November 17-én tartjuk a koraszülöttek világnapját, melyet a lila szín szimbolizál, ami a reményt, hitet és eltökéltséget jeleníti meg.
Magyarországon a születendő gyermekek kb. 8%-a idő előtt - tehát a 37. hétnél korábban - látja meg a napvilágot. A koraszülések aránya itthon évek óta stabilan 8-10 százalék körül mozog, ez azonban körülbelül a kétszerese azoknak az értékeknek, amelyeket a nyugat-európai országokban regisztrálnak. A koraszülések aránya hazánkban évek óta stabilan 8-10% körül mozog, ami nagyjából a duplája a fejlettebb európai országokban regisztrált értékeknek (4-5%).
A koraszülésnek számos oka lehet, melyek anyai, magzati vagy méhlepény-eredetűek, illetve sokszor ismeretlen hátterűek lehetnek. Az anyai rizikófaktorokhoz sorolható például, ha valaki nagyon fiatalon esik teherbe (fiatalabban, mint 18 év), illetve az idősebb várandósoknál is gyakrabban fordulhat elő koraszülés. Emellett a rendszertelen életmód, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a rossz szociális helyzet, az anyai fertőzés mind-mind hozzájárulhatnak az idő előtti (kora)szüléshez.
A koraszülés gyakoriságát sok tényező befolyásolja. Ilyenek a társadalmi, a gazdasági és a higiénés körülmények, az iskolázottság és a környezetkárosítás állapota, a táplálkozási szokások vagy az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés aránya. Ismert az is, hogy a koraszülések gyakoriságát a mesterséges terhességek számának emelkedése és az először szülő édesanyák egyre idősebb korosztálya is fokozza.
A fejlett országokban mindenhol érvényesül az a tendencia, hogy a nők későbbi életkorban vállalnak terhességet, mint korábban. Hazánkban 2008-ban a szülések 11-12%-a a 35. életév után következett be. Írországban, Németországban és Hollandiában ez az érték 20% felett van, de Szlovákiában csak 7,5%. Egy dán kutatócsoport szerint a spontán szülések között 5,4%-os arányban fordul elő koraszülés, míg az igen kis súlyúak - 1500 gramm alatti születési súly - aránya 0,5 %. Azokban az esetekben, amelyekben a kívánt terhesség csak a meddőség gyógyszeres kezelése után jött létre, a koraszülés már 6,2%-os, a mesterséges megtermékenyítés következtében kialakult terhességek kapcsán pedig 7,8%. Tudnunk kell azt is, hogy a mesterséges megtermékenyítés után gyakoribbak a többes terhességek, leggyakrabban az ikerterhesség.
Az utóbbi években több mint 40 százalékkal gyakoribbak az ikerszülések, mint 35-40 évvel ezelőtt. A kutatók 165 országból származó statisztikákat vizsgáltak meg, melyek segítségével 1980 és 2015 között követték nyomon az ikerszüléseknek az összes szüléshez viszonyított arányát világszerte. A szakemberek szerint a jelenség elsődleges magyarázata a lombikbébiprogramok széles körű elterjedésében keresendő, az in vitro fertilitás (IVF) eljárás során ugyanis a siker érdekében több embriót ültetnek be az anyák méhébe. Szintén hozzájárulhat az ikerszülések gyakoriságához, hogy a nők egyre későbbi életkorban vállalnak gyermeket - ugyanis minél magasabb az anya életkora, annál nagyobb az ikerterhesség esélye.
Magyarországon körülbelül minden 60. szülésnél születnek ikrek. Évente átlagosan kb. 1500 kettes iker születik. A hármas és többes szülés jóval ritkább ennél, ez statisztikailag a Hellin-szabály szerint minden 602 (3600/1 hármas iker) és 603 (216000/1 négyes iker) szülés után jelent egy többes szülést (évente 50 hármasiker születik átlagosan, és 2000-2019 között összesen 10 négyesiker született).
