A ciszták fallal körülhatárolt, folyadékkal telt tömlők, amelyek a petefészek állományában alakulhatnak ki. A petefészkekben termékeny életkorban ciklusos tüszőérés zajlik, melynek során 20-25 mm átmérőjű folyadéktartalmú tüszők keletkeznek. Ezek normálisan középidőben megrepednek (ovuláció), és a helyükön sárgatest képződik. A várandósság kísérő tünetei a korai időszak „gyanújelei”, amelyek a megfogant babát és az anya másállapotra való odafigyelését segítik.
A ciszták kapcsán hajlamosak vagyunk valami ijesztő betegségre gondolni, azonban ez az esetek többségében szerencsére nem így van. Az egészséges petefészekben is előfordulnak ciszták, amelyek minden ciklusban megjelennek, ezek a tüszők, amelyben a petesejt érik. A ciklus közepére a 10 mm-es cisztákból 20-30 mm-es hólyagocskák, érett tüszők jönnek létre. Ezek az ovuláció idején megrepednek és kilökődik belőlük az érett petesejt, amelyek így megtermékenyíthetővé válnak. Ez természetes és egészséges állapot, így, ha valakinél a ciklus 1-16. napján a vizsgálatok során egy legfeljebb 30 mm-es cisztát írnak le, az teljesen normális. Ez a hólyagocska általában az azt követő menstruációig spontán megszűnik.
Funkcionális petefészekciszták
Funkcionális cisztának nevezzük azokat a 30 mm-nél nagyobb folyadéktartalmú képleteket, amelyek ovuláció hiányában alakulnak ki: az érett petesejtet tartalmazó 20-25 mm-es tüsző megrepedése elmarad, ezért a benne lévő folyadék mennyisége egyre nő. Funkcionális petefészek-cisztának nevezzük azt a folyadékkal telt képletet, mely a petefészkek normális működéséből eredően következnek be, és megfelelő gyógyszeres kezeléssel el is sorvaszthatók. A funkcionális ciszták legtöbbször szalmasárga folyadékot tartalmaznak, de előfordul, hogy bevérzés miatt alvadékkal teltek. Hormonális fogamzásgátlást alkalmazóknál ritkábban alakulnak ki, továbbá a fogamzásgátlók szedése elő is segíti a korábban kialakult ciszta felszívódását. Ritkán okoznak fájdalmat, és gyakran 2-3 menstruációs cikluson belül maguktól eltűnnek.
Előfordul, hogy az adott ciklus során nem következik be ovuláció, a megérett tüsző nem reped meg, így megmaradva cisztává fejlődik. Ez nem tényleges ciszta, hanem úgynevezett follikuláris vagy retenciós tömlő, ami tartalmazza a ki nem lökődött, túlérett petesejtet. Ezek a tömlők sokszor spontán felszívódnak egy idő után. A tüszőrepedés elmaradásának sok esetben lelki okai vannak: a tartós stressz és feszültség, szorongásos helyzetek.
A sárgatest cisztái kétfélék lehetnek:
- Granulóza ("szemcsés") sejtes ciszták: Általában féloldaliak, nem nagy méretűek és együregű képletek, melyekkel leggyakrabban koraterhességben találkozunk ultrahang vizsgálat során. Nincs vele tennivaló, a sárgatest a 6. és a 10. hét között elsorvad, miközben a progeszteron termelését a méhlepény veszi át. Ez idő alatt a ciszta is felszívódik.
- Tékasejtes ciszta: Humán koriális gonadotropin (HCG = a progeszteron termeléséért és a sárgatest kellő ideig történő életben tartásáért felelős lepényhormon) túltermelése illetve túladagolása során alakul ki. Belső túltermelődésére nagy mennyiségű HCG-t termelő lepényelfajulások (mola hidatidóza, koriokarcinoma), továbbá ikerterhesség esetén számolhatunk. Túladagolása főként meddőség gyógyítása, clomifén-citrát és/vagy HCG adása kapcsán fordul elő. Ezt az állapotot nevezzük hiperstimulációs szindrómának.
