A köldökzsinór rendellenes illeszkedése és a szülés körüli tudnivalók

Amikor azt hallod, hogy az újszülött kisbaba nyakára tekeredett a köldökzsinór, talán Te is megijedsz és arra gondolsz, hogy ez micsoda életveszélyes helyzet és milyen jó, hogy a kórházban sikerült megmenteni a baba életét! Nézzük meg először egy kicsit közelebbről a köldökzsinórt!

A köldökzsinór a méhlepényt köti össze a magzattal. A köldökzsinórnak kiemelt szerepe van, a terhesség során mégis kevés szó esik róla. Amikor az apai és anyai sejtekből kialakult zigóta beágyazódik az anyaméhbe, két különböző sejtcsoportosulás jön létre: az egyikből fejlődik az embrió, a másikból pedig az embriót és később a magzatot tápláló méhlepény és köldökzsinór. A köldökzsinór nem számít testrésznek, hivatalosan magzati mellékrésznek nevezzük, ami megteremti a kapcsolatot a magzat és a méhlepény között. A köldökzsinór a várandósság elején kifejlődik, kb. 50-60 cm hosszú, az átlagos hossza 55 cm. A köldökzsinór rugalmas többrétegű anyag, átlagosan 50 centiméter hosszú, de előfordul 20 centiméteres vagy 1 méteres hosszban is. Ha 80 centinél hosszabb, akkor könnyebben hurkolódik a szülés folyamán, valamint előreeshet, ami megzavarja a szülés folyamatát. A köldökzsinórban két verőér és egy visszér fut, mégpedig spirálisan, ezek szállítják a tápanyagokat és az oxigént a magzat számára. A köldökzsinórban futó ereket egy kocsonyás anyagú kötőszövet, a rugalmas, zselés állagú úgynevezett Wharton-kocsonya veszi körül, lényegében ez a köldökzsinór anyaga. Ez a három ér egy zselés, kocsonyás anyagba van ágyazva, amit Wharton kocsonyának hívunk. A köldökzsinór a Wharton kocsonya miatt rugalmas és nyúlékony és ez védi az a benne futó ereket is a sérüléstől. A Wharton-kocsonya védi az ereket, ezáltal pedig a magzat tápanyagellátását.

Sok anyuka tart attól, hogy a köldökzsinór a baba nyakára tekeredik. A nyakra tekeredett köldökzsinór éppen ezért olyannyira gyakori, hogy minden harmadik baba így születik! A magzatok viselkedését tanulmányozva megfigyelték, hogy a nagyobbacska, 25-30 hetes magzatok már játszanak az anyaméhben. Mivel túl sok játékszerük nem akad, azzal játszanak, ami ott elérhető: ha éppen nem az ujjukat szopják, akkor a köldökzsinórt tekergetik, rángatják, belebukfenceznek. Sőt, nemcsak saját magára tekeri, de sokszor még csomót vagy akár csomókat is köthet rá a bukfencezésekkel! A kismamák nagy félelme, hogy a babájuk a nyakára tekeredett köldökzsinórral születik meg. Ez valójában egyáltalán nem ritka: az újszülöttek körülbelül negyede így születik. Nagyon érdekes, hogy a kutatások azt állapították meg, hogy fiú babáknál valamivel gyakrabban fordul elő a nyakra tekeredett köldökzsinór, valószínűleg azért, mert a fiú babáknak általában hosszabb a köldökzsinórjuk! Köldökzsinór-előesés: egy nagyon ritka állapotról van szó, amikor szülés előtt vagy közben a köldökzsinór előbb kerül a szülőcsatornába, mint a magzat. Ilyenkor mindig sürgősségi császármetszés szükséges. Köldökzsinór egy artériával: ez is egy ritka rendellenesség, körülbelül száz terhességből egy érintett. Általában a második trimeszteri ultrahangvizsgálaton ismerik fel, és önmagában nem feltétlenül okoz problémát, de bizonyos esetekben befolyásolhatja a magzat fejlődését, és együtt járhat egyes fejlődési rendellenességekkel. Nyak köré tekeredett köldökzsinór: bármennyire is ijesztően hangzik, ez egy viszonylag gyakori állapot, és legtöbbször nem okoz semmilyen komoly problémát. Köldökzsinórcsomó: ugyancsak rugalmas anyagának köszönhetően általában semmilyen gond nem származik abból, ha csomó van a köldökzsinóron, de ha túl szoros, akkor akadályozhatja a baba oxigén- és tápanyagellátását. Köldökzsinórciszta: a terhességek egy százalékában előforduló jelenség önmagában legtöbbször nem gond, viszont ritka esetekben együtt járhat bizonyos genetikai megbetegedésekkel. Vasa previa: nagyon ritka, ám komoly kockázattal járó állapot, amikor a köldökzsinór vérerei a magzatburokban szabadon futnak, közvetlenül a méhszáj előtt. A szülés megindulásakor, illetve a burokrepedés során megrepedhetnek, ami súlyos kockázatnak teszi ki a magzatot és az édesanyát is.

