A listában található videók a komplex online szülésfelkészítő elemei, amit így külön-külön is megvásárolhatsz. Minden egyes szülésfelkészítő videó, amit itt találsz, hasznos, és sok-sok hiánypótló információt rejt.
Ugyanakkor fontosak az összefüggések, a miértek. A teljes kép átlátása.
A kórházi szülés háttere és a természetes szülés lehetőségei
Nagyon fontos alapozó videó, ami nélkül nehezen érthető, miért ritka kivétel a kórházakban az igazán természetes, rutin beavatkozásoktól mentes szülés. Mit jelent a rizikóbesorolás a várandósság során? Kik választhatnak szülésznői várandósgondozást? Bizony, nem mindenkinek kell szülészorvoshoz is járni.
A szülések ~85 százaléka minden beavatkozás nélkül lezajlana. Mi lehet akkor mégis az oka, hogy Magyarországon átlagosan 8-9 jut belőle egy szülésre?
A szülés folyamata és a beavatkozások
Vajon melyik nap lesz az a nap, amit annyira vársz? Mire számíts, hogy zajlik majd? Mennyi idő, amíg megszületik a kisbabád?
A baba szívhangjának hallgatása információt ad az állapotáról. A méhszáj ellenőrzése mind a várandósgondozás során, mind a szülés idején rutinszerűen végzett vizsgálat. Alkalmanként, megfelelő indokkal végezve szükség lehet rá - például információt ad a méhszáj érettségéről és kizárható vele a baba rendellenes fekvés -, azonban nem mindegy, hogy miért és milyen gyakorisággal kerül sor erre a vizsgálatra. Ezt a videó mindössze 10 perc.
Az amerikai Gyógyszerek Biztonságos Használatának Intézete a szintetikus oxytocint aközé a 12 gyógyszer közé sorolja, melyet a magas kockázati ártalomra való tekintettel kizárólag bizonyítékokon alapuló protokollok mentén lenne szabad alkalmazni. Ehhez képest az EMMI 2019-es ajánlásában az oxytoicn szó, mindössze egyszer szerepel.
A vajúdás alatti evés és ivás rutinszerű korlátozása nagyon régi gyakorlat. Még abból az időből származik, amikor csak altatásban végeztek császármetszést. Az a gondolat húzódik mögötte, hogy HA valami gond adódna a szülés során és a kismamát ESETLEG altatni kellene, és ő ESETLEG hányna, és azt ESETLEG belélegezné, akkor az kockázatot jelenthet számára. Az aspiráció okozta tüdőgyulladás valóban nem játék. Viszont a tilalom, ami az evés és ivást tiltását indokolta, az 1900-as évek közepén volt érvényes. De mi a helyzet most?
A szülési fájdalom és a természetes fájdalomcsillapítás
Napjainkra a szülés és a fájdalom fogalma olyan szorosan összekapcsolódott, hogy a vajúdásban talán nem is látunk mást, csak a szenvedés lehetséges forrását, amin valahogy ‒ és lehetőleg minél gyorsabban ‒ túl kell esni. A szülészeti beavatkozások egyik kimondott, kimondatlan célja is a szüléssel töltött idő lerövidítése. A fájdalomtól való kímélet.
Érdekes ellentmondás, hogy nincs olyan szülészeti beavatkozás, aminek ne szerepelne a kockázatai között a fokozódó fájdalom. Nagyon fontos 17 perces videó ez a szülési fájdalom szerepéről, jelentőségéről, ami reményeim szerint átkeretezi a róla való gondolkodásod.
Többféle természetes vajúdástámogatási, fájdalomcsillapítási módszerrel is tehetünk azért, hogy a vajúdás órái könnyebbek legyenek. Ebben a 16 perces videóban megismered a természetes módszerek működési elvét, jelentőségét, illetve a fizikai környezet szerepét a megélt fájdalomra. Bizony. Nem mindegy, mi vesz minket körül.
Nincs egyszerűbben és olcsóbban megoldható vajúdástámogatási és fájdalomcsillapítási lehetőség, mint a szabad mozgásod biztosítása. A kellemes meleg víz pozitív hatásai (nyugtató, lazító hatású, elősegíti a meditatív állapotot, csökkenti a stresszt és a fájdalmat) közismertek. Mégis, ha a szülés kapcsán merül fel a víz, mint vajúdástámogató, fájdalomcsillapító eszköz, valamiért furcsán méricskéljük, aki ezt szóba hozza. Újkeletű hóbortnak tűnik, pedig már időszámításunk előttről is vannak a vízbenszülés hagyományáról őrzött emlékeink. Érdemes megismerned ezt a lehetőséget is.
Fájdalomcsillapítási módszerek és beavatkozások
Rövid, 8 perces videó a kéjgázról (nevetőgáz) és az opioid tartalmú fájdalomcsillapítókról. Milyen előnyeik vannak? Milyen hátrányaik? Mit érdemes tudni róluk?
