Azok a babák, akik a 37. terhességi hét előtt születnek meg, koraszülöttek. Az ilyen babák speciális gondozást igényelnek, mert nem töltöttek elegendő időt az anyaméhben a teljes érettséghez. Ezért különösen fontos a táplálásuk, melegen tartásuk és védelmük.
A koraszülött babáknál számos probléma merülhet fel. Előfordulhat, hogy nem tudnak szopni, így gyomorszondán vagy vénásan kell táplálni őket. A vércukorszint leesése is nagyobb veszélyt jelent számukra az éretlen máj miatt. Kevés zsírpárnájuk miatt könnyen megfázhatnak, és immunrendszerük még nem működőképes, ami az inkubátor szükségességét indokolja. Az inkubátor nemcsak a fertőzésektől védi őket, de melegen is tartja. Az éretlen tüdőben előfordulhat, hogy nincs elegendő vegyi anyag a légzéshez, ezért lélegeztetésre lehet szükség.
A koraszülött babák szülei számára a hirtelen szülés, az ismeretlen műszerek és a kisbaba állapota miatti aggodalom rendkívül megterhelő lehet. Fontos, hogy igénybe vegyék a szakemberek (szülész szakorvos, kórházi csecsemőgondozó, szoptatós nővér vagy szoptatási tanácsadó) segítségét a kezdeti nehézségek átvészeléséhez. Bár nehéz lehet megnyugtatni a szülőket, érdemes bízniuk abban, hogy a koraszülöttgondozás színvonala egyre emelkedik, és a modern technika révén egyre több kisbaba élete menthető meg. A szülők bizakodása és szeretete a legnagyobb segítséget jelenti a babának.
A koraszülött babák szüleinek gyakran nehézséget okoz a kötődés kialakítása, mivel nem tudják felvenni vagy megölelni a kicsit. Ezen azonban néhány egyszerű módszerrel segíteni lehet.
Táplálás
Az érett babáknak is időbe telik, mire megtanulnak szopni, a koraszülötteknél ez még több időt igényel. A koraszülöttek reflexei még nem elég fejlettek, ezért több időt kell szánni az etetésükre. Ha lehetőség van rá, próbáljuk a babát magunk mellé venni az ágyba, orrát a mellbimbóhoz érinteni, majd mellre tenni. A mesterségesen táplált koraszülötteket is lehet párhuzamosan szoptatni, vagy a lefejt anyatejet csövön keresztül kaphatják meg.
Az anyatej a legjobb táplálék a koraszülött babának. Az anyuka teje teljesen más összetételű, mint az időre szülő anyáké: magasabb a fehérjetartalma, több immunanyagot tartalmaz, valamint segít a saját tápanyagok emésztésében és a szövetek növekedésében.
Az érintés fontossága
A koraszülöttek bőre rendkívül érzékeny. Gyengéden, lassan és hosszú ideig simogassuk őket, vagy pihentessük a tenyerünket a testükön. Minden újszülött szereti, ha meztelen testünkhöz ölelik, ez a koraszülöttekre még inkább igaz. Nem kell ringatni őket, egyszerűen csak fektessük a hasukra vagy a mellkasunkra.
Az inkubátorban fekvő babával kialakított testi kontaktus hasznos a mamának és a babának egyaránt. Simogassuk a picít, vagy tegyük a kezünket a testére, hogy ujjainkon keresztül küldjünk felé szeretetet. A "kenguru-gondozás" módszere is sokat segíthet: az anya teste nyújtja a biztonságot a koraszülött babának. A naponta többször megismétlődő "összebújás" eredményeként a babák gyorsabban fejlődnek és hamarabb elhagyhatják a kórházat.
