Az anyaságra való felkészülés szinte lehetetlen, hiszen ez az új élethelyzet számtalan meglepő, legtöbbször csodás, olykor pedig igen embert próbáló fordulatot tartogat. Az, ha egy kisbaba a kiírt dátum előtt sokkal korábban érkezik, a legváratlanabb események közé tartozik. Magyarországon minden 11. csecsemő koraszülöttként jön a világra, ami rövid és hosszú távú gondoskodó ellátást igényel. Az orvosok, nővérek elkötelezett munkája és a korszerű berendezések mellett a szülők aktív bevonása, a családközpontú módszerek elterjesztése kulcsfontosságú az érintett babák fejlődése szempontjából.
Mi számít koraszülésnek és milyen következményekkel járhat?
A 37. terhességi hét előtt született újszülöttet tekintjük koraszülöttnek. Ezen belül extrém kis súlyú (1000 gramm), igen kis súlyú (1500 gramm), valamint kis súlyú (2500 gramm alatt született) csoportokat különböztetünk meg. A koraszülöttséget többféle ok idézheti elő, többek között a méhen belüli fertőzések, az anya tápláltsági állapota, gyógyszerszedése, a várandósság alatt őt ért trauma. Az adott várandóssági korhoz képest való kis súllyal születés is hasonlóan speciális rizikót képvisel. Minden koraszülött kisbabát rizikóújszülöttként tartunk számon.
Az idő előtti születés, az éretlen idegrendszer hatással lehetnek az érzék- és a mozgásszervek állapotára, a magatartásra, a figyelemre, az érdeklődésre, és később a szocializációra, a tanulási képességekre, majd végül a társadalmi beilleszkedésre is. Ezek a funkciózavarok egyrészt az éretlenség, ritkábban pedig a koraszülöttek életben tartásáért vívott kitartó küzdelem következményeiként alakulnak ki.
A koraszülött babák ellátása a kórházban
A koraszülött gyermekek a megszületést követően az újszülöttellátásban speciális szerepet játszó perinatális, neonatális intenzív centrumba (PIC/NIC) kerülnek, ahonnan állapotuk stabilizálását követően koraszülött osztályon helyezik el őket. A csecsemők csak megfelelő érettség és állapot, illetve biztos otthoni táplálhatóság esetén adhatóak haza a szüleiknek.
A hazaadásig a kórházban töltött hosszabb periódus alatt az újszülött keringésének és légzésének támogatása zajlik, fokozott lehűlés elleni védelemben (inkubátorban), állandó figyelem és a szakorvosok (kardiológia, szemész stb.) folyamatos vizsgálatai mellett. A Koraszülöttekért Országos Egyesület segít átlendülni a szülőknek a nehézségeken, és tájékoztatja őket a koraszülött babák esélyeiről. Ezek a babák érettségüktől függően kevéssé képesek az élethez való önálló alkalmazkodásra, kezdetben nehéz őket etetni, és hajlamosabbak különböző betegségekre is. Náluk gyakrabban fordulnak elő súlyos érzékszervi, bélrendszeri, illetve légzőszervi és idegrendszeri problémák, emiatt veszélyeztetett csoportba tartoznak.
A 23-30. terhességi hét között született babák esetében a magzati érésben jelentősen elmaradtak, és szerveik még nem fejlődtek ki teljesen. A tudomány jelenlegi fejlettségének köszönhetően már a legtöbb esetben hatékonyan tudunk segíteni ezeknek a babáknak. Mivel ezeknek a babáknak a légzőrendszerük nagyon fejletlen, fokozott az esélye annak, hogy légzési elégtelenségben szenvednek, így ilyenkor invazív (beavatkozó) vagy noninvazív gépi légzéstámogatásra szorulnak. Az előbb említett kezelések optimális esetben a koraszülött gyermek állapotának javulásához és fejlődéséhez vezetnek. Ebben jelentős szerepet játszik a PIC munkatársainak odaadó és kitartó munkája, valamint a szülők részéről tapasztalt szeretet és támogatás.
A 30-37. terhességi hét között születettek szintén nagyobb odafigyelést és több kezelést igényelhetnek, de mivel érettebb újszülöttként jönnek a világra, sok esetben nincs szükségük, vagy ha igen, akkor is csak az első napokban az ideiglenes légzéstámogatásra, vagy segítségre a táplálkozáskor.
