A Kodály-módszer egy zenepedagógiai koncepció, amely az embert már óvodás - sőt, a bölcsődei nevelés keretein belül már a legkisebb - korától zenei készségeinek megőrzésére, továbbfejlesztésére neveli. Kodály Zoltán elgondolása alapján fontos, hogy a gyermekek zenei nevelése művészi szinten történjen, énekközpontú legyen, a gyermek utánzás útján tanuljon, és a zenei anyag egyszerű, művészien szép, értékes legyen, főként a néphagyományból kerüljön ki.
A zenei nevelés jelentősége a korai szakaszban
„A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal.” Kodály szerint a zeneképzést tulajdonképpen már az óvodában, sőt még korábban kell elindítani, hogy a gyermek a zene alapelemeit korán idegezze be. A bölcsődei nevelés keretein belül a zenei nevelés célja, hogy felkeltse a gyermek érdeklődését a zene és az éneklés iránt, valamint érzékennyé tegye a környezet hangjaira.
A bölcsődében az éneklés tudatos nevelési forma, mely a gyermek önkéntes érdeklődésére épül. Az éneklés vezet legközvetlenebbül a zene átéléséhez, megértéséhez, teljes élményt ad, és részt vesz benne az egész test. Harmonizáló hatást gyakorol a teljes személyiségre, szerepe van a testi, érzelmi, értelmi és szociális fejlődésben.
A bölcsődei zenei nevelés gyakorlata
- Kötetlen forma: A bölcsődében nincs külön foglalkozási program az énekléshez; a kisgyermeknevelő minden olyan alkalommal énekelhet, amikor a játék légkörébe beleillik egy-egy játékos dal.
- Személyes kapcsolat: A bölcsődében nincs gépzene, hogy a gyermek ne szokja meg a személyes kapcsolat nélküli „háttérzenét”.
- Hangszerek használata: A gyermekek körében nagy érdeklődést keltenek a hangszerek, a csoportszobában a gyermekek által elérhető helyen helyezzük el azokat, hogy bármikor használhassák.
- Élményközpontúság: A gyermek részvétele az éneklésben kötetlen, nem cél, hogy a gyermek megtanuljon énekelni; csak akkor daloljon, ha kedve van.
Ez Játék
A zenei anyanyelv alapjai
A hagyományokban gyökerező mondókák, dalok jelentik a zenei anyanyelvet, mert egyszerű, könnyen tanulható, jól kicsiszolódott dallamlépésekből állnak. Az ötfokú hangrendszer motívumaira épülő zenei anyaggal optimálisan képezhető a gyermek zenei hallása. A mondókák, dalok a magyar beszéd hanglejtését, ritmusát követik, így fejlesztik a gyermek helyes kiejtését, artikulációját, beszédkészségét és gyarapítják szókincsét.
| Fejlesztési terület | A zene hatása |
|---|---|
| Testi fejlődés | Mozgáskoordináció, ritmusérzék fejlesztése |
| Érzelmi fejlődés | Feszültségoldás, biztonságérzet, kötődés |
| Szociális fejlődés | Együttműködés, egymásra figyelés, közösségi élmény |
A módszer hosszú távú hatása
Az ölbeli dalos játékok erősítik a gyermek kötődését a vele foglalkozó felnőtthöz. A többi gyermekkel való közös éneklés megajándékozza az együttes tevékenykedés és összetartozás élményével. Növekszik a gyermek szereplésvágya, erősödik énképe, önbizalma, magabiztosabbá válik, jobb lesz a kapcsolatteremtő és problémamegoldó képessége.
Kodály szerint „a gyermek ne fogalmakat, definíciókat gyűjtsön, hanem zenekincset”. A bölcsődei évek alatt megszerzett zenei élmények és a zenei anyanyelv korai megalapozása elengedhetetlen feltétele annak, hogy a gyermek később a művészetek iránt nyitott, kiegyensúlyozott felnőtté váljon.
tags: #kodaly #modszer #a #bolcsodeben