A nyakra tekeredett köldökzsinór éppen ezért olyannyira gyakori, hogy minden harmadik baba így születik! Nagyon érdekes, hogy a kutatások azt állapították meg, hogy fiú babáknál valamivel gyakrabban fordul elő a nyakra tekeredett köldökzsinór, valószínűleg azért, mert a fiú babáknak általában hosszabb a köldökzsinórjuk! Természetesen előfordul az a szomorú eset, amikor egy kisbaba még az anyaméhben meghal és a világrajövetelekor a köldökzsinór a nyakára van tekeredve. Magzati halálozások harmadrészénél van ez így, ugyanúgy, ahogy a teljesen egészséges babák egyharmadánál is!

Mi a helyzet a nyakra tekeredett köldökzsinórral a születés során? Ha a baba még a nyakára is tekerte a köldökzsinórt, még ha akár többszörösen is, az nagyon ritkán feszül meg, általában a hurok laza, hiszen a köldökzsinór nyúlékony, kocsonyás anyagból van és éppen ezért az égvilágon semmi problémát nem okoz! Amikor nagyritkán valóban megfeszül a köldökzsinór, akkor erre a látványra ösztönös félelemmel reagálunk, hogy hát megfojthatja a kisbabát! De szerencsére ez nem így van, mivel a baba a szülés során még nem lélegzik és az oxigént nem légzéssel, hanem a méhlepényből kapja, a köldökzsinóron keresztül. Való igaz, hogy a feszülés miatt csökkenhet a köldökzsinór keringése és emiatt a megszületés pillanatában egy nagyon rövid oxigénhiány léphet fel a babánál. Ilyen esetekben logikus lépésnek tűnne azonnal átvágni a feszes köldökzsinórt, mihelyst az láthatóvá válik, de a valóságban ez a lehető legrosszabb döntés - szerencsére nem csinálják ezt a szakemberek sem! A köldökzsinórban ugyanis még ha az meg is feszül, mindig marad valamennyi keringés, de ha elvágnák azonnal, akkor a babának ebben az oxigénhiányos állapotban kellene teljes egészében a saját kis kezdetleges légzésére támaszkodni! A nyakra tekeredett köldökzsinór gyakran okoz félelmet azzal kapcsolatban is, hogy megnehezíti a baba ereszkedését és emiatt válhat szükségessé a műtéti szülés…Ez is logikusnak tűnik, de ez sem megalapozott félelem! A szülés, születés során ugyanis a baba, a méh és a méhlepény együtt mozognak, együtt ereszkednek, ráadásul a megszületés pillanatára a baba teljesen összegömbölyödik, tehát kisebb lesz a távolság a köldöke és a méhlepény között, mint a szülés elején! Császáros szüléseknél gyakran jelzi az orvos a szülőknek, hogy a köldökzsinór a baba nyakán volt, hiszen ugyanúgy, ahogy hüvelyi szüléseknél is, ez az esetek egy harmadában előfordul. Szülők ezt hallva sokszor megnyugodnak, hogy hát igen, emiatt volt szükség a műtétre, a nyakra tekeredett köldökzsinór okozta a magzati stresszt stb… Hát ez nagyon jól hangzik és nagyon logikus, de valóság alapja nincs semmi! Éppen emiatt az is teljsen szükségtelen gyakorlat, amikor a kitolási szakaszban kórházi szüléseknél a szülésznő a hüvelybe nyúlva ellenőrzi, hogy nincs-e a baba nyakán a köldökzsinór…mivel a zsinór nem okoz veszélyt a születés során, ezért egyáltalán nem szükséges az ezzel kapcsolatos ellenőrzés sem!