Ahhoz, hogy a koraszülött gyermekeket a lehető leghatékonyabban kezeljék, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Perinatalis Intenzív Centrumában létrehoztak egy egyedi szemléletmódot, a családbarát PIC-et. Ez a szülő folyamatos jelenlétét, és a babára állandó figyelmet fordító csapatot jelenti. Ezért kiemelten fontos az utánkövetésük. Ennek keretében a szülőket arra kérik, hogy az első otthon eltöltött hét után jelentkezzenek, akár személyesen, akár elektronikus formában, és számoljanak be arról, hogyan boldogulnak.
PICi utazás - Honvédkórház Koraszülött osztálya
Mire kell figyelni a szülőknek a koraszülött baba otthoni gondozása során?
Születési traumát átélt csecsemőknél gyakrabban tapasztalható fokozott érzékenység, hosszan tartó, keserves sírás, illetve alvás és táplálás során fellépő problémák; ritkábban nehezített légzés, légzéskimaradás is jelentkezhet.
A 37. hét előtt születettek esetében a szülőknek gyakran táplálási problémákkal kell küzdeniük, ezért fontos, hogy a védőnő a házi gyermekorvossal/háziorvossal a korrigált életkornak megfelelően vezessék a csecsemő testméretének (hossz, tömeg, fejkörfogat) változásait. Ennek követését segíti, ha rendszeresen lejegyzik az elfogyasztott táplálék mennyiségét. Táplálási zavarok (pl. nyelészavar, gyengeség, táplálási nehezítettség) esetén érdemes szoptatási tanácsadót felkeresni. Az idő előtt születettek táplálékigénye eltérő, ezért fokozottan figyeljenek arra, hogy minden alapvető táplálékalkotóból nagyobb mennyiséget kapjon az újszülött. A hozzátáplálásuknál, az új ételek bevezetésénél lényeges a fokozatosság, a türelem. A koraszülött gyermekeknél kimondottan javasolt otthon légzésfigyelő monitort (apnoe alarm) használni, ehhez a szülőknek segítséget nyújt a laikusoknak szóló újszülött-újraélesztési tanfolyam.
A légúti fertőzések iránti fokozott érzékenység miatt fontos, hogy az ilyen természetű betegségeknél minél hamarabb felkeressék a házi gyermekorvost/háziorvost. Minden koraszülöttnél szükséges a rendszeres szemészeti vizsgálat a szemészeti megbetegedések, kancsalság és a hályog kialakulásának kockázata miatt. Bár hallásszűrésre már a kórházban sor kerül, a szülőknek különösen figyelniük kell a gyermek érzékszerveinek fejlődését, esetleg eltérését. Észrevételeikről a házi gyermekorvossal/háziorvossal konzultáljanak, aki, ha indokoltnak látja, szakorvosi vizsgálatot kezdeményezhet. Érzékszervi vizsgálatokra a védőnő is továbbirányíthatja a gyermeket. Az akusztikus észlelés korai fejlesztése akkor igazán eredményes, ha minél korábban, 6 hónapos kor előtt felfedezik.
A különböző lélegeztetési módozatok (légcsőbe helyezett tubus, szájmaszk, orrszonda) befolyásolhatják a gyermek szájpad fejlődését, ezért kialakulhat később a száj- és az orrüreg, valamint a fogak fejlődési rendellenessége. Ezek korai felismerésében segítenek a kötelező szűrővizsgálatok. Gyanú esetén gyermekfogász szakorvoshoz kell fordulni.
Korrigált életkor és fejlődési mérföldkövek
Egy éretlenebb szervezettől természetszerűleg csak később várható el a fejlődési mérföldkövek teljesítése, mint az időre született, egészségesen fejlődő társaitól. Mindezek miatt a szakemberek a koraszülött kisbabánál korrigált életkorral számolnak. A korrigált kor megállapítása a fejlődésneurológiai vizsgálat első és egyik legfontosabb lépése - 2 éves korig tartó korrekció a javasolt -, az egyes pszichológiai vizsgálatokon túl nincsen jelentősége, így a hozzátáplálás vagy a védőoltások beadásánál a csecsemő valós korát, a születéstől eltelt tényleges időt veszik figyelembe.
