A magzatra ható külső hatások és kockázatok a terhesség alatt

A várandósság egy csodálatos és egyben rendkívül érzékeny időszak a nő életében. Ebben az időszakban a kismama teste és lelke egyaránt hatalmas változásokon megy keresztül, miközben egy új élet fejlődik benne. Bár a legtöbb aggodalomra okot adó jelenség az élettani változásokhoz és a veszélytelen egészségügyi problémákhoz köthető, fontos tisztában lenni azokkal a külső hatásokkal és kockázatokkal, amelyek veszélyeztethetik a magzat fejlődését és az anya egészségét.

Az aggodalomra okot adó tünetek a várandósság bármely szakaszában jelentkezhetnek. Általános érvényű szabály, hogy ha a kismama nem is biztos a tüneteiben - néha csak „úgy érzi”, hogy valami nincs rendben a gyermekkel vagy vele magával -, értesíteni kell a kezelőorvost, aki dönt a továbbiakkal, akár az esetleges kivizsgálással kapcsolatban. Ha a kismama nem is biztos a tüneteiben, akkor is értesíteni kell a kezelőorvost.

A szövődmények jelei

A lehetséges szövődmények sora rendkívül hosszú. A legveszélyesebbekről és a leggyakoribbakról az alábbiakban lesz szó. Az alábbi tünetek egyértelmű jelei a várandósság alatti szövődménynek, ezért bármelyik fennállása esetén orvosi segítségre van szükség!

Általános, bármikor jelentkezhető tünetek

• Elhúzódó vagy súlyos hányás;
• Hüvelyi vérzés;
• Szokatlan vagy a szokásosnál bőségesebb hüvelyi folyás;
• Súlyos vagy hosszan tartó fejfájás, vagy szédülés;
• Folyamatos fogyás;
• Láz vagy hidegrázás;
• Fájdalmas vagy égő érzés vizeléskor;
• Állandó légszomj, gyengeség vagy szívdobogásérzés;
• Ha a hasat ütés (trauma) érte (esés, baleset, erőszakos incidens);
• Ha hosszabb ideig tartó, jelentősebb érzelmi probléma áll fenn.

Korai szakaszban (20. hét előtt) jelentkező tünetek

A várandósság korai szakaszában (a 20. hét előtt) jelentkező fájdalom, illetve vérzés bizonyos típusai vetélés vagy méhen kívüli terhesség jelei lehetnek. Amennyiben ezek valamelyike fennáll, sürgős orvosi segítségre van szükség - ha más (gyorsabb) lehetőség nincs, hívja a 112-t és kérjen mentőt!

Mielőbb kérjen orvosi segítséget, ha a várandósság korai szakaszában:

• Tartós vagy erős fájdalom jelentkezik a has egyik oldalán, vagy az egyik vállban;
• Erős alhasi fájdalom vagy görcs jelentkezik;
• Hüvelyi vérzést tapasztal.

Későbbi szakaszban (20. hét után) jelentkező tünetek

A várandósság későbbi (20. hét utáni) szakaszában általában gyakoribbak a kellemetlenségek, amelyek egy része a várandós állapot normális velejárói. Néhány tünet azonban orvosi kontrollt igényel:

• Látászavarok (villogó fények, szikralátás, homályos látás) - ezek a preeklampszia jelei lehetnek;
• Hirtelen fellépő, súlyos, akár fájdalmas ödéma a kézen, a lábon vagy az arcon;
• Erős bőrviszketés;
• Ha a magzat mozgásában változás áll fenn (a kismama úgy érzi, hogy a szokásostól eltérően mozog, kevesebbet mozog, vagy nem mozog);
• Májtáji fájdalom;
• Bevérzések jelentkezése a bőrön;
• Vérnyomásmérés során magasabb vérnyomásérték mérése;
• Hüvelyi vérzés.

Szövődmények megelőzése

A terhességi szövődmények egy része nem előzhető meg, mivel sok esetben eleve kockázatot jelent, ha a kismamának a fogantatás előtt súlyosabb egészségügyi problémája volt, vagy ha része volt már komplikált terhességben, netán vetélésben. Családi halmozódás sem kizárható. Éppen ezért még a családtervezés fázisában, a fogantatás előtt érdemes lehet az életmódbeli tényezőket rendezni, ezzel csökkentve a szövődmények kockázatát.

