A köldök metamorfózisa terhesség alatt: Tünetek és tudnivalók

A várandósság egy csodálatos, de egyben rendkívül komplex folyamat, amely során a női test hihetetlen átalakuláson megy keresztül. Bár szeretünk valami rózsaszín vattacukros, csillámporos állapotként gondolni rá, amikor úgy 15 centivel a föld felett lebegünk a boldogságtól, valójában számos kevésbé „romantikus”, de annál természetesebb testi tünettel is járhat.

A terhességnek ugyanis nemcsak szép oldala van, hanem - valljuk be - egészen undorító is. A háttérben zajló folyamatoknak néha vannak olyan testi tünetei, amik inkább gusztustalanok, mint romantikusak meg szépek. De ez bizony ezzel jár, ezek is részei a babavárásnak.

Az egyik leglátványosabb és sokszor váratlan változás, amely szinte minden kismamát érint, a köldök átalakulása. Ez az apró sebhely, amely születésünk pillanatától kísér minket, a várandósság előrehaladtával sajátos életre kel, és sokszor a terhesség egyik legbeszédesebb vizuális jelképévé válik.

A köldök anatómiája és a terhesség hatásai

Ahhoz, hogy megértsük, miért történnek ezek a változások, érdemes visszatekintenünk a köldök valódi természetére. A köldök valójában nem más, mint az első és legjelentősebb hegünk, amely a méhen belüli élet és a külvilág közötti kapcsolat emlékét őrzi.

A köldök mögött egy viszonylag vékony kötőszöveti réteg található, amelyet umbilikális gyűrűnek nevezünk. Ez a pont a hasfal egyik leggyengébb területe, mivel itt nincsenek erős izomrétegek, csupán bőr és némi rostos szövet fedi a belső szerveket. Normál állapotban ez a terület befelé mélyed, létrehozva a jól ismert „befelé forduló” formát.

A várandósság időszaka alatt kialakuló változások nem csak az emlőket és a méhet érintik. Valójában az egész test átalakul, hogy megfelelő környezetet, elegendő tápanyagot és oxigént biztosítson a fejlődő magzatnak. A magzat növekedését természetszerűen leköveti a méh mérete is: a második harmadban a méh túlnő a medence területén - a köldök és a mell közötti részig húzódik. Az utolsó harmadban már az ágyéki résztől az alsó bordákig tart a méh.

A terhesség második trimeszterének vége felé, nagyjából a huszadik hét környékén, a méh már eléri a köldök magasságát. Ekkor kezdődik meg az az intenzív tágulási folyamat, amely során a méh nemcsak felfelé, hanem előrefelé is terjeszkedik. A bőr és az alatta lévő fascia rétegek elvékonyodnak, és a köldökgyűrű tágulni kezd. Mivel a köldök pont a hasfal középső vonalán, a linea alba nevű kötőszöveti sávban helyezkedik el, minden feszülés közvetlenül érinti.

Nincs kőbe vésett szabály arra vonatkozóan, hogy melyik héten történik meg a nagy „kattanás”. Minden nő teste másként reagál a hormonális változásokra és a fizikai terhelésre. Általánosságban elmondható, hogy a második trimeszter végén vagy a harmadik trimeszter elején (a 26. és 32. hét között) válik a leglátványosabbá a változás.

A köldök változása fokozatosan megy végbe. Először csak sekélyebbé válik a mélyedés, majd teljesen eltűnik, és a bőr kisimul a has felszínén. Végül sokaknál egy kis „gomb” vagy „púp” alakul ki, ami átlátszik a vékonyabb ruhákon is. Meglepetésként érheti a kismamákat, hogy az egyébként befelé forduló köldök a terhesség előrehaladtával - a nyomás hatására - kifordul, kitüremkedik. A köldök kifordulása valahogy eszembe se jutott a saját terhességem alatt, pedig láttam már néhány várandós pocakot. Aztán egyszercsak elindult a köldököm kifelé, és ebből leesett, hogy bizony, ez velem is meg fog történni. Ez általában átmeneti állapot, amely ellen nem lehet mit tenni. A köldök változhat úgy is, hogy ellaposodik, besüllyed a hasba, ahogy az tágul és feszül rajta a bőr. Ez a változás normális, és a köldök általában újra a régi lesz, miután a baba megszületett.

