Az okostelefonok hatása a kisgyermekek fejlődésére és mentális egészségére

A digitális eszközök, mint az okostelefonok, tabletek, számítógépek és nagyképernyős televíziók mára szinte elengedhetetlen részei az életünknek. Nehezen képzeljük el mindennapjainkat digitális készülékeink nélkül. De mi a helyzet azokkal, akik még csak most kezdik az életüket? Milyen veszélyek leselkednek rájuk a villódzó kijelzők képében? Miért fontos beszélnünk erről?

A gyerekek képernyőhasználata nemcsak az egyik legvitatottabb téma a gyermeknevelés kapcsán, de talán a legaktuálisabb is. Sokan láthattunk már a villamoson vagy a boltban babakocsit, amiből csak az okostelefon látszik ki. Ellenben bizonyára hallottunk már olyan szülőről is, aki olyan távol tartja gyermekét az elektronikus eszközöktől, amennyire csak lehet. Melyiküknek lehet igaza?

Aggasztó adatok és a "digitális autizmus"

A számok magukért beszélnek. Magyarországon egy 2018-as kutatás szerint a 8-38 hónapos gyermekek 72%-áról nyilatkozták a szülei, hogy már használ valamilyen okoseszközt. Azóta a COVID-19 járvány csak rontott a helyzeten. A kijárási korlátozás és a közösségi intézmények lezárása sokkal kevesebb lehetőséget adott a gyerekek társas kapcsolatainak építésére és a kortárscsoporttal való találkozásra. Ennek eredményeképp fokozódott az elektronikus eszközök használata.

A „Mozdulj a netről a valóságra!” elnevezésű kaposvári önkormányzati konferencián döbbenetes tények láttak napvilágot arról, hogy az okostelefon hatása a gyerekekre sokkal pusztítóbb, mint azt a hétköznapokban gyanítanánk. Kiderült: egy olyan tömeges, mesterségesen előidézett betegséghullámmal állunk szemben, amit a szülők okoznak a gyermekeknek azzal, hogy túl korán adnak okoseszközt a kezükbe.

A hazai intézmények, köztük a Bethesda Gyermekkórház is egyre gyakrabban szembesül a „digitális autizmus” drámai jelenségével - mondta Révész Máriusz, Aktív Magyarországért Felelős Államtitkár. Ez a fogalom azokat a gyerekeket írja le, akik a túlzott képernyőhasználat miatt súlyos kommunikációs és szociális nehézségekkel küzdenek, és a külvilág felé gyakorlatilag autisztikus tüneteket mutatnak. A probléma gyökere a kényelem, az eredmény viszont tragikus. A táblatartós babakocsi és az etetőszék a legegyenesebb út abba az irányba, hogy tönkretegyük a saját gyerekünket - hangzott el a figyelmeztetés. A jelenséget a kakukkfióka-effektus írja le a legjobban: az okostelefon, akár a kakukkfióka, minden más természetes ingert - olvasást, sportot, valós társas kapcsolatokat, beszélgetéseket - kíméletlenül kilök a gyermek életéből.

Mi számít „túlzott képernyőhasználatnak”?

Ennek meghatározására nincsenek konkrét keretek, ugyanakkor akadnak felvetések. Egyes kutatások szerint kiskorúak esetében akkor beszélünk túlzott képernyőhasználatról, ha naponta 4-6 órát töltenek a kijelző előtt. Mások ezt a határt 3 órára teszik. Más megközelítésből nézve pedig nem csupán a képernyőhasználat ideje számít, hanem a háztartásban lévő elektronikus eszközök száma, a használat gyakorisága és időzítése is.

A digitális eszközök hatása a gyermekfejlődésre

A modern technika eszközeinek hatása a gyermekfejlődésre számos tanulmány szerint bizonyított - a monitorok előtt töltött túl sok idő nemcsak az alvás minőségét, de a tanulmányi teljesítményt is csökkenti, valamint negatív módon befolyásolja a beszédfejlődést.

Kognitív funkciók és beszédfejlődés

Vajon a digitális eszközök használata rontja a kognitív funkciókat, vagy éppen fejleszti azokat? A válasz nem is olyan egyértelmű, mint gondolnánk. Egy 2015-ös, 24-30 hónapos koreai gyerekeken végzett kísérlet eredményei szerint 2-3 óra a televízió előtt lényegesen megnöveli a nyelvi késés esélyét. Ennek következményeképpen késve indulhat a beszéd, a gyermek szókincse lassabban gyarapodhat, nehezére eshet a nyelvi szerkezetek helyes használata és a hangképzés. A beszéd lassabb fejlődését azonban nem kizárólag az okoseszközöknek tudhatjuk be. Logikus következtetés, hogy az a gyermek, aki épp a képernyő előtt ül, nem a társaival foglalkozik. Kevesebbet beszél és játszik a kortársaival, kevesebbet kommunikál a családjával, és még önmagában is kevesebbet beszél.

