A korai fejlesztés jelentősége és lehetőségei csecsemőkorban

Minden gyermek más ütemben fejlődik, de bizonyított tény, hogy minél előbb fény derül az esetleges problémára, és a gyermek megkapja a megfelelő kezelést, annál nagyobb az esély a gyors fejlődésre, gyógyulásra. A gyermek fejlődése nagyon összetett folyamat, különböző területek (nagymozgások, finommozgások-manipuláció, beszéd-kommunikáció, gondolkodás-értelem, érzelem-magatartás szabályozás, önellátási és szociális készségek) egymással párhuzamosan, egymást erősítve fejlődnek. Bármelyik területen adódhat probléma, amely többé-kevésbé a többire is kihathat.

Mikor gondoljunk korai fejlesztésre?

A szülők legtöbbször nagymozgás-beli elmaradás, eltérés miatt kérnek segítséget, egy éves kor alatt erre figyelnek fel leghamarabb. De lehet gond a csecsemő irritabilitása, nyugtalansága is, sokat sír, keveset alszik, vagy a táplálása jelent nehézséget.

2-3 hónapos kortól már észre lehet venni azokat a jeleket, amelyek mindenképpen figyelmet érdemelnek. Ilyen lehet például a lazább vagy feszesebb izomzat, a vizuális figyelem hiánya, ha nem jelez különböző hangingerekre, de etetési nehézségek is jelezhetnek problémát. Ha nem követ színes tárgyakat, nem reagál az arcokra (kb. 3. hónap), szintén ok a figyelmeztetésre.

Az oxigénhiányos állapot miatti idegrendszeri sérülés gyakori tünete az izomtónus eloszlási zavar. A tónuseloszlási zavaroknak két jellegzetes csoportja van: a túl laza, tónustalan állapot (hypotónia), illetve a túl feszes, görcsös izomzat (spasztikus tónus). Mindkét csoportra jellemző, hogy megfelelő kezelés nélkül a kezdetben csak jelzetten fennálló tünetek egyre kifejezettebbé válnak, és nem lehet kinőni, éppen ellenkezőleg: a növekedés az agysérülésből eredő állapotokat rontja.

A szülő az esetek többségében észreveszi, hogy gyermeke másképp fejlődik, mint a kortársak, hogy később, vagy más sorrendben jut el a fejlődés egyes lépcsőfokaihoz. Azonban a legtöbb ilyen esetben megnyugtatják, hogy majd „kinövi” a baba, nem kell aggódni miatta. Az esetek egy részében valóban így is van, nem elmaradásról van szó, hanem csupán az egyéni fejlődési üteme más, mint az átlag.

Koraszülött gyermekek esetében nem lehet elégszer hangsúlyozni a korai diagnosztizálás és a korai fejlesztés jelentőségét. Nem szabad abba a hibába esni, hogy a baba „rendben” fejlődik, csak mert nagyjából hasonló korban kezd el forogni, kúszni, mászni, mint a nagyobb testvére vagy az ismerősök gyermeke. És ugyanígy nem szabad abba sem belenyugodni, ha a baba egyáltalán nem fejlődik. Nagyon fontos, hogy a korai születés akkor is rizikótényezőt jelent a későbbi problémákat (egyensúlyzavar, mozgáskoordináció, tanulási nehézség, viselkedészavar) illetően, ha egyébként a baba pici korában nem volt tapasztalható maradandó sérülés. Amennyiben már a kórházban kiderül, hogy a babádnak maradandó sérülést okozott a korai születés, akkor mielőbb el kell kezdeni a sérülésspecifikus korai fejlesztést.

Mi a korai fejlesztés és kiknek jár?

