A köldökzsinór előesés és a nyitott méhszáj: kockázatok és tévhitek a szülés során

Ahogy közeledik a nagy nap, valószínűleg egyre többet gondolsz a szülésre, valósznűleg eltervezted magadban vagy a szülési terved formájában, hogyan is szeretnéd világra hozni a kisbabádat.

Ehhez képest sajnos a valóság egészen más képet fest és az idealizált beavatkozásmentes szülés nagyon gyakran nem válik valósággá. Sőt, ha őszinte akarok lenni, akkor el kell mondanom, hogy ez gyakrabban nem válik valósággá, mint igen, ugyanis ma, Magyarországon a legtöbb szülés abszolút medikalizált folyamat, amit valóban az orvos vezet le és még az a jobbik eset, ha ez nem a műtőben végződik...

Ebben a bejegyzésben most megismerkedhetsz azzal a három buktatóval, amin sajnos tényleg el tud bukni a természetes szülés. Ez a három buktató láthatatlanul lapul a háttérben és ha nem figyelsz, ha nem vagy óvatos - pillanatok alatt el tudják vinni a szülésedet a medikalizált irányba, annak ellenére, hogy ezek egyike sem abnormális, kirívó állpot, hanem sokkal inkább a várandósság, a szülés teljesen normális variációi. Na nézzük sorba a buktatókat!

Burokrepedéssel kezdődik a szülés

Bár a filmekben ezt látjuk, meg talán ez él a szülés normális kezdéseként a fejünkben, de ez a ritkább! Olyannyira, hogy a szüléseknek csak kb 10%-a kezdődik burokrepedéssel és ennél sokkal gyakoribb, hogy összehúzódásokkal indul a vajúdás és a magzatburok - feltéve ha békén hagyják és nem repesztik meg - majd csak a vajúdás vége felé, a kitolás környékén reped meg. Fontos hangsúlyozni, hogy mindkét eset teljesen normális!

A burokrepedés vélt és valós veszélyei

De miért tudja a burokrepedéses kezdés „elvinni a zölderdőbe” a szülésedet? Sajnos ahány szülésznőt, orvost vagy dúlát megkérdezel arról, hogy mi a teendő, ha megreped a magzatburok - körülbelül annyiféle választ fogsz kapni! Ezek közül az egyik - viszonylag gyakori válasz - , hogy menj be a kórházba, mert a burokrepedés veszélyes lehet a babának és fenn áll a fertőzés veszélye is. Na nézzük meg, hogy mi a helyzet a burokrepedés vélt és valós veszélyeivel!

Köldökzsinór előesés

Az egyik ilyen „veszély” valóban létezik és ez a köldökzsinór előesés. Ezt képzeld el úgy, hogy a kizubogó magzatvíz a baba alá, a hüvelybe sodorja a köldökzsinórt, ami a baba teste alá szorul és így kompromittálja illetve szélsőséges esetben elszolítja a köldökzsinór keringését a saját testével. Ez egy valóban nagyon komoly, veszélyes állapot, ami végzetes lehet a babának és az egyetlen megoldás az azonnali műtéti szülés.

Na de mielőtt most borzasztóan megijednél, azért álljunk meg egy pillanatra és nézzük meg a köldökzsinór előesés gyakoriságát! A kutatásokból az derül ki, hogy a köldökzsinór előesés gyakorisága valahol 1:200 - 1:1000 között van, tehát elmondhatuk, hogy fél százaléknál is alacsonyabb az esélye! Ráadásul a köldökzsinór előesés akkor tud megtörténni, ha a víz kizubog (tehát nem akkor, ha csak szépen lassan szivárog...) és ha a méhszáj már néhány centiméternyire nyitott. Ez a nagyon komoly komplikáció egy picit gyakoribb farfekvéses babánál vagy akkor, ha a baba nagyon pici vagy idő előtt születik, mert ilyenkor több hely van a baba teste körül, ahová becsusszanhat a köldökzsinór. Szintén gyakoribb a köldökzsinór előesés akkor is, ha nagyon sok magzatvíz van és ha a méhlepény a méhszájhoz közel tapad a méh falára.

Sajnos ha a köldökzsinór előesés otthon történik - és ha nem tudod az ilyenkor életmentő trükköket - akkor elég kevés az esély arra, hogy időben beérj a kórházba... Viszont ezzel a témával kapcsolatban a „jó hír”, hogy ez ritkán történik meg, ugyanis a legtöbb köldökzsinór előesés eset kórházakban történik, amikor a vajúdás során megrepesztik a magzatburkot!

