A szoptatás az anya és a csecsemő közötti különleges kötelék kialakításának és fenntartásának egyik alapvető eszköze, amely hosszú távú egészségügyi és pszichológiai előnyökkel jár mindkét fél számára. Azonban a szoptatás nem mindig zökkenőmentes folyamat, és sok anyának szüksége lehet szakértői segítségre. Ezen a ponton lépnek be a képbe a laktációs szaktanácsadók és a speciálisan kialakított laktációs szobák, amelyek kiemelt szerepet játszanak a szoptatás támogatásában és a felmerülő problémák megoldásában.
Ki a laktációs (szoptatási) tanácsadó?
A laktációs szaktanácsadók (IBCLC - International Board Certified Lactation Consultant) olyan specialisták, akik a szoptató anya és a szoptatott csecsemő különleges igényeit szem előtt tartva megelőzik, felismerik, illetve segítenek megoldani a szoptatással kapcsolatos problémákat. 1985 óta szerezhetik meg a Nemzetközi Laktációs Szaktanácsadói oklevelet, és eredeti végzettségüket tekintve sokfélék lehetnek, mint például orvosok, nővérek, védőnők, szülésznők, pszichológusok, egészségnevelők, vagy szociális munkások. Az IBCLC nem helyettesíti a védőnőt, csecsemős nővért vagy a gyermekorvost, sokkal inkább együtt dolgozik velük, munkájával kiegészíti az ő munkájukat.
Milyen problémák esetén fordulhatunk hozzá?
Számos esetben nyújthatnak segítséget a laktációs tanácsadók:
- Ha a gyermek nem akar vagy nem tud szopni.
- Ha nem gyarapszik jól a csecsemő.
- Ha a gyermek speciális állapota (pl. koraszülöttség, hipotónia, ajak- és szájpadhasadék), vagy az anya krónikus vagy akut betegsége miatt a szoptatás nehezített.
- Ha az anyának fájdalmas, sebes, gyulladt vagy ödémás a melle.
- Ha kevés vagy túl sok a tej.
- Ha abba szeretné hagyni a szoptatást, vagy nehézségei adódnak az elválasztással.
- Ha az anya visszamegy dolgozni, de szoptatni is szeretne.
Fontos, hogy csak megfelelő végzettséggel rendelkező laktációs szaktanácsadótól kérjen segítséget! További információt és a szakemberek elérhetőségét a www.ibclc.hu honlapon találja.
Hol érhetők el a laktációs tanácsadók?
A szoptatási tanácsadók az egészségügyi ellátórendszerben és magánellátás keretén belül egyaránt dolgozhatnak. A világ számos országában találunk szoptatási tanácsadókat az egészségügyben: kórházakban, klinikákon és magán praxisban egyaránt.
A laktációs szoba szerepe a klinikán
Az ingyenes tanácsadással várja a szoptatási nehézséggel küzdő édesanyákat a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának Laktációs Ambulanciája. A hazai csecsemőtáplálási mutatókból az is kiderül, hogy a megfelelő időben érkező, minden édesanya számára elérhető laktációs szaktanácsadás kiemelt jelentőségű lenne a sikeres, hosszútávú szoptatás szempontjából. A személyes találkozó a klinika laktációs szobájában történik, ahol a szaktanácsadó az édesanya-gyermek egységét szem előtt tartva végigkísér egy szoptatást.
A személyre szabott tanácsadás során többek között a fájdalmas szoptatással, mellrehelyezési problémákkal, sebes mellbimbóval, gyógyszerszedési kérdésekkel kapcsolatban kérhetnek segítséget az érintettek, szükség esetén pedig kontrollvizsgálatra is jelentkezhetnek. A tanácsadást leggyakrabban a szülést követően felmerült problémák miatt veszik igénybe az anyukák. Több tényező is okozhat nehézséget a szoptatásban, ezért a részletes fizikális vizsgálaton kívül a tanácsadás fontos része a szülési és szoptatási előzmények feltérképezése, miközben az édesanyák őszintén elmondhatják aggodalmaikat, továbbá feltehetik kérdéseiket.
A laktációs szoba hozzájárul a megfelelő higiénés környezet biztosításához, és segít az anya támogatásában a kórházi időszak alatt, különösen, ha az édesanyák hónapokig tartózkodnak kórházban. Az anya jelenlétének segítése és a szülőkkel való informatív kommunikáció, valamint a gondozási feladatokba való bevonás magasabb szintű ellátást eredményez.