A korai fejlesztés célja a lemaradás csökkentése, valamint, hogy azok a képességek fejlődjenek, amelyeknél az elmaradás jelentkezik. Ennek elérése érdekében a hátrányok leküzdésére egy tervszerűen felépített fejlesztő programot állítanak össze. Az esetek nagy részében a korai fejlesztéssel számos későbbi tünet és nehézség megelőzhető illetve korrigálható, mint például a hiperaktivitás és a különböző tanulási vagy részképesség zavarok (figyelemzavar, diszlexia, stb.). Ha a felsoroltakból egyszerre több eltérés is érzékelhető − vagy csak egy, de az nagyon különbözik az átlagtól −, mindenképpen szükséges a korai, szakszerű fejlesztés.

Korai fejlesztésre jogosultak azok a gyermekek, akik megfelelő diagnosztikai vizsgálómódszerrel jelentős elmaradást mutatnak egy vagy több fejlődési területen:

• mozgásfejlődés,
• értelmi fejlődés,
• hallásfejlődés,
• látásfejlődés,
• beszédfejlődés,
• szociális, érzelmi fejlődés,
• viselkedésbeli eltérés.

A 0-3 év közötti gyermekek részesülhetnek a korai fejlesztésben, akiknek van érvényes szakértői véleményük. Ha a gyermek betöltötte a 3. életévét, korai fejlesztésben és gondozásban továbbra is részt vehet, ha a szakértői bizottság szerint még nem áll készen az óvodai nevelésre.

Hogyan történik a diagnosztizálás és a fejlesztés?

Az alapvető szűrő funkció a védőnők-házi gyermekorvosok kezében van. A szülőknek fontos a havi (későbbiekben ritkább) alkalmakon, az ún. egészséges rendelésen megjelenni a babával. Ezen kívül érdemes élni a hat hetes korban javasolt ultrahang szűrési lehetőséggel, amely fájdalom- és mellékhatás mentes módon értékes információt szolgáltat az agy, a hasi szervek, és a csípők normál vagy eltérő állapotáról. A csípők fejlődésének megítélését a gyermekortopédiai vizsgálat egészíti ki. Sok esetben már az újszülött osztályon megtörténik a látás- és hallásszűrés. Ha problémás a fejlődés, akkor megadja a szakember az erre vonatkozó iránymutatást.

Az alapellátásból beutalóval érkező gyermekek gyermekneurológusi vizsgálatot tudnak igénybe venni, amelyen a terápiás team egy tagja is jelen van. A vizsgálatot javasolhatja gyermekorvos, védőnő, óvónő, gondozónő, de maguk a szülők is kezdeményezhetik, orvosi beutaló nem szükséges hozzá. A gyermek vizsgálatára a szülő jelenlétében kerül sor. A komplex vizsgálat célja, hogy minél jobban megismerjék a gyermek addigi élettörténetét, a problémák mibenlétét, hiszen csak pontos információk alapján lehet megállapítani, milyen fejlesztésre van szükség. A vizsgálat során a gyermek tevékenysége, játéka közben megfigyelik a mozgását, reakcióit, kapcsolatait, érzékszervi működését.

A koraszülött gyermek kórházi zárójelentésével és/vagy a gyermekneurológus szakvéleményével a szülő felkeresheti a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatot, ahol a gyermek komplex koragyermekkori prevencióban, tanácsadásban és fejlesztésben részesülhet. A pedagógiai szakszolgálatok ellátásai ingyenesek.

A korai fejlesztés egy tervszerűen felépített program, amely komplex diagnosztikai vizsgálatot, gyógypedagógiai oktatást, fejlesztést és különböző terápiákat jelent. A team tagjai:

• Neonatológus: orvosi szempontok szerint vizsgálja a csecsemő fejlődését.
• Fejlődésneurológus: feladata az idegrendszeri betegségek kivizsgálása, diagnosztikája, kezelése.
• Fejlődéspszichológus: aki részletes diagnózist állít fel a gyermek fejlődésmenetéről.
• Gyógypedagógus-logopédus: aki a gyermek értelmi képességeit és nyelvi, beszédfejlődését fejleszti.
• Más szakokon végzett gyógypedagógusok: akik a látás-, hallás-, mozgásfejlesztést végzik.
• Konduktor: aki Pető-módszerrel dolgozik.
• Gyógytornász: aki a gyermek mozgásfejlődését vizsgálja és fejleszti.

