A koraszülött gyermekek nyelvhasználati jellemzői: A prenatális tapasztalatoktól a későbbi fejlődésig

A kognitív fejlődéspszichológiai és pszicholingvisztikai kutatások egyöntetű következtetése, hogy a koraszülöttség nagy fokban növeli az atipikus nyelvi fejlődés rizikóját, mivel a koraszülötteket gyakran már csecsemőkoruktól kezdve sajátos nyelvi fejlődés jellemzi. A témában 1999 és 2018 között publikált kutatási eredmények alapján levonható az az egyértelmű következtetés, hogy a koraszülöttek atipikus nyelvi fejlődése a nyelvi feldolgozási szintek (fonológiai, morfoszintaktikai, szemantikai, szintaktikai) mindegyikét érintheti.

A koraszülés okai és jellemzői

Koraszülöttségről akkor beszélünk, ha a normális betöltött 40. terhességi hét helyett a baba hamarabb, a 37. terhességi hét előtt jön a világra születési korához viszonyítva normál testsúllyal. A koraszülött babák éretlenségükből adódóan a külvilághoz nehezebben alkalmazkodnak a születés után, úgymond nehezebben adaptálódnak. Ez aztán több betegség kialakulásának a veszélyével jár, a kórházi benntartózkodásuk is hosszabb, és sajnos veszélyeztetettebbek a csecsemőkori elhalálozás szempontjából is.

A koraszülés lehetséges okai

• A rossz szociális viszonyok között élő, túl fiatal vagy túl idős korban szülő nő (18 év alatt vagy 40 év felett).
• Az anyai aktív és passzív dohányzás, alkoholfogyasztás, droghasználat.
• Abortuszok az előzményekben.
• Az anya krónikus betegsége, fertőzéses megbetegedése, különösen, ha a nemi szerveket érinti.
• A stressz, pszichés problémák túlzott megléte.
• Méhfejlődési rendellenességek, az anyaméh betegségei, például mióma (jóindulatú méhdaganat).
• A méhszáj rendellenessége, a méhlepény rosszul tapadása, hirtelen leválása.
• Ikerterhesség.
• Magzati betegség.

Jól látható, hogy számos ok vezethet koraszüléshez. Az is kitűnik, hogy ezek közül számos ok megelőzhető, ha gondosak és figyelmesek vagyunk.

A koraszülött babák fizikai jellemzői

Méretük általában kicsi (testhosszuk 50 cm alatt marad), de teltek, fejük kicsit nagy a testükhöz viszonyítva. Kutacsaik nagyok, tátongóak, koponyájuk puha. Fülkagylóik a fejhez lapulnak, általában puhák, a fülkagylók porcosodása még nem fejeződött be. Bőrük rózsaszín vagy vörös, magzatmáz és apró kis "magzati szőrök" borítják testüket. A bőrük alatt a zsírszövet még nem vagy alig fejlődött ki, ezért bőrük vékony. A bőr alatti kötőszövet víztartalma nagyobb, így a bőrük fényes. A tenyereken, talpakon elhelyezkedő barázdák vagy nem alakultak ki, vagy fejletlenek. Körmeik nem érik el az ujjbegyek végét. Köldökük kissé lentebb helyezkedik el, mellbimbóik laposak. Izomzatuk általában kissé tónustalan, mint kis békák fekszenek az ágyban. Fiúknál a herék még nincsenek a herezacskóban, kislányoknál pedig a szeméremajkak tátongóak. Általában az ébrenlét és alvás ritmusa nem alakul ki náluk, az éhséget gyakran nem jelzik, éber állapotban sem túl aktívak. Ugyanakkor ingerlékenyek is lehetnek. Hangjuk inkább nyöszörgő. Az újszülöttkori reflexek még nem alakultak ki náluk, így a szopóreflex sem, ezért etetésük kezdetben nehézséget okoz.