Az epidurális érzéstelenítés egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Miközben kétségtelenül pozitív tulajdonsága a fájdalom nélküli szülés ígérete, nem elég csak az előnyeiről beszélnünk. A kockázatokról viszont kevés szó esik.
A gátmetszés úgy él a fejünkben, mint a szülés kellemetlen, többé-kevésbé félelmetes, de elkerülhetetlen velejárója. Segítség, hogy anyának, babának könnyebb legyen. Első szülésnél muszáj, többediknél talán elkerülhető. Bár egyre ismertebb a gátvédelem kifejezés, azért az többnyire úri huncutságként van számon tartva. Jobb a vágás, az egyenes szélek és mégis inkább az, mint egy csúnya repedés. Bólogatsz? 3 beavatkozás, amelyet jó ismerni.
Császármetszés: kockázatok és alternatívák
Magyarországon a császármetszés aránya évek óta meghaladja a 40 százalékot. Megkerülhetetlen téma a szülésre való készülés során. 10 perces összefoglaló a császármetszés menetéről.
A császármetszésnek számos kockázata van. Olyan, ami a műtét alatt léphet fel, és olyan, ami hosszútávon, akár évek múltán jelentkezhet. Muszáj ezzel tisztában lennünk ahhoz, hogy objektíven alkothassunk róla véleményt. Az anyát érintő kockázatok mellett elengedhetetlen a babát érintő kockázatokról is beszélni.
A gyengéd császármetszés a műtéti eljárásban alig különbözik a hagyományostól, azonban a műtét előtt, alatt és után az anyával és a babával történő események sok tekintetben mások. Ma még kevés helyen elérhető alternatíva, de ez csak azt erősíti, hogy hallanod kell róla. A változáshoz, az új, úttörő eljárások elterjedéséhez, az anyai igények nagy mértékben hozzájárulnak. Többre vagyunk képesek, mint gondolnád.
Amikor a császármetszés mint életmentő műtét elterjedt, a méh megnyitása, varrása még egész más technikával zajlott, így terjedhetett el Edwin Cragin 1916-ban Eastern Medical Society-ben tett kijelentése, amit talán mindenki ismer: ha valaki egyszer már császármetszéssel szült, utána csak császármetszés útján adhat újra életet (Odent, 2004). A 20. század első felében ez a kijelentés tökéletesen meg is állta a helyét, ugyanis az életveszélyes vérzéssel járó méhrepedés kockázata 12% volt. De mi a helyzet most?
Gyengéd császármetszések
A szülés utáni első órák: Aranyóra és újszülöttgondozás
A lepényi szak a baba megszületésével veszi kezdetét, a méhlepény megszületéséig tart. Optimális esetben, amennyiben anya és baba is jól vannak, a fókuszában nem is annyira maga a méhlepény, hanem a kisbaba érkezésének öröme, az aranyórában egymással bőrkontaktusban ismerkedő baba-mama páros van. Persze azért van itt is miről beszélni. Például, hogy mennyi időn belül születik meg a méhlepény, vagy, hogy mi segíti ezt a folyamatot, és mikor kell beleavatkozni.
Az aranyóra érzékeny, meghatározó időszak. Nagyon alapos ok nélkül nem szabad beleavatkozni. Ebben a 23 perces szülésfelkészítő videóban olyan témák kerülnek elő, mint a zavartalan aranyóra hosszútávú hatásai, például a szoptatásra, a kötődésre. Hogyan hat az aranyóra a reziliencia alakulására.
Gyakori tévhit, hogy az első napokban úgysincs még tej, már-már felesleges is a szoptatással próbálkozni a tejbelövellés előtt, de ez nem igaz. A tejtermelés beindulásának kulcseseménye a méhlepény megszületése, ugyanis a méhlepény termelte azokat a hormonokat, amik nem engedték a prolaktinszintet emelkedni. Az aranyórában megvalósuló szoptatás pedig egy meghatározó jelentőségű esemény.
Beszéljünk most kisbabád első vizsgálatairól. Az Apgar-értékelésről. A légutak kitisztításáról. Az első fürdetésről és a magzatmázról. A kisbaba szemébe történő rutinszerű cseppentésről. A videó 20 perces.
A kisbaba megszületését követően a méhlepény még folytatja munkáját, és a köldökzsinóron keresztül oxigéndús vérrel látja el a babát. Ez nem köldökzsinórvér, ez a baba vére. Minden cseppje fontos a baba számára. Tudd, meg miért.
Egyre gyakoribb kérdés a gyermeket váró szülők körében, hogy születendő gyermekük vagy testvéreik egészségének megőrzése érdekében tároltassák-e gyermekük őssejtjeit.
Szülészeti gyakorlatok és a modern kihívások
Amikor a szülések a kórházakba helyeződtek át, egyben megszülettek a csecsemőosztályok is, ahová összegyűjtötték az újszülötteket, és ahol a kórházban töltött napjaik alatt a csecsemős nővérek vigyáztak rájuk, amíg az édesanyjuk egy másik kórteremben került elhelyezésre. A szoptatásokra meghatározott időközönként vittek ki egyszerre minden babát, majd a szoptatásra kijelölt idő leteltével ismét összegyűjtötték, és elvitték őket. Éjszaka jellemzően egyáltalán nem vitték ki a babákat az anyjukhoz. Ez a gyakorlat nem kedvezett sem a bontakozó kötődésnek, sem a szoptatás megalapozásának, nem segítette az anyai kompetencia erősödését.