Természetesen szükség esetén a fejlődési vizsgálatba egyéb alapellátást végző szakemberek is bekapcsolódnak úgy, mint szemész, audiológus és más szakorvosok. A nyomonkövetés során célszerű a gyermekkel foglalkozó pedagógussal is felvenni a kapcsolatot. Fontos, hogy az utógondozásra érkező gyermekek fejlődését minél több oldalról közelítsék meg és tárják fel!

A korai fejlesztés jellemzői

• A fejlesztést minden esetben komplex kivizsgálásnak kell megelőznie.
• A szülőé a döntés lehetősége, hogy kitől és milyen mértékű segítséget igényel.
• Ha a szülő maga kér segítséget, azt valamilyen módon feltétlenül és azonnal meg kell kapnia.
• Ismerni kell a szülő igényeit, elvárásait, figyelembe kell venni a család életkörülményeit.
• A szülőt partnernek kell tekinteni, az övé a vezető szerep és felelősség gyermeke nevelésében.
• A gyermek fejlettségéről a szülőt korrekt módon kell tájékoztatni, mindvégig a gyermek pozitívumaira helyezve a hangsúlyt.
• A fejlesztés középpontjában az anya-gyermek kapcsolatnak kell állnia.
• A fejlesztő programot egyénre szabottan kell megtervezni és alkalmazni, kis lépésekben haladva.
• A fejlesztésben biztosítani kell az állandóságot, folyamatosságot.
• Ismertetni kell a szülővel az intézmény által nyújtott szolgáltatásokon túl az egyéb elérhető lehetőségeket is a gyermek fejlesztésével, a család jogaival, valamint a szociális juttatásokkal kapcsolatban.

A fejlesztés az aktív jelenlétedben zajlik hetente meghatározott alkalommal, hiszen a mindennapi rendszeres otthoni gyakorlást te végzed a babáddal. A gyermekek fejlesztésére fejlesztő módszerek és terápiák széles skálája áll rendelkezésre. A vizsgálatot végző szakemberek segítenek kiválasztani, hogy a ti számotokra melyik lesz a leghatékonyabb. Mindenképp olyan szakembert válassz, akiben megbízol, és akinek a tanácsait követni tudod, akarod.

Legelterjedtebb fejlesztési formák:

A szülő szerepe a fejlesztésben

A szülőknek a mindennapokban a legfontosabb a babával, kisgyermekkel interakcióban eltöltött idő, vagyis az együttjátszás, a beszélgetés, a közös meseolvasás, könyv lapozgatás. Elengedhetetlen az is, hogy sokat legyenek együtt a szabad levegőn. Hasznos lehet egy - egy közösségi foglalkozásra eljárni (babaúszás, ringató, játékos torna), de ez ne vegye el az időt minden mástól, és főleg ne legyen a gyermek ezek miatt folyton az autósülésben utaztatva. Nem kell különleges eszközökre gondolni, adva vannak a játszóterek a hintával, csúszdával, mászókával. Oda el lehet menni kismotorral, rollerrel, biciklivel.

A Lorelli Toys Adventure játszószőnyege puha anyagból készített játszóhely, amely fejleszti a kisbaba érzékszerveit. A matracon háton fekve nézegetheti, megfogja, húzhatja, forgathatja a kis lelógó játékokat, ez nem csak leköti figyelmét, de fejleszti motorikus képességeit, illetve szem- és kéz koordinációját. A játszószőnyeg nem csak a kezeket készteti mozgásra, hanem a zenélő gombok a pici lábait is lendületbe hozzák. A vidám figurák és színek felhívják magukra a baba figyelmét és elszórakoztatják őt.