Az anya és a gyermek biztonságát nagyban szolgálja, ha az anya rendszeresen részt vesz a várandósgondozáson és betartja a védőnő utasításait.

A várandós nőnek ezen felül tartózkodnia kell:

• Az alkohol és a drogfogyasztástól;
• A dohányzástól (a passzív dohányzástól is);
• A nehéz fizikai megterheléstől;
• A stressztől és a lelki megpróbáltatásoktól (lehetőség szerint).

A terhességet befolyásoló külső tényezők és kockázatok

Számos külső tényező és kockázat befolyásolhatja a magzat fejlődését és az anya egészségét a terhesség alatt. Ezek lehetnek gyógyszerek, fertőzések, káros szenvedélyek, valamint környezeti hatások.

Gyógyszerek és fertőzések hatása

Egyes gyógyszerek bizonyítottan születési rendellenességet okozhatnak. Ilyenek többek között:

• Fenitoin
• Fólsavhatást gátló szerek (triamterén, trimetoprim)
• Lítium
• Streptomicin
• Tetraciklin
• Talidomid
• Warfarin

Számos fertőzés is veszélyt jelenthet a magzatra:

• Herpes simplex
• Hepatitis
• Influenza
• Mumpsz
• Rubeola
• Bárányhimlő
• Szifilisz
• Liszteriózis
• Toxoplazmózis
• Coxsackie-vírus
• Citomegalovírus

A terhesség elején fontos tisztázni, hogy a kismama átesett-e ezek valamelyikén. A TORCH szindróma (Toxoplasma, Rubeola, Cytomegalovirus és Herpes simplex fertőzések) kiemelt figyelmet érdemel.

Dohányzás, alkohol és drogok veszélyei

Dohányzás

A dohányzás az egyik leggyakoribb káros szenvedély a terhes nők körében. Bár a figyelemfelhívó kampányok hatásosak, a dohányzó nők aránya csak lassan csökken.

A dohányzás következményei a magzatra:

• Alacsony születési súly (minél többet dohányzik az anya, annál nagyobb a súlycsökkenés);
• A méhlepény működési zavarai;
• Idő előtti burokrepedés;
• Koraszülés;
• Magzati fejlődési rendellenességek (szív, agy, arc);
• Nagyobb kockázat a hirtelen csecsemőhalálra.

A passzív dohányzás is káros, ezért a nem dohányzó várandós nőknek is kerülniük kell a füstöt.

Alkoholfogyasztás

A leggyakoribb fejlődési rendellenességet okozó tényező a terhesség alatti alkoholfogyasztás. Legismertebb következménye a magzati alkohol szindróma (FAS): a növekedésbeli elmaradás, jellegzetes arcdeformitások, kisfejűség (mikrokefália), értelmi fejlődési zavarok és viselkedési problémák.

Erős alkoholfogyasztás esetén a vetélés kockázata akár duplájára nőhet.

Kábítószerek

A terhesség alatti kábítószer-használat (heroin, kokain, marihuána stb.) számos szövődményt okozhat: vérszegénység, fertőzések (hepatitisz, HIV), koraszülés, méhen belüli növekedési visszamaradás, magatartászavarok a gyermeknél, oxigénhiány a placenta ereinek összehúzódása miatt.

A kokain különösen veszélyes: korai lepényleválást, magzati oxigénhiányt, fejlődési rendellenességeket okozhat. A drogfogyasztás jelentősen növeli a születendő gyermeknél a maradandó tanulási, koncentrációs, értelmi zavarok megjelenésének valószínűségét. A terhesség alatti kábítószer-használók körében jóval gyakoribb a vetélés, koraszülés, növekedésbeli elmaradás és lepényleválás is.

Anyai betegségek, mint kockázati tényezők

Bizonyos anyai betegségek is növelhetik a terhesség alatti kockázatokat.

