A köldökzsinór és a vér szerepe a terhesség alatt és a szülés után

A köldökzsinórnak kiemelt szerepe van a terhesség során, mégis kevés szó esik róla. Pedig ez a rugalmas, csőszerű, színes tekercs teremti meg a kapcsolatot a magzat és a méhlepény között, és biztosítja a baba számára az élethez szükséges tápanyagokat és oxigént. Amikor leendő szülőkkel arról beszélgetünk a szülésfelkészítő óráimon, hogy mi történik a kisbabával rögtön a megszületése után, a legtöbben rávágják azt, hogy elvágják a köldökzsinórt. Az elmúlt években sokat vitatkoztak arról, hogy a születéskor a köldökzsinór elszorításának ideje milyen hatással van az újszülöttre. Cikkünkben dr. Leipold Gergő szülész-nőgyógyász szakorvos, a Babagenetika szakértője lektorálta a köldökzsinórral és köldökzsinórvérrel kapcsolatos fontos tudnivalókat.

A köldökzsinór anatómiája és működése

A köldökzsinór hivatalosan magzati mellékrésznek nevezzük, ami megteremti a kapcsolatot a magzat és a méhlepény között. Ebben a rugalmas, régi telefonzsinórhoz hasonló tekercsben egy kocsonyás anyagba ágyazva középen fut egy vastag véna. A vénában oxigén és tápanyagdús vér áramlik a méhlepényből a baba felé. Ezt a vénát körbefonja két vékonyabb artéria, amikben a vér áramlása pont ellentétes. Az artériákban szén-dioxidban és hulladék-anyagokban gazdag vér áramlik a kisbabából a méhlepénybe.

A köldökzsinór anyagát képző Wharton-kocsonya védi az ereket, ezáltal pedig a magzat tápanyagellátását. A méhlepényen keresztül találkozik az anyai vérben található tápanyagokkal, immunanyagokkal és oxigénnel. Közvetlenül nem keverednek egymással, viszont a baba leadja a vérében lévő megtisztításra váró salakanyagot, amit az anya szervezete feldolgoz.

A magzat és a köldökzsinór a méhben

A magzatok viselkedését tanulmányozva megfigyelték, hogy a nagyobbacska, 25-30 hetes magzatok már játszanak az anyaméhben. Mivel túl sok játékszerük nem akad, azzal játszanak, ami ott elérhető: ha éppen nem az ujjukat szopják, akkor a köldökzsinórt tekergetik, rángatják, belebukfenceznek. A köldökzsinór ilyenkor rátekeredhet a magzat végtagjaira, törzsére, nyakára, de ki is bogozódhat onnan.

Gyakori köldökzsinórral kapcsolatos állapotok és rendellenességek

• Nyak köré tekeredett köldökzsinór: Bármennyire is ijesztően hangzik, ez egy viszonylag gyakori állapot, és legtöbbször nem okoz semmilyen komoly problémát. Az újszülöttek körülbelül negyede így születik. De szerencsére nem okoz különösebb problémát, csak akkor, ha valamilyen okból meghúzódik vagy megfeszül a köldökzsinór. Mivel a köldökzsinórban futó erek hosszabbak, mint maga a köldökzsinór (spirál alakban futnak a Wharton-kocsonyában), az, hogy a magzat húzgálja, rángatja a köldökzsinórt, szerencsére nem jár az erek elzáródásával.
• Köldökzsinórcsomó: Ugyancsak rugalmas anyagának köszönhetően általában semmilyen gond nem származik abból, ha csomó van a köldökzsinóron, de ha túl szoros, akkor akadályozhatja a baba oxigén- és tápanyagellátását. Ezért is fontos az egész terhesség alatt figyelni, hogy a baba megfelelő intenzitással és eleget mozog-e, illetve mindig követni kell az orvos utasításait.
• Köldökzsinór egy artériával: Ez is egy ritka rendellenesség, körülbelül száz terhességből egy érintett. Általában a második trimeszteri ultrahangvizsgálaton ismerik fel, és önmagában nem feltétlenül okoz problémát, de bizonyos esetekben befolyásolhatja a magzat fejlődését, és együtt járhat egyes fejlődési rendellenességekkel.
• Köldökzsinórciszta: A terhességek egy százalékában előforduló jelenség önmagában legtöbbször nem gond, viszont ritka esetekben együtt járhat bizonyos genetikai megbetegedésekkel.

