonban alapvető különbség van a két állapot között. Fontos kiemelni, hogy a tejcukor érzékenység nem azonos a tejfehérjék okozta ételintoleranciával.

A laktózintoleranciában szenvedő egyének nem termelnek egy laktáz nevű enzimet, ami a tejcukor, azaz a laktóz lebontásáért felelős. Ha a szervezetünk nem állít elő egy laktáz nevű enzimet, nem tudjuk megemészteni a laktózt, és ez olyan tüneteket okoz, mint a hasi fájdalom, puffadás, gázok, hányinger és hasmenés. A tejfehérje allergia ezzel szemben a tehéntejre adott kóros immunrendszeri válasz. A tejfehérje allergia esetében az allergén a fehérje egyik összetevője, míg a laktóz a tejben és más tejtermékekben található cukor (vagyis egy szénhidrát összetevő).

Tehéntej-fehérje allergia csecsemőknél, kisdedeknél gyakoribb. Az édesanya által elfogyasztott tejben, tejtermékekben lévő tehéntej-fehérje kiválasztódik az anyatejbe, így ez a „tejallergiás”, szopó csecsemőnél panaszt okozhat. 1-3 hónapos korú csecsemők között ennek gyakorisága 2-5% közötti, és ők többnyire 1 éves korra kinövik. A tehéntejben található fő fehérjéket kazeinnek és tejsavónak nevezik. A tejfehérje allergia tünetei közé tartozhat többek között a véres széklet, sípoló légzés, köhögés és hányás. A laktózintoleranciával ellentétben, a tejfehérje-allergia felnőtteknél kevésbé gyakori.

Amennyiben gyermekünknél tejfehérje allergiát diagnosztizálnak, feltétlenül kerülni kell a tejfehérjéket. Laktózintolerancia vagy tejfehérje allergia esetén érdemes minden terméknél megnézni, mielőtt megvesszük a gyermekünknek. Ellenőrizze a gyermekének megvásárolni tervezett termékek összetevőinek listáját, hogy nem tartalmaznak-e laktózt vagy tejfehérje allergéneket. A termékek összetevőit tartalmazó címkén feltüntetik, ha egy termék összetevőjeként tejszárazanyagot, laktózt vagy laktóz-monohidrátot tartalmaz. A laktózmentesnek jelölt termékek általában biztonságosak. Tejfehérjék azonban még így is maradhatnak a termékben, ami a tejfehérje allergiában problémákat okozhat.

A laktózérzékenység diagnosztizálása csecsemőknél

Az anyatejjel táplált csecsemő hasmenése, hasi fájdalma, puffadása vagy nyűgössége aggodalomra ad okot, és rengeteg kérdést vet fel: Laktózérzékeny a baba? Netán allergia vagy emésztőrendszeri betegség okozza a panaszt? Anyatej helyett speciális tápszerre lenne szüksége? A gyermekkori laktózintolerancia tünetei hasonlóak lehetnek más emésztési problémákhoz, ami megnehezíti a laktózintolerancia diagnózisát. Éppen ezért fontos, hogy a szülők és az orvosok figyeljenek az étkezés és a tünetek közötti összefüggésekre.

Orvosi konzultáció és tünetnapló

Ha arra gyanakszik, hogy a gyermeke laktózérzékeny, forduljon bizalommal gyermek-gasztroenterológus szakorvoshoz! Az első és legfontosabb, hogy vigyük el a gyermeket háziorvoshoz, aki további vizsgálatot rendelhet el egy szakorvosnál. A szakorvos fogja ezek után kijelölni az irányt, hogy mi lenne a legjobb megoldás a gyermek fejlődése és egészsége érdekében.