Azoknál a gyerekeknél, akik naponta több mint egy órát töltenek a képernyők előtt, 49%-kal nő a nyelvi fejlődés elmaradása. A 2020-as metaanalízis arra hívta fel a figyelmet, hogy a túl sok tévénézés/képernyőhasználat összefüggést mutat a beszédfejlődés lassulásával, az alvászavarokkal, valamint a szülő és gyermeke közötti interakciók csökkenésével.

Tanulmányi teljesítmény és koncentráció

A vizsgálatok alátámasztják a monitorok előtt töltött idő és a rossz tanulmányi teljesítmény közötti közvetlen kapcsolatot. Ennek oka egyrészt a házi feladatok elhanyagolása, másrészt a gyakori koncentrációs zavarok, melyek következtében a gyerekek nem képesek összpontosítani a tananyagra, illetve dolgozatokra. Az egyenlet ebben az esetben egyértelmű - minél kevesebb idő a képernyő előtt, annál jobb tanulmányi eredmények.

Az iskolások mobiltelefon-használatának nemzetközi elemzése kimutatta, hogy az eszközök hosszú távú használata pszichikai károsodást, hiperaktivitást, ingerültséget és alvászavart okozhat, valamint a szellemi munkaképesség csökkenéséhez, a memória és a figyelem gyengüléséhez vezethet. A tanulók többsége nemcsak szünetben, hanem órák alatt is a telefonját nyomkodja. A megkérdezett iskolások többsége elismerte, hogy a telefon eltereli a figyelmüket a tanulásról.

Mentális és pszichés egészség

A túlzott képernyő- és közösségi média használat káros hatással van a gyerekek mentális és pszichés egészségére - felborítja az alvásritmusukat, csökken az önértékelésük, nagyobb esélyük lesz a depresszióra. A túlzott képernyőhasználat fenyegetheti a lelki egészséget is. Megállapították, hogy azok a 10-16 évesek, akik nem haladták meg a képernyőhasználatra előírt időt, kisebb valószínűséggel jelentettek depressziót. Emellett összefüggést találtak a videójátékok használata és a szorongás mértéke közt. Szintén aggodalomra adhat okot, hogy a kijelző mögé bújás növelheti a magány és az elszigeteltség érzését.

Ran Barzilay, a tanulmány vezető szerzője és a Philadelphiai Gyermekkórház Ifjúsági Öngyilkosság-megelőző, Beavatkozási és Kutatóközpontjának gyermekpszichiátere kiemelte: a telefonok fejlesztő szerepet is betölthetnek a kamaszok életében. Ugyanakkor az elmúlt években egyre több szakértő hívta fel a figyelmet a túlzott képernyőidő tinédzserekre való káros hatásaira. A Jonathan Haidt nagysikerű kötete nyomán egy 10 500 fős amerikai kutatás bebizonyította, mi történik, ha 12 éves kor alatt kap a gyerek mobilt. A vizsgált csoport között 60%-kal magasabb az alvásproblémák aránya és 40%-kal nő az elhízás kockázata azokhoz képest, akik csak 13 éves koruk után kapnak saját eszközt.

Habár a túlzott telefonhasználat és a depresszió között összefüggésre utaló jeleket találtak, lehetséges, hogy a tünetek mögött nem maga a képernyőhasználat áll, hanem az alvás megrövidült időtartama.

Alvászavarok és fizikai aktivitás

A monitorok sugárzása befolyással van az alvás minőségére. A jó alvás érdekében korlátozza az alvás előtti televíziózást, mobilozást. A monitorok kék fénye káros és megterhelő hatással van az idegrendszerre és alvászavarokat okoz. Akik 12 éves korukra vagy még korábban saját okostelefonhoz jutottak - összehasonlítva az eszközökkel nem rendelkező gyerekekkel - nagyobb eséllyel lettek depressziósak vagy küszködtek alvászavarral, emellett a korai eszközhasználat az elhízás esélyét is megemelte.

A 2020-as metaanalízis arra hívta fel a figyelmet, hogy a túl sok tévénézés/képernyőhasználat összefüggést mutat az alvászavarokkal. Mára nemcsak gondoljuk, hanem kutatásokból tudjuk, hogy tízéves kor alatt a rendszeres, önálló eszközhasználat negatívan befolyásolja a gyerekek fizikai aktivitását, egészséges alvását.

A szülők szerepe

McDaniel és Radesky 2018-as kutatása kimutatta azt, hogy az anyák problémás eszközhasználata összefüggésbe hozható a gyermekek viselkedési zavaraival. A szülők digitális eszközhasználata jelentős hatással van a gyermekek érzelmi fejlődésére, hiszen a gyerekek elsősorban szüleiktől tanulják meg az érzelmi kapcsolatok kezelését, a kommunikáció módjait és a figyelem irányítását. Ha a szülők túlzottan belemerülnek az okostelefonok, táblagépek vagy számítógépek használatába, az csökkentheti a gyermekkel töltött minőségi időt, és negatívan befolyásolhatja a kötődést, az érzelmi biztonságot és a szociális készségek fejlődését.

