Közszolgálati tisztviselők juttatásai: Részletes áttekintés

A közszolgálati tisztviselői jogviszony egy különleges jogviszony, amely az állam és az állam nevében foglalkoztatott kormánytisztviselő között jön létre a köz szolgálatában. Ennek keretében a munkavégzéssel szükségszerűen együtt járó kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően mindkét felet többletkötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.

A "közszolgálati tisztviselő" fogalma gyűjtő fogalom, magában foglalja a kormánytisztviselő, a köztisztviselő, a kormányzati ügykezelő és az önkormányzati ügykezelő fogalmát. A közszolgálati alkalmazott kifejezés tartalma mind a jogszabályokban, mind a szakirodalmakban, s még a nemzetközi gyakorlatban is sok bizonytalanságot hordoz. Kérdés, hogy milyen ismérvek alapján tekinthetünk valakit közszolgálati dolgozónak. A magyar államtól kapják fizetésüket az olyan állami alkalmazottak, mint a közalkalmazottak, a közszolgálati tisztviselők és a köztisztviselők - ezek közül a köztisztviselők azok a dolgozók, akik az állami szervek ügyintézőinek szerepét betöltik.

A köztisztviselők a hatályos magyar jogszabályok ismeretével és betartásával segítik az állampolgárok hivatalos ügyeinek intézését, képviselik az állami, önkormányzati hatalmat. A közszolgálatban sokféle illetményrendszert ismerünk.

Illetmény és juttatások rendszere

Az illetmény a közszolgálati jogviszony egyik fő szolgáltatása, amelyet a közszolgálati tisztviselő a munkaerejének a közigazgatási feladatok ellátására fordításának ellenértékeként kap a munkáltatótól. A köztisztviselők fizetése mindenekelőtt attól függ, hogy végzettségük alapján milyen besorolási osztályba kerülnek be - ettől függően jár nekik az alapilletmény, amit többféle juttatással egészítenek ki.

Alapilletmény

Az alapilletmény a közszolgálati tisztviselők illetményének legnagyobb összegű eleme. Kiszámításában meghatározó jelentősége van, hogy a tisztviselő melyik besorolási osztályba tartozik (I. felsőfokú végzettségű vagy II. középiskolai végzettségű tisztviselők), és azon belül milyen fizetési fokozatban van. Az alapilletményt a Kttv. határozza meg, az egyes osztályok emelkedő számú fizetési fokozataihoz tartozó növekvő szorzószámok és az illetményalap szorzataként.

A köztisztviselői bértábla a 38 650 Ft-os illetményalappal számol, amit 2008 óta nem emeltek. Fontos tudni, hogy a köztisztviselői illetményalap és a pótlékok, kiegészítések összege el kell, hogy érje a mindenkori garantált bérminimum szintjét. Az illetményalap emelése a legtöbb önkormányzat számára komoly pénzügyi teher, ezért az emelés többnyire nem nagymértékű. A törvényben meghatározott illetményalap nem tart lépést a garantált bérminimum-emeléssel.

Besorolási osztályok és fizetési fokozatok

A köztisztviselői bértábla három besorolási osztályt különböztet meg:

• I. besorolási osztály: felsőfokú végzettségű kormánytisztviselők (gyakornok, fogalmazó, tanácsos, főtanácsos, vezető-főtanácsos).
• II. besorolási osztály: középfokú, érettségivel rendelkező alkalmazottak (gyakornok, előadó, főelőadó, főmunkatárs).

Az alapilletményt a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyban töltött idejétől függően, továbbá iskolai végzettsége - érettségi vagy felsőfokú végzettsége - alapján kell megállapítani. Azaz a végzettsége alapján be kell sorolni a megfelelő osztályba és a gyakorlati idejétől függően meghatározni a besorolási, illetve fizetési fokozatát.

Illetménykiegészítés és pótlékok

A közszolgálati tisztviselők az alapilletményükön, az illetménykiegészítésükön és az illetménypótlékaikon túl a törvény, illetve a munkáltató által meghatározott egyéb juttatásokban is részesülhetnek.

Az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú végzettségű köztisztviselők esetében a vármegyei önkormányzatnál, a megyei jogú városban, a fővárosban és a fővárosi kerületben a köztisztviselők alapilletményének legfeljebb 40%-a, egyéb városokban legfeljebb 30%-a, a községi önkormányzatoknál legfeljebb 20%-a.

