A korai fejlődés (0-3 év) bonyolult, érzékeny folyamat, alakulása meghatározó erővel bír a későbbi fejlődésre nézve. Minden gyermek különleges emberi lény, aki a saját egyéni módján növekszik és fejlődik. Néhány gyerek később éri el a fejlődés mérföldköveit, mint társai. A fejlődési területek (mozgás, beszéd, szobatisztaság, táplálkozás) egymással összefüggésben változnak, érnek, komplex, sokszor egyedi fejlődési mintázatot hozva létre.
A gyermek fejlődése nagyon összetett folyamat, különböző területek (nagymozgások, finommozgások-manipuláció, beszéd-kommunikáció, gondolkodás-értelem, érzelem-magatartás szabályozás, önellátási és szociális készségek) egymással párhuzamosan, egymást erősítve fejlődnek. Bármelyik területen adódhat probléma, amely többé-kevésbé a többire is kihathat.
A kisbabák agyának tömege születéskor még mindössze a negyede a felnőtt emberi agy tömegének, azonban az idegtudomány legújabb eredményei azt bizonyítják, hogy az első három évben olyan sebességgel fejlődik, mint később egy életszakaszban sem. A kisgyerekek agya már születéskor majdnem az összes idegsejtet tartalmazza, amit későbbi élete során használni fog. Azonban az optimális fejlődés nem pusztán ezeknek a mennyiségétől, hanem a köztük lévő kapcsolatok, úgynevezett szinapszisok kialakulásától, azaz a minőségtől is függ. A Harvard Egyetem Gyermekfejlesztő Központja szerint a gyermek agya az első 1000 napban másodpercenként akár több mint 1 millió kapcsolat kialakítására képes. Ebben a folyamatban egyrészt a gének, másrészt az életben szerzett tapasztalatok játszanak szerepet, azaz a helyes táplálkozás, a védelem, biztonságérzet megléte, valamint a beszéd, játék, a figyelem felkeltése és fenntartása mind-mind fontosak az idegkapcsolatok keletkezésében.
A korai fejlesztés fontosságát hangsúlyozza az a tény, hogy minél előbb fény derül az esetleges problémára, és a gyermek megkapja a megfelelő kezelést, annál nagyobb az esély a gyors fejlődésre, gyógyulásra. A korai fejlesztéssel megelőzhetők a későbbiekben kialakuló problémák. Az időben felismert és megfelelően kialakított terápia jelentősen lerövidítheti a fejlesztés időszakát. Ha pedig a gyermek élete végéig fejlesztésre szorul (sajátos nevelési igényű), kiterjeszti az elérhető teljesítmények körét.
Mi a korai fejlesztés és mikor van rá szükség?
Korai fejlesztésre azoknak a 0-5 év közötti gyerekeknek van szükségük, akiknek a fejlődése eltér a velük azonos korúakétól. A kora gyermekkori beavatkozás ezen gyermekek tervszerűen felépített fejlesztőprogramja, amely diagnosztikai vizsgálatot, gyógypedagógiai fejlesztést, tanácsadást, pszichológiai segítségnyújtást és terápiás szolgáltatásokat foglal magába. Minden fejlesztési program egyéni, összeállításakor figyelembe veszik a gyerek állapotát és a család körülményeit is.
Korai fejlesztésre akkor van szükség, ha a gyerek egy vagy több fejlődési területen elmarad az életkorának megfelelő szinttől. A probléma korai felismerése nagyon fontos. Minél hamarabb kezdődik a gyermek fejlesztése, annál eredményesebb lehet. A korai fejlesztéssel csökkenteni lehet a lemaradást és segít abban is, hogy a gyerekek könnyebben be tudjanak illeszkedni a családi környezetükbe, közösségükbe. A szülők és gyermekeik számára a mindennapi nehézségek megoldása könnyedebbé válhat. Ilyen probléma lehet például az ok nélküli sírás, az alvásproblémák, az ingerlékenység, az együttműködés hiánya, vagy az, amikor a gyermek nem tűr el bizonyos hangokat, ízeket.