A köldökzsinórban két verőér (artéria) és egy visszér (véna) szállítja a vért a tápanyagokkal és az oxigénnel a magzat és a méhlepény között. (Ritkán csak egy artéria és egy véna van a köldökzsinórban, ami bajt nem, de fokozott figyelmet igényel a terhesgondozáskor.) A működése elég egyszerű: a verőerek viszik a friss, oxigénben dús, tápanyagokban gazdag vért a magzathoz, akinek ez a „tápláléka”, csak így tud fejlődni, nőni a méhben. A köldökzsinórban futó ereket egy kocsonyás anyagú kötőszövet, a rugalmas, zselés állagú úgynevezett Wharton-kocsonya veszi körül, lényegében ez a köldökzsinór anyaga. A Wharton-kocsonya védi az ereket, ezáltal pedig a magzat tápanyagellátását. A kisbaba méhen belüli vérkeringése tehát teljesen más, mint a mi keringésünk: nálunk a kis vérkörben a tüdőn keresztül történik meg a gázcsere, a nagyvérkör pedig a testet látja el vérrel. Amikor a kisbaba világrajön, a méhlepény felső részében - a baba „tányérjában”- a teljes vérmennyiségének körülbelül az egy harmada található. A megszületés utáni pillanatban a baba életében először levegőt vesz (általában felsír) és bekapcsol a kis vérkör, hogy ettől a pillanattól kezdve a gázcsere a tüdőn keresztül történjen meg! Amíg azonban a baba a köldökzsinóron keresztül kapcsolatban marad a méhlepénnyel és amíg a méhlepény nem lökődik le, addig a baba a köldökzsinóron kersztül is kap még oxigéndús vért! Ha nem vágják el azonnal, akkor a születés utáni percekben a méhlepényben maradt oxigéndús magzati vér a köldökzsinóron keresztül visszaáramlik a kisbaba testébe! Ez a visszaáramlás szemmel is jól látható, ugyanis amíg ez a folyamat tart, addig a köldökzsinór lüktet. Ha tehát a köldökzsinórt a megszületés utáni pillanatban azonnal elvágják, akkor a kisbaba vérének körülbelül egy harmada a méhlepényben marad, tehát vérszegényen kezdi az életét! Hogy miért? Egy tévhit miatt. Azt gondolták, hogy a méhlepényben lévő vér „felesleges”, többlet-vér és ha visszaáramlik a kisbaba testébe, akkor sárgaságot okoz. Az i-betűre természetesen a tudomány tette fel a pontot: 2013-ban publikáltak a Cochrane adatbázisban egy átfogó, korábbi kutatásokat összegző nagyon jó minőségű meta analízist erről a témáról. A kutatás megállapítása az volt, hogy ha várnak a köldökzsinór elvágásával, amíg az pulzál, akkor az újszülöttek átlagos születési súlya magasabb (ez elég logikus, hiszen a vér a méhlepényből a baba testébe megy), magasabb a vérük hemoglobin szintje - oxigénszállító képessége- az életük első két napján és ami a legfontosabb: az első fél évben feleannyi kisbaba szenved vashiánytól illetve vérszegénységtől összehasonlítva azokkal a babákkal, akiknél a születés pillanatában vágták el a köldökzsinórt. Az egyetlen negatív hatás az volt, hogy késleltetett köldökzsinór elvágásnál valamivel több olyan esetet jegyeztek fel, amikor a kisbabákat sárgaság miatt kék fény terápiával kellett kezelni. Ezzel a kutatással összhangban frissítették az Egészségügyi Világszervezet vonatkozó ajánlását is. Ez a dokumentum azt javasolja, hogy minden újszülöttnél - koraszülötteknél is!- várjanak legalább egy percet a köldökzsinór elvágásával, és az azonnali köldökzsinór ellátást csak abban az esetben javasolják, ha valamilyen technikai okból a babát olyan ellátásban (újraélesztés, lélegzés-támogatás, stb) kell részesíteni, ami nem megoldható az anya közvetlen közelében. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlásában az egy percen túli köldökzsinór ellátás már késleltetett ellátásnak minősül, de jogos a kérdés, hogy mennyi az annyi, amennyit célszerű várni normál körülmények között a köldökzsinór elvágásával? Pontos választ erre nehéz adni, mivel a köldökzsinór pulzálási ideje is változó! Legtöbb esetben ez egy-két percen belül valóban megszűnik, de néha az is előfordul, hogy fél órával a szülés után is van még enyhe pulzálás. A kórházak és az orvosok gyakorlata is változó, ezért ha Te azt szeretnéd, hogy az elkötéssel várjanak amíg a köldökzsinór lüktetése teljesen megszűnik, akkor ezt feltétlenül jelezd az orvosodnak és a szülésznődnek! A köldökzsinór elvágásának fontos szimbolikus jelentősége van: pontot tesz a megszületésre azzal, hogy megszűnik a fizikai kapcsolódás az anya testével. Régebben a köldökzsinór elvágása az egyik első dolog volt amit az orvosok megcselekedtek a szülést követően. A baba megérkezését követő 15-20 másodpercen belül egy szorítót használva a véráramlást leállítják, és a köldökzsinórt ollóval vágják el. Ez a gyakorlat napjainkra elavultnak számít. A WHO ajánlása értelmében - függetlenül attól, hogy a szülés hüvelyi vagy császármetszés volt-e - a köldökzsinór elvágását jobb ha késleltetik. Az 1950-es évek előtt egyébként éppen a késleltetett köldökzsinór elvágás számított normának az Egyesült Államokban (is) a bábai (otthonszülés/háborítatlan szülés) modell pedig soha nem is mondott le erről a gyakorlatról. A modern orvosi álláspont szerint születés után érdemes pár percet várni, mielőtt elvágják a köldökzsinórt. Ideális esetben addig, amíg meg nem szűnik a vér odavissza áramlása a baba és a méhlepény között. Több egészségügyi előnye mellett ezzel biztosítható, hogy a baba kevesebb eséllyel legyen vérszegény és vashiányos négy-hat hónapos korában. A késleltetett köldökzsinór elvágásának előnye az is, hogy csökkenti a gyulladás és az agyvérzés kockázatát is. Ha várnak valamennyi időt a megszületés után és nem azonnal vágják el a köldökzsinórt, akkor a méhlepényből továbbra is vér áramlik a baba szervezetébe, ezáltal fontos ásványi- és tápanyagokhoz jut. Szerencsére nem sok kockázata van. Némileg megnövekedhet a babánál besárgulás valószínűsége. Ami az anyai komplikációkat illeti: a késleltetés nem növeli a szülés utáni vérzés kockázatát, de ha vérzés jelentkezik, vagy ha a méhlepénnyel van valami probléma, akkor azonnali köldökzsinór elvágásra lehet szükség. Hasonlóan így történik akkor is, ha köldökzsinór előesés következik be.