Jó esetben a csecsemő első játéka a saját keze. Hadonászik vele, anélkül hogy tudna róla, hogy ezek a nyúlványok hozzátartoznak, hogy a keze is ő. Nem minden csecsemő a kezét fedezi fel elsőnek. Olyan családokban, ahol a csecsemő ágya központi helyen van, ahol zajlik körülötte az élet, és mindig van mit követni a szemével, kimaradhat ez az állomás, a játékfejlődés kezdete. Az egyik baba kezdettől szemlélődő és az is marad, idővel megfontoltan, célirányosan nyúlni fog a tárgyakért, miközben egy másik csemetét azonnal izgalomba hoznak a közelébe kerülő tárgyak. Az egyik gyerek hosszan tanulmányozza a feje mellé tett apró tárgyat, mielőtt érte nyúlna, a másik picinek a keze azonnal a tárgy irányába lendül, mihelyst meglátja. A tárgyakkal történő találkozás a harmadik és az ötödik hónap közé tehető.

Fontos, hogy a szülő, amikor együtt van a babájával, teljes mértékben önmagát tudja adni. Szinte minden szülő beszél csecsemőjéhez, amikor az kézben van, és ez így helyes. Nem jó, ha egy csecsemő minden perce be van osztva és soha nem hagyják egyedül. Időt kell adni a babának, hogy magában, nyugodt körülmények között ráébredhessen arra, hogy kicsoda is ő, hova is született.

Amikor egy csecsemő fejlődésével nincs különösebb gond, amikor - gyorsabban vagy lassabban, de folyamatosan fejlődik, ne elsősorban az együttjátszásra koncentráljunk. A kicsik nagyon szeretik önállóan felfedezni a környezetüket. Már a harmadik hónaptól lehetnek mellette kis tárgyak vagy egy kendő, amibe könnyedén belemarkol. A negyedik hónaptól ugyanez lehetséges, de most már külön játszóhelyen, a földön, ahol könnyen lehet tárgyakat tenni köré. Fontos szempont, hogy a tárgyak könnyen megfoghatók legyenek, és hogy többféle anyagból készüljenek. Lehetnek fából, fémből, műanyagból és rongyból. Az ötödik, hatodik hónapban megtanul célirányosan nyúlni és fogni. Azzal, hogy a kicsi megtanulja azt, hogy a tárgyak kézbe vehetők, és hogy mindegyikkel mást lehet csinálni, igazi kutatóvá válik, s kíváncsisága a mozgásfejlődését is elősegíti majd.

Mi felnőttek, a gondozásokon kívül leginkább akkor játsszunk vele, ha utána egy másik programpont is következik. Például ha már nyűgös, de még egy picit várni kell a fürdetésre vagy a vacsorára. Nem lehet ötletszerűen egy babával játszani, pl. úgy, hogy jól „feldobjuk” őt, aztán izgatott állapotában otthagyjuk hirtelen, mert más dolgunk is van. Ilyenkor jogosan sírni fog. Tartsuk tiszteletben a gyerek ébrenlétét úgy, hogy azt az ő munkaidejének tekintjük. Bízzuk az önálló játékfejlődésében. Ez konkrétan azt jelenti, hogy élete negyedik, ötödik hónapjától tegyük le őt a földre játszani néhány jól fogható játékszer kíséretében, s nyugodtan hagyjuk őt magára, hallótávolságon belül. A csoda magától bekövetkezik majd: játszani fog!

Baba-mama torna és közösségi foglalkozások

„Már néhány hónapos kortól vidáman fejlődni, és játszva a világot megismerni.” - ez a baba-mama torna elsődleges célja. A fejlesztés részét képezik az elemi nagymozgásokat (fordulás, kúszás, mászás, járás) elősegítő gyakorlatok, az észlelés és érzékelés fejlesztésével egyidejűleg az idegrendszer stimulálása, a gyermekek figyelmét felkeltő és motiváló mondókák/gyerekdalok, és az életkori sajátosságoknak megfelelő játékos feladatok. A résztvevő baba-szülő párosok megtapasztalják a csoportban való fejlesztés előnyeit: lehetőség nyílik azonos korú gyermekek közös játéktevékenységére és létrejöhetnek a kisbabák első kortársakkal kialakított szociális interakciói. Továbbá a fejlesztésen való közös részvétel által míg a babák fejlődnek, addig a szülők magabiztossága és kompetenciaérzése gyarapodik, amit a szakember folyamatos jelenléte biztosít.