Különleges ellátási igények és lehetséges betegségek

Ezeknek a babáknak a tüdejük gyakran fejletlen, így nem egyszer gépi lélegeztetést igényelnek. A légzés és keringés szabályozása is még éretlen, így ezek kezdetben állandó monitorizálást igényelnek. Hőszabályozásuk labilis, ezért inkubátorban, megfelelő hőmérsékletet kell nekik biztosítani. Kezdetben - mivel a szopóreflex még nem alakult ki - az édesanya által lefejt tejet szondával vagy kanálkával adják nekik oda. Mivel azonban a gyomruk eleinte csak kis adag anyatejet bír el, a tápanyag többi szükséges részét infúzióban kell pótolni, majd óvatosan, napról napra lehet az anyatej mennyiségét növelni és az infúzió adagját csökkenteni, majd végleg elhagyni. Közben - ahogy az újszülöttkori reflexek megjelennek - fokozatosan el lehet kezdeni a szoptatást. Ez nagy türelmet és odafigyelést igényel mind a kórházi személyzet, mind az édesanya részéről. Mivel ezeknek a babáknak az immunrendszere még fejletlen, fokozottan kell őket óvni minden fertőzéstől. Ezért nagyon fontos az édesanya gondos kézmosása, szükség esetén maszk és gumikesztyű használata. Ezeknél a babáknál az újszülöttkori sárgaság és vérszegénység is fokozottabban jelentkezik. Minél kisebb a baba, annál jobban kell rá vigyázni, annál nagyobb a veszélye bizonyos betegségek kialakulásának: ilyen a tüdő éretlenségéből adódó hyalinmembrán betegség, az alacsony vércukorszint okozta zavar, az agykamrai vérzés, a fertőzések kialakulása. Sajnos, ha ezek a betegségek kialakulnak, akkor azoknak hosszú távú következményeik lehetnek.

A nyelvi fejlődés és a koraszülöttség

A koraszülött csecsemőket az orvosi ellátás a 25. gesztációs héttől kezdődően meg tudja menteni, még extrém kis születési súly esetén is. A koraszüléskor esetlegesen fellépő különböző károsodások gyakran érinthetik azokat az agyi területeket, melyek a nyelv fejlődéséért felelősek (pl. bal temporoparietális terület). Elképzelhető az is, hogy a korán megszakított intrauterin érés és a különböző környezeti hatások miatt az agykérgi területek fejlődése megváltozik.

A prenatális nyelvi tapasztalatok szerepe

Mivel a méhben a beszédnek legfőképpen a prozódiája hallható, logikusan adódik azt vizsgálni, mit tud a magzat, illetve az újszülött anyanyelve prozódiájáról. Ebben a témában számos vizsgálat született. Az egyik első (Mastropieri-Turkewitz 1999) arra a kérdésre kereste a választ, hogy a prozódia mely aspektusait ismerik fel az újszülöttek: a szigorúan vett nyelvi prozódiát vagy a beszélő attitűdjét, érzelmeit is. Az újszülöttek sikeresen felismerték és megkülönböztették egymástól a semleges és a különböző alapvető érzelmeket (pl. vidám, szomorú, mérges) kifejező intonációt, de érdekes módon csak akkor, ha az ingerek a prenatálisan tapasztalt nyelven voltak.

Hasonló eredményre jutott egy másik tanulmány is (Abboub et al. 2016), amely azt vizsgálta, hogy a prozódiai megkülönböztetéseket hordozó akusztikai jegyeket, azaz a hangmagasságot, a hangerőt és a hosszúságot, illetve azoknak az anyanyelvi prozódiában előforduló mintázatait az újszülöttek felismerik‑e. Az eredmények azt mutatták, hogy az újszülöttek csak azon akusztikai jegyek esetén különböztették meg a pár első tagján hangsúlyos hangpárt a második elemen hangsúlyos pártól, amelyek az anyanyelv prozódiájában is megkülönböztető szerepet játszanak.

A koraszülöttek prozódiafeldolgozási képességei

A prenatális időszakban tapasztalt nyelvi ingerek fontosságát az anyanyelv prozódiai jellemzői, főleg a hangsúlymintázatok elsajátításának folyamatában tovább hangsúlyozzák azok a kutatások, amelyek koraszülött és teljes időre született csecsemők prozódiafeldolgozási képességeit vizsgálták. A koraszülöttek prozódiafeldolgozási képességei nagyon relevánsak, mivel ezeknek a csecsemőknek kevesebb tapasztalata van a születés előtti, aluláteresztő szűrőn át észlelt beszéddel, így képességeik közvetlenül rávilágítanak e prenatális inger szerepére.