Az anya hangja szintén nagyon fontos a baba számára, sőt, hatékonyan segítheti a megerősödést. A dúdolás rezgést kelt a sejtekben, az egész testben. Az anya hangjából áradó szeretet és törődés eljut a babához, aki magába szívja azt. Az érintés és a hang át tudja hidalni az elválasztottságot. Jelenlétünkkel és érintésünkkel meg tudjuk nyugtatni a babát, ráadásul magunkat is megerősítjük annak tudatával, hogy teszünk valamit a baba-mama kötelék kialakítása érdekében.
Alvás és biztonság otthon
Amikor egy koraszülött babával hazatérünk a kórházból, sok kérdés merülhet fel az alvásával kapcsolatban. A koraszülött babák idegrendszere még fejletlen, ezért több alvásra van szükségük, mint a felnőtteknek. A magzatok és a koraszülöttek is többnyire aktív alvásban töltik idejüket, napközben többször alszanak, éjszaka pedig gyakran felébrednek.
A kórházi koraszülött osztályokon nyugodt környezetet biztosítanak a pihenéshez, gyakran hasra vagy oldalra fordítva a babákat, az inkubátorokat letakarva és minimalizálva a hangokat. Az anya teste a legkedvezőbb "helyszín" a babának. A kenguruzás sokat hozzájárul ahhoz, hogy a babák olyan mennyiségű és szerkezetű alváshoz jussanak, mint amit az anyaméhben töltve tennének. A szülő teste támogatja a baba éretlen testi szabályozórendszereit, a test- és bőrkontaktus hatására a baba légzése, testhője és szívverése szabályozottá válik.
Otthon a babák idegrendszere már fejlettebb, így nem szükséges a kórházi ingerszegény környezet. Fontos azonban a napi ritmus támogatása azzal, hogy a baba nappal a családdal egy légtérben van, és találkozik a nappali ingerekkel. A szülő, gondozó közelsége biztosítja a megfelelő élettani működést, tehát a baba akkor van a legnagyobb biztonságban, ha éjjel és nappal is egy légtérben lehet velünk. A sok-sok bőr- és testkontaktus kiemelten fontos a fejlődés szempontjából. Érdemes úgy berendezkedni, hogy az első hetekben, hónapokban minél több lehetőségünk legyen a picire rajtunk aludni.
A kórházi monitorok hiányát a mi testünk pótolja: "élő monitor" és védőrendszer is egyben. Ha a picit éjszaka a közelünkben altatjuk, támogatjuk légzését, keringését és szívműködését. Erre a legbiztonságosabb eszköz egy babaöböl, ahol a baba kartávolságon belül lehet, de nincs velünk egy felületen.
A kórházból hazatérve a babát háton fekvésre szoktatták át. Otthon is a háton altatás javasolt, mivel így kevesebb légzésszünete van a babáknak, többször ébrednek, és könnyebben jeleznek, ha éhesek. A háton fekvés biztonságosabb abban az esetben is, ha a pici bukik álmában, mert a légcső magasabban helyezkedik el a nyelőcsőnél, így a visszabukott folyadék kisebb eséllyel kerülhet a légcsőbe.
Az inkubátorokban használt babafészkek vagy összetekert plédek otthoni környezetben nem használhatók biztonsággal. A kiságyban vagy babaöbölben nincsen szükség semmilyen plusz tárgyra a vékony takaró vagy hálózsák kivételével, kivéve a KORIP-ot, amely szigorú feltételek mentén készül.
Sok család tapasztalja, hogy hazatérve megbomlik a kórházban megszokott rend, és a babájuk nem alszik vissza rögtön evés után. Ez természetes jelenség, ahogy a babák ébrenléti ablaka nő. Ezek a hosszabb ébrenlétek még akkor is természetesek, ha az éjszaka közepén történnek, hiszen a piciknek még nincs kialakult cirkadián ritmusuk.
A koraszülöttség következményei és a szülői szerep
A 37. hét előtt született újszülöttet tekintjük koraszülöttnek. A születési súly nem mérvadó, lehet valaki időre született, de ha a súlya nem éri el a 2500 grammot, azt méhen belül sorvadtnak nevezzük. Fokozott gondoskodást, ápolást, odafigyelést igényelnek ezek a kis súlyú újszülöttek is. Szerveik már kialakultak, csak még kisebbek, az éretlenség miatt működésük nem tökéletes.
