Közszolgálati tisztviselők szülési utáni juttatásai és bérrendszerük

A gyermek születése nemcsak hatalmas öröm, hanem komoly anyagi kihívás is lehet a család számára. Magyarországon többféle állami támogatás és pénzbeli ellátás áll a friss szülők rendelkezésére. Ahhoz azonban, hogy ezeket a juttatásokat megfelelően igénybe lehessen venni, érdemes tisztában lenni a közszolgálati tisztviselők bérrendszerével és az ahhoz kapcsolódó juttatásokkal.

Szülési utáni juttatások és adókedvezmények

A közszolgálatban dolgozó szülők számára számos támogatás elérhető a gyermek születése után, amelyek segítenek a család anyagi terheinek enyhítésében:

• Első házasok kedvezménye: Ez egy személyi jövedelemadó (SZJA) kedvezmény, amely akkor jár, ha legalább az egyik fél első házasságát köti, és a pár 2015. január 1. után kötött házasságot. Fontos, hogy csak akkor érvényesíthető, ha az érintett fél(ek) rendelkeznek adózó jövedelemmel (pl. munkabér). A kedvezmény igényléséhez a munkáltató felé kell nyilatkozatot tenni az első házasságról. Ha egy fiatal pár például 2025. áprilisban házasodik össze, akkor 2025. május 1-től kezdődően 2027. április 30-ig jogosultak az első házasok kedvezményére. A személyi jövedelemadó (SZJA) szabályai szerint az adóbevallás önellenőrzésére és visszaigénylésre az adott évre vonatkozóan 5 év áll rendelkezésre. Például, ha 2021-ben kötöttek házasságot, és nem igényelték meg a kedvezményt, akkor azt legkésőbb 2026-ban lehet visszaigényelni.
• Csecsemőgondozási díj (CSED): A CSED időtartama 168 nap (kb. 24 hét). Összege a bruttó bér 70%-a, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 70%-a.
• Gyermekgondozási díj (GYED): 2025. július 1-től már nemcsak a CSED, hanem a GYED is adómentes lett, így a szülők több juttatást kaphatnak nettóban.
• Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES): A GYES összege 2026-ban sem változott, továbbra is 28 500 Ft/hó.
• Lakhatási támogatás közszolgálatban dolgozóknak: Bár ez nem kizárólag gyermekes édesanyáknak szól, 2026-tól elérhető egy új, vissza nem térítendő támogatás (nettó 1 millió Ft) közszolgálatban dolgozóknak (pl. tanárok, egészségügyi dolgozók), amit lakhatási célra lehet felhasználni.
• Start-számla: A gyermek nevére egy Start-számlát kell nyitni a Kincstárnál vagy kijelölt pénzintézetnél.

A legtöbb támogatás Ügyfélkapun keresztül is intézhető, így érdemes azt előre aktiválni. Papíralapú ügyintézésre a Kormányablakok és a járási hivatalok is lehetőséget adnak.

Közszolgálati bérezési rendszer: áttekintés

A közszolgálati bérezés egy komplex rendszer, amely számos tényezőt vesz figyelembe. Sokak számára központi kérdés a fizetések alakulása, különösen a közalkalmazottak körében, akiknek bérezését a közalkalmazotti bértábla szabályozza. A 2025-ben a közalkalmazottak bértáblája ugyan nem esett át jelentős változásokon, ám a minimálbér és a garantált bérminimum emelése mégis hatással van az alapilletmények alakulására.

Közalkalmazotti bértábla 2025

A közalkalmazotti bértábla 2025 egy olyan törvényileg meghatározott rendszer, amely egyértelműen szabályozza a közalkalmazottak fizetését Magyarországon. A rendszer alapvetően két fő tényezőt vesz figyelembe a fizetések megállapításakor: egyrészt a dolgozó iskolai végzettségét (fizetési osztályok szerint), másrészt pedig a pályán eltöltött évek számát (fizetési fokozatok szerint). Így minden közalkalmazott könnyen besorolható a megfelelő kategóriába, amelynek alapján pontosan kiszámítható a fizetésük összege.

A közalkalmazotti bértábla 2025 két fontos dimenzió szerint csoportosítja a dolgozókat: fizetési osztályok és fizetési fokozatok mentén. A fizetési osztályok a közalkalmazottak végzettségét tükrözik, összesen tíz kategóriára bontva (A-tól J-ig). Az osztályok alapfokú végzettségtől egészen a tudományos fokozatig határozzák meg, hogy az adott közalkalmazott milyen alapbérre jogosult.