A tünetek nyomon követése nemcsak az anyukáknak lehet segítség, hanem az orvosoknak is. A pontos diagnózis felállításához igénybe vehetik majd a folyamatosan és gondosan vezetett naplót. Vezessük fel, hogy mikor, mit és mennyit evett vagy ivott a gyermek - itt a szoptatást is nyugodtan rögzíthetjük - és ezek mellett milyen tünetek jelentkeztek. A tünetek jellegzetes fellépése segít különbséget tenni a laktózintolerancia és más emésztési problémák között.

Diagnosztikai tesztek

A laktózintoleranciát általában a gyermek kórtörténete, fizikális vizsgálat és egyéb speciális vizsgálatok alapján diagnosztizálják. Gyermeke háziorvosa sok esetben speciális vizsgálatokat rendel el a laktózintolerancia diagnózisának megerősítésére. A naplóban rögzítettek és az alapos szakorvosi vizsgálat után jöhet a pontos diagnosztika felállítása, amit különböző módszerekkel állapítanak meg.

A leggyakrabban alkalmazott tesztek:

• Hidrogén kilégzési teszt (H2-teszt): Ez a laktóz intolerancia kimutatására az egyik legjobb módszer. A vizsgálat során a páciensnek 2 g/kg, de max. 25 gramm mennyiségben laktózt kell meginni (fél liter tejben van ennyi laktóz), ezt követően 3 órán át kb. 30 percenként bele kell fújnunk egy készülékbe. Tudjuk, hogy ha nem bomlik le a tejcukor a vékonybélben, akkor széndioxid és hidrogén szabadul fel. A hidrogén felszívódik, a vérbe kerül, majd onnan a tüdőn át kilélegezzük. A laborban megvizsgálják, hogy az átlagosnál több hidrogént tartalmaz-e a kilélegzett levegő. 10 ppm alatt normális, 10-20 között kétes, 20 ppm felett pozitív eredményről beszélhetünk. Fontos, hogy a vizsgálat könnyen hamis, álpozitív eredményt is adhat, ezért nagyon fontos a szigorú diéta, szájhigiéniás előkészítés és bizonyos gyógyszerek, probiotikumok mellőzése.
• Széklet savassági teszt: Ez a csecsemőknél és kisgyermekeknél alkalmazott teszt a székletben lévő tejsav mennyiségét méri. A székletmintában kimutatható a nem emésztett laktóz által termelt tejsav és glükóz, valamint egyéb zsírsavak.
• Laktóztolerancia teszt: Ez a teszt a laktóz felszívódását méri az emésztőrendszerben. A gyermek koplalás után laktózt tartalmazó folyadékot iszik.
• Genetikai teszt: A laktóz intolerancia genetikai teszt az örökletes laktóz intoleranciát mutatja ki. Ennél a típusnál a laktáz enzim működése kisgyermek korban még biztosított, majd fokozatosan csökken. Hátterében a bélhám laktáz aktivitásának gátló szabályozása áll, melyért a C_13.9kbT (13910 C/T) és G_22.18kbA (22018G/A) polimorfizmusok felelnek. A teszt során meghatározásra kerül, hogy az egyén milyen allélokkal rendelkezik a polimorf helyen. Akik a polimorf helyen T/T vagy A/A C/T vagy A/G allélokkal rendelkeznek, azoknál a laktáz enzim termelődése felnőtt korban is biztosított marad, így képesek a tejcukor emésztésére. A C/C és a G/G allélokkal rendelkezők, annak gátló funkciója miatt idővel tejcukor érzékenyek lesznek, mivel a laktáz enzim szintje folyamatosan csökken szervezetükben.

A vizsgálatok során ki kell zárni, hogy van-e más olyan betegség, ami okozhat ilyen tüneteket, így biztosak lehetünk benne, hogy milyen kezelést kell alkalmazni. Fontos ezeket a kiváltó betegségeket kizárnunk és nem beletörődnünk, hogy „laktózérzékeny” a gyerekünk, hiszen ilyen esetekben az alapbetegséget gyógyítva, kezelve a laktózintolerancia is megszűnik, gyógyítható!