Az oxitocin szerepe a szoptatásban és a kötődésben
Az oxitocin (OT) központi szerepet játszik a szülői viselkedésben, a kötődés kialakulásában és a szoptatásban. Ez a neurokémiai rendszer szabályozza az anya és gyermeke közötti kötődést, valamint a gondozási feladatok ellátását, egyúttal megfelelő motivációs-érzelmi alapot is teremt e hosszan tartó tevékenységre. Már az 1970-es évektől leírták, hogy az oxitocin ismert perifériás hatása mellett az agyon belül is kifejti hatását, azaz neurotranszmitter szerepet is betölt, jellegzetes pszicho-emotív hatókörrel. Az OT magas szintje egyúttal csökkenti a plazma kortizol-szintjét, nyugtató hatást kiváltva.
Az OT társas viselkedés szabályozásában betöltött szerepével kapcsolatban az az összkép körvonalazódik, hogy az agyi OT-szint növekedésével a reproduktív, illetve szülői/anyai viselkedés beindulása elősegíthető, a kölykök kötődési viselkedése kedvezőbb. Az OT rendszer és a mezolimbikus dopaminrendszer kapcsolata arra utal, hogy a cOT rendszer szerepe nem merül ki abban, hogy a megfelelő viselkedési mintákat indítja el az utódgondozás során, hanem egyúttal felhangolja az agyi jutalmazórendszert is, tehát kedvező érzelmi-motivációs hátteret is biztosít. Ez azt jelenti, hogy az anyai viselkedés örömteli legyen, vagyis magas jutalmazó legyen az anyának az utódgondozási tevékenységek végzése.
Az anya és az újszülött korai találkozásának fontossága
Az oxitocin centrális hatásköréről rendelkezésre álló ismereteink arra mutatnak, hogy ez a rendszer a természet megoldása arra a problémára, hogy hogyan biztosítsa a fejletlen utódok hosszan tartó gondozását. Ezen evolúciósan rögzített mechanizmusok gördülékeny beindulásához és lefutásához az anya és gyermeke korai, közvetlen szülés utáni háborítatlan találkozása, együttléte szükséges.
Az újszülöttnek közvetlenül megszületése után a keringési, légzési, hőháztartás terén alkalmazkodnia kell a külvilági feltételekhez. Ekkor alapozódik meg az anyjával való érzelmi kapcsolata, beindulnak azok a viselkedésformák, amelyekkel ő járul hozzá a gondozó viselkedés kiváltásához és fenntartásához. Az újszülött keresi az anyai mellet, képes eljutni oda, érdeklődik az emberi arc iránt, tud szopni, éber az első órában. Az anyával való bőr-kontaktus nyomán a megemelkedett OT szint segíti mindezt: könnyebben stabilizálódik a baba testhőmérséklete, légzése, szívritmusa. A gyermek az anya baktériumaival találkozik, és nem külső, idegen kolóniákkal.
A korai kontaktus nem csak a babának kedvező. Az anyai szervezet természetesen termelődő OT-szintjét emeli a bőr-kontaktus és a korai szopás, amitől a lepényi szak kedvezőbben (gyorsabban, kevesebb vérzéssel) zajlik. A magasabb OT-szint melegíti az anyai mellet, ami így „természetes inkubátora” a gyermeknek. A tejbelövellés is megbízhatóbb, ha alkalma volt az újszülöttnek a korai szopásra. A gyermek számára létfontosságú „anyai” viselkedés (mothering) beindul, az ilyen anyák könnyebben találják meg az összhangot a babával, olajozottabban alakul ki az anya-gyerek kötődés.
Az első életóra egyfajta pszichofiziológiai szenzitív periódus: a jövőbeni gördülékeny viselkedés programozása itt történik meg. A modern átfogó elemzések a zavartalan korai kapcsolat mellett szólnak. Ennek ideális változata az, ha közvetlenül a születés után bőr-kontaktusba kerül az anya és az újszülött, nyugodtan, biztonságos helyen (pl. széles ágyon) csendes, intim légkörben. Ezt a zavartalan együttlétet élvezzék 1-2 óráig, melynek természetes folytatása a rooming-in ellátás. Lényeges, hogy ez idő alatt az anya is és a gyerek is éber legyen - ezért is jó, ha gyógyszerek nélkül zajlott a szülés.