Hogyan zajlik a baba-mama torna?

A konduktor által vezetett csoportos baba-mama tornán, életkornak megfelelő általános gyakorlatokat sajátíthatsz el és megtanulhatod, hogyan segítsd babádat a mozgásfejlődésben. A baba és a szülő együtt vesznek részt a foglalkozáson, játékos keretek között sok mozgásfejlesztő eszközzel, átmozgatják a babákat, fejlesztik az idegrendszer működését, a nagy- és finommozgásokat, az észlelést és érzékelést. A mozgások mindig énekkel, mondókákkal kísértek a beszéd beindulásának segítése érdekében.

Társadalmi és anyagi támogatások

Csecsemőgondozási díj (CSED)

A CSED összege 2021.06.01.-től a bruttó fizetés 70 százalékáról, 100 százalékára emelkedik. A csecsemőgondozási díj egy pénzbeli ellátás, amely a szülési szabadság időtartamára jár, ha rendelkezünk a megfelelő biztosítási jogviszonnyal.

Az ellátást igényelheti

A CSEDet a szülő nőn kívül igényelheti, az a nő vagy férfi, aki csecsemőt fogad örökbe. Továbbá csecsemőt gondozó gyám, a vér szerinti apa, ha az anya az egészségi állapota miatt igazoltan kikerül a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák (például hosszan tartó kórházi kezelésre van szükség), amíg az anyuka egészsége helyre nem áll, vagy ha az anya elhalálozik, illetve az anya felügyeleti joga megszűnik.

Az igénylés feltételei

Az igénybevétel feltétele, hogy a gyermek születését megelőző két éven belül, a szülő, a gyám vagy a jogosult 365 napon át rendelkezzen társadalombiztosítási jogviszonnyal. A gyermeknek a biztosítás ideje alatt vagy ennek megszűnése utáni 42 napon belül kell megszületnie. A 42 nap letelte után is érvényesíteni lehet, baleseti táppénz folyósítása alatt, illetve a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belüli születés esetén. A 365 napnak nem kell folyamatosnak lennie! Nem számít a folytonosság megszakításának a 30 napnál nem hosszabb biztosítatlanság.

A biztosítási időbe beleszámít a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, az örökbefogadói díj, a baleseti táppénz folyósításának ideje. Ezenkívül a rehabilitációs ellátás folyósításának az ideje, a nappali tagozatos diáknak vagy hallgatónak az egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányaiból 180 nap, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény hatodik paragrafusa szerinti biztosításban töltött idő. A diplomás gyedet nem lehet beleszámítani.

Mennyi időre igényelhető?

A díj a szülési szabadsággal megegyező időtartamra jár. Ez jelenleg 24 hét, amelyből az anya köteles 2 hetet felhasználni és legfeljebb 4 hétnek a szülés várható időpontja elé kell esnie. A csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napja ez alapján a szülés várható időpontját megelőző négy hét valamely napja lehet, de legkésőbb a szülés napja. A CSED legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár. Ez alól kivétel, ha koraszülött a gyermek és intézményi gondozásra van szükség. Ekkor a szülést követő egy éven belül is igénybevehető a szülési szabadság és a CSED onnantól, hogy gyermek kikerült a kórházból.

A szülési szabadság és a CSED folyósítása abban azokban az esetekben szűnik meg, ha a gyermek halva születik, a gyermek a születést követően hal meg. Amennyiben a csecsemőt kiemelik a családból és ideiglenes hatállyal elhelyezik, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, vagy harminc napot meghaladó időre bentlakásos szociális intézményben helyezik el. Viszont a szülési szabadság és az ezzel egyidejű CSED folyósítás sem lehet 6 hétnél rövidebb. A CSED visszamenőleg is igényelhető, de ebben az esetben is csak 6 hónapos időtartamra.