A másik fontos szempont a szakmai tapasztalat, amely alapján a közalkalmazottak különböző fizetési fokozatokban haladnak előre. A fokozatok a közalkalmazotti pályán eltöltött évek számával emelkednek, így hároméves lépcsőkben sorolják be a dolgozókat: például az 1-es fokozatba a 0-3 év közötti tapasztalattal rendelkezők tartoznak, míg a 17-es fokozatba az 49-51 év szakmai múlttal bíró közalkalmazottak. A fizetési fokozatok közötti előrelépés automatikusan történik a szolgálati idő növekedésével, ezzel biztosítva a tapasztalattal arányos bérezést.

Változások a bértáblában 2025-ben

2025-ben a közalkalmazotti bértábla önmagában nem változott jelentősen, a fizetési osztályok és fokozatok besorolása maradt a korábbi rendszer szerint. Azonban az idei évi minimálbér és a garantált bérminimum emelése mégis közvetlen hatással van a közalkalmazotti bérekre. Mivel számos közalkalmazotti alapilletmény a mindenkori garantált bérminimumhoz igazodik, a legalsó bérhatárok ennek az emelkedésével automatikusan magasabbak lettek. Ennek következtében azok a közalkalmazottak, akik eddig a garantált bérminimum összegénél nem kerestek többet, most magasabb havi illetményben részesülnek.

Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ez a növekedés nem jelenti a teljes bértábla felülvizsgálatát vagy átfogó béremelést, hanem kizárólag a minimális bérezési szinteket érinti. A közszolgálati bértábla esetében viszont a változások üteme gyakran eltér a közalkalmazotti rendszertől, mivel más típusú illetményalap és szorzók szabályozzák.

Közalkalmazotti bér kiszámítása - példák

Ahhoz, hogy jobban érthetővé váljon a közalkalmazotti bértábla 2025 gyakorlati működése, nézzünk néhány konkrét példát arra, hogyan számolható ki a bruttó illetmény:

• Például egy „C” fizetési osztályba besorolt közalkalmazott, aki érettségit igénylő munkakörben dolgozik és már 5 év szakmai tapasztalattal rendelkezik, a 2-es fizetési fokozatba tartozik. Az ő bruttó bére az aktuális garantált bérminimum összegével egyezik meg, mivel ebben az osztályban legalább ez jár.
• Amennyiben viszont egy magasabb végzettségű munkavállalót veszünk példaként, aki az „F” fizetési osztályba (főiskolai végzettséget igénylő munkakör) tartozik, és 14 év tapasztalata van, az 5-ös fokozatba kerül. Esetében az alapilletmény a garantált bérminimum szorzójával számítódik ki, ami a szorzótól függően akár jelentősen magasabb lehet a minimum összegnél.

A konkrét összeg megállapításához a közalkalmazotti bértábla 2025 kalkulátora alapján az adott fizetési osztályhoz és fokozathoz tartozó szorzót kell megszorozni az aktuális garantált bérminimum összegével, így könnyen kiszámítható, hogy pontosan milyen bruttó bérre számíthat a közalkalmazott.

Mint már korábban is említettük, a közalkalmazotti bértábla 2025 kalkulátor a fizetési osztályok, fokozatok és a hozzájuk kapcsolódó szorzók segítségével számolja ki a közalkalmazottak bérét. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a tényleges fizetés bizonyos esetekben jelentősen meghaladhatja az itt bemutatott táblázatokban szereplő összegeket, mivel számos közalkalmazottnak különböző bérpótlékok is járhatnak, így a közalkalmazotti bér kiszámítása ezek figyelembevételével válik teljessé.

Közalkalmazotti, közszolgálati és kormánytisztviselői bértáblák közötti különbségek

Fontos megkülönböztetni a különböző állami szférák bérezési rendszereit:

• A közalkalmazotti bértábla az egészségügyben, oktatásban és szociális szférában dolgozók bérezését szabályozza.
• A közszolgálati bértábla a köztisztviselők, például jegyzők vagy önkormányzati ügyintézők fizetését határozza meg, egy fix illetményalap és szorzók alapján.
• A kormánytisztviselői bértábla a minisztériumokban, kormányhivatalokban dolgozó tisztviselők javadalmazására vonatkozik. Itt a fizetés az úgynevezett kormánytisztviselői illetményalapból és az ehhez rendelt szorzókból adódik össze - ezt kormányrendelet határozza meg.