Súlyos szövődmények

• Köldökzsinór-előesés: Egy nagyon ritka állapotról van szó, amikor szülés előtt vagy közben a köldökzsinór előbb kerül a szülőcsatornába, mint a magzat. Ilyenkor mindig sürgősségi császármetszés szükséges.
• Vasa previa: Nagyon ritka, ám komoly kockázattal járó állapot, amikor a köldökzsinór vérerei a magzatburokban szabadon futnak, közvetlenül a méhszáj előtt. A szülés megindulásakor, illetve a burokrepedés során megrepedhetnek, ami súlyos kockázatnak teszi ki a magzatot és az édesanyát is.
• Köldökzsinór-süllyedés: Ez egy jelentős szülészeti szövődmény, amely a vajúdás és a szülés során előfordulhat. Akkor következik be, amikor a köldökzsinór a szülés során a méhnyakon keresztül a magzat előtt a szülőcsatornába csúszik. Ez akkor fordulhat elő, amikor a membránok megrepednek (víz folyik), és a magzat feje vagy teste nem illeszkedik megfelelően a medencébe. Az állapot a köldökzsinór összenyomódásához vezethet, ami veszélyeztetheti a magzat véráramlását és oxigénellátását, ami magzati distresszt eredményez.

Bár a köldökzsinór-süllyedést nem közvetlenül fertőző ágensek okozzák, bizonyos környezeti tényezők hozzájárulhatnak a kialakulásához. Például az elhúzódó vajúdás vagy a rendellenes magzati elhelyezkedés növelheti a köldökzsinór-süllyedés valószínűségét. Az életmódbeli döntések és az étkezési szokások befolyásolhatják a terhesség kimenetelét. Például a nem megfelelő terhesgondozás, a rossz táplálkozás és a szerhasználat szövődményekhez vezethet a szülés során, beleértve a köldökzsinór-süllyedést is.

A köldökzsinór-süllyedés diagnózisa általában alapos klinikai vizsgálattal kezdődik. Az egészségügyi szolgáltatók részletes kórtörténetet vesznek fel, beleértve az esetleges korábbi terhességeket és szövődményeket. Gyakori tünetek közé tartozik a magzati szívfrekvencia rendellenessége, a látható köldökzsinór a hüvelyben és az anyai kellemetlenségek.

A köldökzsinór-süllyedés kezelése elsősorban az anya és a magzat biztonságának biztosítására összpontosít. Helymeghatározás: Az anya testhelyzetének megváltoztatása. A rövid távú szövődmények közé tartozhat az azonnali magzati distressz, míg a hosszú távú szövődmények fejlődési késedelmet vagy neurológiai problémákat okozhatnak a gyermeknél. A köldökzsinór-süllyedés prognózisa nagymértékben függ a diagnózis és a beavatkozás időzítésétől. A hosszú távú kilátások a diagnózis és a beavatkozás időzítésétől függenek.

A köldökzsinór elvágásának időzítése

A megszületés utáni pillanatban a baba életében először levegőt vesz (általában felsír) és bekapcsol a kis vérkör, hogy ettől a pillanattól kezdve a gázcsere a tüdőn keresztül történjen meg! Amíg azonban a baba a köldökzsinóron keresztül kapcsolatban marad a méhlepénnyel és amíg a méhlepény nem lökődik le, addig a baba a köldökzsinóron keresztül is kap még oxigéndús vért!

A köldökzsinór elvágásának fontos szimbolikus jelentősége van: pontot tesz a megszületésre azzal, hogy megszűnik a fizikai kapcsolódás az anya testével. De mikor is kellene elvágni valójában? Ha nem vágják el azonnal, akkor a születés utáni percekben a méhlepényben maradt oxigéndús magzati vér a köldökzsinóron keresztül visszaáramlik a kisbaba testébe! Ez a visszaáramlás szemmel is jól látható, ugyanis amíg ez a folyamat tart, addig a köldökzsinór lüktet.

Késleltetett köldökzsinór-ellátás

A modern orvosi álláspont szerint születés után érdemes pár percet várni, mielőtt elvágják a köldökzsinórt. Ideális esetben addig, amíg meg nem szűnik a vér odavissza áramlása a baba és a méhlepény között. Vizsgálatok igazolták, hogy azok a babák, akinél később vágták el a köldökzsinórt, pár hónap múlva, körülbelül féléves korukban kisebb arányban küzdöttek vashiányos vérszegénységgel, mint a kortársaik.