Az édesanya és a család lelki támogatása
A gyermek fejlődéskövetése mellett nem elhanyagolható az édesanya támogatása sem, akinek komoly lelki megpróbáltatással jár az idő előtt született gyermek gondozása. Emiatt az anya-csecsemő kapcsolata is nehezített körülmények között bontakozik ki. Az anyának a csecsemő iránti aggodalom, az átélt stressz feloldásához szüksége lehet szakember segítségére. De gyakran az is elegendő támogatást nyújt a számára, ha a védőnővel beszélhet ezekről a problémákról.
A koraszülés olyan nem várt, balesetszerű, általában súlyos traumával járó életesemény, amiben osztozik minden szereplő, nemcsak a baba és az édesanya, de az édesapa és más családtagok is. Minden érintett lelki segítségre szorulhat, még ha nem minden esetben a klasszikus szakpszichológiai értelemben véve is. A szülők ebben az időszakban nagyon kiszolgáltatott helyzetben vannak, különleges igényeik vannak, ezért különleges bánásmódot igényelnek.
„Azt szoktam mondani a kollegáimnak, hogy a koraszülött baba és az édesanya még egy test, ezért ennek megfelelően kell rájuk tekintenünk. Az összeköttetésük fizikai értelemben a köldökzsinór révén megszűnt, de ettől még számos tekintetben nagyon egymáshoz kötöttek” - mondta portálunknak dr. Szabó Miklós neonatológus, habilitált egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Neonatológiai Tanszéki Csoport vezetője. Hivatalosan minden újszülött, aki a várandóság 37. hete előtt jön a világra, koraszülöttnek számít, de ezen belül is vannak súlyossági fokozatok: a 28. hét előtt születetteket például extrém koraszülötteknek nevezik. De azoknál is megfigyelhető enyhe fokozatú éretlenség, akik a 37. és a 39. hét között születtek.
Az újszülött osztályok külön világnak számítanak az egészségügyi intézményeken belül: másmilyenek a páciensek, így más hangvételre is szükség van. „Minden munkatársunknak, aki az osztályon kapcsolatba kerül az édesanyával és az újszülöttel, feladata, hogy könnyítse a trauma feldolgozását és megóvja őket további traumáktól. Úgy kell kommunikálnunk velük a történtekről, a babáról, az édesanyáról, a szülők kompetenciáiról, hogy az támogató legyen. Az osztályunk pszichológusa mindenkit megkeres legalább egyszer, de a szülőkön múlik, hogy kapcsolatban szeretnének-e maradni vele, nem akarjuk ezt senkire sem ráerőltetni. Mindennek az odafigyelésnek a legfontosabb eleme az édesanya támogatása a szükséges kompetenciák megszerzésében.
„Vonjuk be az édesanyákat és édesapákat a babák ápolásába, legyen feladatuk a koraszülött babájukkal kapcsolatban, amit ők csinálhatnak! Ettől érzik kompetensnek magukat, és ez segít a traumafeldolgozásban. Szerencsére elindultunk ezen az úton. Az elmúlt években már Magyarországon is elterjedt, hogy a koraszülött babák naponta egyszer-kétszer kenguruzhatnak: azaz meztelenül az édesanyjuk testén tölthetnek másfél-két háborítatlan órát, szoros fizikai kontaktusban a számukra legnagyobb biztonságot nyújtó és már korábbról ismert személlyel. A Semmelweis Egyetemen 2014 óta működik A te hangodat ismerem program, aminek keretében magasan képzett szakemberek segítségével abban támogatják az édesanyákat, hogy énekeljenek, mondókázzanak, dúdoljanak a babáiknak kenguruzás közben. „Ez azért is fontos, mert így az édesanya még jobban érezheti, hogy naponta tud tenni a babájáért, cselekvően, maga is gyógyítja a babáját. Ezek az élmények sokat segítenek a gyakran feltörő önvád, önhibáztatás legyűrésében, ezek ugyanis sok szenvedést okozhatnak a koraszülőknek. Ha az édesanya képessé válik a babája táplálására, az szintén nagyon megerősítő hatású, növeli az önbizalmat és az önbecsülést. De ez sokszor nem megy magától, olykor szoptatásban jártas szakember segítsége kell.