A koraszülöttek aránya az USA-ban 12 százalék, ami Thaiföld, Törökország és Szomália értékeivel egyezik meg; Japánban és Svédországban ez az arány 5,9 százalék. A világon évente körülbelül 15 millió baba születik idő előtt, ami az újszülöttek több mint 10 százalékát jelenti.
Minél korábban születik egy baba, annál több segítség kell ahhoz, hogy jól alkalmazkodjon a külvilág kihívásaihoz, és annál gyakrabban fordulnak elő az éretlenséghez kapcsolható eltérések. Ingatag lehet a folyadékháztartás, a vércukorszint, a testhőmérséklet, megterhelő lehet a szopás, de még a sírás is.
A vártnál több hónappal korábban érkezőkkel, illetve az extrém éretlenekkel szemben komplex intenzív osztályos segítségre van szükség. A túlélés mellett azonban kulcsfontosságú, hogy a súlyos szövődmény nélküli túlélésük is biztosított legyen.
A 24. hét körül születettek akár több mint 50%-ánál is előfordulhatnak súlyos maradványtünetek (például tüdőfejlődési eltérés, agyvérzés, idegrendszeri károsodás, későbbi magatartászavar), míg a 28-29. hét körül születettek már - ha nincs egyéb társuló betegségük - jó eséllyel súlyos, maradandó szövődmények nélkül élhetik le az életük. Enyhébb eltérések azonban sok koraszülöttnél előfordulhatnak.
A koraszülöttek túlélési esélye a születési súllyal arányosan változik. Extrém, igen-igen kis súlyú koraszülött gyermekeknek számítanak az 1000 gramm alatti tömegűek, ők a legnehezebb esetek. Az 500 gramm alatti magzatok alig tíz százaléka marad életben, az 500-1000 grammosok között 45-70 százalék ez a ráta. A nagyon koraszülött vagy igen kis súlyú koraszülöttek 1000-1500 grammosak, túlélési esélyük 86-94 százalék, míg a kis súlyú koraszülöttek a maguk 1500-2500 grammjukkal már 98-100 eséllyel rendelkeznek az életben maradásra.
A 22-27. héten született magzatok az extrém koraszülött kategóriába tartoznak, a 28-31. héten érkezők alacsony gesztációs korúnak számítanak, míg a 32-36. héten születettek az "enyhe" koraszülött kategóriába esnek.
A koraszülöttekben az éretlenségük következményében többféle jellegzetes betegség fejlődhet ki az élet első napjaiban és heteiben. Ezután is tartós rehabilitációra szorulhatnak. A koraszülés késői kockázata lehet az iskoláskorban észlelt finomabb idegrendszeri zavarok, vagy a tanulási és beilleszkedési nehézségek. Felnőttkorban ezen kívül valóban gyakoribb a szív-érrendszeri és az anyagcsere-betegségek előfordulása.
A koraszülés traumáját minden szülő, anyukák és apukák, másként élik meg, van, akinek megnyugtató, ha ismeri az esélyeket.
Magyarországon a 24. várandóssági hét környékét tekintjük az életképesség határának. Minél távolabb kerül egy koraszülött ettől a kortól, annál érettebb, annál nagyobb az esélye az egészséges életre.
A koraszülött ellátásban a megszülető PIC-eknek igyekszünk olyan körülményeket biztosítani, amik ugyan sohasem lehetnek a tökéletes másolatai, de hasonlítanak az óvó-védő-tápláló anyaméhre.
A koraszülötteknél (is) kiemelten fontos az anyatej szerepe. Koraszülésnél természetesen nem teljesen készült még fel az édesanya szervezete arra, hogy azonnal legyen anyateje, de segíteni tudjuk a tejelválasztást is idejében - akár a koraszülés előtt megkezdett anyatej-elválasztás serkentésével.