Gyakori kísérő tünetek és kezelésük

Kellemetlen érzések és viszketés

Bár maga a köldök kifordulása nem fájdalmas, a kísérő tünetek okozhatnak kellemetlenséget. Ahogy a bőr megnyúlik, az érzékelő idegvégződések is közelebb kerülnek a felszínhez, ami fokozott érzékenységet eredményezhet. A hasi bőr viszketése, különösen a köldök környékén meglehetősen gyakori a várandósság idején. Ahogy a bőröd nyúlik, úgy irritálódhat, ez okozza a viszketést. Ez a tünet is teljesen normális, és általában csak ideiglenes. A köldök viszketése nem összetévesztendő a PUPP (polimorf terhességi kiütés) nevű bőrbetegséggel, amely nem csak a köldök környékén jelenik meg, hanem a hason és a comb felső részén is, és csalánkiütésszerű, apró göböcskékkel, hólyagokkal jár együtt.

A viszketés egy másik gyakori panasz, amelyet a bőr extrém mértékű szárazsága okoz. A köldök környékén a bőr ilyenkor nagyon vékony, és a természetes zsírréteg nem tudja követni a tágulást. Érdemes ilyenkor természetes alapanyagú, illatanyag-mentes testápolókat vagy tiszta növényi olajokat használni. Tartsd mindig tisztán a köldök környékét is, és ha szükséges, hidratáld testápolóval.

Fájdalom a köldök környékén

A kismamák időnként fájdalmat is tapasztalhatnak a köldökben, amelynek lehet az oka a hasi bőr megnyúlása, de eredhet a hasizmokból is. A hasfal fokozatos tágulása miatt a rectus abdominis izom (ami a mell alatt kezdődik, és az ágyékig fut) bal és jobb oldali része eltávolodhat egymástól, és rectus diastasis alakulhat ki, ami a szülés után is megmarad. A szétnyílt hasizom közvetlenül nem okoz köldökfájdalmat, de ezáltal elvékonyodik a méh és a köldök közötti szövet, így érzékenyebbé válik a nyomásra az adott terület. Ha fájdalmat tapasztalsz, azt mindig jelezed az orvosodnak.

A köldök elszíneződése

Gyakran nemcsak a forma, hanem a köldök színe is megváltozik. Sok kismama észreveszi, hogy a köldöke és az alatta, illetve felette lévő terület barnásabbá válik. Ez a jelenség a linea nigra, vagyis a „fekete vonal” része, amely a szeméremcsonttól egészen a szegycsontig húzódhat. Ez a pigmentáció különösen látványos lehet a köldök területén, mivel ott a bőr néha összezsúfolódik vagy éppen feszül. Nem ritka, hogy a köldök belseje sötétbarnának vagy mélyvörösnek tűnik.

Köldöksérv terhesség alatt

A méh fokozódó nyomása miatt előfordul, hogy köldöksérv alakul ki a kismamánál, ilyenkor a hasűri tartalom a köldöküregbe kerül. Fontos különbséget tenni a várandósság alatti természetes köldökváltozás és a köldöksérv (hernia umbilicalis) között. Mivel a terhesség során a hasfal meggyengül, előfordulhat, hogy a belső zsírszövet vagy egy bélkacs átnyomódik a köldökgyűrűn.

Köldöksérv esetében a köldök területén kisebb-nagyobb előboltosulás jön létre. Ennek nincs általános jellegzetes formája, a köldökgyűrű az egyes emberekben igen nagyfokú változatosságot mutathat. A felnőttek köldöksérve mindig szerzett. Oka a hasfal túlzott igénybevétele, kitágulása gyakran alakul ki hölgyeknél a terhesség alatt, illetve mindkét nemben nagyfokú elhízás következtében, amikor a hasüregben lerakódó zsír által megnövelt hasűri nyomás vezet a kialakulásához.