Fertőzésveszély

Nézzük meg a burokrepedés másik „veszélyét”, a fertőzést. Kórházi környezetben hallhatod az orvostól vagy a szülésznőtől, hogy ha megreped a magzatburok, akkor a fertőzésveszély miatt X órán belül meg kell születnie a babának, vagyis ketyeg az óra...

Amikor megreped a magzatburok, akkor valóban fertőzési kapu nyítilik a kisbaba felé és a Te tested felé és elvileg valóban bejuthatnak a kórokozók. Viszont azt fontos tudnod, hogy az esetleges kórokozók a hüvelyed alsó szegmensében élnek, viszont a folyamatosan újratermelődő magzatvíz ezeket a kórokozókat kifelé irányítja, vagyis megakadályozza, hogy feljussanak a kisbabádhoz! Ám amikor bemész a kórházba, akkor felvételnél szinte minden esetben végeznek méhszáj vizsgálatot és a vizsgálat során egy ingyen fuvart adnak a kórokozóknak a célegyenesbe - vagyis innentől kezdve valóban megnő a fertőzés veszélye és valóban ketyegni kezd az óra!

Ráadásul a burokrepedés nem feltétlenül jelenti a vajúdás azonnali beindulását! Van akinél még egy-két nap vagy akár még több is eltelik, mire beindulnak az összehúzódások! Viszont ha a burokrepedés után bemész a kórházba, a hüvelyi vizsgálattal tényleg megemelkedik a fertőzés kockázata és bizony fognak róla tenni, hogy beinduljanak az összehúzódások...

De ha már ennél a témánál vagyunk, még egy fontos megjegyzés a burokrepedéssel kapcsolatban! Ha azt tapasztalod, hogy a magzatvíz nem tiszta, hanem barnás, zöldes, sárgás vagy feketés, akkor ez azt jelenti, hogy a kisbabád már belekakilt (mekóniumos a magzatvíz) és ilyenkor tényleg menj be a kórházba, hogy ellenőrizzék a baba állapotát! Emiatt nem kell megijedned, mert ez egyáltalán nem jelent alaphelyzetben problémát, mert több dolog is okozhatja azt, hogy a baba már a pocakodban méhben kakil, de az egyik ok valóban lehet az, hogy a kisbabád nem érzi magát túl jól odabenn, tehát emiatt fontos, hogy ellenőrizzék a baba szívhangját.

Viszont ha tiszta a magzatvíz, vagyis átlátszó, víz szerű, esetleg fehér darabkák úszkálnak benne és édeskés szagú - akkor ez telejesen normális állapot!

Pozitív lett a Streptococcus B szűrés eredménye

Néhány éve már Magyarországon is van szűrés a Streptococcus B baktériumra a várandósság vége felé. Most csak annyit említenék meg erről a témáról, hogy itthon az a szokás, hogy ha pozitív az teszt eredménye, akkor a vajúdás alatt antibiotikumot adnak az esetleges fertőzések megelőzése végett és emiatt mondhatják azt, hogy gyere be korábban a kórházba, hogy legyen idő az antibiotikumos kezelésre, amit kb négy órával a baba születése előtt kell időzíteni.

Antibiotikummal valóban csökkenteni tudják az esetleges megbetegedések kockázatát, de teljesen kizárni sajnos ezt még így sem lehet! Az is előfordulhat, hogy a teszt negatív eredményt mutat de az utolsó néhány napban mégis valahogy megfertőződsz észrevétlenül, de ezt senki nem ellenőrzi és senki nem fogja tudni.

Tehát nagyon fontos azt tudnod, hogy a szűrés sem egy „bombabiztos” módszer és ha pozitív vagy, de mégsem kapsz antibiotikumot, mert esetleg nincs rá idő, az sem feltétlenül azt jelenti azt, hogy a baba beteg lesz. (Ha belegondolsz még nem is létezett ez a szűrés, amikor Te születtél!)

Viszont ha csak A Streptococcus B szűrés pozitív eredménye miatt berohansz túl korán a kórházba, akkor nagyon szépen megágyazhatsz annak, hogy kiteszed magatokat felesleges beavatkozásoknak.