A magyarországi kórházi szülészeti ellátásról beszélve, sajnos nagyon kevés olyan téma van, amire azt mondhatnám, hogy bizony nálunk ezt klasszul csinálják és jobban, mint sok más fejlett országban. A köldökzsinór ellátás viszont egyértelműen egy ilyen téma! Manapság már a legtöbb magyar kórházban hüvelyi szülésnél legalább egy-öt percet várnak a megszületés után a köldökzsinór elkötésével, így a kisbabák legalább a méhlepényben lévő vér nagyobbik részéhez biztosan hozzájutnak. Ugyanez egyáltalán nem mondható el nagyon sok Nyugat-Európai ország gyakorlatáról és nem ez jellemzi az Amerikai Egyesült Államok szülészeteit sem! Egy Amerikában végzett felmérés azt állapította meg, hogy kórházi szüléseknél átlagosan a születés után 17 másodperccel vágják el a köldökzsinórt! Úgyhogy ha esetleg külföldön fog születni a kisbabád, egyáltalán ne vedd készpénznek azt, hogy várni fognak a köldökzsinór elkötésével!

A köldökzsinórban futó erek hosszabbak, mint maga a köldökzsinór (spirál alakban futnak a Wharton-kocsonyában), az, hogy a magzat húzgálja, rángatja a köldökzsinórt, szerencsére nem jár az erek elzáródásával. Rugalmas állaga miatt a köldökzsinór nagyon ritka esetekben csomózódik vagy törik meg. Hogy pontosan mennyivel a születés után vágják el a köldökzsinórt, az erősen függ az adott kórház vagy az adott orvos gyakorlatától. Manapság az új szakmai protokoll, hogy várnak egy kicsit, és akkor vágnak (vagyis általában akkor engedik az apukának, hogy vágjon), amikor a köldökzsinórban már nem lüktetnek az erek. Vizsgálatok igazolták, hogy azok a babák, akinél később vágták el a köldökzsinórt, pár hónap múlva, körülbelül féléves korukban kisebb arányban küzdöttek vashiányos vérszegénységgel, mint a kortársaik. A köldökzsinórt általában az újszülött hasától négy-öt centire szorítják el az úgynevezett köldökcsattal, és az apa vagy az orvos emellett a köldökcsat mellett vágja el a köldökzsinórt. Ami a helyén marad, az az úgynevezett köldökcsonk, amit ott rögtön fertőtlenítenek, majd később, az otthoni csecsemőápolás során is gondozni kell.