A Generali The Human Safety Net koraszülött babákat segítő programja is támogatást szeretne nyújtani azoknak, akik most küzdenek meg a koraszülés kihívásaival. Adj erőt másoknak te is koraszülött babád történetével! Ha a te kisbabád is koraszülött baba volt, ám a váratlan, embert próbáló érkezés után ma már ő is teljes életet tud élni, oszd meg velünk, hogyan alakult a korababád élete a kezdetektől, és milyen nagy utat járt be az idő előtti érkezésétől napjainkig. Írd meg nekünk maximum 500 szóban a Ti történeteteket a kezdetektől, mutasd meg az utat, amit együtt bejártatok, mesélj nekünk a nehézségekről, a szépségekről - mi pedig megosztjuk a számunkra leginspirálóbb történeteket. Az első 20 beküldőt 20 000 Ft értékű Játékliget ajándékutalvánnyal jutalmazzák.
PICi utazás - Honvédkórház Koraszülött osztálya
Hol kaphatok segítséget?
A házi gyermekorvos/háziorvos a hazaadást követően a szülőktől megkapott Újszülött zárójelentésből, a kórházi és a területi védőnőtől értesül(het) a koraszülöttel kapcsolatos további teendőkről. Gondozásba veszi a gyermeket, a betegrendelésen vagy az egészséges tanácsadások alkalmával tájékozódik a fejlődés menetéről és az esetleges szövődmények kialakulásáról.
A védőnő a kötelező szűrővizsgálatok, tanácsadások, családlátogatások során és a szülői kérdőív eredményeinek segítségével figyeli a kisded fejlődését. Amennyiben a koraszülött gyermeknél funkciókiesést, eltérő, megkésett fejlődést vagy fogyatékosságot gyanít, illetve azonosít, továbbirányítja ahhoz a szakemberhez, aki számára a legoptimálisabb fejlesztési formát biztosíthatja.
A perinatális, neonatális intenzív centrumok a gyermekeket koraszülöttségükből adódó éretlenségük miatt bizonyos időközönként visszahívják utógondozásra. Ekkor a kötelező belgyógyászati vizsgálat mellett fejlődésneurológiai státuszfelmérést (a korrigált korához képest mit tud a csecsemő, mennyiben tér el a tipikus fejlődésmenettől), labor- és egyéb vizsgálatokat is elvégeznek. A visszahívások időpontját a gyermek aktuális állapotához igazítják, a vizsgálatot többféle szakemberből álló team: gyermekneurológus, szemészorvos, konduktor vagy gyógypedagógus végzi. A gyermeket innen közvetlenül irányíthatják a „kulcsintézménybe”, az elsődleges ellátó intézménybe, ahol az állapotának megfelelő, szükséges fejlesztési formákat biztosítani tudják számára. 18 hónapos életkor alatt a szakellátó szakorvosok javaslata elegendő a korai fejlesztés megkezdéséhez a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatnál.
A Koraszülöttekért Országos Egyesület éppen azért jött létre, hogy segítsen azoknak a családoknak, akik koraszülöttet nevelnek. Érintettként, mi is pontosan tudjuk, milyen folyamatokon kell keresztül menni, milyen lelki terhet jelent és mennyi kérdés merül fel az anyukákban, apukákban. Nem vagy egyedül a bajban. Tudd, hogy sokan, sok ezren átéltük már.
Koramentorházak és a „Korábban Érkeztem Alapítvány”
Nagyon sok támogatást kapunk civil szervezetektől is. Vannak közöttük szakmai civil szervezetek, szülőszervezetek és olyan regionális kezdeményezések, ahol teljesen professzionális támogatóhálózatot hoztak létre és finanszíroznak. Ilyen például a Koramentorházakat és a hozzájuk kapcsolódó mentorhálózatot fenntartó „Korábban Érkeztem Alapítvány”.
A Korábban Érkeztem Alapítvány kecskeméti Mentorházának - a gyulaihoz és a szegedhez hasonlóan - fő célja a sorstárs segítői mentorhálózat kiépítése, de emellett segítik képzett szakemberek is: pszichológus, családterapeuta, gyógytornász, gyógypedagógus és még sokan mások. A mentori segítség igénybevételéhez mindig az édesanyának kell kimondania azt, hogy neki erre a segítségre szüksége van. Éppen ezért az a legjobb, ha ő is kezdeményezi ezt - annak ellenére, hogy sokszor a kórházi egészségügyi dolgozók vagy a védőnők hívják fel a figyelmét erre a lehetőségre.
