Kőbánya-Teher vasútállomás Budapest X. kerületében található, a Pongrác úttal párhuzamosan, és évtizedek óta kulcsszerepet játszik a főváros vasúti forgalmában. Bár ma nagyrészt használaton kívüli, és személyforgalommal csak áthaladó módon rendelkezik, a múltban és a jövőben is fontos csomópontként tarthatjuk számon. Északi részén kiágazások biztosítanak csatlakozást a MÁV-HÉV H8-as és H9-es HÉV (gödöllői és csömöri HÉV) Örs vezér téri végállomásához, illetve az M2-es metróvonalhoz tartozó BKV Vasúti Járműjavító Kft. (VJSZ - közkeletű nevén a Fehér úti főműhely) felé.
Középső részén a 37-es villamos, déli részén a Budapest-Sátoraljaújhely-vasútvonal, a Budapest-Újszász-Szolnok-vasútvonal és a Körvasút vasúti felüljárója halad át az pályaudvar vágányai felett. Közvetlen szomszédságában, az Albertirsai út keleti oldalán terül el a Hungexpo és a Kincsem Park.
Történeti áttekintés és a Lajosmizsei vonal
A X. kerületben, a Lajosmizse felől az első kitérő a 65-ös szelvényben van (a 0 kb. a Hős utcához jön ki), ami a szolnokin 115-nek felel meg. A Kőbánya-Szentlőrinci átrakodó állomásból kiinduló, Puszta Péterin, Puszta-Gyálon, Ócsán, Inarcson, Dabason, Gyónón, Hernádon és Örkényen át Lajosmizséig vezetendő helyi érdekű gőzmozdonyú vasút engedélyokmánya 1888. február 20-án kelt. Ezen okmány erejénél fogva gróf Szapáry István és érdektársai engedélyt nyertek és kötelezettséget vállaltak a vasút megépítésére és szakadatlan üzemben tartására.
Az engedélyeseknek elvileg már akkor megadták a jogot, hogy az engedélyezett vasútból kiágazólag egyrészt Örkénytől Vacsig, másrészt pedig Örkény közelében a fővonalból kiágazólag Peszér és Adácsig szárnyvonalakat építhessenek, és azokat az engedélyokmány feltételei alatt üzletben tarthassák. Fontos volt, hogy amennyiben az engedélyesek a biztosított előjoggal az engedélyokmány keltétől számított egy év alatt nem élnének, a szárnyvonalak kiépítésére nyert előjog hatályát veszíti.
A Budapest-Tiszai Helyi Érdekű Vasút Részvénytársaság, mely a Budapest-Lajosmizsei Helyi Érdekű Vasút Részvénytársaság és a Kecskemét-Tiszaugi Helyi Érdekű Vasút Részvénytársaság egyesítéséből keletkezett, valamint a Kecskemét-Lajosmizsei Helyi Érdekű Vasút Részvénytársaság az 1905. év folyamán kormányhatósági jóváhagyással egyesültek olyképpen, hogy a "Kecskemét-Lajosmizsei Helyi Érdekű Vasút Részvénytársaság" beolvadt a "Budapest-Tiszai Helyi Érdekű Vasút Részvénytársaságba".
Kőbánya-Teher állomás jelenlegi állapota és forgalma
Sokan felvetik a kérdést, hogy milyen utca felől lehet megközelíteni az állomást, mivel vasúti térképeken és a Google Maps-on sincsenek róla adatok. Az állomáson a HÉV szállításokon kívül van még valamilyen forgalom, ami indokolja, hogy az állomás megmaradjon? Sokan csak a haladó vonatokon kívül mást nem láttak még az állomáson, ami arra utal, hogy ez az állomás inkább nyűg, mintsem hasznos.
Két nagysugarú átszelés a fővágányok között, a királyvágány és a BKV kiágazás, meg esetleg egy megelőzővágány jellemzi. Sokak szerint tanítási időszakban megállhatnának itt legalább a személyvonatok.
Felújítások és fejlesztések
A közelmúltban felújították Kőbánya-Teher II. őrhelyét. Úgy tűnt, hogy a Törökőr helyére felhúzott pláza szerű építmény (kevés van még az ilyenekből errefelé) építői újították fel.
A MÁV Pályaműködtetési Zrt. közbeszerzési eljárást kezdett a Budapest és Záhony közötti 100-as vasútvonal fővárosi szakaszának korszerűsítésére. A Budapest és Szolnok közötti pályarész az ország egyik legforgalmasabb vasútvonala, ahol naponta több mint kétszáz személy- és tehervonat halad át. Ennek ellenére az infrastruktúra állapota kritikus, mivel teljes körű felújítására legutóbb az 1970-es évek elején került sor. A romló műszaki állapot miatt jelenleg 40-60 km/órás sebességkorlátozás van érvényben. Augusztus 20-ától ismét a pályaszakaszra engedélyezett sebességgel haladhatnak át a vonatok Kőbánya-Teher állomáson. A ceglédi vonal fővárosi szakasza a Nyugati pályaudvar és Kőbánya-Kispest között hazánk legnagyobb személyforgalmú vasúti közlekedési folyosója.