A Giardia nevű apró kórokozó, protozoon a székletből mutatható ki: hiba azonban, ha egy negatív székletminta után kizárjuk a betegség lehetőségét, a Giardia ugyanis intermittálva ürül, fertőzött embernél 1 székletminta esetében csak 50%-ban mutatható ki, míg 3 különböző székletminta esetén már 90%-ban sikerül diagnosztizálni.

A laktózérzékenység kezelése és étrendi javaslatok

A laktózintolerancia kezelését gyermeke háziorvosa határozza meg. Bár nincs olyan kezelés, amely javítaná a szervezet laktáztermelő képességét, a laktózintolerancia okozta tünetek általában az étrendben lévő laktóz mennyiségének korlátozásával szabályozhatók. Ha igazolódik a laktózérzékenység, az orvosnak már csak az a dolga, hogy felderítse, mi okozza ezt az állapotot.

Ma már nem olyan nagy kihívás laktózmentes diétát tartani, mint régebben. Szerencsére szinte minden bolt polcain megtalálhatók a laktózmentes tejtermékek. Azonban a tej és tejtermékek számos élelmiszerben és italban is megtalálhatók. Emiatt sok laktózintoleráns gyermek számára fontos a megfelelő táplálkozási tanácsadás, hogy biztosítsák a megfelelő tápanyagbevitelt. Ha a teszt genetikailag meghatározott laktóz intoleranciára utal és tünetek is társulnak hozzá, a szakorvos és/vagy dietetikus személyre szabott diétát fog javasolni, mely biztosítja az összes szükséges tápanyagot a tejcukor miatti korlátozások mellett is.

Étrendi tanácsok és termékek

Az laktózintolerancia kezelésére vonatkozó legújabb irányelvek támogatják a tejtermékek használatát, hiszen azok a csontok növekedéséhez és fenntartásához szükséges kalcium elengedhetetlen forrása. Ezért a tejtermékek étrendből való kiiktatása helyett ki kell próbálni a tejtermékeket, hogy lássuk, melyeket képes tolerálni gyermeke. Ez egy hosszabb folyamat és kísérletezés az ételekkel. Nem minden esetben szükséges a tejcukor teljes megvonása, mivel a szervezet tolerál bizonyos mennyiséget, így az alacsony laktóz tartalmú termékek ebben az esetben sem okoznak panaszokat. Gyermek esetén, ha a teszt genetikailag meghatározott laktóz intoleranciát mutat, de még nem jelentkeztek tünetek, nem javasolt a speciális, tejcukor mentes diéta.

A kalcium (és D-vitamin) pótlására jobban oda kell figyelni az ilyen gyermekek esetében. Ezenkívül a tünetek enyhítésére javasolt lehet a (vény nélkül kapható) laktáz enzimek alkalmazása.

Az alábbi táblázat segíthet eligazodni a tejtermékek laktóztartalmában:

Az élőflórát tartalmazó joghurtok többnyire jól tolerálhatók (endogén béta-galaktozidázt tartalmaznak), de ne tévesszen meg minket a probiotikumokat gyártó cégek marketingje: nincs kellő vizsgálat vagy bizonyíték arra vonatkozóan, hogy laktóz intoleranciában a probiotikumok alkalmazása enyhítené a tüneteket, az eddigi vizsgálatok felemás eredményeket mutattak.

A laktózintoleranciával élő gyermekeknek és szüleiknek egyaránt fontos a megfelelő tájékoztatás és oktatás. A megfelelő étrend és a tünetek kezelése hozzájárulhat a gyermek életminőségének javításához. Emellett fontos, hogy a szülők és a gyermekek egyaránt tudják, hogy a laktózintolerancia nem allergia, és nem jár súlyos allergiás reakciókkal, mint például az ételallergiák. Azonban a laktózintolerancia is kellemetlen tünetekkel jár.

tags: #laktozerzekenyseg #vizsgalat #csecsemoknel