A krízissel való szembenézés nulladik lépcsőfoka az, hogy a születés után közvetlenül kapcsolatba léphetnek velünk az anyukák. Ez az első találkozás akkor is nagyon fontos, ha nem rögtön utána, hanem csak hónapokkal később keresnek meg minket. Ez sokaknak időbe telik, ahogy annak idején nekem is. Kohi-Pál Eszter kiskunhalasi beosztott református lelkész, gyógypedagógus, szupermentor, aki maga is koraszülött kislány édesanyja, mesélte, hogy 2019 áprilisában érkezett meg a kislánya, a vártnál jó pár héttel korábban. A koraszülés sokszor önmagában is traumatikus élmény lehet, és a kórházból való hazatérés után bezárkózáshoz vezethet. Örülsz, hogy életben vagy, hogy mindenki rendben van, és elsődleges szempont lesz a fizikai táplálás. Emellett szembesülünk azzal is, hogy a szüléssel kapcsolatos előzetes elvárásaink nem teljesültek. A sokkhatás során előjön az önvád: mit nem tettem meg, milyen vitamint nem szedtem, az én genetikám-e a hibás és hasonlók. A koraszülés okozta sokknak nemcsak lelki, de fizikai vonatkozásai is vannak. A testünk úgy van kalibrálva, hogy kilenc hónapig odabent legyen a gyerekünk, ezért érezzük koraszülésnél fizikailag is a hiányát. Ez az érzés általában pont a negyvenedik hétig tart, amikor meg kellett volna születnie.
A Koramentorháznak van egyébként apukákra specializált mentorhálózata is, Eszter férje nemrég végezte ezt el. „Az ilyesmihez jobb egy férfi lelkigondozó, mert az apák lelki helyzete egészen más, mint az anyukáké.”
Egy koraszülött gyermek fejlődése nagyobb odafigyelést kíván, még akkor is, ha a csecsemő kevés beavatkozással vészelte át a PIC-en töltött napokat, és az orvosok jó esélyekkel bocsátották haza. A kórházból kikerülve kérdések merülhetnek fel Önökben, a féltés, a bizonytalanság kétségei befolyásolhatják mindennapjaikat. A koraszülött gyermekek esetében még inkább előtérbe kerülhet az evés-etetés és a gyarapodás üteme körüli bizonytalanságok mellett a megnyugtathatóság, az alvás és elalvás kérdése. Természetesen az is foglalkoztatja a szülőket, hogy a nehéz kezdet befolyással lesz-e a későbbiekben a baba mozgásfejlődésére, érzékszerveinek működésére, értelmi fejlődésére, figyelmére.
A Programba való jelentkezés már a kórházi tartózkodás alatt megtörténhet, illetve onnan hazakerülve vehetik fel szakmai csoportunkkal a kapcsolatot. Intézményünkben komplex állapotmegismeréssel kezdődik az együttműködés. Egyedülálló a Program azon vállalása, hogy a szülők igénye szerint a csecsemő korrigált 3 hónapos koráig otthonukban látogatja szakemberünk a családot. Ezáltal megkíméljük a babát az utazástól, és közvetlenül segítjük szüleit a mindennapok megszervezésében. Ezt követően Intézményünkben fogadjuk a családot, a gyermek állapota és a szülők szükségletei szerinti gyakorisággal. A koraszülöttekkel és családjaikkal folyó munka integrált tudást igényel, így programunkban olyan szakemberek dolgoznak, akiknek jelentős tapasztalatuk van a gyermeki fejlődés támogatásáról. Gyermekneurológus, gyógypedagógus, gyógytornász, mozgásterapeuták, pszichológus, szülő-csecsemő konzulens, perinatális szaktanácsadó dolgozik közösen a Koraszülött Prevenciós Programban. Honlapunk blog menüpontját folyamatosan bővítjük a témához kapcsolódó szakmai anyagokkal, cikkekkel.
tags: #koraszulott #csecsemo #alapitvany