A leggyakrabban használt terápiás eljárások bemutatásával segítünk az eligazodásban. A koraszülött, kissúlyú, gyenge babákat, illetve ha a születésnél valamilyen veszélyeztető tényező vagy szövődmény lép fel (elhúzódó szülés, oxigénhiányos, vérzéses vagy gyulladásos állapot, stb.), a kórházból fejlődés-neurológiai kivizsgálásra utalják. Abban az esetben is kerülhetnek ide babák, ha a szülők azt tapasztalják, hogy a kicsi mozgásfejlődése elmarad a várhatótól, hogy figyelmi vagy kontaktusfelvételi problémákat mutat, esetleg nem eszik rendesen.
A korai intervenció, vagyis beavatkozás annyival több, mint a gyermek fejlesztése, hogy része a család, a szűkebb és a tágabb környezet támogatása is. Egyfajta komplex tanácsadás, amelyben nagyon sok szakember vesz részt: gyermekorvos, gyógypedagógus, mozgásterapeuta, konduktor, pszichológus, integrációs szakember. A szakemberek a hátrányok leküzdésére egy tervszerűen felépített fejlesztő programot állítanak össze, amely magában foglalja a családnak nyújtandó segítséget is. A programban szerepel gyógypedagógia fejlesztés, tanácsadás és terápiás szolgáltatás is.
A korai fejlesztésben a gyermekek az állami ellátórendszeren keresztül vehetnek részt. A korai fejlesztés és intervenció előírt óraszáma a hatályos rendelet szerint a gyermek állapotától függően, 0-3 éves kor között 1-4 óra hetenként, 3-5 éves kor között 2-5 óra hetenként. Magyarországon felkészült szakemberek és minden családra kiterjedő hálózat látja el a gyermekeket. Minthogy a korai fejlesztéssel foglalkozó állami szervezetek gyakran túlterheltek, ezért előfordul, hogy hosszú várólistákkal kell szembesülnie azoknak, akiknek szükségük van a támogatásra. Az ilyen kritikus időszakban a szülők számára talán a legnehezebb időszak a várakozás, egyrészt a gyermekük állapotával kapcsolatos bizonytalanság, másrészt a várakozás okozta „elvesztegetett idő” miatt. Éppen ezért, a korai fejlesztés ellátásának területén jelen van több civil alapítvány is, amelyek kiegészítik ezeket a fontos és értékes állami szolgáltatásokat. Ezeknek a piaci alapon működni kénytelen szervezeteknek a szolgáltatásaiért azonban jellemzően fizetni kell és ez még viszonylag kedvező árak mellett is sok családnak jelent akadályt. Ebben szeretne az UNICEF Magyarország segítséget nyújtani azáltal, hogy a civil szervezetek szakembereit, munkáját támogatja, hozzájárulva ahhoz, hogy minél több család kaphassa meg térítésmentesen és időben a gyermekének szükséges megfelelő segítséget.
A korai intervenció komplexitása
A korai intervenció, beavatkozás komplex szakmai szemléletet igényel. Gyógypedagógus és pszichológus együttesen foglalkozik a kisgyermek-szülő párral. A szakemberek a hátrányok leküzdésére egy tervszerűen felépített fejlesztő programot állítanak össze, amely magában foglalja a családnak nyújtandó segítséget is. A programban szerepel gyógypedagógia fejlesztés, tanácsadás és terápiás szolgáltatás is.
A leggyakrabban használt terápiás eljárások
A sérülten született vagy fejlődésükben elmaradt gyermekek szüleinek nagyon kevés az információjuk a terápiás eljárásokról. A lehetőségek legtöbbször szájhagyomány útján terjednek, és sokszor rejtve marad, hogy egy-egy módszer milyen célt szolgál valójában.