Túlléped a terminuszt

Az a nap, amikora „ki vagy írva” - a terminus - egy becslés: körülbelül ekkorra várható a kisbabád érkezése. Ez olyannyira becslés, hogy a szakirodalom szerint a betöltött 37. hét után már nem számít koraszülöttnek a baba és egészen a betöltött 42. hétig „a term” jelzést kap a szülés, ami annyit jelent, hogy ebben az öt hetes intervallumban megfelelő időben születik!

Ennek ellenére Magyarországon a terminus napján már pedzegetik az indítást és általában „még egy hét haladékod adnak”, de nagyon tipikus, hogy 40+6-nál indítják, indítanák a szülést. Ezzel elvileg a halvaszületés kockázatát igyekeznek csökkenteni, merthogy az valóban emelkedik már a 39. héttől.

Nagyon fontos megértened, hogy bár a halvaszületés kockázata tényleg emelkedik, ez még mindig nagyon-nagyon alacsony kockázat, az előfordulása ezrelékekben mérhető! Még egy fontos tudnivaló, hogy a halva születés kockázata SOHA nem nulla! Sem a 39. héten, sem a 40. héten, sem bármikor a várandósság alatt! Sajnos tragédiák előfordulnak, de hál’ Istennek nagyon - nagyon ritkán!

Tehát önmagában az a tény, hogy túllépted a terminust és még nem született meg a kisbabád nem egy rendkívüli dolog és nem azt jelenti, hogy valami baj van Veled, vagy a kisbabáddal, vagy hogy elfelejtett megszületni...Ez sokkal inkább azt jelenti, hogy még nem áll készen a megszületésre!

Gondolj bele abba, hogy szerencsére mi sem vagyunk egyformák, nem vagyunk robotok...Például a legtöbb felnőtt nőnek 37-es lába van, de lehet, hogy neked 39-es vagy 40-es - ez is teljesen normális és ugyanígy a várandósság hossza sem teljesen egyforma mindenkinek! Ráadásul kutatók azt tapasztalták, hogy első babának még egy picit több időre van szüksége és az átlag az első babánál nem is a 40 hét a várandósság átlagos hossza, hanem sokkal inkább valahol a 40+5 - 41. hét környékén születik (születne) a legtöbb első baba.

Ezért azt javaslom, hogy gondold végig már a várandósság során, hogy szeretnéd- e ezt az óvatossági szülés beindítást ha túlléped a terminust, mert ez lehet az első - de nagyon nagy - lépés ahhoz, hogy a szülésed teljesen medikalizált legyen és sajnos a szülés beindítása még a műtéti szülés esélyét is elég durván megnöveli. Szóval készülj fel már most, hogy „mi lesz ha” és gondold át a lehetőségeidet és beszéld ezt át a partnereddel is.

A fentiekből remélem kiderül, hogy miért is fontos alaposan, hiteles forrásból felkészülni a szülésre. Ugyanis van döntési lehetőséged szinte minden helyzetben és a döntéseidnek bizony kihatása van a szülés mikéntjére is.

A méhszáj fokozatos kinyílása, felpuhulása (a felpuhulás alatt azt szokták érteni, amikor a méhszáj még nem nyílt ki, de már nem zár olyan szorosan), a méhnyak megrövidülése a szülés közeledtét jelzik, a baba súlya egyre nő, egyre lejjebb csúszik a szülőcsatorna irányába, ezáltal a méhszáj először csak lazábbá válik, a méhnyak megrövidül, aztán először a külső, utána a középső, végül a belső méhszáj is megnyílik, utat engedve ezzel a babának.

Kevésbé optimális esetben már a második harmadban elkezd nyílni vagy teljesen ki is nyílik a méhszáj. Ilyenkor ítélik a kismamákat pihenésre, hiszen a szülésnek még nem kellene megindulnia (bár eddig még nem sikerült hitelt érdemlően bebizonyítani, hogy a szülés beindulhat egy kis házimunkától vagy akár nagytakarítástól) mindenesetre érthető az óvatosság, hiszen, ha mégis beindulna idő előtt a szülés, akkor senki nem szeretné saját magát okolni érte.

A leletre írt négyszámjegyű értékből az első azt jelzi, hány ujjnyi a méhnyak, a másik három pedig a külső, középső és belső méhszáj nyitott vagy zárt állapotára utal. Ha 1-es, akkor nyitott méhszáj, a 0, akkor zárt. A méhszáj akkor nyitott teljesen, ha mindhárom érték 1-es, azaz a nyitott külső és középső méhszáj még semmi komoly problémát nem okoz. Gyakran ezek már a 30. hét előtt kinyílnak, a belső pedig még a 41.