Ha tehát a köldökzsinórt a megszületés utáni pillanatban azonnal elvágják, akkor a kisbaba vérének körülbelül egy harmada a méhlepényben marad, tehát vérszegényen kezdi az életét! Hogy miért? Egy tévhit miatt. Azt gondolták, hogy a méhlepényben lévő vér „felesleges”, többlet-vér és ha visszaáramlik a kisbaba testébe, akkor sárgaságot okoz.

A tudomány 2013-ban publikált a Cochrane adatbázisban egy átfogó, korábbi kutatásokat összegző nagyon jó minőségű meta analízist erről a témáról. A kutatás megállapítása az volt, hogy ha várnak a köldökzsinór elvágásával, amíg az pulzál, akkor az újszülöttek átlagos születési súlya magasabb, magasabb a vérük hemoglobin szintje - oxigénszállító képessége - az életük első két napján és ami a legfontosabb: az első fél évben feleannyi kisbaba szenved vashiánytól illetve vérszegénységtől összehasonlítva azokkal a babákkal, akiknél a születés pillanatában vágták el a köldökzsinórt.

Ezzel a kutatással összhangban frissítették az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vonatkozó ajánlását is. Ez a dokumentum azt javasolja, hogy minden újszülöttnél - koraszülötteknél is! - várjanak legalább egy percet a köldökzsinór elvágásával, és az azonnali köldökzsinór ellátást csak abban az esetben javasolják, ha valamilyen technikai okból a babát olyan ellátásban (újraélesztés, lélegzés-támogatás, stb.) kell részesíteni, ami nem megoldható az anya közvetlen közelében. A WHO például azt javasolja, hogy a köldökzsinórt egy-három perccel a születés után szorítsák el.

Az Egészségügyi Világszervezet ajánlásában az egy percen túli köldökzsinór ellátás már késleltetett ellátásnak minősül, de jogos a kérdés, hogy mennyi az annyi, amennyit célszerű várni normál körülmények között a köldökzsinór elvágásával? Pontos választ erre nehéz adni, mivel a köldökzsinór pulzálási ideje is változó! Legtöbb esetben ez egy-két percen belül valóban megszűnik, de néha az is előfordul, hogy fél órával a szülés után is van még enyhe pulzálás. A kórházak és az orvosok gyakorlata is változó, ezért ha Te azt szeretnéd, hogy az elkötéssel várják meg amíg a köldökzsinór lüktetése teljesen megszűnik, akkor ezt feltétlenül jelezd az orvosodnak és a szülésznődnek.

Mikor történik korábbi köldökzsinór-elvágás?

Tipikusan jellemző a korai köldökzsinór ellátás a császáros szüléseknél és akkor, ha valamilyen egészségügyi probléma merül fel a babánál. Ilyenkor a korai elvágás indoka az, hogy minél hamarabb megfelelő ellátásban tudják részesíteni az újszülöttet. Ez elsőre elég logikusnak hangzik, de ha jobban belegondolsz, ez nagyon abszurd! Hiszen abban a pillanatban, hogy elvágják a köldökzsinórt, a babának a saját tüdejére és a saját keringésére kell hagyatkoznia 100%-ban, hogy elegendő oxigénhez jusson, holott a köldökzsinórból még kapna oxigéndús vért! Tehát éppen a problémás babákat állítják ezáltal nagyobb feladat elé azzal, hogy a köldökzsinór elkötésével kiiktatják a másodlagos oxigénforrást!

Akkor is egy picit hamarabb vágják el a köldökzsinórt, ha valamilyen tényező miatt az anyánál a fokozott szülés utáni vérzés kockázata fennáll. Ilyenkor a lepényi szakaszt aktívan menedzselik, ami azt jelenti, hogy a szülés után az anya rögtön oxitocin injekciót kap, hogy a méh összehúzódjon és a köldökzsinór enyhe húzásával segítik a méhlepény megszületését.

A sárgaság kockázata és kezelése

A kutatások a késleltetett köldökzsinór ellátás kapcsán egyetlen negatív hatást említenek: a sárgaság magasabb kockázatát. Ha belegondolsz ez teljesen logikus, hiszen a sárgaságot a vérben felszaporodó bilirubin okozza, mivel a máj nem tud megbirkózni a vörösvértestek lebontásával. És természetesen minél több vér van, annál több a vörösvértest is és annál több dolga lesz a májnak!