Katona professzor módszere
Ha a fejlődés-neurológiai kivizsgálás megállapítja a kóros irányú idegrendszeri fejlődést, a Katona professzor által kidolgozott módszert kezdik alkalmazni. Ez a módszer a csecsemő idegrendszerének automatikus mozgás-szabályozását aktiválja, s lényegében a kicsiknél még meglévő elemi mozgásminták gyakoroltatásán alapul. A mozgásterápiát maga a szülő tartja a kezében, akit a szakemberek megtanítanak a módszerre, és ezután otthon szigorú napirend szerint többször is végzi a gyakorlatokat gyermekével. Havonta kontrollvizsgálaton jelentkeznek, ahol a szakemberek ellenőrzik, illetve módosítják a terápiát a baba fejlődésének megfelelően. Minél korábban kerül a gyermek kivizsgálásra, annál hamarabb kezdhető el a terápia, s annál hatékonyabb a kezelés. Lehetőség szerint ideális lenne, ha ez már az első 3 hónapban megtörténne, de 6-7 hónapos korig még jó eredményességgel lehet elkezdeni a terápiás munkát.
Pető-féle konduktív fejlesztő eljárás
A Pető-féle konduktív fejlesztő eljárás pedagógiai alapú módszer, a központi idegrendszeri mozgássérültek rehabilitációjában használják. A konduktív nevelés a sérült személy aktivitására épít. Megtanítja, rávezeti őt a mozgásfolyamatok elvégzésére. A konduktív pedagógia jellegzetessége a csoportos munka, de egyéni fejlesztést is végeznek. A foglalkozásokon a konduktor segítségével a szülő közvetíti a gyermek felé a feladatokat. Egy előzetes vizsgálattal nézik meg, hogy alkalmas-e a gyermek a konduktív nevelésre, de ezt a vizsgálatot abban az esetben végzik csak el, ha az orvosi papírok, a szakorvosi diagnózis már a kezükben van. Az intézetbe kerülő kisbabák, kisgyermekek komplex nevelésben vesznek részt, mely a mozgástevékenységet, az értelmi fejlesztést, az önellátást, a manipulációt és a játéktevékenység kialakítását is magában foglalja. Része a korai beszédfejlesztés, a testséma kialakítása, a gyermekek ismereteinek bővítése, a családi nevelés segítése, a felkészítés az óvodai nevelésre. Az ambuláns ellátásban 6-7 hónapos korig egyéni tanácsadást végeznek, ezután kerül sor a csoportos foglalkoztatásra.
Dévény Anna mozgásfejlesztő eljárása (DSGM terápia)
Dévény Anna mozgásfejlesztő eljárását, közismert nevén a DSGM terápiát (Dévény speciális manuális technika-gimnasztika) a szülési oxigénhiányos idegrendszeri károsodásban szenvedő, valamint az ortopédiai problémákkal küzdő gyerekeknél (gerincferdülés, csípőficam, dongaláb) kezdték alkalmazni. A módszer abból a jelenségből indul ki, hogy a mozgássérüléssel együtt járó inaktivitás az izmok és az inak zsugorodását vonja maga után. Ha ez a természetellenes állapot rögzül, a mozgást akadályozza. Ezen egy speciális, kézzel végzett technikával próbálnak segíteni, fellazítva az izom- és ínzsugorodásokat és a letapadásokat. Így igyekeznek visszaállítani az izom-, ín- és kötőszövet természetes állapotát, működőképességét. Ugyanakkor a DSGM direkt idegrendszeri stimulálással próbál erőteljes hatást elérni azzal, hogy az inakat, amelyek az idegrendszer perifériás részét képezik, manuálisan ingerlik. Az idegrendszeri sérülések következtében kialakult kóros ízületi és izomállapotok, a túl laza (hypoton) vagy túl feszes (spasticus) izomtónus esetében minél korábban érdemes elkezdeni a terápiát a nagyobb eredményesség érdekében.
Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika (HRG)
A Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika vízben végezhető mozgásfejlesztő terápia, az idegrendszer szabályozásának normalizálódását segíti elő. A megkésett, eltérő mozgás, beszéd és értelmi fejlődés, figyelemzavar, eltérő aktivitás, mozgássérültség, érzelmi kötődési- és beilleszkedési problémák kezelésére, kezdeti tartási hibák korrigálására vállalkozik. Minden HRG-fejlesztést alapos vizsgálat előz meg, aminek segítségével a gyermek idegrendszeri érettségének fokát állapítják meg. Saját kidolgozású fejlődési skálát, illetve vizsgálati eljárást használnak. 3 hónapos kortól fogadják a koraszülött babákat, illetve a többi csecsemőt, és elmaradás esetén a legfontosabb feladatokat betanítják, majd 1-2 hetente kontrollálják. Az uszodai fejlesztések során 60 egymásra épülő és fokozatosan nehezedő kezdő feladat segíti az idegrendszer érését. A fejlesztés addig tart, míg a kontrollvizsgálatok azt nem mutatják, hogy életkorának megfelelő teljesítményt produkál a baba. Később a csoportos mozgásfejlesztésen van a hangsúly. Így 6-8 hónapos, volt koraszülött, szülés közben vagy közvetlenül utána központi idegrendszeri sérülést szenvedett, lelassult pszichomotoros fejlődésű, eltérő izomtónusú (hypoton, spasztikus) kisgyermekek édesanyjukkal együtt vízi csoportos fejlesztésen vehetnek részt, majd az idegrendszeri érettség szintjének megfelelően szervezett csoportokba kerülnek a gyerekek.
Természetesen sokkal bővebb a mozgásterápiás eljárások tárháza, a gyógytorna, a szomato-pedagógiai beavatkozások, a Bobath módszer, gyógyúszás, gyógylovaglás stb. színesíti a palettát.
A szülők szerepe és a mindennapi fejlesztés
A szülők számára számos nehézséget rejt ez az időszak, akár a gyermek testi-fizikai, akár pszichés-szellemi-kapcsolati érettségéről legyen szó. A legfontosabb a babával, kisgyermekkel interakcióban eltöltött idő, vagyis az együttjátszás, a beszéd, a közös meseolvasás, könyv lapozgatás. Elengedhetetlen az is, hogy sokat legyenek együtt a szabad levegőn. Hasznos lehet egy-egy közösségi foglalkozásra eljárni (babaúszás, ringató, játékos torna), de ez ne vegye el az időt minden mástól, és főleg ne legyen a gyermek ezek miatt folyton az autósülésben utaztatva.
A korai "tanítás" elvesz a szülők és gyerekek közötti kapcsolatból a spontaneitásból és melegségből. A csecsemő fejlődése során rendszeresen tanul magától új dolgokat, nem kell vele külön játszani, csak élvezni kell az együttléteket. Fontos, hogy a szülő, amikor együtt van a babájával, teljes mértékben önmagát tudja adni. Szinte minden szülő beszél csecsemőjéhez, amikor az kézben van, és ez így helyes. Nem jó, ha egy csecsemő minden perce be van osztva és soha nem hagyják egyedül. Időt kell adni a babának, hogy magában, nyugodt körülmények között ráébredhessen arra, hogy kicsoda is ő, hova is született.