337 Km 5,5 óra alatt. Utazás a 100-as vasútvonalon.
Sebességkorlátozások feloldása
Augusztus 29-étől már a lajosmizsei vonal S21-es járatai is az eredeti menetrend szerint közlekednek majd, tehát csökken az eljutási idő: a Nyugati pályaudvarról ismét minden óra 18 perckor indulnak, illetve Lajosmizse és Dabas felől minden óra 42 perckor érkeznek meg. A sebességkorlátozásokat tavaly novemberben vezették be, amikor egy csőtörés következtében Kőbánya-Teher állomás biztosítóberendezésének elektromos részeit jelentős károsodás érte, ezért a vonatközlekedés biztonsága érdekében korlátozások váltak szükségessé.
Kőbánya-Hizlaló: Egy elfeledett állomás
Aki nem villamosmániás vagy kőbányai lakos, az valószínűleg még sose hallott arról, hogy létezik Budapesten egy "Kőbánya-Hizlaló" nevű vasútállomás. Pontosabban tulajdonképpen már nem létezik, mégis ott áll a kőbányai Bihari utcában, és 2014-ig legalább annyira egzotikus látványt nyújtott, mint amilyenre a neve alapján számítanánk. Ahogy a neve sugallja, itt eredetileg röfiket raktak vagonokba, de azt is rettentő régen, a XIX. század utolsó negyedében, amikor Budapest fejlődése miatt a sertéstelepeket kitelepítették a belső területekről. Ferencváros állomásról vezették ide a síneket, melyek egy nagy hurokvágányban végződtek.
Az 1895-ös sertéskolera után ez a forgalom visszaesett, de szerencsére másfajta üzemek átvették a területeket, így az iparvasút is maradt. Az iparvasút hálózatára alapozva 1955-ben indult villamosjárat az addig nem használt 13-as számmal. A villamosvonal egyvágányúsága (kitérőkkel a Jegenye és a Belényes utcánál) ugyan akadályt jelentett, amin '60 körül igyekeztek némi kétvágányúsítással segíteni, de a Hizlaló melletti rész maradt, ahogy volt. 2014-ben aztán megkezdődött a 3-as villamos itt futó szakaszának felújítása, melynek keretében a villamos "útszűkülete" megszűnt: egy helyett végig két vágány lett, nem kell a szembejövőt bevárni.
Szakállas sorompó, vasúti híd, hátul pedig a kőbányai erőmű kéményei, melyek már szintén évek óta nincsenek meg. A nagyvasúti vágányoknál lassítaniuk kell a villamosoknak. Jelenleg a gyári új állapotú kereszteződésen egyelőre legalábbis biztosan nem lehet vonatforgalom, mert úgy négy méter magasságig tele van pakolva betonaljakkal. Persze ha nem lenne, akkor se lenne sok értelme vonatot indítani ide, mert nincs itt semmi, ami igényelné. Vasút iránt érzékenyebbek persze tudni vélik, hogy ez nem csak iparvágány, hanem egyben a Keletit és Kőbánya-Kispestet is összeköti, azaz "stratégiailag fontos", csak ezzel meg az a baj, hogy teljesen elméleti magyarázat, mert Kőbánya-Hizlaló jelenleg papíron is csak egy irányból közelíthető meg, Kőbánya-Felsőről (azaz zsákutca), a folytatása pedig fizikailag is el van vágva: a Száva utcánál ugyan még látszanak kóbor vágánymaradványok, a Kőér utcánál viszont már semmi - azaz nem a villamos miatt szűnt volna meg ez a kapcsolat.
Persze látszólag klassz dolog, hogy akár most is lehetne Nohabot közlekedtetni Hizlalóra a fotósok kedvéért, de igazából nem érthető, a MÁV miért nem járult hozzá a megszüntetéshez. Ha szükség van az összeköttetésre, építsék meg, akár töltésen, de ha nincs, akkor miért a villamos lassít, csattog és kopik?
Lehetséges fejlesztési irányok és központi pályaudvar terve
Felmerült egy másik megoldás is a központi pályaudvar tervére, de ebben az esetben nem átmenő, hanem átszálló állomást képzeltek el: az Expo kőbányai kiállítási területe mellett van Budapest vasúthálózatának centrális helyszíne, itt keresztezi egymást a kelet-nyugati és az észak-déli vasúti forgalom. Az Indóház 2008/09 dec-jan. száma érdekes cikket közöl egy lehetséges átszálló állomási elképzelésről, amely a 80/100-as vonal közötti gyorsabb átszállást is lehetővé tenné.
Kőbánya-Teher vasútállomás kategóriája II. Budapest-Záhony-vasútvonal, elhelyezkedése é. sz. 47° 29′ 29″, k. h. 19° 07′ 16″. A koordináták: é. sz. 47° 29′ 29″, k. h. 19.121033°E. Kőbánya-Teher [5510108] szolgálati hely adatai a kapella2.hu oldalon találhatóak. További információk Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei között.
tags: #kobanya #teher #vasutallomas