Kötőhártya-gyulladás terhesség alatt: Okok, tünetek és biztonságos kezelési lehetőségek

A kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis) a szem külső rétegének, illetve a szemhéj belső felének gyulladása. Bár kellemetlen tünetekkel jár, a látást nagyon ritkán veszélyezteti. A kötőhártya-gyulladást leggyakrabban fertőzés (baktérium, vírus, gomba), allergia vagy szemszárazság okozza.

A terhesség alatt számos élettani változás zajlik a szervezetben, melyek hatásait többé-kevésbé minden kismama észreveszi. A terhesség alatt jelentkező kötőhártya-gyulladás kezelése különleges óvatosságot igényel. Fontos megjegyezni, hogy bizonyos csoportok különösen veszélyeztetettek a szemfertőzések szempontjából, és esetükben még gyorsabb reakcióra van szükség. Ide tartoznak például az immunhiányos állapotban lévők, akiknél a fertőzések gyorsabban terjedhetnek és súlyosabb lefolyásúak lehetnek.

A kötőhártya-gyulladás típusai és tünetei

A kötőhártya-gyulladásnak több típusa ismert, amelyek eltérő okokkal és tünetekkel járnak:

Fertőzéses eredetű kötőhártya-gyulladás

A fertőzéses eredetű gyulladások könnyen terjedhetnek. A szemgyulladásokat két nagy csoportra oszthatjuk: fertőzéses és nem fertőzéses eredetűekre. Amikor a páciensek bejönnek a rendelőbe, általában már a vizsgálat során hamar látszik, hogy bakteriális vagy vírusos gyulladással állunk szemben. A kötőhártya-gyulladás mind a két formája nagyon fertőző, felnőttek és gyerekek egyaránt megfertőződhetnek tőle.

• Bakteriális kötőhártya-gyulladás

  A bakteriális fertőzés esetén jellemzően sárgás-zöldes, sűrű váladék jelenik meg, ami miatt reggelente gyakran összeragadnak a szemhéjak - ennek kapcsán gyakran reggeli úgynevezett csipásságról számolnak be a páciensek. A bakteriális eredetű gyulladás során általában vastagabb, sárgás-zöldes váladék termelődik. Jellemző a súlyos pirosság, a szemhéjak duzzanata és a kellemetlen, idegentest-érzés. A bakteriális gyulladás gyakoribb gyerek esetében, mint felnőtteknél.

• Vírusos kötőhártya-gyulladás

  A vírusos gyulladás inkább tiszta, vizes könnyezéssel jár. A vírusos kötőhártya-gyulladásnál a szem pirossága mellett gyakran a fül alatti nyirokcsomók duzzanata is megfigyelhető. Sokszor valamilyen felső légúti fertőzés kíséri vagy előzi meg. A vírusos kötőhártya-gyulladás miatt a szemből vizes vagy nyákos váladékozás ürülhet.

  A méhen belüli fertőzések közül a legismertebbek a rubeola, a cytomegalovírus, a herpes simplex vírus, a hepatitis-B vagy az influenza által okozott megbetegedések.

  • Rubeola: A vírus magzatkárosító hatása miatt a családtervezés vagy a terhesség elején mégis ajánlott a rubeolaszűrés elvégzése, ahol ellenanyagteszttel ellenőrzik a védettséget. A gyermekkorban nem immunizált vagy bizonytalan védettségű nőket pár hónappal a teherbeesés előtt ajánlott beoltani. A vírus a vérárammal jut át a méhlepényen, és főleg a terhesség első harmadában okozhat fejlődési rendellenességet. Elsősorban hallás- és látáskárosodás, néhány esetben pedig szívfejlődési zavar fordulhat elő.
  • Cytomegalovírus (CMV): A legtöbb méhen belüli vírusfertőzésért a cytomegalovírus felelős, amelyet sok ember tünetmentesen hordoz magában. A magzat fertőződésére akkor a legnagyobb az esély, ha az anya először betegedett meg: a fejlődő gyermek ilyenkor körülbelül 40 százalékos eséllyel kaphatja meg a vírust.
  • Herpes simplex vírus (HSV): A herpes simplex vírusnak két típusa ismert, a HSV-1 és a HSV-2. Mindkettő a bőr és nyálkahártya fertőzését okozza: a HSV-1 többnyire az ajkakon és a szem szaruhártyáján, míg a HSV-2 elsősorban a nemi szerveken okoz elváltozást. A születendő magzat azonban 40-60%-os eséllyel fertőződhet a szülőcsatornán keresztül, ami súlyos fejlődési rendellenességekhez, például agyvelőgyulladáshoz vezethet.
  • Parvo B19 vírus: A parvo B19 vírus gyakori a 2-12 éves korosztálynál, az ennél idősebbek 40 százaléka azonban nem mutat védettséget. A fertőzést kiütések és az ezzel egy időben jelentkező ízületi fájdalmak jelezhetik. Nagyjából minden harmadik magzat fertőződik méhen belül és a kialakult magzati fertőzések 10 százalékában fordul elő vetélés.
  • Varicella-zooster vírus (VZV): A VZV-fertőzés körülbelül minden hatezredik terhességnél fordul elő, többnyire már idősebb korban. A terhesség első harmadában 10 és 50 százalék között okoz magzati rendellenességet. Ultrahanggal a megvastagodott, meszes méhlepény mellett a központi idegrendszer, a szem és a végtagok rendellenességei figyelhetőek meg.
  • Hepatitis B vírus: A vírushordozó anyáról a magzatra terjedő fertőzés ritkán fordul elő: amennyiben mégis megtörténik, ultrahanggal a máj- és lépduzzanat mellett a növekedés visszamaradása látható. Magzati rendellenesség kialakulása ebben az esetben nem várható. Az újszülöttek 95%-os eséllyel fertőződnek a vírushordozó anyáktól, amennyiben nem kapnak védőoltást.
  • Influenza: Az influenza nem jelent veszélyt a fejlődő embrióra, a magas láz viszont már problémákat okozhat, ezért ezt feltétlenül csillapítani kell.