A probléma eleinte nem, vagy alig okoz csak panaszt, azonban a sérv mérete az életkor előrehaladtával, a hasfal gyengülésével, illetve a gyakori súlyfelesleg okozta hasűri nyomásfokozódás miatt rendszerint fokozatosan növekszik. Panaszokat már igen kis, sokszor csak szakember által kitapintható sérvek is okoznak, ilyenkor ugyanis a hashártya és az a felett elhelyezkedő lágyrészek becsípődése kellemetlen szúró fájdalmat okozhat. Kis sérvek esetén, a panaszok sokszor csak bizonyos mozdulatokra jelentkeznek, nagyobb sérvek esetén pedig állásra, munkavégzésre fokozódnak.

A sérv kizáródásának veszélye a szűk sérvkapunál a legnagyobb. A sérvkapun kívülre kerülő bélszakasz erei, ha összeszorulnak, pangani kezd a vér, ödémássá válnak a szövetek, ami által még jobban beszorul a bélkacs. Habár nagyon rosszul hangzik, a legtöbb esetben ez nem okoz problémát sem az anya, sem a magzat számára. Műtétet csak akkor javasolnak rendszerint az orvosok, ha komoly esélyét látják a sérv kizáródásának.

A kezelés egyetlen lehetősége a műtét. Enélkül a tömlő fokozatosan növekedni kezd, és előbb utóbb a sérv kizáródik, vagy akár ki is lyukadhat, sürgős, életmentő beavatkozás téve szükségessé. Míg az elektív (választott időpontban történő) műtétek szövődményaránya igen alacsony, életmentő beavatkozások esetén ezekkel komolyan számolni kell.

A hasfalon a sérv nyílását, egészen a középső (rectus) izomzat széléig meghosszabbítják. A klasszikus műtét során a hasfalat úgy zárják, hogy a két réteget tetőcserépszerűen egymásra húzzák, megkettőzve (duplicálva) a sérvkapu felett a hasfali rétegeket, melyet csomós öltéssorral fixálnak. A bőrt rendszerint a sebváladékot elvezető cső (drain) felett zárják. Természetesen itt is mód és sokszor szükség van háló beültetésére.

A sérv műtét utáni teendők: Műtétet követően a sérv nagyságától függően, néhány nap és egy hét közötti bennfekvés szükséges, rutinszerűen a beteg a varratszedés napján távozik. Nagyobb sérvek műtéte után átmenetileg rugalmas haskötő viselése javasolt: ez némileg tehermentesíti a varratsort, ahol ezáltal erősebb heg tud képződni. A haskötő viselése a beteg aktív nappali óráiban javasolt, a műtétet követő 4-6 hétig. Ennél további viselése káros hatású.

Akkor érdemes orvoshoz fordulni, ha a dudor nem nyomható vissza, hirtelen megnő, elszíneződik, vagy intenzív, éles fájdalommal, esetleg hányingerrel párosul. Ezek a tünetek a sérv bebukására utalhatnak, ami azonnali orvosi beavatkozást igényel.

Köldökpiercing terhesség alatt

A köldökpiercinget viselő nők számára külön kihívást jelenthet ez az időszak. Ahogy a has növekszik, az ékszer szára egyre rövidebbnek tűnhet, a fém pedig feszítheti az érzékeny bőrt. A várandósság alatt a köldökpiercing a növekvő has bőrét, a köldököt kellemetlenül feszítheti. Könnyen keletkezhet sérülés, ami a terhesség alatt növekvő fertőzéskockázat és a romló sebgyógyulás miatt komoly kellemetlenségekhez vezethet. Épp ezért javasolt a piercing kivétele a terhesség korai szakaszában.