A két terület eltérő bérezési rendszert követ: a közalkalmazotti bértábla 2025 inkább szociális, egészségügyi és oktatási területeken jellemző, míg a közszolgálati bértábla a közigazgatásban, hivatalokban dolgozók jövedelmét szabályozza.

A pontos fizetés kiszámításához a közalkalmazotti bértábla 2025 kalkulátorát használhatod: ennek segítségével egyszerűen megnézheted, hogy a saját végzettséged és tapasztalatod alapján melyik osztályba és fokozatba tartozol, illetve mennyi a neked járó bruttó illetmény. Ha köztisztviselői pozícióban gondolkodsz, tájékozódj a közszolgálati bértábla alapján is, hogy reális képet kapj a fizetési kilátásokról.

A közszolgálati tisztviselők jogállása és juttatásai

Új tisztségként jelent meg a Kttv.-ben a „közszolgálati tisztviselő” fogalma, amely gyűjtő fogalom, mert magában foglalja a kormánytisztviselő, a köztisztviselő, a kormányzati ügykezelő és az önkormányzati ügykezelő fogalmát. Új jogviszonyt jelent a „kormányzati szolgálati jogviszony”, amely az állam, valamint az állam nevében foglalkoztatott kormánytisztviselő között, a köz szolgálatában létrejött olyan különleges jogviszony, melynek keretében a munkavégzéssel szükségszerűen együtt járó kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően mindkét felet többletkötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.

Jubileumi jutalom

A jubileumi jutalom jogintézménye, az arra való alapvető jogosultság változatlan feltételekkel került át a Köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényből és A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvényből. Eszerint akkor illeti meg a jubileumi jutalom a közszolgálati tisztviselőt, ha a kormányzati szolgálati jogviszonyban betölti a 25, a 30, a 35, illetve a 40 éves jogszerző időt.

Változatlan maradt e jutalom összegszerűsége, amely 25 évi jogszerző idő után 2 havi, 30 évi jogszerző idő után 3 havi, 35 évi jogszerző idő után 4 havi és 40 évi jogszerző idő után 5 havi illetménynek megfelelő összeg. Ez nem azonos az átlagkeresettel, vagy a távolléti díjjal. Azt az illetményt kell alapul venni, amely a kifizetéskor megilleti a kormány, illetve a köztisztviselőt.

A jubileumi jutalomra való jogosultsághoz jogszerző időként a Ktv., a Ktjv., és a Kjt. valamint a hivatásos szolgálati jogviszonyban eltöltött időt, a bíróságnál, ügyészségnél eltöltött szolgálati, vagy e szerveknél munkaviszonyban eltöltött időt, a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban eltöltött időt, a Ktv., a Kjt. és a Ktvj. hatálya alá tartozó szerveknél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt és végül az állami vezetői szolgálati jogviszonyban eltöltött időt lehet elismerni.

A Kjt. is lehetőséget ad két, három és öthavi jubileumi jutalom kifizetésére attól függően, hogy ha 25, 30 vagy 40 éves közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel rendelkezik a közalkalmazott. A legalább 35 éves jogszerző idővel rendelkező közalkalmazott is jogosult a 40 éves jogviszony után esedékes, tehát öthavi jubileumi jutalomra, ha a következő két feltétel valamelyike bekövetkezik:

• ha a közalkalmazott jogviszonya úgy szűnik meg, hogy legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül. E tekintetben a jogviszony megszűnése alól kivételt jelent, ha kizárólag a Kjt. hatálya alá tartozó szervhez történő áthelyezéssel, továbbá ha rendkívüli felmentéssel szűnik meg a közalkalmazotti jogviszony, valamint
• ha a női közalkalmazott felmentésére azért kerül sor, mert a 40 éves jogosultsági idő megszerzése címén, az öregségi nyugdíjaztatás miatt kérelmezi a jogviszony megszüntetését.

A közalkalmazott a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (továbbiakban: Mt.) definiált szabály szerint minősül nyugdíjasnak.