Képzettségi pótlék

Képzettségi pótlék állapítható meg a közszolgálati tisztviselőnek, ha a feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító tudományos fokozattal, valamint a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítéssel, vagy szakképzettséggel rendelkezik, továbbá ha a besorolásánál figyelembe vett iskolai végzettségénél magasabb szintű szakképesítéssel, vagy szakképzettséggel rendelkezik, feltéve, ha az a munkakör ellátásához szükséges.

A képzettségi pótlék mértéke az illetményalap 75%-a, 50%-a, 40%-a vagy 30%-a, attól függően, hogy:

• doktori (PhD) fokozattal, vagy a felsőoktatási törvényben meghatározott, illetve azzal egyenértékű, vagy ennél magasabb tudományos fokozattal rendelkezik a közszolgálati tisztviselő, vagy
• felsőfokú iskolai rendszerű képzéssel rendelkezik és továbbképzésben szerzett további szakképesítéssel is rendelkezik, vagy
• akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vagy iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítést, vagy
• iskolarendszeren kívüli középfokú szakképzésben szerzett további szakképesítést, vagy szakképzettséget.

Munkaköri pótlék

A közszolgálati tisztviselő és a kormányzati ügykezelő részére munkaköri pótlék állapítható meg a közszolgálati szabályzatban meghatározott munkakörökben. A munkaköri pótlék mértéke megegyezik az alapilletmény 30%-ával.

Céljuttatás

Céljuttatás állapítható meg a közszolgálati tisztviselőnek, ha a hivatali szervezet vezetője valamilyen rendkívüli célfeladattal bízza meg. Ez a céljuttatás illeti meg akkor is a közszolgálati tisztviselőt, ha legfeljebb egy éves időtartamra kutatási szerződés alapján végez munkát.

Vezetői pótlék és személyi illetmény

A helyi önkormányzatoknál a vezetők vezetői pótlékban is részesíthetők, ha ezt önkormányzati rendeletben a képviselő-testület megállapítja. Személyi illetmény a minősítéssel, ennek hiányában a teljesítményértékeléssel alátámasztott, kivételes teljesítményt nyújtó köztisztviselő részére állapítható meg, szintén a tárgyév március 1-jétől a következő február végéig terjedő időszakra. A jegyzőre is alkalmazható a személyi illetmény, amely ebben az esetben határozatlan időre szól, feltéve, hogy a polgármester által elvégzett minősítés, illetve teljesítményértékelés megalapozza azt a kivételes szintű munkavégzést, amely ezt indokolja.

Jubileumi jutalom

A jubileumi jutalom a közszolgálati pályán eltöltött hosszú szolgálati időt, a hűséget honorálja. Akkor illeti meg a közszolgálati tisztviselőt, ha a kormányzati szolgálati jogviszonyban betölti a 25, a 30, a 35, illetve a 40 éves jogszerző időt. Változatlan maradt e jutalom összegszerűsége, amely 25 évi jogszerző idő után 2 havi, 30 évi jogszerző idő után 3 havi, 35 évi jogszerző idő után 4 havi és 40 évi jogszerző idő után 5 havi illetménynek megfelelő összeg.

A jubileumi jutalomra való jogosultsághoz jogszerző időként a Ktv., a Ktjv., és a Kjt. valamint a hivatásos szolgálati jogviszonyban eltöltött időt, a bíróságnál, ügyészségnél eltöltött szolgálati, vagy e szerveknél munkaviszonyban eltöltött időt, a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban eltöltött időt, a Ktv., a Kjt. és a Ktvj. hatálya alá tartozó szerveknél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt és végül az állami vezetői szolgálati jogviszonyban eltöltött időt lehet elismerni.

A Kjt. is lehetőséget ad két, három és öthavi jubileumi jutalom kifizetésére attól függően, hogy ha 25, 30 vagy 40 éves közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel rendelkezik a közalkalmazott. A legalább 35 éves jogszerző idővel rendelkező közalkalmazott is jogosult a 40 éves jogviszony után esedékes, tehát öthavi jubileumi jutalomra, ha a következő két feltétel valamelyike bekövetkezik:

• ha a közalkalmazott jogviszonya úgy szűnik meg, hogy legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül.
• ha a női közalkalmazott felmentésére azért kerül sor, mert a 40 éves jogosultsági idő megszerzése címén, az öregségi nyugdíjaztatás miatt kérelmezi a jogviszony megszüntetését.