Organikus petefészekciszták
Ha a ciszták kialakulása szervi nehézséggel függ össze, akkor organikus cisztákról beszélünk, amelyek szintén többféle típusba sorolhatóak.
Endometrióma (csokoládéciszta)
Az endometrióma, más néven csokoládéciszta, az endometriózis nevű betegséggel összefüggésben alakulhat ki. Az elnevezés a méhnyálkahártyát jelentő latin endometrium szóból ered, ugyanis endometriózis esetén méhnyálkahártya található természetes helyén, a méh üregén kívül. Érintett lehet a petefészek mellett a petevezeték, a méh külső felszíne, a hashártya, a húgyhólyag, a belek, a külső nemi szervek, nagyon ritkán hasüregen kívüli szervek (agy, tüdő) is. A rendellenes helyen lévő méhnyálkahártya is ciklusos változásokon megy keresztül a női nemi hormonok hatására: megvastagszik, majd bevérzések keletkeznek benne, leválik. Ez hegesedéssel, gyulladással, összenövések kialakulásával járhat, hiszen a rendellenes helyen lévő szövet és vér nem tud távozni a külvilágba a menstruáció idején. Ilyenkor csomók, foltok, súlyos esetben pedig ciszták (ún. csokoládéciszták) alakulnak ki. A betegség leggyakoribb tünete a fájdalom (menzeszt megelőzően, a menzesz alatt és/vagy szexuális együttlét kapcsán), a vérzészavar (erős vérzés) és a meddőség (30-40%).
Dermoid ciszta
A petefészekben kialakulhat dermoid ciszta is, amely az embrionális fejlődés maradványaként alakul ki. Más néven teratóma, ez a ciszta a petefészekben lévő petesejteket termelő szaporító sejtekből (csírasejtek) alakul ki. A petefészekciszta tartalmazhat szöveteket, például hajat, bőrt vagy fogakat. Sokszor a méreténél fogva és az ultrahang képen béltartalomhoz hasonlító kinézete miatt nem is fedezik fel sokáig. A pajzsmirigy túlműködés következményeként kialakuló általában jóindulatú daganata a dermoid ciszta.
Cisztadenóma
Ez a petefészekciszta a petefészek felszínén lévő sejtekből alakul ki. A ciszta folyékony vagy nyálkás anyaggal lehet kitöltve. A jóindulatú daganatos ciszták mirigydaganatok (adenomák), melyek, bennékük alapján lehetnek nyákos ("mucinózus") vagy savós ("szerózus") cisztadenomák. A savós cisztadenómák olykor rosszindulatú daganattá fajulnak. Különösen akkor, ha például ultrahang segítségével, a belső felszínén sejtburjánzást lehet tapasztalni (papilláris szerózus cisztadenóma). A sejtburjánzásban olykor már rákos elfajulásra utaló jeleket is tapasztalunk. Az ilyen kívülről még jóindulatú, de belülről már rosszindulatú daganatokat határeset ("borderline") tumoroknak nevezzük, és természetesen rosszindulatú daganatként kell kezelni.
Policisztás petefészek szindróma (PCOS)
Policisztás ováriumnak, azaz sok hólyagocskát tartalmazó petefészeknek nevezik azt, amikor a petefészekben a tüszőérés zavarából kifolyólag számos kis ciszta indul növekedésnek, de mivel ezek egymást feszítik, egyik sem érik meg teljesen. A férfihormon túlműködésének jelei (erősebb testszőrzet, pattanásos bőr, túlsúly), meddőség, de akár kétoldali alhasi fájdalom hátterében is kiderülhet PCO, de van, hogy csak az ultrahanggal látott kép alapján is felmerül. A hormonzavar hatására meg nem repedt tüszőkből alakulnak ki a folyadéktartalmú ciszták, amelyek ultrahanggal a jellegzetes policisztás képet adják. A policisztás ovárium szindróma (PCOS) oka a hormonális egyensúly felbomlása.