Végkielégítés

A közszolgálati tisztviselőket két esetben illeti meg végkielégítés; ha a jogviszony felmentéssel, továbbá ha a közigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnésével szűnik meg. A végkielégítés mértéke megegyezik a korábbi Ktv.-ben, 1998 óta hatályos mértékkel, vagyis a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött idő függvényében 1 havi illetményének megfelelő összegtől 8 havi illetménynek megfelelő összegig terjed. Változatlan maradt az a szabály is, miszerint a végkielégítés további 4 havi illetmény összegével emelkedik, ha a közszolgálati tisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg az említett módokon. Végkielégítés illeti meg a közszolgálati tisztviselőt, és a munkavállalót, ha érvénytelenség címén kell a jogviszonyt azonnali hatállyal megszüntetni. Ugyancsak jogosult végkielégítésre a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló is, ha munkaviszonya a munkáltató működésével összefüggő okból történő felmondás következtében szűnik meg.

A végkielégítés mértékének meghatározásakor csak a kormányzati szolgálati jogviszonyt megszüntető államigazgatási szervnél kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni, azonban a jogelőd munkáltatónál eltöltött idő is e kategóriába tartozik. Ide kell érteni a jogviszonyváltás esetén az átadó munkáltatónál eltöltött időt is, vagy áthelyezés esetén a költségvetési szervnél kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban eltöltött időt is, és 1992. július 1-jéig bármely munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt is. A Kúria jogelődjeként eljáró Legfelsőbb Bíróság MK BH 2001/343 sz. döntvényében rögzítette, hogy a végkielégítés mértékének meghatározásakor a közszolgálati szervnél eltöltött jogviszonyon kívül olyan munkaviszony vehető figyelembe, amelyből áthelyezéssel került a köztisztviselő az alkalmazó szervhez, feltéve, hogy az áthelyező munkáltató költségvetési szerv volt. Az ezt megelőző korábbi munkaviszonyok akkor számítanak jogszerző időnek, ha azokat a köztisztviselő kivétel nélkül költségvetési szervnél töltötte el, és az egyik munkaviszonyból áthelyezéssel került a következő munkaviszonyba.

Azonban nem illeti meg a végkielégítés a közszolgálati tisztviselőt, vagy munkavállalót, ha pl. felszólítás ellenére nem csatolja a büntetlen előéletet igazoló, vagy foglalkozástól eltiltás hiányát igazoló határozatot. Nem jogosult a közszolgálati tisztségviselő, vagy munkavállaló végkielégítésre, ha legkésőbb a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. A közszolgálati tisztviselő nem csak akkor minősül nyugdíjasnak, ha betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy jogerős közigazgatási határozattal megállapították részére az öregségi nyugdíjat, hanem ha a legalább a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő, e jogcímen való nyugdíjaztatása miatt kéri a közszolgálati jogviszony alóli felmentését. Nem illeti meg végkielégítés a közszolgálati tisztviselőt, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző szerv a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges hozzájárulást visszavonta és a külön törvény szerint arra feljogosított személy, szerv vagy testület a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését, illetve fenntartását nem hagyta jóvá és emiatt a jogviszonyt azonnali hatállyal meg kellett szüntetni.

Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha a jogviszonya - felmentéssel, vagy - rendkívüli lemondással, továbbá - ha a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg, és végül - ha a közalkalmazottal ugyanazon munkáltató legalább két alkalommal határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt létesít, és a korábbi közalkalmazotti jogviszony megszűnése, valamint az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésének időpontja között nem telt el hat hónapnál hosszabb idő, feltéve, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató a Kjt. 30. § (1) bekezdésének a), vagy b) pontjaira hivatkozva azonnali hatállyal megszünteti, tehát ha megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták, illetve az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, vagy a központi költségvetési szerv vezetője valamint az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség. Végül, ha amiatt szűnik meg a jogviszony, mert a kinevezésben foglalt határozott idő lejárt.

A Kúria jogelődjeként eljáró Legfelsőbb Bíróság az MK BH 1996/453. sz. döntvényében rámutatott, hogy a munkaügyi jogvitában nem vizsgálható, hogy a munkáltató miért az érintett közalkalmazott jogviszonyát szüntette meg, és miért nem az azonos munkakörű másik alkalmazottat mentette fel. A Legfelsőbb Bíróság egy elvi határozatában pedig azt is rögzítette, hogy a munkáltató létszámcsökkentés esetén maga választhatja ki azt az alkalmazottját, akinek a jogviszonyát megszünteti, de ezt csak a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye betartásával teheti és a felmentési okot alátámasztó bizonyítás nem lépheti túl a felmentés indokolásának kereteit.