Ezzel kapcsolatban viszont van két nagyon jó hír! Az első az, hogy a sárgaság általában nem egy komoly probléma, kékfény-terápiával hatékonyan és könnyen kezelhető és ez az eszköz minden szülészeten rendelkezésre áll. A második jó hír a sárgasággal kapcsolatban pedig még fontosabb: a Te kezedben van az eszköz arra, hogy a besárgulás veszélyét minél inkább lecsökkentsd! Ez az eszköz pedig nem más, mint a minél gyakoribb szoptatás a szülés utáni első napokban!

A melleid ilyenkor még csak előtejet (kolosztrum) termelnek, ami icipici mennyiségben termelődik, de pont annyi van belőle, amennyi az újszülött kisbabád icipici gyomrába kell majd. A kolosztrum egyik csodálatos tulajdonsága, hogy erősen hashajtó hatású. Ezért ha a kisbabád gyakran hozzájut ehhez a csodálatos anyaghoz, akkor ezzel segíted abban, hogy megszabaduljon az első kakijától, a magzatszuroktól vagy más néven a mekóniumtól. Ez az első kaki ugyanis azért olyan fekete, mert rengeteg bilirubint tartalmaz! A bilirubin pedig a magzati életében lebontott vörösvérsejtek mellékterméke, ami a kakiban gyűlt össze. Viszont ha a baba nem tud időben megszabadulni ettől a kenőcsszerű magzatszuroktól, akkor a benne lévő bilirubin felszívódik a bélcsatornájából és ismét a vérkeringésébe kerül, ami méginkább megterheli a májat! Tehát ezért is nagyon fontos, hogy a születés után minél többször tedd mellre a kisbabádat és hogy hozzájusson ehhez a szinte láthatatlan mennyiségű csodálatos anyaghoz, ami az előtej.

Köldökzsinórvér-őssejtek és tárolásuk

A köldökzsinórvér a vérképző őssejtek széles körben használt forrása. A köldökzsinór és köldökzsinórvér a megszületett gyermekhez tartozó, attól el nem különíthető élettani egység és mégis évtizedeken át veszélyes hulladéknak minősült és megsemmisítésre került. Hiába a köldökzsinórvér az őssejtek bő forrása, ha szülés után mindez kárba vész a méhlepénnyel együtt. Pedig a benne lévő mintegy másfél deciliternyi vért ilyenkor még egyszerűen ki lehet nyerni.

Tévhitek és tények a köldökzsinórvér őssejtekkel kapcsolatban

Annak ellenére, hogy az első sikeres köldökzsinórvér eredetű őssejt-transzplantáció óta több mint 40 000 köldökzsinórvér minta került felhasználásra, és ez a szám évente kb. négyezerrel emelkedik, még mindig sok tévhit kering a köldökzsinórvér őssejtekkel kapcsolatban.

1. A köldökzsinórvért valóban csak pulzáló köldökzsinórból lehet gyűjteni, de a gyűjtést nem kell a baba születése után azonnal elkezdeni, hiszen a vér pulzálása még hosszú ideig tart. A gyűjtést végző orvos vagy szülésznő megvárja a baba felsírását, az első légvételeket.
2. A - 180 oC körüli hőmérsékleten, azaz mélyfagyasztott állapotban történő tárolás során a sejtek anyagcseréje annyira lelassul, hogy gyakorlatilag nem öregszenek, így a minták korlátlan ideig tárolhatók és felhasználhatók, akár minket is túlélhetnek.
3. Magyarországon 2001 óta rendszeresen végeznek köldökzsinórvér eredetű őssejt-transzplantációt. Napjainkban mintegy 80 féle betegség kezelésénél alkalmazzák, rutinszerű a felhasználásuk a vérrel és vérképzéssel kapcsolatos betegségek (pl.: leukémiák, anémiák), egyes immunhiányos betegségek, valamint anyagcserezavarok kezelésében. Hazánkban jelenleg öt őssejt-transzplantációs centrum működik.
4. Bár Magyarországon valóban csak gyermekek vérképzőszervi rendellenességei, immunhiányos betegségei kezelhetők köldökzsinórvér eredetű őssejtekkel, de a nagyvilágban 2006 óta évente több felnőttet transzplantálnak köldökzsinórvérrel, mint gyermeket. A minta felnőtteknél való felhasználhatóságát tulajdonképpen az határozza meg, hogy milyen térfogatú, pontosabban milyen magvas sejtszámú az eltárolt köldökzsinórvér. Egy átlagos térfogatú 85-90 ml-es minta, már annyi magvas sejtszámot tartalmaz, hogy elegendő egy kb. 50 kg-os felnőtt kezelésére is. Nagyobb testtömeg esetén pedig arra is van lehetőség, hogy a köldökzsinórvér mintákat a szöveti összeférhetőség alapján párba állítsák egymással, és így növeljék meg a minta mennyiségét.