Mi a policisztás ovárium szindróma? | Kérdezze meg a Cleveland Klinika szakértőjét
Tünetek és diagnózis
A kis ciszták általában nem okoznak panaszt. Nőgyógyászati szűrővizsgálat vagy egyéb okból végzett hasi ultrahang során kerülnek felismerésre. A nagyobbak a környező szervek nyomódása miatt fájdalommal járhatnak. Alhasi fájdalom jelentkezhet közösülés közben. A meg nem repedt tüsző hormontartalmánál fogva vérzészavart okozhat. A petefészekciszták többnyire kevés vagy semmilyen kellemetlenséget nem okoznak, és a ciszták ártalmatlanok. Kismedencei fájdalom, amely néha erősebb, néha gyengébb.
A panaszok mellett a mérhető, vizsgálható paraméterek (méret, szerkezet, stb.) is befolyásolják a döntést. Ultrahangvizsgálat során észlelhetők olyan jelek, amelyek alapján egy algoritmus segítségével kockázatbecslés végezhető arra vonatkozóan, hogy egy ciszta jó- vagy rosszindulatú, illetve a jóindulatú elváltozások egyes típusai is megkülönböztethetőek egymástól.
A terhesség korai tünetei és petefészekciszták
A várandósság klasszikus tüneteit többnyire mindenki ismeri: elmarad a menstruáció, a mellek érzékennyé válnak, a fáradtság állandósul. Az alábbiakban összefoglaljuk a koraterhesség jellemző tüneteit, és azok lehetséges összefüggéseit a petefészekcisztákkal:
| Tünet | Leírás | Összefüggés petefészekcisztával |
|---|---|---|
| Menstruáció elmaradása | Az első tünet, amelyből arra következtethetsz, hogy várandós vagy. Mivel az érett petesejt megtermékenyült, nem távozik a testedből, a méh nyálkahártyája nem válik le, és a vérzés nem jön meg. | A vérzészavarokat, mint a rendszertelen vagy elhúzódó menstruációt okozhatják petefészekciszták. |
| Mellérzékenység és -feszülés | A terhesség első jelei közé tartozik. Ez a tünet a menstruáció előtt közvetlenül is jelentkezhet, így arra is gondolhatsz, hogy a menstruációd kopogtat. Ám a fájdalom a várandósság kezdetén erősebb, mint a menstruáció előtt. | Funkcionális ciszták is okozhatnak emlőfeszülést és fájdalmat. |
| Émelygés és hányás | A rosszullétek valójában bármely napszakban előfordulhatnak, de leggyakrabban reggel lepnek meg. A hányinger, hányás a leggyakoribb a reggeli órákban, de a nap folyamán bármikor előfordulhat, sőt egész nap is tarthat. Éjszaka ritka, bár ha a kismama felkel, ekkor is lehet hányingere. Többnyire az első három hónapban fordul elő (első trimeszter, 12-14.hét). | A ciszták közvetlenül nem okoznak hányingert, de hormonális változásokhoz kapcsolódhatnak. |
| Fáradtság, gyengeség és bágyadtság | A korai időszak élettani tünete. Így érzékelik a nők, hogy a szervezetben történő változásokhoz sok energiára van szükségük. A várandósság első három hónapjában ezek a tünetek kifejezettebbek. | Nem közvetlen összefüggés. |
| Gyakori vizelési inger | A várandósság egyik legkorábbi tünete, a középső trimeszterben általában csökken, majd az utolsó harmadban ismét erőteljesebbé válik. Az utolsó hetekben a magzati koponya kezd a medence bemenetére illeszkedni. Ez izgatja a hólyagot, és sűrűbbé teszi a vizeletürítést. | Nem közvetlen összefüggés. |
| Hüvelyi folyás | A várandósság korai szakaszában jelentkező folyás ragadós, fehér vagy halványsárga. A hormonok fokozott munkája és a hüvely véráramlása okozza, a célja az, hogy megóvjon a fertőzésektől. | Funkcionális ciszták esetén is előfordulhat átlátszó nyák. Fontos az orvoshoz fordulás, ha kellemetlen szaga van, égő érzést tapasztal, viszket, vagy a színe megváltozik. |