Vannak, akik az orvos javaslatára eltávolítják a piercinget a köldökből a várandósság idejére. A has méretétől, a bőrtípustól, a köldök formájától és az ékszer méretétől is függ, benn maradhat-e a köldökben a piercing a terhesség során. Vannak kismamák, akit zavar a várandósság során, ha bent marad a piercing, míg másokat nem - ez teljesen egyénfüggő. Sokan ilyenkor speciális, rugalmas PTFE-ből (politetrafluor-etilén) készült, hosszabb szárú terhességi piercingre váltanak, amely követi a has formájának változását. Ha azonban az irritáció nem szűnik meg, a legbiztonságosabb megoldás az ékszer ideiglenes eltávolítása. A vizsgálatok és a szülés idejére érdemes eltávolítani a köldökpiercinget.

A kifordult köldök tisztítása

Furcsának tűnhet, de a kifordult köldök tisztítása is külön figyelmet igényelhet. Normál esetben a köldök egy mély üreg, ahol összegyűlhetnek a szöszök, az elhalt hámsejtek és a verejték. Amikor ez a terület kifordul, a korábban rejtett részek a felszínre kerülnek. Kerülni kell az erős dörzsölést vagy a hegyes eszközök használatát. Egy puha törölközővel vagy egy langyos vízbe mártott vattakoronggal óvatosan töröljük át a területet fürdés után. Mivel a bőr itt rendkívül vékony, minden durva behatás mikroszkopikus sérüléseket okozhat, amelyek utat nyithatnak a fertőzéseknek.

A köldök a szülés után

A kisbaba érkezése után a kismamák teste azonnal megkezdi a visszaalakulást, de ez nem történik meg egyik napról a másikra. A „kifújt lufi” állapothoz hasonlóan a hasfal bőre eleinte laza és ráncos lehet, a köldök pedig gyakran még hetekig vagy hónapokig tágabbnak tűnik. Fontos tudni, hogy a köldök formája nem feltétlenül lesz pontosan olyan, mint a terhesség előtt. A megnyúlt kötőszövetek rugalmasságuktól függően többé-kevésbé nyerik vissza feszességüket.

A diastasis recti, vagyis az egyenes hasizmok szétnyílása szintén befolyásolhatja a köldök esztétikai megjelenését a szülés után. Bár a genetika nagy szerepet játszik abban, hogy kinek mennyire marad maradandó nyoma a terhességnek, néhány életmódbeli szokással segíthetjük a folyamatot.

• A megfelelő hidratáltság belülről kezdődik: a bőséges vízfogyasztás elengedhetetlen a kollagénrostok működéséhez.
• Külsőleg a hideg-meleg vizes váltózuhany serkentheti a vérkeringést a has területén, ami javítja a szövetek oxigénellátását.
• A gyengéd masszázs hidratáló olajokkal nemcsak a köldök környéki viszketést enyhíti, hanem segít a bőrnek abban, hogy a tágulás után könnyebben visszanyerje formáját.

További gyakori terhességi tünetek

A várandósság kísérő tünetei a várandósság felismerésében segítenek (a korai időszak „gyanújelei”), védik a megfogant babát és az anya másállapotra való odafigyelését segítik. Legtöbbjük teljesen ártalmatlan tünet, vannak, amelyek kellemetlenséget okozhatnak, de lehetnek olyanok is, amelyek megnehezítik a várandós nő napjait. Egy részük átmeneti ideig áll fenn (pl. reggeli émelygés, hányinger) és néhányuk a kialakulás után végigkíséri a várandósságot, esetleg továbbra is fennmaradnak (pl. visszér). Egyszerűbb esetekben bizonyos kísérő jelenségek nem igényelnek kezelést, más esetekben a kellemetlen tüneteket csökkenteni lehet gyógyszermentes módon. Vannak olyanok is azonban, melyek bevezetői vagy figyelemfelkeltői lehetnek komolyabb problémának (pl. fejfájás + fokozott vízvisszatartás).