Ezek a tanulmányok azt mutatták ki, hogy a prenatális időszak fontosságát hangsúlyozó elméleteknek megfelelően a szóhangsúlyváltozásra adott eltérési válaszokban (mismatch response) jelentős különbségek mutatkoztak a koraszülöttek és teljes időre született gyermekek csoportja között még a születés után 6-10 hónappal is (Gonzalez-Gomez-Nazzi 2012; Garami et al. 2014; Ragó et al. 2014).

Egy magyar csecsemőkön végzett vizsgálatban (Ragó et al. 2014) mind a teljes időre született, mind a koraszülött csecsemők észlelték, ha egy szóban az első mássalhangzó megváltozott. Abban az esetben viszont, amikor a szóhangsúly nem a magyarnak megfelelő helyen, tehát nem az első, hanem a második szótagon volt, csak a teljes időre született csecsemők adtak eltérési választ, a koraszülöttek nem.

Ugyanezen kutatócsoport későbbi vizsgálatai (Varga et al. 2019; 2021) azt is megmutatták, hogy a koraszülöttek nem megkésve, hanem másként dolgozzák fel a szóhangsúlyt. Már fiatal, 6 hónapos (nem korrigált életkor) koraszülöttek is képesek a szóhangsúly bizonyos változásait észlelni, 12 hónapos korra ez a képességük még több nyelvi kontextusban megjelenik. Agyi válaszaik azonban mind 6, mind 12 hónapos korban eltérnek teljes időre született társaikéitól. Ezen felül a születési súly különösen fontos tényezőnek bizonyult a koraszülött csecsemők korai nyelvi prozódiai feldolgozásában, mivel az korrelált az eltérési válasz mértékével.

Receptív és expresszív nyelvi képességek

Az ún. receptív szókincs a megértő szókincsre vonatkozik, a receptív nyelvi képességek vizsgálata alatt többek között megnevezett tárgyak megértését, igék, jelzők, elöljárószók, a cselekvés-tárgy közötti szemantikai kapcsolat megértését, és passzív vagy kérdő mondatok megértését értjük. Ezzel ellentétben az ún. expresszív szókincs a kifejező nyelvi képességeket foglalja magában, feltérképezésére például tárgyak, képek megnevezését, konkrét és absztrakt fogalmak definiálását vagy képsorozatokon alapuló történet mesélését lehet feladatul adni.

Vizsgálati eredmények

Egy vizsgálat koraszülött és normál időben született gyermekek csoportjait hasonlította össze. 70 koraszülött és 34 nem koraszülött vett részt a vizsgálatban, akik hat évesek voltak a tesztelés idejében. A két csoportot nyelvi képességek (szókincs, grammatika, fonológiai tudatosság) és általános kognitív fejlődési szint - azaz a megismerő funkciók fejlődése, mint pl. a figyelem, emlékezés, észlelés, végrehajtó funkciók stb. alapján hasonlították össze, egy intelligencia teszttel mérve. Nem találtak különbséget koraszülöttek és nem koraszülöttek között az általános kognitív fejlődésben. Kevésbé kifejlett nyelvi képességek azonban tetten érhetők voltak, mégpedig a szókincsben, a grammatikában és a fonológiai tudatosságban egyaránt.

A szókincs mérésére egy képmegnevezési vizsgálatot, a grammatikai képességek feltérképezésére pedig egy olyan feladatot alkalmaztak, mely során a gyerekeknek ki kellett választaniuk, hogy egy adott képen zajló eseményt a felsorolt mondatok közül melyik jellemez a legjobban. A fonológiai tudatosság vizsgálatára számos tesztet alkalmaztak, például fel kellett ismerniük a gyerekeknek az ugyanolyan szótaggal kezdődő szavakat, vagy három perc alatt a lehető legtöbb „pa” szótaggal kezdődő szót kellett felsorolniuk.

Egy másik vizsgálat koraszülöttek expresszív nyelvi képességeit vizsgálta kétéves korukban. 58 koraszülött és 60 nem koraszülött vett részt a vizsgálatban. Egy olyan teszt segítségével hasonlították össze a két csoportot, mely az expresszív nyelvi képességeket és a szóbeli nyelvben való késéseket detektálja. Azok a gyerekek, akik koraszülöttek voltak nagyobb százalékban mutatták a szóbeli (expresszív) nyelvi képességek fejlődésének késését. Alacsonyabb volt az expresszív szókincsük ezeknek a gyerekeknek, mint a normális időben születő társaiknak. Tehát, azoknál a gyerekeknél, akik koraszülöttek és normálisnál kisebb születési súllyal jönnek a világra a szókincs fejlődésük nem a normál időben született gyerekekéhez hasonlítható.