A végkielégítés mértéke annyiban különbözik a Kttv.-ben lefektetett szabály szerinti összegtől, hogy annak alapját nem a jogviszony megszűnésekor érvényes illetmény képezi, hanem a távolléti díj, melynek számítási módjára az Mt. szabályait kell alkalmazni, hozzászámítva a Kjt. 70-75. §-aiban foglalt azon juttatásokat, melyek folyamatosan megilletik a közalkalmazottat, pl. képzettségi pótlék, munkaköri pótlék, céljuttatás.

Egyéb juttatások

A kormány, illetve köztisztviselő cafeteria-juttatásra is jogosult, melynek keretében a következő juttatások közül választhatnak a közszolgálati tisztviselők, A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben szereplő kedvezmények közül:

• a munkáltató tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott szolgáltatás a saját és közeli hozzátartozó jogán,
• a munkáltató telephelyén működő munkahelyi étkeztetést, legfeljebb havi 12 500 Ft erejéig,
• havi 8000 Ft-ig Erzsébet-utalványt vehetnek igénybe,
• Széchenyi Pihenőkártya igénybe vétele, évente szálláshely esetében legfeljebb 225 000 Ft-ig, vendéglátás igénybe vétele esetén legfeljebb 150 000 Ft-ig és egyéb szabadidő eltöltést, vagy rekreációt, illetve egészségmegőrzést biztosító szolgáltatás legfeljebb 75 000 Ft-ig.

Béren kívüli cafeteria-juttatásként választhatja továbbá a közszolgálati tisztviselő az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba történő minimálbér 50%-ának megfelelő összeg befizetését vagy az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, illetve önsegélyező pénztárba való befizetést, a minimálbér 30%-ának megfelelő összeg erejéig és végül megilleti a közszolgálati tisztviselőt a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50%-ának megfelelő összeg befizetésével. A kormánytisztviselőt megillető cafeteria-juttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél, amely az ez évi 38 500 Ft illetményalapot figyelembe véve: 192 500 Ft.

A kormány illetve köztisztviselőnek a Kttv. végrehajtása tárgyában kiadott 249/2012. (VIII. 31.) kormányrendeletben (továbbiakban: Korm. r.) előírtaknak megfelelően a tárgyév március 1-jéig, vagy áthelyezés esetén az áthelyezéskor kell nyilatkoznia arról, hogy mely cafeteria-juttatásra tart igényt. Az áthelyezéskor időarányosan jogosult a tárgyévben a két vagy több munkáltatótól a cafeteria-juttatásra. Ha a közszolgálati tisztviselő időarányos résznél több ilyen juttatást vett igénybe, az időarányos résszel arányos többletjuttatást vissza kell fizetnie. A tárgyévre esedékes választott juttatás teljes mértékű fel nem használása esetén a kimaradó juttatásrész a következő évre nem vihető át.

Szociális támogatások nyugdíjas közszolgálati tisztviselőknek

Az egyes közigazgatási szervek vezetői a személyügyi szervezetei útján kötelesek a társadalmi és érdek-képviseleti szervekkel együttműködve figyelemmel kísérni a nyugdíjas közszolgálati tisztviselői szociális helyzetét. A Kormányrendelet lehetőséget ad arra, hogy a nyugállományú közszolgálati tisztviselő is részesülhet mind pénzbeli, mind pedig természetbeni juttatásban, a rászorultsága függvényében. A nyújtható pénzbeli és természetbeni támogatások lehetnek:

• eseti szociális segély,
• jövedelem-kiegészítés,
• temetési segély,
• kedvezményes étkeztetés,
• kedvezményes üdültetés és
• egyes szolgáltatások kedvezményes igénybevétele.