Allergiás kötőhártya-gyulladás

Az allergiás eredetű problémáknál az intenzív viszketés az árulkodó jel. Az allergiás kötőhártya-gyulladás elsősorban szezonális lehet, mint például a pollenallergia esetén, de akár egész évben fennállhat, ha például háziporatka-allergiáról van szó. Az allergiás kötőhártya-gyulladás mindig mind a két szemet érinti.

Allergiás kötőhártya-gyulladás esetén a szem erőteljesen viszkethet, könnyezhet. A szemek gyulladása mellett az orr is viszkethet, tüsszögés és vizes orrváladék képződhet. Előfordulhat, hogy a szemhéj és a szemgolyó egy részét fedő hártya megduzzad, és ezáltal úgy tűnik, mintha a szem fehérjén kis, áttetszőfolyadék-tartalmú hólyagok lennének.

Egyéb irritációk okozta kötőhártya-gyulladás

Vegyszer (pl. uszodában, munka közben), illetve idegen test (pl. homok, fűrészpor) szembe kerülése szintén kötőhártya-gyulladáshoz vezethet, azonban ilyenkor általában sem nyák, sem genny nem ürül a szemből. Ritkán a kötőhátya gyulladását okozhatja akár az erős fényhatás és az UV-sugárzás is (pl. napozás vagy síelés közben).

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha a tünetek súlyosak vagy hosszan tartanak, mindenképpen keresse fel orvosát. Ugyanígy nem szabad halogatni a vizsgálatot, ha erős fájdalom jelentkezik a szemben, ami túlmutat az egyszerű irritáción. Bármilyen szemet ért sérülés utáni gyulladás esetén is szakorvoshoz kell fordulni.

A kezeletlen szemgyulladás komoly szövődményekhez vezethet. A legrosszabb esetek egyike, amikor hegesedések alakulnak ki, amelyek érintik a kötőhártyát vagy akár a szaruhártyát is. Ami igazán aggasztó, hogy a gyulladás a szaruhártyán hegeket hagyhat, ami tartós látásromlást okozhat. Ezért különösen fontos, hogy ha a szemgyulladás tünetei jelentkeznek, és azok nem javulnak gyorsan, mindenképpen forduljunk szakorvoshoz.

A terhesség alatt az egyik legfontosabb szabály, hogy mindig konzultáljunk orvossal, mielőtt bármilyen gyógyszert, beleértve a szemcseppeket is, használnánk. A visszatérő vagy krónikus kötőhártya-gyulladás mindig alaposabb kivizsgálást igényel.

Diagnózis és kezelés

A szemészeti vizsgálat során mikroszkóppal nézik meg a szemet, és bár a szemhéjakat szét kell húzni, ez csak kis kellemetlenséggel jár. A vizsgálat során néha festéket is cseppentenek a szembe - ez teljesen fájdalommentes, és segít kimutatni az esetleges sérüléseket a szaruhártyán. Bakteriális fertőzés gyanúja esetén néha mintát vesznek a váladékból, hogy azonosítsák a kórokozót és a megfelelő antibiotikumot választhassák.

A kötőhártya-gyulladás kezelési ideje változó lehet, attól függően, hogy milyen típusú gyulladásról van szó. Az orvos utasításainak pontos betartása elengedhetetlen a sikeres gyógyulás érdekében.