Talán a legnagyobb tévhit az őssejttárolással kapcsolatban, hogy a tárolás nagyon drága, ezért kevesen engedhetik meg maguknak. Ezzel szemben ma már nagyon sokféle lehetőség van, részletfizetés, egészségpénztári elszámolás, és azt is kevesen tudják, hogy nem csak hosszú távú egyösszegű tárolási díj fizetésben lehet gondolkodni, hanem akár évenkénti tárolásra is van mód. Ha ma egy magyar család szeretne gondoskodni születendő gyermeke őssejtjeinek tárolásáról, akkor biztos, hogy talál megfelelő konstrukciót.

A köldökzsinórvér levétele és tárolása

A köldökzsinórvér levétele mellett a családi köldökzsinórvérbank, a Cord Blood Center a köldökzsinór szövetének levételét és tárolását, valamint Európában egyedüli őssejtbankként a méhlepény megőrzését kínálja az egyes tagállamokban. Mivel sok szülő a csecsemő születésekor fontolóra veszi a köldökzsinórvér levételét, felmerül bennük a kérdés, lehetséges-e a köldökzsinórvér levétele és későbbi tárolása egy köldökzsinórvérbankban, ha szeretnék, hogy a vér a gyermekbe folyjon a pulzáló köldökzsinórból. A válasz: IGEN. A késleltetett köldökzsinór-elszorításnak a terhesség 37. hete előtt világra jött koraszülötteknél van inkább jelentősége. A koraszülött csecsemőkkel kapcsolatban ellentmondásos véleményeket fogalmaztak meg, és tény, hogy az utóbbi évtizedekben inkább közvetlenül a szülés után került sor a köldökzsinór elvágására.

A késleltetett köldökzsinór-elszorításnak a köldökzsinórvér-levételre gyakorolt hatását vizsgáló 2018-as tanulmány eredményei azt mutatták, hogy a köldökzsinór szülést követő 1 percen belüli elszorítása csekély negatív hatást gyakorol a köldökzsinórvér-egység levételére, és a cellularitása sem csökken.

Az őssejtterápia lehetőségei és korlátai

A legtöbb szakember véleménye egyezik abban, hogy az őssejtek elraktározása fontos dolog volna, mert levétele egyszerű és fájdalommentes, ám a benne rejlő lehetőségek óriásiak lehetnek. Abban viszont a legtöbben kételkednek, hogy érdemes-e sok-sok pénzt áldozni olyasmire, aminek felhasználási esélye a vér “tulajdonosának” életében az orvostudomány mai állása szerint szinte a nullával egyenlő.

Az autológ őssejt-átültetés, így a köldökzsinórvér őssejt-átültetés is egy ún. rescue terápia. A hisztokompatibilitási antigének egyezése miatt a sejtek csontvelői megtapadása után ritkán kell számítani általános szövődményekre és a klinikai értéke azonos a csontvelői őssejt, illetve perifériás őssejt-átültetéssel. A legfontosabb a köldökzsinórvér őssejt daganatmentessége. A csontvelői, illetve perifériás őssejt változó fokban, de tumor sejtekkel lehet kontaminált. Például Ewing-szarkóma esetén molekuláris genetikai vizsgálatokkal bizonyították, hogy csak 10-12% a tumormentes transzplantátum, ami azt jelenti, hogy kóros (daganatos) sejteket is visszaadunk és így megteremtjük a lehetőséget a daganat recidívának. A köldökzsinórvér-őssejtek gyakorlatilag mindig daganatmentesek.

Azonban csökkenti a jelenlegi felhasználást az is, hogy az autológ transzplantáció nem jelentett igazi sikert a korábbi kezelésekben. Egyes betegségeknél (pl. neuroblastoma esetén) 30-40%-os javulást vártak az eredményességben, de ez korántsem következett be. Az a gyakran felmerülő kérdés, hogy felhasználható-e a saját köldökzsinórvér-őssejt a leukémia gyógyítására, még mindig megválaszolatlan, hiszen az eddigi eredmények nem teljesen egyértelműek.