A bőr-bőr kontaktus nagyon fontos a megszületést követően, hiszen a korai kötődés lényeges eleme. Az „Aranyóra” során az édesanya csupasz mellkasára helyezzük az újszülöttet, s ezt a koraszülöttek esetében is igyekszünk megvalósítani.
Tíz-tizenöt évvel ezelőtt a koraszülött osztályokon csak nagyon szűk időszakban (maximum egy-két órát) látogathatták a szülők a gyermeküket. Mára viszont egyre jobban elterjedt az az irányzat, hogy a szülők teljes egészében részesévé válhatnak Pici gyermekük ellátásának.
Amennyiben a szülők folyamatosan benn lehetnek a koraszülött babájuk mellett, és így bármikor megvalósulhat az úgynevezett kenguruzás, akkor az édesanya vagy édesapa mellkasán tud pihenve fejlődni a baba.
Vannak olyan PIC-ek, ahol - mint az egészséges újszülötteknél a rooming-in ellátásban, - a szülők a nap 24 órájában együtt tudják tölteni az időt a korábban született vagy beteg gyermekükkel. A szülőkkel egy szobában van az inkubátor, a monitor, valamint minden ellátáshoz szükséges eszköz, és úgy történik a babák orvosi-nővéri ellátása, hogy a szakma szabályait és a Pici biztonságát szem előtt tartva, szoros monitorizálásuk mellett, a szülőket aktívan bevonjuk a gyógyításba.
A koraszülés késleltetésével, a méhen belüli biztonságos fejlődés idejének megnyújtásával súlyos koraszülött-szövődmények előzhetőek meg.
A koraszülés oka a szülés folyamatában is sok mindent befolyásolhat. Vannak olyan helyzetek, amikor hüvelyi úton születhet a koraszülött baba, ám ha például lepényleválásról vagy súlyos anyai vérnyomáskiugrásról van szó, akkor császármetszésre van szükség.
A koraszülött-ellátásban a kis testméretek, az érzékeny, éretlen szervek miatt speciális, koraszülöttekre adaptált eszközökre, például inkubátorokra, lélegeztetőgépekre, infúziós pumpákra van szükség.
Magyarországon II-es (szekunder), illetve III-as (tercier) szintű koraszülött intenzív centrumot (PIC - perinatális intenzív centrum) különböztetünk meg. Előbbi általában a 34-36. várandóssági hét között született, esetleg átmeneti légzéstámogatást igénylő újszülöttek ellátására hivatott, és a kevésbé súlyos betegségekkel (például kóros újszülöttkori sárgaság, enyhe fertőzés, közepes vércukor-eltérések, közvetlenül nem életveszélyes fejlődési eltérések stb.) érintett újszülöttek ellátásában vesz részt. A III-as szintű PIC-en pedig a súlyos, életveszélyes fertőzések, komoly légzési, keringési problémák, komplex fejlődési rendellenességek és az extrém éretlenek ellátását végzik.
| Terhességi hét | Túlélési esély | Súlyos maradványtünetek esélye |
|---|---|---|
| 24. hét körül | kb. 50% | Több mint 50% |
| 28-29. hét körül | Jó eséllyel | Kevésbé valószínű (ha nincs társult betegség) |
A koraszülöttek túlélési aránya 500-700 gramm között 40-50 százalék, 750-1000 gramm esetén a babák 15-20 százaléka sajnos nem éli túl az újszülöttkort.
A túlélési esélyre többféle adatot lehet találni, attól függően, mikori felmérést idéznek, illetve melyik stádiumban vizsgálják a túlélést.
A 23. és 24. hét között született, extrém koraszülött magzatok túlélési esélye mindössze 20-30%, és nagy részük súlyos maradványtünetekkel él tovább.
A 25. héten születettek 50%-os esélye pl. 67%-ra nőtt (egy 2006-os vizsgálat alapján).