Otthoni kezelési módszerek és tanácsok

Ha csak enyhe pirosság és kis kellemetlenség érezhető, akkor egy napot várhatunk, figyelve, hogy javulnak-e a tünetek. A szemkörnyék óvatos tisztítása langyos vízzel benedvesített tiszta zsebkendővel vagy gézlappal sokat segíthet. A hideg borogatás valóban segíthet csökkenteni a duzzanatot és a gyulladást. Ehhez azonban tiszta, hideg vízbe mártott, majd kicsavart puha törlőkendőt érdemes használni. Ezt helyezzük a szemre néhány percre, majd ismételjük többször.

• Szemcsepp használata: A vény nélkül kapható könnyeztető vagy hidratáló szemcseppek segíthetnek a szem irritációjának enyhítésében. A műkönny tökéletesen ártalmatlan, de nem is gyógyítja a kötőhártyagyulladást.
• Kerülje a kontaktlencsék használatát: Amennyiben lehetséges, hagyja abba a kontaktlencsék használatát a gyógyulás idejére, és válassza inkább a szemüveget. A legjobb, ha a gyógyulás után új lencsével és tárolóval folytatjuk a viselést, mert a régi lencse és tároló újra fertőzheti a szemet.
• Kerülje a szem dörzsölését: Az érintett szemet ne dörzsölje, mert ez további irritációt okozhat. A dörzsölés allergiás conjunctivitis esetén fokozza a hisztamin felszabadulását és fokozza a viszketés-érzést, fertőző gyulladás esetén pedig hozzájárul a kórokozók terjedéséhez.
• Sminkelés kerülése: A szemgyulladás ideje alatt célszerű tartózkodni a sminkeléstől is, mivel ez csak tovább irritálhatja a szemet. Ráadásul a sminktermékek könnyen megfertőződhetnek, és így újra és újra visszafertőzhetik a szemet.

Gyógyszeres kezelés terhesség alatt

A terhesség alatt általában biztonságosnak tartott kezelések közé tartoznak bizonyos antibiotikumos szemcseppek (például azithromycin, erythromycin), és a műkönnyek többsége. Számos antihisztamin szemcsepp azonban nem ajánlott, különösen a terhesség korai szakaszában.

A kezelés nagyban függ a gyulladás típusától:

• Bakteriális kötőhártya-gyulladás: Bakteriális fertőzés esetén antibiotikum tartalmú szemcsepp vagy szemkenőcs használatára lehet szükség. Ezek általában széles spektrumú antibiotikumokat tartalmaznak, mint például a tobramycin, gentamicin, vagy fluorokinolonok. A kezelést általában naponta 4-5 alkalommal kell alkalmazni, kb. 7-10 napon keresztül.
• Vírusos kötőhártya-gyulladás: A vírusos kötőhártya-gyulladás kezelése főként tüneti. Műkönnyet használhatunk a szem öblítésére és a kényelem javítására. Súlyosabb esetekben, különösen ha a szaruhártyát is érinti a gyulladás, szteroid tartalmú szemcseppek is szóba jöhetnek, de ezeket csak szemész szakorvos rendelheti el.
• Allergiás kötőhártya-gyulladás: Allergiás kötőhártya-gyulladásnál antihisztamin tartalmú szemcseppek a leghatékonyabbak. Ezek enyhítik a viszketést és csökkentik a gyulladást. Súlyosabb esetekben hízósejt-stabilizáló szemcseppek vagy rövid ideig tartó szteroidos cseppek is szükségesek lehetnek.

Megelőzés

A kötőhártya-gyulladás terjedésének megelőzésének legjobb módja a megfelelő higiénia:

• Ne érjen kezeivel a szeméhez, ne dörzsölje.
• Gyakran és alaposan mossa meg kezeit.
• Naponta cserélje törölközőjét, és ne használjon közös törölközőt mással.
• Cserélje gyakran párnahuzatát.
• Ne használjon szemfestéket, különösen ne használjon szemspirált.
• Ne használja más szemfestékét, illetve személyes szem kozmetikumait.
• Kövesse orvosa utasításait a megfelelő kontaktlencse használatot illetően.

Ha a családban valakinek szemgyulladása van, kerüljék a közös törölköző és párna használatát. Minden családtag használjon külön törölközőt, és ezeket rendszeresen mossák ki forró vízben. A beteg párnáját, ágyneműjét is célszerű gyakrabban cserélni, és lehetőleg forró vízben kimosni. A beteg által használt kozmetikumokat, különösen a szemhéjtust, szemceruzát, szempillaspirált érdemes kidobni.

tags: #kotohartya #gyulladas #terhesseg