A CSED összegének kiszámítása

A bruttó fizetésből a személyijövedelem adót vonják le, viszont nyugdíjjárulék és társadalombiztosítási járulék fizetés nem terheli. Jövedelemként kizárólag a CSED-ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért, a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához, Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

• Az igénylő rendelkezik folyamatos biztosítással és van 180 nap jövedelme: A számítás alapjául a 180 napi jövedelem szolgál. Ha nem folyamatos a biztosítás, akkor a megszakítás előtti jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor csak az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
• Nincs 180 nap jövedelem: De az igénylő rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában, akkor a CSED naptári napi alapját, a 120 naptári nap tényleges jövedelem figyelembevételével állapítják meg. Erre akkor van lehetőség, ha a jogosultságtól számított 180 napot megelőzően rendelkezik folyamatos biztosítási jogviszonnyal.
• Nincs 120 nap jövedelem: Ebben az esetben, a jogosultság napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad része lesz a díj.

Nem jár CSED, ha bármilyen keresőtevékenységet folytat a jogosultság kezdőnapjától, kivéve nevelőszülői tevékenység.

Hogyan kell igényelni?

Az igényléshez szükséges dokumentumok:

• Alap esetben, a „Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához” elnevezésű nyomtatványt - szükséges kitölteni.
• Egyéni vállalkozó, őstermelő az „Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatványt tölti ki.
• Lehetőség van a CSED és a GYED együttes igényléséhez is, ebben az esetben a „Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes igényléséhez” elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni.

Ezeket a dokumentumokat a munkahelyen, azaz a biztosított foglalkoztatójánál kell leadni. Ha az megszűnt jogutód nélkül, akkor a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatalban.

További dokumentumok:

• Ha megszűnt a biztosítás és ez után történik az igénylés, vagy két éven belül több foglalkoztató is volt, illetve, ha ez az első alkalom, amikor pénzbeli ellátást kér az igénylő, az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványra is szükség lesz.
• Ha az anya egészségi állapota miatt az apa vagy az örökbefogadó férfi igényli, a "Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához" nyomtatványt kell kitölteni. Ehhez az egészségi állapotról szóló igazolást is csatolni kell.
• Ha a szülés előtt kéri az igénylő, szükséges még a terhesállományba vételt igazoló orvosi dokumentum, vagy enélkül a terhesgondozási könyv másolata.

Családi adókedvezmény

Családi adókedvezményre jogosult a várandós kismama és a vele egy háztartásban élő házastársa is, a várandóság 91. napjától. Ha az élettársi kapcsolatban élő nő várandós lesz, a magzat utáni családi kedvezményt csak ő veheti igénybe. Abban az esetben viszont, ha az élettársak kapcsolatukat közjegyzői nyilvántartásba vetették és az egyéb feltételek mellett, a kedvezményt közösen érvényesíthetik. Továbbá az veheti igénybe, aki saját háztartásában nevelt gyermek után családi pótlékra jogosult. A kedvezményt az is érvényesítheti, aki családi pótlékra saját jogán jogosult vagy rokkantsági járadékban részesül. Az élettárs akkor jogosult az általa nevelt, nem saját (élettársával nem közös) gyermek után családi pótlékra és a családi kedvezményre, ha a gyermekkel együtt él, és az élettársi kapcsolat legalább egy éve szerepel a közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában. A családi kedvezményt igénybe vevő magánszemélynek kevesebb személyi jövedelemadót kell fizetnie. A családi kedvezmény az összevont adóalapot csökkenti. A kedvezmény mértéke attól függ, hogy a magánszemély hány gyermek (kedvezményezett eltartott) után jogosult családi pótlékra és hány olyan személy (eltartott) él a családban, akit a családi pótlék összegének meghatározása során figyelembe lehet venni. A havonta igénybevehető kedvezmény mértékét a személyi jövedelemadó törvény határozza meg.