Képzettségi és munkaköri pótlék

A Korm.rend.-ben foglaltaknak megfelelően képzettségi pótlék állapítható meg a közszolgálati tisztviselőnek, ha a feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító tudományos fokozattal, valamint a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítéssel, vagy szakképzettséggel rendelkezik, továbbá ha a besorolásánál figyelembe vett iskolai végzettségénél magasabb szintű szakképesítéssel, vagy szakképzettséggel rendelkezik, feltéve, ha az a munkakör ellátásához szükséges. A képzettségi pótlék mértéke: az illetményalap 75%-a, 50%-a, 40%-a vagy 30%-a, attól függően, hogy:

• doktori (PhD) fokozattal, vagy a felsőoktatási törvényben meghatározott, illetve azzal egyenértékű, vagy ennél magasabb tudományos fokozattal rendelkezik a közszolgálati tisztviselő, vagy
• felsőfokú iskolai rendszerű képzéssel rendelkezik és továbbképzésben szerzett további szakképesítéssel is rendelkezik, vagy
• akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vagy iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítést, vagy
• iskolarendszeren kívüli középfokú szakképzésben szerzett további szakképesítést, vagy szakképzettséget.

A közszolgálati tisztségviselő és a kormányzati ügykezelő részére munkaköri pótlék állapítható meg a közszolgálati szabályzatban meghatározott munkakörökben. A munkaköri pótlék mértéke megegyezik az alapilletmény 30%-ával. Az alapilletményt a Kttv. határozza meg. Ennek értelmében az alapilletmény megegyezik az egyes osztályok emelkedő számú fizetési fokozataihoz tartozó növekvő szorzószámok és az illetményalap szorzatával.

Céljuttatás

Céljuttatás állapítható meg a közszolgálati tisztviselőnek, ha a hivatali szervezet vezetője valamilyen rendkívüli célfeladattal bízza meg a közszolgálati tisztviselőt. Ez a céljuttatás illeti meg akkor is a közszolgálati tisztviselőt, ha legfeljebb egy éves időtartamra kutatási szerződés alapján végez munkát.

Munkaidő és szabadság szabályozás

A rendelet hatálya kiterjed az állam, a megye, a város, a járás és a község hivatalainál, intézményeinél, intézeteinél tényleges szolgálatot teljesítő, a megállapított teljes munkaidőben foglalkoztatott állandó alkalmazottakra. A rendes munkaidő heti 48 óra, amelyet úgy kell elosztani, hogy a napi rendes munkaidő a hét első 5 napján általában legalább 8 és fél óra, szombaton legalább 4 óra legyen. Az alkalmazottat - szombat kivételével - naponta 30 perc étkezési szünet illeti meg, amely további intézkedésig a munkaidőbe számít.

Munkaszüneti napok: a vasárnapok, továbbá a kollektív keretszerződésekben felsorolt ünnepnapok. A munkaszüneti napok a folyamatos munkahelyen dolgozó alkalmazottakat is megilletik. A munka folyamatossága érdekében az ilyen alkalmazottak részére vasárnap helyett más munkaszüneti napot is lehet megállapítani, de a munkabeosztásnak úgy kell történnie, hogy havonként egy munkaszüneti nap feltétlenül, de lehetőleg kettő, vasárnapra essék. A többi munkaszüneti napon végzett munka túlmunkának minősül.

Az alkalmazottaknak fizetett szabadság jár. A közszolgálatba lépés első napjától eltöltött hat havi szolgálat után az alkalmazottat 6 munkanap fizetett szabadság, minden további hónap után egy-egy munkanap, tizenkét havi alkalmaztatás után összesen 12 munkanap szabadság illeti meg. Fél hónapnál hosszabb alkalmazás egész hónapnak számít. Hat havi alkalmazási idő betöltése előtt fizetett szabadság csak az alkalmazás megszűnése esetén adható ki. Az alkalmazás minden további évében a fizetett szabadság tartama egy-egy munkanappal növekszik, leghosszabb tartama 25 munkanap.

A tizennyolcadik életévét be nem töltött alkalmazott részére, amennyiben hathavi szolgálatot már eltöltött, minden naptári évben 24 munkanap fizetett szabadságot kell kiadni. Ez a szabadság még abban a naptári évben is megilleti a fiatalkorú alkalmazottat, amelyben tizennyolcadik életévét betölti.

A terhesség és szülés esetén a nőalkalmazott részére annyi időre jár szolgálatmentesség, amennyi időre az 1927. XXI. törvény és azt kiegészítő, valamint módosító jogszabályok értelmében terhességi és gyermekágyi segélyre jogosult. A terhesség és szülés következtében elmulasztott munkaidőre járó segély tekintetében a 22/1950. (I. 20.) MT rendeletben foglaltak az irányadók.

tags: #koztisztviselok #szules #utani #juttatasai