| Alhasi görcsök | Sokan alhasi görcsöket éreznek mindkét oldalon. | Petefészekciszták is okozhatnak alhasi fájdalmat és görcsöket. |
| Szédülés és ájulás | A várandós nők kb. 25-40%-a enyhén vérzik a babavárás korai szakaszában. Koraterhességben elsősorban hormonális hatásra, valamint a vegetatív idegrendszer átállása miatt fordulhat elő. | Erős szédülés, hüvelyi vérzéssel és súlyos hasi fájdalommal párosulva méhen kívüli terhesség jele lehet, ami nem közvetlen petefészekciszta, de komoly veszélyt jelent. |
| Émelygés és hányás | A rosszullétek valójában bármely napszakban előfordulhatnak, de leggyakrabban reggel lepnek meg. Előfordulhat, hogy émelygés és hányás kíséri ezt az állapotot. | A hormonális változások és az anyagcsere változásai okozzák. |
| Fejfájás | A várandósság alatti hormonális változások és a vérmennyiség folyamatos ingadozása fejfájáshoz vezethet. | Nem közvetlen összefüggés. |
| Gyomorégés | A várandósság alatt termelődő sárgatesthormon (progeszteron) a nyelőcső és a gyomor közötti körkörös záróizmot (cardia) ellazítja, ezáltal a gyomor savas tartalma a nyelőcsőbe kerül. | Nem közvetlen összefüggés. |
| Fokozott nyáltermelés | Ritkán a várandósság „bejelentő” tünete. Ilyenkor a szövetek lazábbá válnak, vérbőségük növekszik, a nyálka és más váladékok termelődése is fokozódik. | Nem közvetlen összefüggés. |
| Székrekedés és aranyér | A sárgatesthormon hatására a bélrendszer is elernyed és a béltartalom továbbítása lelassul. A székrekedés és az ezzel járó erőlködés, a végbél vénáiban való nyomásfokozódás elősegítik az aranyér kialakulását. | Nem közvetlen összefüggés. |
| Visszér | A várandósságra jellemző „ellazulás”, mely a sárgatesthormon hatására jön létre, sajnos nemcsak a méh izomzatát érinti a baba megtartása érdekében, hanem az egész szervezetre jellemző állapotot hoz létre. | Nem közvetlen összefüggés. |
| Légzési nehézségek, légszomj | A várandósság vége felé a megnövekedett méh a hasűri szerveket és a rekeszizmot felfelé - a bordák alá - tolja és a légző-munkában szerepet játszó rekeszt gátolja a mozgásban. | Nem közvetlen összefüggés. |
| Hátfájás | A sárgatest hormon a szervezet más részeihez hasonlóan az izületekben, ínakban és szalagokban is fellazulást okoz. A várandósság alatt kialakuló helytelen testtartás, súlynövekedés, erős fizikai igénybevétel komoly megterhelés a gerincoszlopra. | Nem közvetlen összefüggés. |
| Barna folyás, vérzés | A várandós nők kb. 25-40%-a enyhén vérzik a babavárás korai szakaszában. Ezt implantációs vérzésnek nevezik. A vérzést méhnyak irritáció, méhen kívüli terhesség vagy fenyegető vetélés is okozhatja. | A méhlepény tapadási problémái, nem petefészekciszta. |
Diagnosztikai eljárások
- Terhességi teszt: Az első lépés a terhesség megerősítésére.
- Kismedencei ultrahangvizsgálat: Megbízható eljárás a ciszták kimutatásában. A hüvelyi ultrahang különösen lényeges, hiszen ennek során a szeméremcsont nem árnyékolja le a legkritikusabb területeket a petefészekben. A színkódolt hüvely ultrahang vizsgálat segítségével a ciszta rosszindulatúsága is kizárható vagy megerősíthető.
- Laparoszkópia: Egy vékony, megvilágított műszert (laparoszkóp) vezetnek be a hasüregébe egy kis vágáson (bemetszésen) keresztül. A laparoszkóp segítségével a kezelőorvosa megnézheti a petefészkeit és az esetleges cisztát. Ha cisztát találnak, a kezelés általában ugyanezen eljárás során történik.