A köldökzsinór - latin nevén funiculus umbilicaris - a méhlepény és a magzat között teremt kapcsolatot. Három ér fut benne spirálisan - két verőér és egy visszér. A két köldökartériát és a köldökvénát rugalmas, zselés anyag, a Wharton-kocsonya (nevét egy angol anatómusról kapta) védi az összenyomódástól.

A korai ellátást egyik legfőbb oka eddig az anyai vérzéses szövődmények elkerülése volt. Nehezítheti a sejtbanknak tárolás céljából végzett köldökzsinórvér levételét. Növelheti az úgynevezett neonatalis polycythemia előfordulását - különösen cukorbeteg anyák magzatainál. Ez lényegében azt jelenti, hogy a kelleténél sokkal több vér - és ezzel együtt sejt - kerül az újszülöttbe, s ez keringési zavarhoz, fokozottan jelentkező sárgasághoz vezethet.

A méhlepény a szülést követően is működik, pulzál, ezért abban az esetben, ha a leszorítással megvárják, amíg megáll benne a lüktetés, több friss vér kerül az újszülött szervezetébe. Magasabb lesz vérük ferritin szintje, ezáltal jobb lesz a vas ellátottságuk, amely akár egyéves korig is védelmet jelenthet a vashiánnyal szemben. Több évtized vizsgálatai egyértelműen azt igazolják, hogy a megszületés után 30-180 másodperccel később leszorított köldöknek köszönhetően a babák vérellátása jobb volt, 4 - 6 hónapos korban pedig kevesebb vashiányos vérszegénységet diagnosztizáltak.

A 24 - 36 héten született koraszülött babáknál a legalább 30 másodperccel történő késleltetés hatására bizonyítottan magasabb lesz a hematokrit és a hemoglobin koncentráció, jobb lesz a babák vérnyomása.

Mivel műtét esetén nem sok idő marad várakozásra a vérzési kockázat és a körülmények miatt, császármetszésnél a köldökzsinór “fejésével” lehet elősegíteni a vér méhlepényből való átáramlását az újszülöttbe. Ezt a technikát a köldökzsinór leszorítása előtt alkalmazzák egymás után többször a zsinór körülbelül 20 centis szakaszán, megszakításokkal. A WHO hivatalos álláspontja szerint legalább harminc másodpercet célszerű várni a leszorítással. A kanadai Szülész és Nőgyógyász Társaság a legalább 60 másodperces várakozást ajánlja a 37. hétnél előbb született babáknál, amikor az orvosilag lehetséges. Európában a 30 - 45 másodperccel a megszületés utáni ellátást tekintik későinek.

A köldökzsinór biztosítja az anya és a magzat közötti összeköttetést. Wharton-kocsonyába ágyazottan két artéria és egy véna fut benne, így annak nyakra, törzsre vagy végtagokra tekeredése során olyan mértékű összenyomódás jöhet létre, ami a magzat számára életveszélyes keringési zavart okozhat.

A köldökzsinór-süllyedés egy jelentős szülészeti szövődmény, amely a vajúdás és a szülés során előfordulhat. A köldökzsinór a magzat előrecsúszása után következik be, ami súlyos szövődményekhez vezethet mind az anya, mind a baba számára. A köldökzsinór-süllyedés megértése kulcsfontosságú a várandós szülők és az egészségügyi szolgáltatók számára egyaránt, mivel az időben történő felismerés és beavatkozás jelentősen javíthatja az eredményeket.

Köldökzsinór-süllyedés akkor következik be, amikor a köldökzsinór a szülés során a méhnyakon keresztül a magzat előtt a szülőcsatornába csúszik. Ez akkor fordulhat elő, amikor a membránok megrepednek (víz folyik), és a magzat feje vagy teste nem illeszkedik megfelelően a medencébe. Az állapot a köldökzsinór összenyomódásához vezethet, ami veszélyeztetheti a magzat véráramlását és oxigénellátását, ami magzati distresszt eredményez.

