A kövér kisbabák szülei gyakran abban bíznak, hogy majd a kicsi kinövi a dolgot, és idővel vékonyabb lesz. A legújabb kutatások szerint azonban a túlsúlyos babák többnyire később is azok maradnak. Ez a trend nemcsak a babákra, hanem a kisgyermekekre, tinikre és felnőttekre is jellemző, és az orvosok egyre aggasztóbbnak ítélik, mivel a korai elhízás következtében egyre korábban jelentkeznek a szív- és érrendszeri megbetegedések is.
A csecsemőkori elhízás és a későbbi kockázatok
Manapság a 0-6 hónapos csecsemőknél mintegy 59 százalékkal gyakoribb a túlsúly, mint 20 évvel ezelőtt. Annak ellenére, hogy a pufók csecsemőkről még mindig az a nézet él, és terjedt el, hogy kicsattannak az egészségtől, a szakemberek nem győzik hangsúlyozni a korai elhízás megelőzésének fontosságát. Egy amerikai tanulmány több mint 40 000 kisbaba súlyát követte nyomon tíz év alatt. A kutatók egy úgynevezett percentilis grafikont használtak, feljegyezve a babák születési súlyát és magasságát, valamint a hároméves korukra elért testsúlyt és magasságot.
Az eredményekből kiderült, hogy azok a babák, akiknél kétéves koruk előtt a két percentilisnyi ugrás figyelhető meg, azoknak dupla annyi esélyük van arra, hogy ötévesen már elhízott gyerekekké váljanak. Vagyis ha az átlag testsúlyú gyerekek 50-es értékéhez képest a kicsiké grafikon szerint 97-es körüli, van okunk az aggodalomra. Elsie Taveras, a kutatás vezetője szerint ezek az eredmények konkrét iránymutatást adhatnak az orvosoknak a valódi kockázatok felismerésére. „Nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni a csecsemőkori elhízást, azt gondolva, hogy ez csak babaháj, majd úgyis kinövi a gyerek” - tette hozzá Taveras.
Családi minták és életmód
Az, hogy túlsúlyos lesz-e valaki, nagyban múlik a családi mintán, még akkor is, ha jelentős a genetika szerepe. A család befolyásának legnyilvánvalóbb része, hogy milyen mintát mutat az életmódra. Ha valaki szeretne egészséges testsúlyú gyermeket, igyekszik példát mutatni táplálkozással és testmozgással. Nem ritka, hogy a túlsúlyos szülő a gyermektől várja, térjen már jobb belátásra, és ne csak a TV előtt tespedjen egész nap. A csemete nem lát rá példát, hogy este lazításként el lehet menni kocogni, vagy legalábbis egy jóízűt sétálni. A közvetlen példamutatáson túl más utakon is hat a család.
Fontos, hogy mennyire engedi a szülő, hogy a gyermek kialakítsa saját önszabályozását, azaz hallgasson belső jelzéseire, és annyit egyen, amennyire éhes. Sok vizsgálat szól a normális és túlsúlyos emberek táplálkozási szokásainak összehasonlításáról, és az egyik jelentős különbség, hogy a kövér emberek mintha nem érzékelnék belső, testi jelzéseiket.
Az öröklődés és a környezeti tényezők
Az elhízás öröklődő és környezeti hatásokra kialakuló energia-egyensúlyi zavar. Ha az egyik szülő kövér, a gyermekeik 41%-a, ha mindkettő, 78%-a kövér lesz. Sovány szülők gyermekeinek ezzel szemben csak 10%-ánál várható elhízás. Nehéz eldönteni, hogy az elhízásért valamely gén vagy a táplálkozási szokások és az életmód azonossága tehető-e felelőssé. Az öröklődés szerepe mellett szól az a megfigyelés, hogy az egypetéjű ikrek növekedésének üteme, testtömege akkor is hasonló, ha nem együtt nőnek fel. A környezeti tényezők szerepét mutatja viszont, hogy a testtömeg hasonlósága a szülők és az örökbe fogadott gyermekük között is fennáll, s az is tény, hogy a kövér férfiak feleségei is általában kövérek.