- Tumormarker-vizsgálatok: Ha a cisztája szilárdnak tűnik, és Önnél magas a petefészekrák kockázata, a kezelőorvosa elrendelheti a 125-ös rákantigén (CA 125) vizsgálatot vagy más vérvizsgálatokat.
- Célzott punkció: A vizsgálat alkalmával, ultrahang ellenőrzése mellett, egy hosszú tűvel megszúrják a cisztát, és tartalmát leszívják. A jellegzetes bennék alapján a ciszta eredete sokszor egyértelműen azonosítható.
Kezelés és prognózis
A kezelés az Ön korától, tüneteitől, valamint a petefészekciszta típusától és méretétől függ. A legtöbb ciszta kezelés nélkül néhány hónapon belül elmúlik. Ha a ciszta panaszt okoz, tartósan fennáll, mérete bizonyos határokat elér vagy nem egyértelműen jóindulatúságra utaló szerkezeti jegyek láthatóak benne, műtéti eltávolítása és szövettani vizsgálata javasolt.
Kezelési lehetőségek:
- Figyelmes várakozás: Sok esetben várhat, és újra néhány hónap múlva kontrollvizsgálaton megvizsgálják, hogy elmúlt-e a petefészekciszta. Ez jellemzően - életkorától függetlenül - akkor lehetséges, ha nincsenek tünetei, és az ultrahangvizsgálat azt mutatja, hogy kis méretű, folyadékkal teli cisztája van.
- Gyógyszeres kezelés: A hormonális fogamzásgátlók, például a fogamzásgátló tabletták megakadályozzák a peteérést. Ez megakadályozhatja, hogy több petefészekciszta alakuljon ki, és elősegítheti a korábban kialakult ciszták felszívódását.
- Műtét: A kezelőorvosa javasolhatja a nagyméretű, nem funkcionális cisztának tűnő, növekvő vagy fájdalmat okozó ciszta eltávolítását. Egyes ciszták a petefészek eltávolítása nélkül is eltávolíthatók (cisztektómia). A műtét gyakran minimálisan invazív műtéttel (laparoszkópia) végezhető. Nyitott hasi műtét nagy, illetve rosszindulatúságra gyanús ciszták esetén indokolt.
Szövődmények:
Nem gyakran, de a petefészekciszta járhat szövődményekkel.
- Petefészek torzió: A nagyra nőtt petefészekciszta a petefészek elmozdulását okozhatja. Ez növeli a petefészek fájdalmas kicsavarodásának (petefészek torzió) esélyét. Ha ez megtörténik, hirtelen, erős kismedencei fájdalom, hányinger és hányás jelentkezhet. Az ilyen gyanús, hónapokon át fennálló cisztákat célszerű eltávolítani.
- Ciszta megrepedése: A felrepedt (megrepedt) petefészekciszta súlyos fájdalmat és vérzést okozhat a kismedencében. Minél nagyobb a petefészekciszta, annál nagyobb a megrepedés kockázata.
- Meddőség: Ha a petefészekciszta egyéb betegségek miatt alakult ki, amelyek a női ciklus természetes folyamatát gátolják, vagy méretük miatt beleszólnak annak lefolyásába - például nehezítik a tüszőérést, illetve nem teszik lehetővé a sárgatest termelődését -, akkor a fogantatást is akadályozhatják.
Prognózis és megelőzés:
A gyógyulási esélyek annak tükrében határozhatóak meg, hogy milyen típusú a ciszta: a funkcionális ciszták nagy része biztosan jól kezelhető és gyógyítható, míg az organikus ciszták esetén a jó és rosszindulatú elváltozás függvényében mondanak esélyeket. A petefészekciszták összességében nem megelőzhető probléma, de kialakulásának esélye csökkenthető. A rendszeres nőgyógyászati vizsgálatok azonban segítenek abban, hogy a petefészkében bekövetkező elváltozásokat a lehető legkorábban felismerjék. Figyeljen a havi ciklusában bekövetkező változásokra. Jegyezze fel a szokatlan menstruációs tüneteket, különösen azokat, amelyek néhány ciklusnál tovább tartanak.
tags: #korai #terhesseg #folt #a #petefeszken