Emésztőrendszeri panaszok

• Hányás és émelygés: Klasszikus tünetei a koraterhességnek. A megfogant babák így hívják fel a figyelmet magukra, s ezt a jelet a nők jól értelmezik. A hányinger, hányás a leggyakoribb a reggeli órákban, de a nap folyamán bármikor előfordulhat, sőt egész nap is tarthat. Éjszaka ritka, bár ha a kismama felkel, ekkor is lehet hányingere. A „reggeli rosszullétre” inkább a hányinger, mint a hányás a jellemző, bár ez többnyire öklendezés, mivel a gyomor üres és csak kevés nyákot termel. A hányás undorító, senki sem szeret hányni, de azért vannak fokozatai. Egy idő után rájön az ember, hogy az „élmény” szempontjából nagyon nem mindegy, hogy mit hány ki. A hányás mértéke nem csak egyénenként, hanem ugyanazon nő egymást követő terhességei során is változhat. Pontos oka nem ismert,valószínű, hogy több tényező együttes hatására jön létre: hormonális (humán choriális gonadotropin hCG), anyagcsere (szénhidrát), kémiai változások. A vegetatív idegrendszer labilitása (mely az alapvető életfunkciókat szabályozza) is lehet az egyik kiváltó ok. Pszichés tényezők is szerepet játszhatnak megjelenésében: a félelem, aggódás, bizonytalanság, néha a várandósság tudat alatti elutasítása. Többnyire az első három hónapban fordul elő (első trimeszter, 12-14.hét), van akinek félidőig, ritka esetekben a várandósság végéig fennáll. Érzetre lehet enyhe fokú, gyomortájon érezhető teltségérzés, de lehet súlyos, hullámokban jelentkező és gyakran hányással végződő is. Koraterhességben gyakran fokozódik a szagokkal szembeni érzékenység (különösen jellemző a dohányfüst, kávé, alkohol, zsíros ételek illata) és ez is kiválthatja, vagy fokozhatja a hányingert. Ezek miatt sokszor étvágytalanság jellemző a korai várandósra és ezzel összefüggésben a testsúly is csökkenhet. Ez azonban elmúlik az első trimeszter végére és elindul a súlygyarapodás. Azoknál a nőknél, akiknél gyakori az öklendezés és hányás, a hasi izomzat érzékennyé és fájdalmassá válhat. Ez azonban rövid időn belül elmúlik, ártalmatlan, a méhben fejlődő magzatra nincs hatással.
• Puffadás és szélgörcsök: Teljesen természetes ilyenkor a haspuffadás, a hormonok, illetve az emésztés lassulása miatt van, de ettől még nem kicsit kellemetlen, ráadásul idejekorán lebuktathat. Baromi kínos, hogy folyton arra kell ügyelni, nehogy kicsússzon véletlenül egy puki.
• Gyomorégés: Nem terhes állapotban is előfordulhat, várandósságban betegségek nélkül is gyakori, a nők kb. 10%-át érinti. Tipikusan első és a harmadik trimeszter tünete lehet. Az első trimeszterben megjelenő tünet oka, hogy a várandósság alatt termelődő sárgatesthormon (progeszteron) a nyelőcső és a gyomor közötti körkörös záróizmot (cardia) ellazítja és ezáltal az amúgy is csökkent motilitású gyomor savas tartalma a nyelőcső alsó részébe bekerül. Az égető érzés a mellkas alsó-középső részén lép fel, közvetlenül a szegycsont alatt és gyakran kevés savanyú folyadék felböfögésével társul. A várandósság utolsó heteiben a megnövekedett méh a gyomrot az eredeti helyéről elmozdítja és ezáltal a visszaáramlást fokozza. Amikor az alsó bordákra kifejezett súly nehezedik, a gyomorégés kifejezetten kellemetlen lehet.