Az általam fellelt Magyar adatok nem ilyen részletesek ugyan, de hasonló adatokkal szolgálnak. Vagyis a jelenlegi szabályozás, ami szerint a 24. terhességi héttől ajánlják a koraszülöttek mentését, valószínűleg összhangban van az orvostudomány mai állásával és legtöbb esetben a babák érdekével.
A koraszülöttség nem fejeződik be azzal, hogy az intenzív osztályokon megmentik a korábban világra jött kissúlyú babát. Még a sikeres fejlesztés sem jelent befejezést, hiszen ebből a populációból kerülnek ki azok a felnőttek, akiknél sokkal súlyosabb problémát jelent majd a magas vérnyomás, az időskori cukorbetegség és a vesegondok.
A koraszülöttekben az éretlenségük következtében többféle jellegzetes betegség fejlődhet ki az élet első napjaiban és heteiben. Ezután is tartós rehabilitációra szorulhatnak. A koraszülés késői kockázata lehet az iskoláskorban észlelt finomabb idegrendszeri zavarok, vagy a tanulási és beilleszkedési nehézségek. Felnőttkorban ezen kívül valóban gyakoribb a szív-érrendszeri és az anyagcsere-betegségek előfordulása.
Volt koraszülöttek között gyakoribb volt, hogy nem fejezték be tanulmányaikat, mint nem koraszülötteknél. Érdekes szociológiai-társadalmi összefüggést is találtak: volt koraszülött férfiaknak 3 szor, nőknek kétszer akkora valószínűséggel nem lett gyermekük, mint az átlag populációban. Mindez utalhat társadalmi beilleszkedési, kapcsolatteremtő problémákra is.
Az ikrek kb. 80 százaléka Afrikában és Ázsiában jön világra, de a nyugati országok is felzárkóznak: míg az arány Afrikában stabil maradt, Európában 60 százalékkal, Észak-Amerikában 71 százalékkal növekedett. Ázsiában is nőtt az arány 32 százalékkal.
A növekedés nagyrészt a kétpetéjű ikreknél megfigyelhető, míg az egypetéjűeknél alig változott. Ezt a szakértők főként a mesterséges megtermékenyítéssel hozzák összefüggésbe, de az anya életkora is szerepet játszik.
Monden szerint azért is lehet csúcsértékről beszélni, mert a hangsúly egyre inkább az egybabás szülésre kerül. Ez azért is fontos, mert az ikerterhességeknél nő a babák és gyerekek magasabb halálozási aránya, magasabb az anyák és a gyerekek komplikációkockázata a terhesség alatt, a szülés során és a szülést követően.
Az ikrek esetében több a szülési szövődmény, gyakrabban érkeznek korán, alacsonyabb születési súllyal, valamint nagyobb a halvaszületés kockázata is. Különösen Afrikában születik sok kétpetéjű iker, ezen belül Nyugat-Afrikában magas az ikerszületések száma. Valószínűleg a genetikai hajlam fontos szerepet játszik ebben. Afrikában az ikreknél különösen nagy a gyerekkori halálozás kockázata.
Az ikrek két főcsoportra oszthatók, egypetéjű ikrekre (monozigoták) és kétpetéjűekre (dizigoták). Mint az elnevezésük mutatja, az egypetéjű ikrek egy petesejtből és következésképpen a kétpetéjűek két petesejtből fejlődnek ki. Ennek következtében az egypetéjű ikrek mindig ugyanolyan neműek.
A valószínűsége az ikerszületésnek növekszik az örökletességgel (már vannak ikrek a családban), az anya életkorával és korábbi szüléssel. Különböző meddőségi kezelések következtében, az utóbbi időben, gyakoribbá váltak az ikerszülések.
Az ikerpárok tanulmányozása fontos szerepet játszik az orvosi és pszichológiai kutatásban. Az egypetéjű ikrek génjei teljesen egyformák, mégis úgy a fizikai mint a pszichikai állapotuk különbözik egymástól.
tags: #koraszules #aranya #ikrek