Számos tévhit él még ma is. A szoptatás sikere a megfelelő információkban és a megfelelő támogatásban rejlik. Sajnos sok-sok tévhit hangzik el a gyermekágyas osztályokon még ma is. Ezért érdemes tisztába tenni néhány dolgot, hogy magabiztosan fogadhasd, ha te is találkoznál velük. Beszélünk a születés utáni súlyvesztésről, a pótlás jelentőségéről, a tejtermelés fenntartásáról, és az anyagcseszűrés fontos vizsgálatáról.
A pólyázás gyakorlata mára ugyan egyre inkább kikopóban van, sokáig világszerte alkalmazott gondozási forma volt. Az Ablak a világra szülészeti adatbázis adatai szerint az elmúlt években a kisbabák negyedét pólyázták a kórházi tartózkodásuk alatt. Legtöbbünknek semmit sem mondanak a kórházban, hogy miért vannak pólyában a babák.
Magánszülészet vs. állami ellátás
Az elmúlt években egyre többen választják a magánszülészeteket. Az állami ellátás bizonytalanságai, a kiszolgáltatottság, a méltó bánásmód iránti igény mind közrejátszanak ebben. Az anyai beszámolók - az állami kórházban zajló szülésekhez hasonlóan - vegyesek. A békés, szép szüléstörténetek mellett jelen vannak kevésbé felemelő történetek is. Így joggal merül fel a kérdés, vajon megéri-e tetemes összeget áldozni a szülés helyszínének a megválasztására. Miben más, mennyiben más magánkórházban szülni, mint állami kórházban életet adni? A magánklinikák reklámjaiban markánsan megjelenik a természetes szülés iránti elköteleződés. De mit mutatnak az anyai tapasztalatok? A webinár során több, mint 1000 magánklinikán szült édesanya tapasztalatait összegeztem, illetve hasonlítottam össze egymással, hogy választ találjunk ezekre és még számos más kérdésre. A videó 81 perces.
Otthonszülés: aggodalmak és valóság
Az otthonszüléssel kapcsolatosan felmerülő leggyakoribb ellenérv és aggodalom: mi lesz, ha történik valami? Ha baj van, hogy számol el magával az otthonszülő anya? A kérdésfelvetés abból indul ki, hogy, aki kórházba megy, az már a helyszínválasztással megtett mindent a biztonsága érdekében Sőt, részéről több felelősségvállalás nem is szükséges. Hiszen az orvos ott van. Majd ő tudja. Más dolog nincs is, csak tenni, amit mond. Azt gondolom, érdemes elgondolkodni mi mindent jelent ez a gondolatmenet már önmagában is. Közben pedig vessünk egy pillantást az anyai beszámolókon keresztül reálisan az otthonszülés témájára.
A baba érkezése a külvilágra
A szülés általában méhösszehúzódásokkal kezdődik, melyekről sok esetben egy ideig nehéz megmondani, hogy jóslófájások, vagy már igaziak. Ahogy azonban a fájások rendeződnek, szabályossá válnak - különösen, ha még a magzatvíz is elfolyik -, úgy válik világossá, hogy a baba hamarosan megérkezik. Ám azt a viszonylag rövid utat, mely a méhből a külvilágra vezet, nem olyan egyszerű megtenni.
A videót már több mint 20 millióan látták. Nem véletlenül, hiszen érthetően és pontosan mutatja, hogyan is ereszkedik le a baba a méh üregéből, majd jut át a szülőcsatornán keresztül a külvilágra. A méhnyak először megrövidül, a méhszáj folyamatosan nyílik, hogy a baba feje átférjen rajta. A kitolási szakasz 10 perctől akár 2 óra hosszáig is eltarthat.
Ahogy a baba halad lefelé a szülőcsatornában, forgó mozgást végez. Ha a kitolási szakasz elhúzódik, a baba - esetleg nem optimális fejtartásból adódóan - nehezen jut előre a szülőcsatornában, előfordulhat, hogy a fejformája kicsit csúcsos lesz. Ez azonban teljesen normális dolog: a koponyacsontok viszonylag rugalmas mozgásának köszönhetően fordulhat elő.
Ahogy a baba feje már kint van, a teste oldalra fordul, hogy a vállak is minél könnyebben megszülethessenek. Ha pedig már a vállak is kint vannak, az újszülött kicsusszan a külvilágra. Ezt követően általában elszorítják, majd elvágják a köldökzsinórt, bár ma már tudjuk, hogy ezzel jobb addig várni, míg a zsinórban a pulzálás megszűnik. Végül pedig már csak a méhlepény megszületése van hátra.
A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Biztosítsd be a helyed most!