Bár a köldökzsinór-süllyedést nem közvetlenül fertőző ágensek okozzák, bizonyos környezeti tényezők hozzájárulhatnak a kialakulásához. Például az elhúzódó vajúdás vagy a rendellenes magzati elhelyezkedés növelheti a köldökzsinór-süllyedés valószínűségét. Jelenleg korlátozott bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a genetikai vagy autoimmun tényezők közvetlenül hozzájárulnának a köldökzsinór-süllyedéshez. Az életmódbeli döntések és az étkezési szokások befolyásolhatják a terhesség kimenetelét. Például a nem megfelelő terhesgondozás, a rossz táplálkozás és a szerhasználat szövődményekhez vezethet a szülés során, beleértve a köldökzsinór-süllyedést is.

A köldökzsinór-süllyedés diagnózisa általában alapos klinikai vizsgálattal kezdődik. Az egészségügyi szolgáltatók részletes kórtörténetet vesznek fel, beleértve az esetleges korábbi terhességeket és szövődményeket. A köldökzsinór-süllyedés kezelése elsősorban az anya és a magzat biztonságának biztosítására összpontosít. Helymeghatározás: Az anya testhelyzetének megváltoztatása (pl. A rövid távú szövődmények közé tartozhat az azonnali magzati distressz, míg a hosszú távú szövődmények fejlődési késedelmet vagy neurológiai problémákat okozhatnak a gyermeknél.

A köldökzsinór-süllyedés prognózisa nagymértékben függ a diagnózis és a beavatkozás időzítésétől. Gyakori tünetek közé tartozik a magzati szívfrekvencia rendellenessége, a látható köldökzsinór a hüvelyben és az anyai kellemetlenségek. A hosszú távú kilátások a diagnózis és a beavatkozás időzítésétől függenek.

A köldökzsinór-süllyedés egy súlyos állapot, amely azonnali felismerést és beavatkozást igényel mind az anya, mind a baba biztonsága érdekében. Az okok, tünetek, diagnózis, kezelési lehetőségek és megelőzési stratégiák megértése segíthet a várandós szülőknek és az egészségügyi szolgáltatóknak abban, hogy hatékonyan kezeljék ezt a szövődményt.

Köldökzsinór-előesésről beszélünk, ha burokrepedés után a köldökzsinór az elölfekvő rész előtt tapintható; a méhszájban, a hüvelyben vagy a szeméremrés előtt. A köldökzsinór-előesés előfordulási gyakorisága 0,1 - 0,6%, medencevegű fekvés esetén 1%-nál kissé magasabb. gyakrabban fordul elő. Gyakoriságát számos tényező befolyásolja, multiparitás és fiú magzatok esetén gyakoribb.

A kórkép előkelő helyet foglal el a perinatális halálozás okai között, perinatális mortalitása 91/1000. Halálozás okaként a koraszülöttség és fejlődési rendellenességek mellett az újszülött oxigénhiányos állapota szerepel. Az asphyxia fő oka a köldökzsinór kompreszszió, melynek következtében az artériás vazospazmus miatt a magzat vérellátása megszűnik, ami magzatelhalást okoz. Egészséges újszülötteknél halálos kimenetelű szövődményeket főleg otthonszülés esetén írtak le. A cikk összefoglalja a köldökzsinór-előesés megelőzésére, felismerésére és kezelésére vonatkozó ismereteket.

Amikor leendő szülőkkel arról beszélgetünk a szülésfelkészítő óráimon, hogy mi történik a kisbabával rögtön a megszületése után, a legtöbben rávágják azt, hogy elvágják a köldökzsinórt. A köldökzsinór elvágásának fontos szimbolikus jelentősége van: pontot tesz a megszületésre azzal, hogy megszűnik a fizikai kapcsolódás az anya testével.

Elsőként nézzük meg közelebbről a köldökzsinórt! Ebben a rugalmas, régi telefonzsinórhoz hasonló színes tekercsben egy kocsonyás anyagba ágyazva középen fut egy vastag véna. A vénában oxigén és tápanyagdús vér áramlik a méhlepényből a baba felé. Ezt a vénát körbefonja két vékonyabb artéria, amikben a vér áramlása pont ellentétes. Az artériékban szén-dioxidban és hulladék-anyagokban gazdag vér áramlik a kisbabából a méhlepénybe. Az erek a méhlepény baba felőli „tányérjában” futva szerteágaznak és mint egy sokszorosan elágazó ujjacska, belenyúlnak a méhlepény belső - az anya és a baba „tányérai” közötti - részébe, ahol megtörténik az anyagcsere.