A terhesség szerepe
A terhes anya energia-, zsír- és szénhidrátdús táplálkozása befolyásolja a magzat zsírsejtjeinek a számát, és összefüggést mutattak ki a terhesség alatti súlygyarapodás és az újszülött zsírsejtjeinek nagysága között. A legújabb elméletek szerint a terhesség során felszedett kilók ideális mennyisége a várandósságot megelőző testsúlytól függ:
| BMI kategória | Ideális súlygyarapodás (kg) |
|---|---|
| Alacsony (19,8 alatt) | 14-20 |
| Normál (19,8-26) | 12,5-17,5 |
| Magas (26 felett) | 7,5-12,5 |
Amennyiben a kismama a terhesség során többet hízik, mint az ideális lenne, az nagyban növeli a gyermek elhízottságának esélyét - állítja Dr. Christine M. Olson. Azoknál a gyerekeknél nagyobb volt az elhízás esélye, ahol az anyának a terhesség alatt diagnosztizált diabétesze volt, vagy ahol az apa is túlsúlyos.
Káros-e a terhességi cukorbetegség a babára nézve? | Szövődmények - Dr. Poornima Murthy
Megelőzés csecsemőkorban
Az egyik legfontosabb dolog, hogy már a fogantatást megelőzően sikerüljön az ideális testsúly elérése. Emellett be kellene tartani a terhességre előírt ideális testsúlynövekedést. Sajnos a jelenlegi statisztikák szerint a nők 60 százaléka túllépi az ajánlott súlygyarapodási határt. Az első hat hónapban történő kizárólagos szoptatás szintén segít megelőzni a gyermek elhízását.
Csecsemőkorban az elhízás elsősorban azokat veszélyezteti, akiket mesterségesen táplálnak. Szopásnál a csecsemő aktív izommunkát végez, úgy tűnik, tudja, mennyi anyatejre van szüksége - és annyit szopik. Mesterséges táplálás esetén a csecsemő szerepe passzív, s általában annyit eszik, amennyit az édesanyja elegendőnek tart számára. Szoptatással az elhízás megelőzhető, és csökken az elhízás veszélye, ha a leválasztást, a szilárd ételek bevezetését csak 6 hónapos kor után kezdjük el, amikor a baba már „aktívan” részt vesz az étkezésben.
A gyermek eldönti, mennyit igyon, illetve egyen. Ha rázza a fejét, vagy nem nyitja ki a száját, valószínűleg jóllakott. Tegyük lehetővé gyermekünk számára a nyugodt étkezést, mindegy, hogy szoptatjuk, üvegből tápláljuk vagy kanállal etetjük. Fontos tudni, játék vagy televízió elvonja a figyelmét. Ne tömjük őt időközben keksszel, pereccel, valamint ne adjunk üveget a kezébe. Egyen asztalnál, amint ülni tud, és ne babakocsiban, autóban vagy más játékban. Mondjunk le az édes teákról és gyümölcslevekről.
Az elhízás pszichológiai és társadalmi hatásai
Igencsak megnehezítheti a gyermekkort a kövérség, melynek a testin túl messzemenő lelki hatásai vannak. Nem beszélve a kamaszkorról, ami a legjellemzőbb megjelenési időszaka a különböző evészavaroknak. Óvodába, iskolába kerülve pedig már számítani kell arra is, hogy a kövér gyerek nemcsak a mozgáson alapuló teljesítményekben, játékokban marad el normál súlyú társaitól, hanem előbb-utóbb pszichésen is hátrányba kerül, elszigetelődik, magányossá válik. Ördögi kör, ha ezek után a társai csúfolódásai, a kudarcai miatt szenvedő gyerek még több evéssel, még kevesebb mozgással járó nassolással, ülő játékokkal vigasztalódik.
A kutatók felfedezték, hogy a kövérnek bélyegzett gyerekeknek akkor van a legnagyobb esélyük valóban túlsúllyal küzdő fiatallá válni, ha a testükkel kapcsolatos negatív kritikákat a családtagjaiktól kapják. A tanároktól és barátoktól jövő kritika nem számít olyan nagyon, bár a negyvenszázalékos elhízási esély sem kevés. Korábban egy ausztrál kutatás is arra hívta fel a figyelmet, hogy gyakran már az óvodás gyerekeket is kritika éri súlyuk, külsejük miatt a szülők és nevelők részéről. Emiatt a kicsikben már egész fiatalon kialakulhat a „tökéletes test” eszményképe.