• Magas vérnyomás: A terhesség alatt felfedezett magas vérnyomás nehezen különíthető el a már meglévő állapottól. Kezelése különösen körültekintést igényel, mert az anya és a magzat biztonságát is érinti. A magas vérnyomás és az ödéma, a látászavarok, a fejfájás mind a preeklampszia jelei lehetnek.
• Húgyúti fertőzések: A terhesség korai szakaszában végzett vizeletvizsgálat kimutathat látens fertőzést, amely kezeletlenül vesegyulladást, koraszülést, idő előtti burokrepedést okozhat. Fájdalmas vagy égő érzés vizeléskor orvosi segítséget igényel.
• Bakteriális hüvelyfertőzések: Kezelés nélkül növelik a koraszülés esélyét. Szokatlan vagy a szokásosnál bőségesebb hüvelyi folyás esetén orvosi vizsgálat szükséges.
• Magas láz: A terhesség első harmadában 39,5 °C feletti láz fokozza a vetélés kockázatát, idegrendszeri fejlődési zavarokat okozhat. Később a koraszülés esélyét növeli. Láz vagy hidegrázás esetén orvosi segítséget kell kérni.

Környezeti hatások

A környezeti tényezők, mint például az ionizáló sugárzás, egyes vegyszerek, valamint a hőség is hatással lehetnek a magzat fejlődésére.

A nagy forróság a kismamák és a magzatok egészségét is veszélyezteti. Minden olyan nap a terhesség első trimeszterében, amikor a hőmérséklet meghaladta a 32 fokot, jelentősen csökkentette a megszületett gyermek bérét 30 éves korára. Számukra kiemelten fontos ilyenkor a megfelelő mértékű hidratálás. Kellő mennyiségű folyadékbevitel nélkül nemcsak olyan kellemetlen tünetek léphetnek fel, mint például a szédülés, fejfájás, hanem ödémásodás is, valamint sűrűbbé válhatnak a Braxton Hicks-összehúzódások. A terhesség során gyakori probléma a lábak ödémája is, a megnövekedett vízvisszatartás, a lassuló nyirokkeringés és az esetleges visszértágulatok miatt. Ez olyan zavaró tüneteket okozhat, mint a nehézlábérzés, zsibbadás, fájdalom. A probléma a nyári melegben súlyosbodhat az erek tágulása miatt.

Bizonyos anyagok - teratogének - káros hatással lehetnek a magzat fejlődésére. Ilyenek lehetnek például az ionizáló sugárzás, egyes vegyszerek, bizonyos gyógyszerek, fertőzések és a terhesség során fellépő szövődmények.

Gyakori terhességi szövődmények

A terhesség során többféle szövődmény is kialakulhat, amelyek mind az anya, mind a magzat egészségét veszélyeztethetik.