Tanácsunk tehát az, hogy ne foglalkozzon állandóan a gyerekkel! Egy állandóan foglalkoztatott baba folyamatos szórakoztatást igényel és nem tud majd koncentrálni a játékszerekre. Amikor egy csecsemő fejlődésével nincs különösebb gond, amikor - gyorsabban vagy lassabban, de folyamatosan fejlődik, ne elsősorban az együttjátszásra koncentráljunk. A kicsik nagyon szeretik önállóan felfedezni a környezetüket. Már a harmadik hónaptól lehetnek mellette kis tárgyak vagy egy kendő, amibe könnyedén belemarkol. A negyedik hónaptól ugyanez lehetséges, de most már külön játszóhelyen, a földön, ahol könnyen lehet tárgyakat tenni köré. Fontos szempont, hogy a tárgyak könnyen megfoghatók legyenek, és hogy többféle anyagból készüljenek. Lehetnek fából, fémből, műanyagból és rongyból. Az ötödik, hatodik hónapban megtanul célirányosan nyúlni és fogni. Azzal, hogy a kicsi megtanulja azt, hogy a tárgyak kézbe vehetők, és hogy mindegyikkel mást lehet csinálni, igazi kutatóvá válik, s kíváncsisága a mozgásfejlődését is elősegíti majd.
Mi felnőttek, a gondozásokon kívül leginkább akkor játsszunk vele, ha utána egy másik programpont is következik. Például ha már nyűgös, de még egy picit várni kell a fürdetésre vagy a vacsorára. Nem lehet ötletszerűen egy babával játszani, pl. úgy, hogy jól “feldobjuk” őt, aztán izgatott állapotában otthagyjuk hirtelen, mert más dolgunk is van. Ilyenkor jogosan sírni fog. Tartsuk tiszteletben a gyerek ébrenlétét úgy, hogy azt az ő munkaidejének tekintjük. Bízzuk az önálló játékfejlődésében. Ez konkrétan azt jelenti, hogy élete negyedik, ötödik hónapjától tegyük le őt a földre játszani néhány jól fogható játékszer kíséretében, s nyugodtan hagyjuk őt magára, hallótávolságon belül. A csoda magától bekövetkezik majd: játszani fog!
A korai fejlesztés és a "lusta" csecsemők
Szeretnék szólni azokhoz a szülőkhöz is, akiknek csecsemőjére, gyermekére azt a bélyeget ragasztják, hogy „lusta, majd kinövi”. Lusta csecsemő nem született! Valami akadályozza az aktivitását, ezért meg kell mutatni szakavatott szakembernek. A korán elkezdett, a gyermeket segítő fejlesztés, nem azonos a sérülten született gyermekek kötelező komplex fejlesztésével. Az ép intelligenciával született koraszülött, vagy fejlődésében elmaradt gyermek szülője ne érezze megbélyegzettnek magát azzal, hogy szakember segítségét kéri a gyermek teljes körű fejlesztéséhez.
Az idegrendszer éretlensége megnyilvánulhat a részképességek zavarában. Ezek a következők lehetnek, mint a nagy mozgások megkésése (forgás, mászás, járás…), a manipuláció gyengesége (mindkét kézzel történő differenciált ujjmozgások), látás, vagy hallás figyelmi zavara, a beszéd késése, vagy feltűnően torz a gyermeki hang képzése. A magatartás zavara, figyelem tartósságának hiánya, túlzott fáradékonyság, vagy hiperaktivitás is jellemezheti a gyermeket. Csecsemőkorban kevésbé tűnnek fel az esetleges hiányosságok, a nagymozgások fejlődésében láthatók elsősorban elmaradások. A tanulási képességeket meghatározó tevékenységek hiánya csak az életkor előre haladtával válik láthatóvá. A volt koraszülöttek és a megkésett fejlődésű gyermekek szakszerű, tanulási képességét növelő fejlesztését - a szakemberek együttes véleménye alapján- 0 éves kortól 6-7 éves korig javasolják.
A humorérzék fejlődése
Volt már olyan, hogy a gyermeked megsértődött egy viccen, miközben a felnőttek nevettek rajta? Vagy egyszerűen nem értette, miért vicces valami? A humor érzékelése nem velünk született képesség: fokozatosan alakul ki, és életkoronként egészen másképp működik. A gyerek humorérzéke is fejlődik, ezért ami egy felnőttnek ártatlan poén, az egy kisebb gyereknek könnyen lehet zavaró vagy bántó.
tags: #korai #fejlesztes #oklozo #babaknak