Táplálkozási szokások és fizikai aktivitás
A kétezres évek elején egy nagyszabású szűrővizsgálatot végeztek el Magyarországon az OÉTI szakemberei. A vizsgálat eredményei szerint a testtömegindex (BMI) alapján a kamaszok 10 százaléka bizonyult soványnak, 15 százaléka pedig túlsúlyosnak, illetve elhízottnak minősült. A hasi típusú elhízás jeleit fedezték fel a lányok 20, a fiúk 24 százalékánál. A kérdőíves vizsgálat az étkezési szokásokra is fényt derített. A fiatalok körében jellemző a rendszertelenség: a serdülők közel 40 százaléka nem reggelizik, 18 százaléka nem ebédel, és 25 százaléka nem vacsorázik naponta.
A felmérés szerint baj van a táplálék összetételével, minőségével is. Nem megfelelő a tej-, tejtermék-fogyasztás, körülbelül egynegyedük nem eszik mindennap gyümölcsöt, a főzelékekkel, zöldségfélékkel még inkább hadilábon állnak. Jellemző a túlsózás is: a fiatalok 80 százaléka kisebb-nagyobb mértékben utána sózza ételeit. A megkérdezettek 90 százaléka iszik valamilyen cukros-szénsavas üdítőitalt, 36 százalékuk rendszeresen naponta többször is. Hasonlóan nagy arányban nassolnak: édességet, cukorkát, csokoládét 41 százalékuk fogyaszt naponta legalább egyszer.
Ugyanakkor a diákok több mint fele (57%) csak a tornaórákon sportol. Sajnos, életmódjuk más káros szokásokban is leképezi a felnőttekét: a 15-18 éves fiúk 35 százaléka, a lányok 30 százaléka dohányzott, a fiúk 15, a lányok 6 százaléka rendszeresen fogyasztott alkoholt is. A rendszertelen étkezés, az összetételében nem megfelelő táplálkozás és az elégtelen fizikai aktivitás kétségtelenül hozzájárul az elhízás és az egyre korábban jelentkező szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához.
A legtöbb kövér gyermek nem vagy nemcsak sokat eszik, hanem keveset is mozog. Megfigyelték például, hogy a kövér lányok csak a játékidő 30%-a alatt mozogtak, a 70%-a alatt álltak, miközben a sovány lányok a játékidő 70%-át mozgással töltötték. A felnőtt lakosság több mint 85%-a még alkalomszerűen sem sportol, s csak gyermekeink 12%-ának van heti öt tornaórája.
Mit tehetnek a szülők?
Modern világunkban, melyben sajnos egyre kevesebb a mozgás és egyre több az ülő foglalatosság, radikális étrendi, életmódi változtatásokra van szükség. Hatékonyabb, ha nemcsak a gyerekek esetében próbálnak erre odafigyelni, hanem az egész család igyekszik egészségesebben étkezni és élni. Akár bekövetkezett már a baj, akár még megelőzhető, az alábbi alaptanácsok egyformán hasznosak lehetnek:
- Legyen minél változatosabb, vonzóbb az étrend!
- Zsír helyett inkább margarint vagy olajat használjunk, és a gőzölés, a párolás egészségesebb a zsiradékban való sütésnél.
- A rántást érdemesebb felváltani a kevés liszttel, keményítővel készített habarással.
- Kevés sóval készítsük az ételeket, a változatos ízesítésre sokféle fűszert használhatunk.
- Csak étkezések befejező fogásaként, hetenként legfeljebb egyszer-kétszer együnk édességeket, süteményeket, soha ne étkezések között, főleg nem helyette.
- Kristályvíz, vagy természetes gyümölcs- és zöldséglevek tölthetik be az üdítők, szörpök helyét.
- Napi fél liter tej vagy tejtermék fogyasztása ajánlható mindenkinek.
- Rendszeresen, naponta többször is kerüljön az asztalra nyers gyümölcs, zöldségféle, saláta, főzelékféle.
- A finomított lisztből készülő fehér kenyérnél egészségesebb a teljes őrlésű barna.
- A napi 4-5 étkezésre lehetőleg minél nyugodtabb körülmények között kerüljön sor, a kapkodva behabzsolt étel könnyen megbetegíthet gyereket, felnőttet egyaránt.
- Az étkezések sorában az egyik legfontosabb a méltatlanul hanyagolt reggeli!
- Nincsenek tiltott táplálékok, csak kerülendő mennyiségek!
Fontos, hogy a szülők ne becézzék a gyerekeket olyan szavakkal, mint „Dagi”, „Gombóc”, „Dundi”, mert ezek önbeteljesítő jóslattá válhatnak. A súlyproblémákkal küzdő gyermekeknek szakember segítségére lehet szükségük, de a legfontosabb a család egységes hozzáállása az egészséges életmódhoz.