Ha jogosultként mégsem tudja a családi kedvezményt az összevont adóalapból érvényesíteni, mert például a kedvezménykerete több, mint az összevont adóalapba tartozó jövedelme, akkor lehetősége van, hogy az adóalapot meghaladó rész 15%-át családi járulékkedvezményként igénybe vegye. Ennek feltétele, hogy biztosított legyen, azaz munkaviszonyban álljon.

Ha a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, akkor a kedvezményt közösen érvényesíthetik mind az év közben adott adóelőleg-nyilatkozatban, mind az személyi jövedelemadó-bevallásban. A családi kedvezmény abban az esetben osztható meg, ha a gyermek után járó családi pótlékra egy személy jogosult. A jogosult személy megoszthatja a kedvezményt, például az élettársával, ha a jövedelme alacsony és önmaga nem tudná igénybe venni a kedvezmény teljes összegét. A házastársak gyermekeik után közösen érvényesítik a kedvezményt, mivel mindkét szülő jogosult családi pótlékra a közösen nevelt gyermekek után.

A kedvezmény érvényesítésének menete

• Év közben, adóelőleg nyilatkozattal: A kedvezményt az arra jogosultak év közben adóelőleg-nyilatkozattal tudják érvényesíteni. Közös érvényesítés esetén - ha a kedvezményre mindkét szülő jogosult - akkor is fel kell tüntetni mindkét szülő adatait az adóelőleg-nyilatkozaton, ha a felek úgy döntenek, hogy csak az egyik szülő fogja a családi kedvezményt igénybe venni. Ebben az esetben a munkáltató levonja a családi adókedvezmény összegét, így már a havi fizetésből kevesebb személyi jövedelemadót és járulékot kell fizetni a kedvezmény miatt.
• Év végén, a személyi jövedelemadó bevallásban: Az a magánszemély, aki év közben egyedül érvényesítette a családi kedvezményt, mert gyermek után csak ő jogosult a családi pótlékra, az szja-bevallásban megoszthatja a családi kedvezményt más, a kedvezmény igénybevételére nem jogosult személlyel, például élettársával. Az a házaspár, amely év közben, adóelőleg-nyilatkozattal már érvényesítette a kedvezményt, a keretösszeget az adóévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásban az évközi igénybevételtől eltérően is érvényesítheti.

Első házasok kedvezménye

A kedvezmény összesen 5 000 forint, ezt bármelyik fél igénybe veheti, de akár tetszőleges arányban meg is lehet osztani. Tehát a család havi nettó jövedelme 5 000 forinttal nő. A házaspár legkorábban a házasságkötést követő hónapban jogosult a kedvezményre, és azt a házasságot követő 24 hónapig veheti igénybe. Két év után megszűnik a jogosultság, akár igényeltük végig, akár nem. Szintén megszűnik a jogosultság válással vagy az egyik fél halálával. A kedvezmény nincs életkorhoz kötve, bejegyzett élettársakra is alkalmazható, és akkor is igénybe vehető, ha az egyik házastárs már korábban kötött házasságot. Az első házasok kedvezménye gyermek születése után sem szűnik meg, vagyis a családi adókedvezménnyel együtt is igénybevehető. Sőt, akkor is jár a kedvezmény, ha az egyik fél már a házasság előtt igénybe vett családi adókedvezményt, a már meglévő gyermekei után. Az igénylés akkor is lehetséges, ha az egyik házastárs özvegy vagy elvált, de a másik az első házasságát köti. A külföldön kötött házasság esetén, akkor igényelhető, ha a házasságot a magyar állam elismeri. A kedvezmény nem jár automatikusan, tehát igényelni kell! A házaspárnak közösen kell nyilatkoznia egymás adóazonosító jelének megadásával. A kedvezmény igénylése kétféleképen történhet: az éves adóbevallásban vagy év közben az adóelőleg meghatározásánál. Ez utóbbihoz külön nyilatkozatot szükséges kitölteni. A kedvezményt lehet, egy összegben a májusban esedékes személyi jövedelemadó bevalláskor is igényelni.

tags: #korai #fejlesztes #honapos #baba