A bekapcsolt tévé/képernyőhasználat lassította a csecsemő mozgásfejlődését is. A nyugtalan, izgő-mozgó kisgyerek szinte mozdulatlanná válik. A felnőttek beszélgetésébe folyton belekotyogó, a figyelmet magára irányító gyerek elcsendesedik. Amint mobiltelefon kerül a kisgyerek kezébe (és ugyan honnan kerülne oda, ha nem a felnőttek adnák oda neki), egycsapásra megszűnnek azok a „problémák”, amiket a gyerek okoz. Nem zajong, nem szaladgál, nem türelmetlenkedik, nem veszélyezteti a saját vagy mások testi épségét. Könnyebb lesz vele, és egyszerűbb az élet. Lehet, hogy rendszeres mobiltelefon-használóvá váló kisgyereket kevesebb fizikai sérülés éri - hiszen kevesebbet mozog -, viszont komoly veszélyeknek van kitéve az érzelmi, lelki, idegrendszeri fejlődése.

Egészséges szokások kialakítása

Látható, hogy a gyerekek képernyőhasználatának hatásai nem csupán feketék vagy fehérek. A következményeket több tényező is befolyásolja, például a médiatartalom minősége, az életkor, az, hogy egyedül vagy társaságban találkozik az eszközzel, és természetesen a képernyőidő. Nem jó megoldás, ha teljesen kivonjuk az elektronikus készülékeket a gyerekek életéből, ugyanakkor rendkívül fontos, hogy korlátokat állítsunk fel és figyelemmel kövessük a digitális tevékenységüket. Emellett elengedhetetlen a család által kialakított egészséges hozzáállás és szokások, hogy elkerüljük a káros hatásokat.

A cél nem az eszközök teljes kizárása, hanem azok ésszerű és felelős használata, hogy a gyermekek megtanulják az egészséges digitális egyensúlyt. Ehhez elengedhetetlen a következetesség, a példamutatás és a közös szabályok kialakítása, amelyek biztonságos kereteket nyújtanak a fejlődéshez.

Ajánlott képernyőidő korosztályonként

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) javaslata a kisgyerekek képernyőidejéről a következő:

• 2 éves kor alatt: a képernyőhasználat semmilyen formában nem ajánlott, a rokonokkal végzett videobeszélgetés azért megengedett.
• 18 - 24 hónapos gyerekeknél: maximum egy óra a megengedett idő, ilyenkor is figyeljen oda, hogy a műsor minőségi és oktató jellegű legyen. Szülői felügyelet mindenképpen ajánlott.
• 2-5 éves korban: nem haladhatja meg az 1 órát.
• 6 éves kor felett: Egyénileg szabályozandó az iskolai és egyéb elfoglaltságok figyelembevételével.

Tippek az egészséges képernyőhasználathoz

A szülők számára kihívást jelenthet a megfelelő egyensúly kialakítása. A gyermekek érzelmi fejlődése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a szülők tudatosan alakítsák saját és gyermekeik képernyőhasználati szokásait, hiszen a közösen töltött minőségi idő, a személyes jelenlét és a valódi kapcsolatok nem pótolhatók semmilyen technológiai eszközzel.

Íme néhány praktikus tanács:

1. Mutassunk jó példát: A kicsik nagyon sokat tanulnak utánzással. Ha mi is folyton a kijelzőt bújjuk, ők is ezt teszik.
2. Szabályozzuk a képernyőidőt: Tartsuk be a korosztályi ajánlásokat.
3. Helyezzük közösségi térbe a televíziót: Így a szülők felügyelni tudják, hogy a médiatartalom a gyermek korának megfelelő legyen. Továbbá, a hálószobába helyezett televízió rossz alvási szokásokhoz vezethet.
4. Nézzük együtt: A tanító jellegű műsorok hatását fokozza, ha szülő és gyerek közösen nézik. Ezzel beszélgetést lehet kezdeményezni a fontos témákról és a mesék tanulságáról, ami nemcsak erősíti kapcsolatukat, hanem a gyermek nyelvi képességeit is fejleszti.
5. Alakítsunk ki képernyőmentes időszakokat: Például étkezésekkor, játék közben, vagy alvás előtt 1 órával ne használjuk az elektronikus eszközöket.
6. Kínáljunk alternatívát: Képernyő helyett mozgás, sport, természetjárás és közös társasjátékozás a megoldás.
7. Legyünk megértőek: A tiltás önmagában kevés. Értsük meg a pörgetés mögötti valódi érzelmi okokat (unalom, stressz, magány), és ítélkezésmentesen beszélgessünk a gyermekeinkkel.

Fontos, hogy minél későbbi életkorban - lehetőleg 14 éves kor előtt nem - adunk saját okoseszközt a gyermekünknek. A legfontosabb alapszabály a családoknak a Bethesda Gyermekkórház ajánlása szerint: 3 éves kor alatt a gyermek egyáltalán ne használjon képernyőt, 10 éves kor alatt semmiképpen ne legyen saját okostelefonja, és 14 éves kor alatt ne regisztráljon közösségi oldalakra. Lefekvés előtt 1 órával szigorú képernyőtilalom ajánlott az egész családnak.

tags: #kutatas #okostelefon #hatasa #a #kisgyermekekre