A kisbaba méhen belüli vérkeringése tehát teljesen más, mint a mi keringésünk: nálunk a kis vérkörben a tüdőn keresztül történik meg a gázcsere, a nagyvérkör pedig a testet látja el vérrel. Amikor a kisbaba világrajön, a méhlepény felső részében - a baba „tányérjában”- a teljes vérmennyiségének körülbelül az egy harmada található. A megszületés utáni pillanatban a baba életében először levegőt vesz (általában felsír) és bekapcsol a kis vérkör, hogy ettől a pillanattól kezdve a gázcsere a tüdőn keresztül történjen meg! Amíg azonban a baba a köldökzsinórón keresztül kapcsolatban marad a méhlepénnyel és amíg a méhlepény nem lökődik le, addig a baba a köldökzsinóron keresztül is kap még oxigéndús vért!

Ha nem vágják el azonnal, akkor a születés utáni percekben a méhlepényben maradt oxigéndús magzati vér a köldökzsinórón keresztül visszaáramlik a kisbaba testébe! Ez a visszaáramlás szemmel is jól látható, ugyanis amíg ez a folyamat tart, addig a köldökzsinór lüktet. Ha tehát a köldökzsinórt a megszületés utáni pillanatban azonnal elvágják, akkor a kisbaba vérének körülbelül egy harmada a méhlepényben marad, tehát vérszegényen kezdi az életét!

Hogy miért? Egy tévhit miatt. Azt gondolták, hogy a méhlepényben lévő vér „felesleges”, többlet-vér és ha visszaáramlik a kisbaba testébe, akkor sárgaságot okoz. Az i-betűre természetesen a tudomány tette fel a pontot: 2013-ban publikáltak a Cochrane adatbázisban egy átfogó, korábbi kutatásokat összegző nagyon jó minőségű meta analízist erről a témáról. A kutatás megállapítása az volt, hogy ha várnak a köldökzsinór elvágásával, amíg az pulzál, akkor az újszülöttek átlagos születési súlya magasabb (ez elég logikus, hiszen a vér a méhlepényből a baba testébe megy), magasabb a vérük hemoglobin szintje - oxigénszállító képessége- az életük első két napján és ami a legfontosabb: az első fél évben feleannyi kisbaba szenved vashiánytól illetve vérszegénységtől összehasonlítva azokkal a babákkal, akiknél a születés pillanatában vágták el a köldökzsinórt.

Az egyetlen negatív hatás az volt, hogy késleltetett köldökzsinór elvágásnál valamivel több olyan esetet jegyeztek fel, amikor a kisbabákat sárgaság miatt kék fény terápiával kellett kezelni. Ezzel a kutatással összhangban frissítették az Egészségügyi Világszervezet vonatkozó ajánlását is. Ez a dokumentum azt javasolja, hogy minden újszülöttnél - koraszülötteknél is!- várjanak legalább egy percet a köldökzsinór elvágásával, és az azonnali köldökzsinór ellátást csak abban az esetben javasolják, ha valamilyen technikai okból a babát olyan ellátásban (újraélesztés, lélegzés-támogatás, stb) kell részesíteni, ami nem megoldható az anya közvetlen közelében.

Az Egészségügyi Világszervezet ajánlásában az egy percen túli köldökzsinór ellátás már késleltetett ellátásnak minősül, de jogos a kérdés, hogy mennyi az annyi, amennyit célszerű várni normál körülmények között a köldökzsinór elvágásával? Pontos választ erre nehéz adni, mivel a köldökzsinór pulzálási ideje is változó! Legtöbb esetben ez egy-két percen belül valóban megszűnik, de néha az is előfordul, hogy fél órával a szülés után is van még enyhe pulzálás. A kórházak és az orvosok gyakorlata is változó, ezért ha Te azt szeretnéd, hogy az elkötéssel várják meg amíg a köldökzsinór lüktetése teljesen megszűnik, akkor ezt feltétlenül jelezd az orvosodnak és a szülésznődnek.