Cafeteria-juttatás

A kormány, illetve köztisztviselő cafeteria-juttatásra is jogosult, melynek keretében a következő juttatások közül választhatnak:

• a munkáltató tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott szolgáltatás a saját és közeli hozzátartozó jogán,
• a munkáltató telephelyén működő munkahelyi étkeztetés, legfeljebb havi 12 500 Ft erejéig,
• havi 8000 Ft-ig Erzsébet-utalványt vehetnek igénybe,
• Széchenyi Pihenőkártya igénybe vétele, évente szálláshely esetében legfeljebb 225 000 Ft-ig, vendéglátás igénybe vétele esetén legfeljebb 150 000 Ft-ig és egyéb szabadidő eltöltést, vagy rekreációt, illetve egészségmegőrzést biztosító szolgáltatás legfeljebb 75 000 Ft-ig.

Béren kívüli cafeteria-juttatásként választhatja továbbá a közszolgálati tisztviselő az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba történő minimálbér 50%-ának megfelelő összeg befizetését vagy az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, illetve önsegélyező pénztárba való befizetést, a minimálbér 30%-ának megfelelő összeg erejéig és végül megilleti a közszolgálati tisztviselőt a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50%-ának megfelelő összeg befizetésével.

A kormánytisztviselőt megillető cafeteria-juttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél, amely az ez évi 38 500 Ft illetményalapot figyelembe véve: 192 500 Ft. A kormány illetve köztisztviselőnek a Kttv. végrehajtása tárgyában kiadott 249/2012. (VIII. 31.) kormányrendeletben előírtaknak megfelelően a tárgyév március 1-jéig, vagy áthelyezés esetén az áthelyezéskor kell nyilatkoznia arról, hogy mely cafeteria-juttatásra tart igényt.

Az áthelyezéskor időarányosan jogosult a tárgyévben a két vagy több munkáltatótól a cafeteria-juttatásra. Ha a közszolgálati tisztviselő időarányos résznél több ilyen juttatást vett igénybe, az időarányos résszel arányos többletjuttatást vissza kell fizetnie. A tárgyévre esedékes választott juttatás teljes mértékű fel nem használása esetén a kimaradó juttatásrész a következő évre nem vihető át.

A költségvetési törvény évek óta biztosítja azt, hogy a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának összege legfeljebb nettó 400 000 Ft lehet. A polgármesterre szintén alkalmazni kell a cafetéria-juttatás szabályait, azaz a polgármester részére is meg kell állapítani az illetményalap legalább ötszörösét elérő cafetéria-juttatást, azonban a polgármesteri foglalkoztatási jogviszony esetében a költségvetési törvényben meghatározott illetményalapot (38 650 Ft) kell alkalmazni.

Szülési juttatások

Egy közszolgálati tisztviselőnő, aki 2009. április 3-án várhatóan szülni fog, és március 16-tól kezdi meg a szülési szabadságát, a szülési szabadság időtartamára nem jár étkezési hozzájárulás (természetben biztosított étkeztetés vagy utalvány).

A Ktv. 49/G. § (3) bekezdése szerint a ruházati költségtérítés a közszolgálati jogviszony hat hónapot meghaladó szünetelése esetén időarányosan jár. Ez önmagában tehát kevesebb, mint hat hónap, ha azonban a szülési szabadságon felül a közszolgálati jogviszony más okból is szünetel az adott év folyamán, és ezek időtartama együttesen meghaladja a hat hónapot, akkor csak a ruházati költségtérítés időarányos része jár.

Az egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény, munkabér kifizetési rendjével összefüggő módosításáról szóló 2008. évi CX. törvény által megállapított új rendelkezések 2010. január 1-jén léptek hatályba. A 2009. évre a tizenharmadik havi illetményre vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezésre kerültek az egyes jogviszony törvényekből, így a Ktv. 49. §-a is.

Egyéb juttatások

Minden egyéb visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális jóléti, egészségügyi, kulturális juttatás a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik. A munkáltató választhat a törvényben szereplő juttatások közül (pl. lakásépítési támogatás, családalapítási támogatás, szociális támogatás), de megállapíthat bármilyen más juttatást is.