Egy longitudinális (utánkövetéses) vizsgálattal kimutatták, hogy az expresszív és a receptív nyelvi képességek a fejlődésben 3-5 hónapot késnek átlagosan olyan koraszülöttek esetén, akik 2000g súly alatt jöttek világra és 36 hétre születtek. Mindezek ellenére, megfigyelhető volt, hogy a 26. hónapra a gyerekek nyelvi fejlődése már a normális tartományba esett.

Agyi aktivitás és nyelvi feldolgozás koraszülötteknél

Az általános kognitív fejlődés a különböző megismerési funkciók fejlődését jelenti, úgy mint a figyelem, végrehajtó funkciók, emlékezet, észlelés (pl. látás, hallás), érzelmek, nyelvi képességek stb. Elképzelhető, hogy ezen funkciók deficitje együttesen okozzák koraszülöttek körében a nyelvi lemaradást. Egy kutatás ezt vizsgálandó kimutatta, hogy a nagyon kicsi születési súllyal világra jövő csecsemők sokkal rosszabban teljesítenek egy vizuális és egy audiovizuális feladaton mint a kontroll csecsemők.

Funkcionális mágneses rezonancia-vizsgálattal (fMRI) bizonyították, hogy habár koraszülött és nem koraszülött csoportoknál ugyanazok az agyi területek aktiválódnak szemantikus feldolgozás hatására (bal superior, középső temporális gyrusok, és inferior frontális gyrus), de a koraszülött csoportnál jelentősen nagyobb összeköttetések figyelhetőek meg a hagyományos nyelvi területek és szenzomotoros területek között. Ugyanakkor, kevesebb összeköttetés a megfigyelhető a frontális területen belül a kontroll csoporthoz viszonyítva.

Mit tehetünk a koraszülés megelőzéséért és a koraszülött gyermekek támogatásáért?

A megelőzés már a terhesség előtt elkezdődik

A koraszülés megelőzésének szempontjából számos dolgot tehetünk: a megelőzés már a terhesség előtt elkezdődik. Érdemes már ilyenkor felkeresni a szülész-nőgyógyász szakorvost, egy rákszűrést és általános vizsgálatot végeztetni, hogy minden rendben van-e. Három hónappal a fogantatás előtt kezdjük el a vitaminok bevitelét, és ne felejtsük el a folsav szedését sem. Ha fogamzásgátló tablettát szedünk, akkor annak kiürülésére a szervezetből hagyjunk elegendő időt, legalább fél évet. Terhesség alatt egészségesen éljünk, ne dohányozzunk, ne fogyasszunk alkoholt, járjunk el rendszeresen terhesgondozásra. Ha a szülési fájások idő előtt megindulnak, azonnal értesítsük orvosunkat, menjünk be a kórházba, mert a koraszülés infúziókkal, megfelelő gyógyszerek adásával késleltethető, és a baba szempontjából minden nap, amit az anyuka hasában tölt, sokat jelenthet.

Szülőként a koraszülött gyermek mellett

A koraszülött gyermek speciális igényei miatt az újszülött intenzív osztályra kerül. Itt a kórházi dolgozók minden tőlük telhetőt elkövetnek a baba fejlődése érdekében, ám az Ön szerepe is fontos ebben a folyamatban. Tudjon meg a lehető legtöbbet gyermeke állapotáról. Ossza meg észrevételeit, ha bármilyen változást tapasztal gyermeke állapotában! Készüljön fel a baba otthoni gondozására, kérdezzen bátran az egészségügyi személyzettől! Tegyen fel minden olyan kérdést, ami felmerül Önben! Semmi sem butaság vagy lényegtelen, ha a gyermekéről van szó! Beszélje meg a következő kontroll időpontját, illetve azt is, kit és milyen számon hívhat, ha időközben bármi további kérdése adódna. Gondoljon önmagára is! Pihenjen sokat! Fogadja el a saját érzelmeit! Fogadja el mások segítségét! Vezethet naplót! Feljegyezhet mindent a gyermek fejlődéséről, az Ön gondolatairól, érzéseiről. Kereshet sorstársakat! Csatlakozhat koraszülöttek szüleit támogató klubhoz.

tags: #koraszulott #gyermekek #nyelvhasznalati #jellemzoirol