Az allogén hemopoetikus őssejt-átültetés valódi jelentősége, hogy olyan csontvelőt ültetünk be, amelyből még daganatos betegség (leukémia) soha nem indult ki. Ez kiemelkedően a legnagyobb értéke a beavatkozásnak. Az allogén őssejt-átültetés egy tiszta genetikai terápia, egy olyan kimérizmus létrehozása, ami az eddig beteg vagy potenciálisan beteg csontvelőt eltávolítja, és ha genetikailag nem is azonos, de egészséges csontvelőt ad a betegnek. A köldökzsinórvér-őssejtek transzplantációját nem lehet összehasonlítani más transzplantációs formákkal, hiszen a köldökzsinórvér-sejtek naiv sejtek, így alacsony a bevitt szekunder infekciók, valamint a transzmittált, genetikailag már előnytelenül módosult sejtek átvitele.

A miskolci gyermek-egészségügyi központban négy esetben történt leukémiás vagy leukémiát megelőző állapotban olyan köldökzsinórvérminták beültetése, amelyeket a testvéreik születésekor gyűjtöttek és magán köldökzsinórvér-bankban tároltak. Az elméleti lehetőséget az teremtette meg, hogy szövettenyészetben a hemopoetikus őssejt képes neuronális sejt irányában történő differenciálódásra. Hasonlóan elméletileg egy edukációs folyamat eredményeképpen potenciálisan lehetőség van arra, hogy ezek a sejtek a központi idegrendszer sejtjei lehessenek.

Az újszülöttkori agyi sérülés, vérzés, illetve hipoxiás iszkémiás encephalopathia következtében jöhet létre és mindkettő valódi sejtveszteséggel jár. Pótlásuk alapvető lenne, hiszen a sérülés következményeként elégtelen vaszkularizáció, szabadgyök-hatás, másodlagos citokineffektus, korai apoptosis, elégtelen mielinizáció jön létre. Ennek terápiás megoldása már azért is felvetődött, mert kontrollvizsgálatokkal bizonyították, hogy az érintett újszülöttek saját köldökzsinórvér-sejttel történő kezelése mérhető eredményeket hozhat.

Közösségi és magán köldökzsinórvérbankok

Külföldön évek óta működnek olyan köldökvérbankok, amelyekbe bárki önkéntesen elhelyezheti gyereke köldökvérét. A minta így bekerül a közösbe, elvégzik a szükséges genetikai vizsgálatokat, és ha kell, bárhol a világon felhasználhatják. Ebben az esetben érvényesül a köldökzsinórvérből nyerhető őssejtek minden haszna, hiszen egy ilyen mintához néhány hét alatt hozzá lehet jutni, mert már létező minta, és bevizsgálták. Hagyományos esetben ugyanis a donorkereséssel és az őssejtgyűjtéssel akár hónapok is eltelhetnek. Ráadásul egy ilyen őssejtbank mintáit bármelyik rászoruló térítésmentesen kapná meg, mint ahogyan kapja meg már ma is!

Az Országos Gyógyintézeti Központban létesült Köldökvér Őssejtbankban honosítottak meg egy nemzetközileg is elfogadott őssejttárolási módszert. Így elindult a közösségi és magán-köldökvérgyűjtés, hogy Magyarország is csatlakozhasson a nemzetközi köldökzsinórvér-bankhálózathoz. A kutatási célra adományozott minták folyamatos gyűjtése során a labor megszerezte azt a szakmai gyakorlatot, amely szükséges ahhoz, hogy steril és biztonságos módon tudják levenni, feldolgozni és tárolni a köldökzsinórvért.

A köldökvér valóban hasznos az átültetéseknél, mert kevésbé szennyezett vírusokkal, hiszen életünk során sok-sok fertőzésen esünk át. Az is nagy előnye, hogy immunológiailag jobb tulajdonságokkal rendelkezik, ezért az átültetéshez nincs szükség teljes egyezésre. De azért tudni kell, hogy nem mindig a köldökvér a legjobb megoldás, felhasználásának komoly korlátai vannak. A legfontosabb, hogy genetikai okokból kialakuló betegségek esetén saját köldökvér nem használható fel, hiszen az őssejt már magában hordozhatja a betegséget. Másrészt az ebből a forrásból nyerhető őssejtek mennyisége olyan kevés, hogy a negyven kilónál súlyosabb betegek esetében ez egyszerűen nem elegendő!

tags: #koldokzsinor #ver #terhesseg #alatt