A Kormányrendelet lehetőséget ad arra, hogy a nyugállományú közszolgálati tisztviselő is részesülhet mind pénzbeli, mind pedig természetbeni juttatásban, a rászorultsága függvényében. A nyújtható pénzbeli és természetbeni támogatások lehetnek:

• eseti szociális segély,
• jövedelem-kiegészítés,
• temetési segély,
• kedvezményes étkeztetés,
• kedvezményes üdültetés és
• egyes szolgáltatások kedvezményes igénybevétele.

Végkielégítés

A közszolgálati tisztviselőket két esetben illeti meg végkielégítés; ha a jogviszony felmentéssel, továbbá ha a közigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnésével szűnik meg. A végkielégítés mértéke megegyezik a korábbi Ktv.-ben, 1998 óta hatályos mértékkel, vagyis a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött idő függvényében 1 havi illetményének megfelelő összegtől 8 havi illetménynek megfelelő összegig terjed.

Változatlan maradt az a szabály is, miszerint a végkielégítés további 4 havi illetmény összegével emelkedik, ha a közszolgálati tisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg az említett módokon. Végkielégítés illeti meg a közszolgálati tisztviselőt, és a munkavállalót, ha érvénytelenség címén kell a jogviszonyt azonnali hatállyal megszüntetni.

Ugyancsak jogosult végkielégítésre a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló is, ha munkaviszonya a munkáltató működésével összefüggő okból történő felmondás következtében szűnik meg.

Jogszerző idő a végkielégítésnél

A végkielégítés mértékének meghatározásakor csak a kormányzati szolgálati jogviszonyt megszüntető államigazgatási szervnél kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni, azonban a jogelőd munkáltatónál eltöltött idő is e kategóriába tartozik. Ide kell érteni a jogviszonyváltás esetén az átadó munkáltatónál eltöltött időt is, vagy áthelyezés esetén a költségvetési szervnél kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban eltöltött időt is, és 1992. július 1-jéig bármely munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt is.

A Kúria jogelődjeként eljáró Legfelsőbb Bíróság rögzítette, hogy a végkielégítés mértékének meghatározásakor a közszolgálati szervnél eltöltött jogviszonyon kívül olyan munkaviszony vehető figyelembe, amelyből áthelyezéssel került a köztisztviselő az alkalmazó szervhez, feltéve, hogy az áthelyező munkáltató költségvetési szerv volt. Az ezt megelőző korábbi munkaviszonyok akkor számítanak jogszerző időnek, ha azokat a köztisztviselő kivétel nélkül költségvetési szervnél töltötte el, és az egyik munkaviszonyból áthelyezéssel került a következő munkaviszonyba.

Amikor nem jár végkielégítés

Azonban nem illeti meg a végkielégítés a közszolgálati tisztviselőt, vagy munkavállalót, ha pl. felszólítás ellenére nem csatolja a büntetlen előéletet igazoló, vagy foglalkozástól eltiltás hiányát igazoló határozatot. Nem jogosult a közszolgálati tisztségviselő, vagy munkavállaló végkielégítésre, ha legkésőbb a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.

Nem illeti meg végkielégítés a közszolgálati tisztviselőt, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző szerv a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges hozzájárulást visszavonta és a külön törvény szerint arra feljogosított személy, szerv vagy testület a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését, illetve fenntartását nem hagyta jóvá és emiatt a jogviszonyt azonnali hatállyal meg kellett szüntetni.

Végkielégítés közalkalmazottak esetében

Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha a jogviszonya:

• felmentéssel, vagy
• rendkívüli lemondással, továbbá
• ha a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg, és végül
• ha a közalkalmazottal ugyanazon munkáltató legalább két alkalommal határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt létesít, és a korábbi közalkalmazotti jogviszony megszűnése, valamint az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésének időpontja között nem telt el hat hónapnál hosszabb idő, feltéve, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató a Kjt. 30. § (1) bekezdésének a), vagy b) pontjaira hivatkozva azonnali hatállyal megszünteti.
• ha amiatt szűnik meg a jogviszony, mert a kinevezésben foglalt határozott idő lejárt.

A végkielégítés mértéke annyiban különbözik a Kttv.-ben lefektetett szabály szerinti összegtől, hogy annak alapját nem a jogviszony megszűnésekor érvényes illetmény képezi, hanem a távolléti díj, melynek számítási módjára az Mt. szabályait kell alkalmazni, hozzászámítva a Kjt. 70-75. §-aiban foglalt azon juttatásokat, melyek folyamatosan megilletik a közalkalmazottat.

tags: #koztisztviselok #szulesi #juttatasai