Milyen esetekben fordul elő, hogy a köldökzsinórt mégiscsak hamarabb elvágják? Tipikusan jellemző a korai köldökzsinór ellátás a császáros szüléséknél és akkor, ha valamilyen egészségügyi probléma merül fel a babánál. Ilyenkor a korai elvágás indoka az, hogy minél hamarabb megfelelő ellátásban tudják részesíteni az újszülöttet. Ez elsőre elég logikusnak hangzik, de ha jobban belegondolsz, ez nagyon abszurd! Hiszen abban a pillanatban, hogy elvágják a köldökzsinórt, babának a saját tüdejére és a saját keringésére kell hagyatkoznia 100%-ban, hogy elegendő oxigénhez jusson, holott a köldökzsinórból még kapna oxigéndús vért! Tehát éppen a problémás babákat állítják ezáltal nagyobb feladat elé azzal, hogy a köldökzsinór elkötésével kiiktatják a másodlagos oxigénforrást!

Akkor is egy picit hamarabb vágják el a köldökzsinórt, ha valamilyen tényező miatt az anyánál a fokozott szülés utáni vérzés kockázata fennáll. Ilyenkor a lepényi szakaszt aktívan menedselik, ami azt jelenti, hogy a szülés után az anya rögtön oxitocin injekciót kap, hogy a méh összehúzódjon és a köldökzsinór enyhe húzásával segítik a méhlepény megszületését.

A kutatások a késleltetett köldökzsinór ellátás kapcsán egyetlen negatív hatást említenek: a sárgaság magasabb kockázatát. Ha belegondolsz ez teljesen logikus, hiszen a sárgaságot a bilirubin okozza, mivel a máj nem tud megbirkózni a vörösvértestek lebontásával. És természetesen minél több vér van, annál több a vörösvértest is és annál több dolga lesz a májnak! Ezzel kapcsolatban viszont van két nagyon jó hír! Az első az, hogy a sárgaság általában nem egy komoly probléma, kékfény-terápiával hatékonyan és könnyen kezelhető és ez az eszköz minden szülészeten rendelkezésre áll. A második jó hír a sárgasággal kapcsolatban pedig még fontosabb: a Te kezedben van az eszköz arra, hogy a besárgulás veszélyét minél inkább lecsökkentsd! Ez az eszköz pedig nem más, mint a minél gyakoribb szoptatás a szülés utáni első napokban! A melleid ilyenkor még csak előtejet (kolosztrum) termelnek, ami icipici mennyiségben termelődik, de pont annyi van belőle, amennyi az újszülött kisbabád icipici gyomrába kell majd. A kolosztrum egyik csodálatos tulajdonsága, hogy erősen hashajtó hatású. Ezért ha a kisbabád gyakran hozzájut ehhez a csodálatos anyaghoz, akkor ezzel segíted abban, hogy megszabaduljon az első kakijától, a magzatszuroktól vagy más néven a mekóniumtól. Ez az első kaki ugyanis azért olyan fekete, mert rengeteg bilirubint tartalmaz! A bilirubin pedig a magzati életében lebontott vörösvérsejtek mellékterméke, ami a kakiban gyűlt össze. Viszont ha a baba nem tud időben megszabadulni ettől a kenőcsszerű magzatszuroktól, akkor a benne lévő bilirubin felszívódik a bélcsatornájából és ismét a vérkeringésébe kerül, ami méginkább megterheli a májat! Tehát ezért is nagyon fontos, hogy a születés után minél többször tedd mellre a kisbabádat és hogy hozzájusson ehhez a szinte láthatatlan mennyiségű csodálatos anyaghoz, ami az előtej.

Amikor a magyarországi kórházi szülészeti ellátásról beszélek, sajnos nagyon kevés olyan téma van, amire azt mondhatnám, hogy bizony nálunk ezt klasszul csinálják és jobban, mint sok más fejlett országban. A köldökzsinór ellátás viszont egyértelműen egy ilyen téma! Manapság már a legtöbb magyar kórházban hüvelyi szülésnél legalább egy-öt percet várnak a megszületés után a köldökzsinór elkötésével, így a kisbabák legalább a méhlepényben lévő vér nagyobbik részéhez biztosan hozzájutnak. Ugyanez egyáltalán nem mondható el nagyon sok Nyugat-Európai ország gyakorlatáról és nem ez jellemzi az Amerikai Egyesült Államok szülészeteit sem! Egy Amerikában végzett felmérés azt állapította meg, hogy kórházi szüléseknél átlagosan a születés után 17 másodperccel vágják el a köldökzsinórt! Úgyhogy ha esetleg külföldön fog születni a kisbabád, egyáltalán ne vedd készpénznek azt, hogy várni fognak a köldökzsinór elkötésével!

tags: #koldokzsinor #eloeses #nyitott #mehszaj