A késleltetett köldökzsinór elvágásának előnye az is, hogy csökkenti a gyulladás és az agyvérzés kockázatát is. Ha várnak valamennyi időt a megszületés után és nem azonnal vágják el a köldökzsinórt, akkor a méhlepényből továbbra is vér áramlik a baba szervezetébe, ezáltal fontos ásványi- és tápanyagokhoz jut.

A köldökzsinór-süllyedés egy súlyos állapot, amely azonnali felismerést és beavatkozást igényel mind az anya, mind a baba biztonsága érdekében. Az okok, tünetek, diagnózis, kezelési lehetőségek és megelőzési stratégiák megértése segíthet a várandós szülőknek és az egészségügyi szolgáltatóknak abban, hogy hatékonyan kezeljék ezt a szövődményt. A köldökzsinór-süllyedés akkor következik be, amikor a köldökzsinór a szülés során a méhnyakon keresztül a magzat előtt a szülőcsatornába csúszik. Ez akkor fordulhat elő, amikor a membránok megrepednek (víz folyik), és a magzat feje vagy teste nem illeszkedik megfelelően a medencébe. Az állapot a köldökzsinór összenyomódásához vezethet, ami veszélyeztetheti a magzat véráramlását és oxigénellátását, ami magzati distresszt eredményez. A köldökzsinór-süllyedés diagnózisa általában alapos klinikai vizsgálattal kezdődik. Az egészségügyi szolgáltatók részletes kórtörténetet vesznek fel, beleértve az esetleges korábbi terhességeket és szövődményeket. A köldökzsinór-süllyedés kezelése elsősorban az anya és a magzat biztonságának biztosítására összpontosít.

A köldökzsinór elvágása egy fontos állomás az adaptálódásban: ez utolsó lépés, ami összeköti a babát a méhen belüli életével. Akár az orvos végzi el a köldökzsinór elvágását, akár a partnered, egy dolog egyre nyilvánvalóbb: jobb ha várunk valamennyi időt az elvágásával.

A köldökzsinórral kapcsolatban sok félreértés kering a kismamák körében, ideje hát ezeket eloszlatni. A köldökzsinór rugalmas többrétegű anyag, átlagosan 50 centiméter hosszú, de előfordul 20 centiméteres vagy 1 méteres hosszban is. Ha 80 centinél hosszabb, akkor könnyebben hurkolódik a szülés folyamán, valamint előreeshet, ami megzavarja a szülés folyamatát, ha 30 centinél rövidebb, akkor pedig nem tud természetes úton megszületni a baba. A köldökzsinórban két verőér és egy visszér fut, mégpedig spirálisan, ezek szállítják a tápanyagokat és az oxigént a magzat számára. Sok anyuka tart attól, hogy a köldökzsinór a baba nyakára tekeredik. Ez nagyon gyakori eset, de mivel spirálisan futnak az erek, a megtekeredéstől nem tudnak elzáródni. A köldökzsinór nagyon rugalmas, így nagyon kicsi az esély rá, hogy olyan csomó alakuljon ki rajta, ami aztán meg is szorul. A baba oxigénellátottsága szempontjából ideális, ha a köldökzsinórt a megszületés után nem azonnal vágják el, hanem várnak még pár percet, így a babának nem kell azonnal a lélegzetvétellel bajlódnia és még további értékekes tápanyagokat kaphat az anyai szervezetből.

A köldökzsinór-süllyedés megértése kulcsfontosságú a várandós szülők és az egészségügyi szolgáltatók számára egyaránt, mivel az időben történő felismerés és beavatkozás jelentősen javíthatja az eredményeket. A rövid távú szövődmények közé tartozhat az azonnali magzati distressz, míg a hosszú távú szövődmények fejlődési késedelmet vagy neurológiai problémákat okozhatnak a gyermeknél. A köldökzsinór-süllyedés prognózisa nagymértékben függ a diagnózis és a beavatkozás időzítésétől. Gyakori tünetek közé tartozik a magzati szívfrekvencia rendellenessége, a látható köldökzsinór a hüvelyben és az anyai kellemetlenségek. A hosszú távú kilátások a diagnózis és a beavatkozás időzítésétől függenek.

A köldökzsinór elvágásának késleltetése további előnyökkel járhat. A vizsgálatok igazolták, hogy azok a babák, akiknél később vágták el a köldökzsinórt, pár hónap múlva, körülbelül féléves korukban kisebb arányban küzdöttek vashiányos vérszegénységgel, mint a kortársaik. A késleltetett köldökzsinór elvágásának előnye az is, hogy csökkenti a gyulladás és az agyvérzés kockázatát is.

tags: #koldokzsinor #rendellenes #illeszkedese