A koraszülöttek bőre sötétebb rózsaszín, és jobban kell őket óvni a vízvesztéstől, lehűléstől. Sok koraszülöttet nem, vagy csak ritkán lehet kivenni az inkubátorból, ami nehezíti a helyzetet a baba és a szülők számára egyaránt.
A korrigált életkor a koraszülött gyermekek fejlődésének nyomon követésében használt fogalom. Például egy naptár szerinti egy éves gyermek, ha 8 héttel hamarabb született, az ő fejlődési kora 10 hónap. Nem várjuk el tőle, hogy önállóan járjon, de azt igen, hogy másszon és kapaszkodva felálljon.
Az idő előtti születés, az éretlen idegrendszer hatással lehet az érzékszervek, a mozgás, a magatartás, a figyelem, az érdeklődés, a szocializáció, a tanulási képességek és a társadalmi beilleszkedés állapotára. Ezek a funkciózavarok az éretlenség, ritkábban a koraszülöttek életben tartásáért vívott küzdelem következményei.
A születési traumát átélt csecsemőknél gyakrabban tapasztalható fokozott érzékenység, hosszan tartó, keserves sírás, alvás- és táplálási problémák. A 37. hét előtt születettek esetében a szülőknek gyakran táplálási problémákkal kell küzdeniük, ezért fontos a testméretek (hossz, tömeg, fejkörfogat) változásainak követése a korrigált életkornak megfelelően. Táplálási zavarok esetén érdemes szoptatási tanácsadót felkeresni.
A koraszülött gyermekeknél javasolt otthon légzésfigyelő monitort (apnoe alarm) használni. A légúti fertőzések iránti fokozott érzékenység miatt fontos, hogy ilyen betegségeknél minél hamarabb felkeressék a házi gyermekorvost. Minden koraszülöttnél szükséges a rendszeres szemészeti vizsgálat, és figyelni kell a gyermek érzékszerveinek fejlődését.
A gyermek fejlődéskövetése mellett nem elhanyagolható az édesanya támogatása sem, akinek komoly lelki megpróbáltatással jár az idő előtt született gyermek gondozása. Emiatt az anya-csecsemő kapcsolata is nehezített körülmények között bontakozik ki. Az anyának a csecsemő iránti aggodalom, az átélt stressz feloldásához szüksége lehet szakember segítségére.
Az újszülött gondozása az első hetekben - BABA-MAMA FÓRUM videó
Segítség és támogatás
A házi gyermekorvos/háziorvos a kórházi zárójelentés és a védőnő segítségével értesül a koraszülöttel kapcsolatos teendőkről. Gondozásba veszi a gyermeket, és tájékozódik a fejlődés menetéről és az esetleges szövődmények kialakulásáról.
A védőnő a szűrővizsgálatok, tanácsadások és családlátogatások során figyeli a kisded fejlődését. Amennyiben funkciókiesést, eltérő, megkésett fejlődést vagy fogyatékosságot gyanít, továbbirányítja a gyermeket a megfelelő szakemberhez.
A perinatális, neonatális intenzív centrumok visszahívják a gyermekeket utógondozásra. Ekkor fejlődésneurológiai státuszfelmérést, labor- és egyéb vizsgálatokat végeznek. A vizsgálatot többféle szakemberből álló team végzi.
A koraszülött babák gondozása rendkívül nagy odafigyelést és türelmet igényel. A szülőknek fontos, hogy elfogadják a segítséget, tájékozódjanak és bízzanak a szakemberekben. Az otthoni környezet kialakítása, a baba igényeinek megismerése és a megfelelő gondoskodás biztosítása kulcsfontosságú a koraszülött baba egészséges fejlődéséhez.
tags: #koraszulott #baba #oklozese