• Fokozott nyáltermelés (ptyalismus): Ritkán a várandósság „bejelentő” tünete. Ilyenkor a szövetek lazábbá válnak, vérbőségük növekszik, a nyál és más váladékok termelődése is fokozódik. A nyálmirigyek nagy mennyiségű váladékot juttatnak a szájüregbe, melyet a várandós nő képtelen lenyelni. Kellemetlen ízérzéssel is együtt járhat. Egy egészséges ember naponta kb. másfél liter nyálat termel, melyet „gondolkodás nélkül” lenyel.
• Hasmenés/székrekedés: Igen, mindkettő jelen lehet, akár váltakozva is. Direkt bevitt ásványi anyagok hatására is előfordulhatnak, de különösebb ok nélkül is jelentkezhetnek. A magnézium például okozhat hasmenést, míg a vas székrekedést - mindkettő szedésére gyakran van szükség a kismamáknál. A várandósságra jellemző „ellazulás”, mely a sárgatesthormon hatására jön létre, sajnos nemcsak a méh izomzatát érinti a baba megtartása érdekében, hanem az egész szervezetre jellemző állapotot hoz létre. Ennek hatására a bélrendszer is elernyed és a béltartalom továbbítása lelassul. Ha a széklet hosszabb ideig tartózkodik a bélrendszer aló részében, a vízvisszaszívás következtében keményebbé válhat, kialakul a székrekedés. A helytelen ürítési szokások is szerepet játszhatnak a folyamat rosszabbodásában. A harmadik harmadban az egyre gyorsabban növekvő magzat a beleket eltolja a hasüreg más pontjára, ezzel is nehezítve a normál bélperisztaltikát. Oka lehet még a várandósság alatti vaspótlásra adott készítmények, magnézium hiány (különösen, ha a várandós nő fáradékonyságra és lábikra görcsökre is panaszkodik egyidejűleg), stresszes életmód, szorongás, mely a belek falában lévő simaizmokat összehúzza és ezáltal a továbbítást nehezíti.
• Aranyér: Kialakulásában a hormonális hatásokon kívül (sárgatesthormon), családi halmozódás, örökletes tényezők, kötőszöveti gyengeségre való hajlam (fehér bőrű, striákra is hajlamos nők), álló foglalkozás, többedik várandósság és a növekvő magzat is szerepet játszik. A baba a hasüregben az alsó testfélből visszaáramló vénákra gyakorol nyomást. A székrekedés és az ezzel járó erőlködés, a végbél vénáiban való nyomásfokozódás elősegítik az aranyér kialakulását. A korai aranyér tünete a végbél körüli érzékenység, mely a szorulásos széklet ürítésekor kifejezettebbé válik. A folyamat előrehaladtával viszketés, égő érzés, fájdalom, állandó végbéltáji teltségérzet, majd vérzés is megjelenhet különösen székletürítéskor. A kitágult vénák először csak székletürítéskor jelennek meg a végbélnyílásban majd visszahúzódnak, később már véglegesen kitüremkednek. Súlyosabb esetekben kizáródhat, ez erős fájdalommal jár, az aranyér megduzzad, kemény csomó formájában tapintható. Ritkán előfordul, hogy vérrög (trombus) alakul ki az aranyérben. Az aranyeres tünetek kialakulása a medencealap gyengeségére hívja fel a figyelmet.