• Vérzés a terhesség alatt: A terhesség idején a vérzés viszonylag gyakori tünet, és nem minden esetben ad okot aggodalomra, ettől függetlenül minden esetben jelezni kell a kezelőorvosnak, fontos ugyanis a háttérben álló ok felderítése. A kivizsgálás általában hüvelyi vagy kismedencei vizsgálattal, ultrahang-, illetve vérvizsgálattal történik. Előfordulhat pecsételő vérzés - ez a terhesség korai szakaszában jelentkező enyhe, barnás vérzés, ami általában csak a megtermékenyült petesejt méhfalba történő beágyazódását jelzi.
• Méhlepény-leválás: Ez a szövődmény igen súlyos, az anyai és a magzati életet is veszélyeztető állapot, amely - ahogy a neve is utal rá - azt jelenti, hogy a méhlepény elkezd leválni a méhfal belsejéről. A méhlepény-leválás általában a méh tónusfokozódásával, az érintett területen hasi fájdalommal jár, de nem minden esetben kíséri vérzés.
• Krónikus lepényi elégtelenség: Előfordul, hogy a méhlepény nem látja el megfelelően a funkcióját, ami azt jelenti, hogy a fejlődő magzat nem kapja meg a szükséges oxigént és tápanyagokat. Ez kiválthatja a magzat fejlődésében való visszamaradását, vagy koraszülést.
• Placenta praevia (előlfekvő méhlepény): Előlfekvő méhlepényről beszélünk, ha a lepény nem a méh megfelelő szakaszán tapad. A vérzés életet veszélyeztető mértékű is lehet, így felismerése és időben történő kezelése elengedhetetlen fontosságú.
• Placenta accreta: A placenta accreta a méhlepény-beágyazódási egy ritka, de súlyos rendellenessége, ami életet veszélyeztető terhességi szövődményt okoz.
• Hegszétválás: Előzetes császármetszés után a méhen ejtett vágás hege a következő várandósság alatt fokozott figyelmet érdemel, mivel a várandósság során a hegszétválás veszélye fennáll.
• Preeklampszia (terhességi toxémia): A terhesség második felében (a 20. hét után), vagy nem sokkal a szülés után jelentkezhet, általában a terhességi rutinvizsgálatok során derül rá fény. Jellemző tünetei: magas vérnyomás; végtag- és arcödéma; erős fejfájás; látászavarok, szikralátás; fájdalom közvetlenül a bordák alatt.
• Vérszegénység a várandósság alatt: A terhességi vérszegénység azt jelenti, hogy túl kevés a vörösvértest (és a hemoglobin) a várandós nő szervezetében ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű oxigént szállítson a fejlődő magzat számára.
• Terhességi cukorbetegség: A várandósság idején jelentkező cukorbetegség (a normálisnál magasabb vércukorszint) általában átmeneti állapot. A gesztációs diabéteszről tartott előadásában hangsúlyozta: nagyon fontos időben felismerni és kezelni a terhességi cukorbetegséget, mert a magas vércukorérték, a kezeletlen diabétesz az anyát és a magzatot egyaránt veszélyezteti.
• Vészes terhességi hányás: Amikor a hányinger és a hányás túlzott mértéket ölt - a táplálék és a folyadék nem, vagy alig marad meg a várandós nőben -, vészes terhességi hányásról van szó, ami akár kórházi kezelést is igényelhet.
• Koraszülés: Ha a gyermek a terhesség 24. hete után, de a 37. hete előtt megszületik, koraszülésről beszélünk. A koraszülésre figyelmeztető jelek: tompa, „mély” hátfájás; nyomásérzés a medencében; végtag- vagy arcödéma; óránként négynél többször jelentkező összehúzódások; hányinger, hányás vagy hasmenés; homályos- vagy kettős látás, egyéb szemészeti zavarok; mestruációs fájdalomhoz hasonló hasi görcsök; a baba mozgása lelassul vagy megszűnik; folyadék vagy vér távozik a hüvelyből.
• Vetélés: A vetélés - vagyis a magzat elvesztése a 24. terhességi hét előtt, vagy míg nem érte el az 500 grammos súlyt - az esetek többségében az anyán kívül álló ok(ok) miatt következik be. A vetélés gyakori jelei a görcsös, menstruációhoz hasonló hasfájás és a hüvelyi vérzés.

Rh-inkompatibilitás: Ha az anya Rh-negatív, a magzat pedig Rh-pozitív, az anya ellenanyagokat termelhet a magzat vére ellen. Megelőzés: rendszeres ellenanyag-vizsgálat, Rh0(D) immunglobulin adása a 28. héten és a szülés után.

A magzatvíz rendellenességei: Túl sok magzatvíz légzési nehézséget, koraszülést okozhat.

A magzat fejlődése és a külső hatások

A terhesség első trimesztere során rengeteg változáson esik át a kismama és a magzat is, bár a külső jelek ekkor még nem láthatóak. Ez egy bizonytalansággal teli időszak, talán az a legnehezebb, hogy nagyon sok kérdés és kétség merülhet fel benned. Biztosan izgulsz, hogy rendben fog-e zajlani a terhesség, megfogalmazódik benned, hogy vajon milyen anya leszel, hogyan fog alakulni a párkapcsolatod, hogyan változik meg a viszonyod a barátaiddal, a munkáddal és legfőképp önmagaddal. Az ilyen kérdések teljesen normálisak, de sokat segíthet, ha aggodalmaidat megosztod a hozzád legközelebb állókkal.

Mi történik a kismamával?

Több fontos fiziológiai változás is végbemegy a kismama szervezetében, ezek kiterjednek többek között a hormonháztartásra, a cukoranyagcserére, a légzésre, a keringésre, valamint a szívritmusra is. Az első gyanús jelek a hormonális és idegrendszeri változások hatására jelenneknek meg. A terhesség első időszaka tele van kérdésekkel és bizonytalansággal, hiszen egészen új élethelyzet kezdődik. A sok kismamánál jelentkező érzelmi zavarodottság együtt érkezik a test változásaival, amelyek merőben eltérnek minden korábbi tapasztalattól. Ahhoz, hogy ez az időszak kevésbé legyen rémisztő, és inkább örömteli lehessen, érdemes a lehető legjobban képbe kerülni az elkövetkező időszak jellemzőivel.