Húgyúti változások

• Gyakori vizelési inger: A várandósság egyik legkorábbi tünete, a középső trimeszterben általában csökken, majd az utolsó harmadban ismét erőteljesebbé válik. Az utolsó hetekben a magzati koponya kezd a medence bemenetére illeszkedni. Ez izgatja a hólyagot, és sűrűbbé teszi a vizeletürítést. Néha vizelettartási képtelenség is felléphet, amikor néhány csepp vizelet akaratlanul távozik a hólyagból. Ez gyakran erőteljes magzatmozgáskor vagy tüsszentéskor, köhögéskor fordulhat elő.

Hüvelyi váladékozás

• Megnövekedett hüvelyváladék mennyisége: Máskor sem vagyunk boldogok tőle, ha a hüvelyváladék foltot hagy a bugyin, de terhesen még több lehet belőle, mint egyébként. Ez is normális, nem kell tőle megijedni, illetve fertőzésre gyanakodni, amíg nem fura a színe, szaga, és nem társul hozzá viszketés, diszkomfort érzet. A várandósság egész ideje alatt előfordul, ami a hüvely és a méhnyak fokozott vérellátásának a következménye. A hüvelynyálkahártya megvastagszik, a méhnyakban lévő mirigyek is több váladékot termelnek. Nem várandós állapotban normál körülmények között a hüvely savas vegyhatású a Lactobacillusok által termelt tejsav következtében. A várandósság miatti hormonális változás következtében a hüvelyi környezet lúgosabb lesz. Emiatt könnyebben kialakulhat hüvelyi folyás, ami nyákos, színtelen vagy fehéres színű lehet és nem társul hozzásemmiféle érzékenység és fájdalom. A várandósság előrehaladtával egyre több lehet a váladék, de sohasem válik kellemetlen szagúvá és a hüvely nem lesz fájdalmas. A várandósság bizonyos időszakában előfordulhat, hogy a méhnyak belső felszíne kitüremkedik a külső méhszáj felszínére, ami vöröses folt formájában látható. Ennek oka a terhességi hormonok hirtelen megszaporodnak.