Mi történik a magzattal?

A terhesség első trimesztere során rengeteg változáson esik át a kismama és a magzat is. Megtermékenyítés - a megtermékenyített petesejt az egyesülés után néhány órával osztódni kezd, majd a petevezetéken keresztül elindul a méh irányába. A harmadik hét végére beágyazódás - nagyjából két héttel a megtermékenyülést követően az immár szedercsíra állapotú magzat beágyazódik a méhfal nyálkahártyájába. A beágyazódás a megtermékenyülés utáni 12. napon fejeződik be. Nagyon gyorsan fejlődni kezd, „berendezkedik” a méhben - két irányba fejlődnek a sejtjei; az egyikből kialakul az embrió, a másikból pedig a köldökzsinór, a magzatburok, valamint a méhlepény. A második hónapban rengeteg változás történik - Az ötödik héten már 2mm-es a baba, elkezd kifejlődni a gerinc, az agy, az izmok, a csontok és a szív. A hatodik héttől a magzat szíve verni kezd és megjelennek a végtagkezdemények, fejlődik a nyak és az agy. A hetedik héttől az arcon felismerhetővé válnak az orrnyílások, az ajkak és a szemek is áttűnnek a bőr alól. Ekkorra a baba már fél centiméteres és szíve 145-ször ver percenként. A hónap végére minden fő szerv megvan, bár még nincsenek teljesen kifejlődve. Kivehetőek a kéz- és lábujjak, kialakul az orrhegy. Ekkorra másfél gramm a súlya és 1,2 centiméter a fejtetőtől a farokcsontig. A nyolcadik héttel véget ér az embrionális szakasz. A harmadik hónapba lépve a babát hivatalosan is magzatnak nevezik - A kilencedik héten már 2-2,5 centiméteresre nő a baba, az ujjak hosszabbodnak. Már kifejlődtek a szemek, szemhéjak, láthatóak a fülkagyló vonalai. A tizedik hétre teljesen kifejlődik a köldökzsinór és az összes (20) tejfog kezdeménye megjelenik az állkapocsban. Ekkorra a magzat eléri a 2,8 centimétert és a 13 grammot. A tizenegyedik hétre kifejlődik a gerincoszlop, valamint minden lényeges szerv. Ilyenkor már jellemzően meg lehet állapítani a baba nemét. Az első trimeszter végére a szerveknek már csak növekedni kell. Bár még nem igazán lehet érezni, a magzat sokat mozog, forgolódik. Ekkorra az agy és a hangszalagok is kifejlődtek.

Első trimeszter: mit csináljunk és mit ne?

A legfontosabb vizsgálatokra menjünk el. A terhesség minden szakaszára jutnak kötelező vizsgálatok, ez már az első hetekre is igaz. A terhességi vizsgálatokat mindenképp komolyan kell venni, hiszen fontos, hogy minden fejlődés, változás megfelelően monitorozva legyen. Kórtörténetek - elengedhetetlen, hogy szakorvosunk ismerje a kismama és a leendő apa kórtörténetét is. Nőgyógyászati vizsgálatok - az első három hónap során havonta kell felkeresni nőgyógyászod (amennyiben nincs semmilyen komplikáció). Laboratóriumi vizsgálatok (vérképvizsgálat, vizelet). Genetikai vizsgálat - ez a vizsgálat segít kiszűrni a magzat fejlődési rendellenességeit.

A terhesség alatti káros szenvedélyek, mint a kábítószerfogyasztás elhagyása, lehetőleg már három hónappal a tervezett fogamzás előtt kiemelten fontos a magzat egészségének védelme érdekében. A drogfogyasztás számos káros hatással járhat, mint például a koraszülés, alacsony születési súly, valamint a magzat testi fejlődésének elmaradása. A kábítószerhasználat jelentősen növeli a születendő gyermek esetében a maradandó tanulási, koncentrációs és értelmi zavarok kialakulásának kockázatát.

tags: #kulso #hatas #a #magzatra