Egyéb fizikai tünetek

• Fáradtság, gyengeség, bágyadtság: A korai időszak élettani tünete. Így érzékelik a nők, hogy a szervezetben történő változásokhoz sok energiára van szükségük. A várandósság első három hónapjában ezek a tünetek kifejezettebbek, és az émelygéssel, hányingerrel együtt a várandós nő egyébként energikus személyiségét megváltoztathatják. A középső trimeszterben a fáradtság általában megszűnik, majd a szülés közeledtével ismét visszatérhet.
• Légszomj: A várandósság vége felé a megnövekedett méh a hasűri szerveket és a rekeszizmot felfelé - a bordák alá - tolja és a légző-munkában szerepet játszó rekeszt gátolja a mozgásban. Ez nehezített légzéshez és időnként légszomjhoz vezet. A várandós nő mélyebb légzéssel igyekszik növelni a légzéstérfogatát. Az első babájukat várók körülbelül 36. hét után megkönnyebbülést érezhetnek, mivel a magzat feje lejjebb kerül a medencében és ezzel a méh felső része is alább száll. A rekeszre nehezedő nyomás megszűnik, több hely van és ezzel a légzés is javul.
• Ájulás, szédülés: Az alsó testfélből és a hasüregből érkező vénák egy véna cava nevű gyűjtőérbe ömlenek, mely a szívbe vezeti az elhasznált vért. Ez az ér az anya gerincoszlopának jobb oldalán fut felfelé. Mivel a vénák fala kevésbé izmos, mint az artériáké, ezért könnyebben összenyomhatók. Amikor a várandós nő (többnyire a harmadik trimeszterben) a hátán fekszik és a méh súlya ránehezedik a véna cavara, abban a keringés lassul. Az anya először légszomjat, szédülést, rosszullétet érezhet, és amennyiben nem történik testhelyzet változtatás (legjobb ilyenkor az anyának a bal oldalára fordulni, így a megnövekedett méh súlya lekerül a vénáról), akár el is ájulhat. Koraterhességben elsősorban hormonális hatásra, valamint a vegetatív idegrendszer átállása miatt fordulhat elő. A várandósság későbbi időszakában a növekvő méh több vért igényel. Amikor a vérnyomás csökken és elér egy bizonyos értéket, akkor az agy vérellátása csökken. Ennek következtében gyengeség, ájulásszerű érzés léphet fel, és néhányan valójában el is ájulnak. Ez szerencsére önmagában sem a magzatra, sem az anyára nem káros. Előfordulhat, hogy a nő az ájuláskor leesik a földre, és ez sérülést okozhat. Ezért, ha a várandós azt érzi, hogy el fog ájulni, feküdjön le és lélegezzen mélyen.
• Hát- és derékfájás: A sárgatest hormon a szervezet más részeihez hasonlóan az izületekben, ínakban és szalagokban is fellazulást okoz. Ez a medence-övet összetartó izületekben és a gerincoszlopot összetartó szalagokban is megjelenik. A várandósság alatt kialakuló helytelen testtartás (a lumbosacrális görbület fokozódik), súlynövekedés, erős fizikai igénybevétel, a nem megfelelő lábbeli, komoly megterhelés a gerincoszlop és a gerincoszlop közötti izületi összeköttetésekre. A szalagok fellazulása az izületeket mozgékonyabbá teszik, és a megterhelés kellemetlen fájdalomérzetet okozhat. A valódi klasszikus várandósság alatti derékfájás a csípőcsont és keresztcsont izületi összeköttetésben (sacroiliacalis izület) jön létre. A fájdalom a középvonaltól kb. 3 cm-re jelentkezik, és a farpofába sugárzik ki, forgómozgásra erősödik. Emiatt sokszor az ágyban való megfordulás is nehezére eshet a nőnek. A hasfali izomzat megfeszülése miatt (a magzat „nekifekszik” a hasfalnak a medence előredőlése következtében) a súly a hát izomzatára nehezedik. A várandósság vége felé a szervezetben termelődő relaxin hormon hatására az egyébként szorosan tartó izületek (keresztcsont-csípőcsont közötti izületek, valamint a két szeméremcsont találkozásánál lévő izület) elkezdenek fellazulni. A magzati koponya az utolsó hetekben beilleszkedik a medence bemenetébe, ezáltal idegeket nyomhat. Az ágyékban érezhető fájdalom kisugárzik a comb elülső-belső részébe és kisugározhat egészen a térdig.
• Szőrnövekedés és bőrelszíneződés: A várandósság alatt a festéklerakódás, pigmentáció fokozódik. Ez a bőrben lévő festékképződésért felelős sejteknek (melanocyták) a fokozott működése miatt történik. Jellemző területek a mellbimbó és bimbóudvar területe, a hasfal középső vonalában megjelenő sötét vonal (linea fusca vagy nigra), a festékes anyajegyek, szeplők megjelenése, és/vagy színük erősödése, az arcon a májfoltok (cloasma gravidarum) és az ajkak körül sötét csík megjelenése, valamint a már meglévő hegek sötétedése. A festékképződés egyénenként változik, bár kifejezettebb a sötét szőrzetű és bőrű nőknél.
• Terhességi csíkok (striák): A bőr feszülése, a gyors és nagyfokú hízás, az egyénre jellemző kötőszöveti gyengeség esetén a bőr „megrepedezik” és kialakulnak a terhességi csíkok. Típusosan a hasfal két oldalán, a csípőn, a farpofákon, a combokon és a melleken a leggyakoribb a megjelenésük, de előfordulhatnak a karokon is. Megjelenésükkor sötét-lilás csíkok lehetnek, amelyek sokszor viszketnek is a feszülés miatt. Színük az áttűnő hajszálerek miatt ilyen.
• Lábgörcs: A várandósság alatt a legjellemezőbb a lábikragörcs. Főleg a harmadik trimeszterben jelennek meg és sokszor az éjszakai nyugalmában zavarják meg a várandós nőt, aki kemény csomót tapint a görcs helyén, és éles fájdalmat érezhet. Legjellemzőbb a vádliban és a comb hátsó felén. Oka lehet a vér kalcium és/vagy magnézium szintjének csökkenése, az alsó végtag keringésének romlása.
• Kerek méhszalag fájdalom: A méhet a medencében szalagok függesztik fel, tartják a megfelelő pozícióban. Az úgynevezett kerek méhszalagok a méh felső-külső részéből indulnak és lefelé haladva kétoldalt az ágyékban végződnek. A várandósság 16-20. hete között szokott jelentkezni a feszüléssel kapcsolatos kellemetlen érzés, előfordulhat azonban, hogy csak a 28. és a 32. hét között, majd spontán megszűnik. Húzó, szúró jellegű fájdalom, amely a méh valamelyik oldalán érezhető. Néha izomlázhoz vagy izomránduláshoz hasonló érzést okoznak.

tags: #koldok #kitagulasa #terhesseg