A várandósság minden kismama számára egy nehézségekkel teli, ám csodálatos időszak. A legtöbb várandós hölgy azonban a várandósság időszakának nagyobb része alatt tud és akar is dolgozni. Esetükben rendkívül fontos, hogy a munkajogi szabályok olyan környezetet teremtsenek meg számukra, amelyek foglalkoztatásuk mellett saját, illetve magzatuk testi épségét, egészségét is biztosítják.
A modern munkavilágban sok kismama találja magát abban a helyzetben, hogy a pozitív terhességi teszt után is folytatnia kell a korábbi életritmusát, beleértve az éjszakai műszakokat is. Az egészségügyben, a gyártósorok mellett, a vendéglátásban vagy a logisztikában dolgozó nők számára az éjszakázás nem csupán választás, hanem a mindennapi realitás része. Amikor egy új élet növekszik a szíved alatt, a tested minden apró rezdülése megváltozik, és hirtelen olyan környezeti tényezők is súlyt kapnak, amelyekre korábban talán nem is gondoltál.
A Várandósság Alatti Munkajogi Védelem
A várandósság alatt az egyik első és nehezen eldönthető kérdés az, hogy arról mikor tájékoztassuk szűkebb, avagy tágabb környezetünket. Munkajogi jogszabályaink azonban konkrét határidőt, vagy időpontot nem szabnak meg a várandós munkavállalók számára. Nincs tehát arra vonatkozó konkrét jogszabály, hogy a munkavállaló mikor köteles jelezni várandósságának tényét a munkáltató felé. Így tehát erre a kérdésre pusztán azon munkajogi alapelv ad némi választ, amely kimondja, hogy a felek kötelesek egymást tájékoztatni a munkaviszonyt érintő lényeges változásokról.
Az első kérdés leggyakrabban azért merül fel, mert a várandós munkavállalót védelem illeti meg a munkáltató felmondásával szemben. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát a várandósság tartama alatt. Rendkívül fontos, hogy a kismama foglalkoztatása ne veszélyeztesse se saját, se születendő gyermekének egészségét, testi épségét. Éppen ezért a munkáltatónak kötelessége, hogy felmérje a munkavállaló által ténylegesen végzett munka megfelel-e egészségi állapotának, abban továbbra is foglalkoztatható-e a munkavédelmi szabályok betartása mellett.
Felmondási védelem és tájékoztatás
A várandós munkavállalót felmondási védelem illeti meg, ám ahhoz, hogy erre hivatkozhasson adott esetben, az állapotát közölnie kell a munkáltatójával - aki ennek hiányában nem tudja megadni ezt a védelmet számára. Tehát ha fenyeget a létszámleépítés híre, nyugodtan közöljük a munkáltatónkkal az állapotunkat, s így nem kell feleslegesen aggódnunk a későbbiekben. Amennyiben úgy döntünk, hogy még várunk a 12. hétig, akkor sincs nagy gond, ha mégis fel akarnak mondani nekünk, a felmondás átnyújtásával egyidejűleg közölhetjük a gólyahírt. Azonban figyelem, a felmondási védelem nem minden esetben illet meg minket, próbaidő alatt, határozott időre kötött szerződésnél és azonnali hatályú felmondásnál más szabályok érvényesek! Érdemes ilyenkor szakemberhez fordulni, s megvizsgálni a lehetőségeket! Adott esetben nagyon sok múlhat a jó vagy rossz döntésünkön!
Nos, ezt a fenti problémát többek között az Alkotmánybíróság egyik döntése oldotta meg. Ezen döntés értelmében a munkavállalót nem terheli előzetes tájékoztatási kötelezettség várandósságával kapcsolatosan a felmondási tilalommal összefüggésben. Amennyiben a munkáltató csak a felmondás közlését követően szerez tudomást arról, hogy a felmondás közlésekor a munkavállaló várandós volt, úgy a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül visszavonhatja felmondását, ezzel megszüntetheti a jogellenes állapotot.
Fontos, hogy a várandósságra és a lombikbébi-programban való részvételre a dolgozó csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta. Ez a szabály a jelenleg hatályos Mt.-nél meglévő anomáliát igyekszik kiküszöbölni.
Munkakör-módosítás és Áthelyezés
Amennyiben azonban a munkáltató számára kiderül, hogy a munkavállaló által ténylegesen végzett munka nem felel meg egészségi állapotának, úgy elsődlegesen változtatnia kell a munkafeltételeken, illetve a munkaidő-beosztáson. Amennyiben ezen módszerek nem elegendően, úgy a munkáltató köteles másik, a munkavállaló egészségi állapotának megfelelő munkakört felajánlani. A munkakör felajánláshoz kapcsolódó szabály, hogy amennyiben a munkavállaló elfogadja a felajánlott munkakört, akkor ő a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely az eredeti munkaszerződése szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Amennyiben viszont a kismama felmentésére kerül sor, a felmentés idejére alapbére illeti meg.
A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a kismama alapbére nem csökkenhet a munkakör-módosítás vagy a beosztás változása miatt. Amennyiben a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig - köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Ezt a kérést a munkáltató nem utasíthatja el, feltéve, hogy a munkavállaló gyermeke még nincs 3 éves, a részmunkaidős foglalkoztatás a gyermek 3 éves koráig fog tartani, és a munkaidő az eredeti mérték felére csökken. Ha a munkavállaló kérelme bármely elemében eltér a fentiektől (pl. az eredeti 8 órás munkaidőt nem 4, hanem napi 6 órára szeretné csökkenteni), az már a munkáltató beleegyezését is megkívánja.
Az új Mt. is tartalmazza azt a szabályt, hogy a munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig - orvosi vélemény alapján - a korábbi munkakörében nem foglalkoztatható. A munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapota miatt nem képes dolgozni. A dolgozó a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, ám a szerződésben meghatározott fizetése nem csökkenhet.
Továbbá, a terhes nő nem kötelezhető arra, hogy más településen végezze munkáját, nem kell éjszakai műszakot vállalnia, illetve a munkáltató köteles a kismama egészségi állapotának megfelelő munkakört felajánlani, ha orvosi vélemény alapján a korábbi munkakörében a munkavállaló nem foglalkoztatható.
Munkaidő és Pihenőidő a Várandósság Alatt
Várandós munkavállalók esetén külön szabályok vonatkoznak arra, hogy számukra mikor és milyen munkaidő osztható be. Éjszakai munkavégzésre a várandós munkavállalók nem oszthatóak be, sőt számukra rendkívüli munkaidő (túlóra) sem rendelhető el. Fontos továbbá, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetükben csak hozzájárulásukkal lehet alkalmazni, heti pihenőnapjaik pedig egyenlőtlenül nem oszthatóak be.
A várandósság megállapításától a gyermek hároméves koráig egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható, a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be, rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el, illetve éjszakai munkát nem végezhet.
Fontos szabály továbbá, hogy a várandós munkavállalók mentesülnek a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségük alól a kötelező orvosi vizsgálatok időtartamára. Az orvosi vizsgálat idejére a várandós munkavállalót távolléti díja illeti meg. Érdemes ugyanakkor kiemelni, hogy ez a mentesség kizárólag a vizsgálat időtartamára korlátozódik és csak akkor, ha a vizsgálaton való megjelenés csak munkaidőben lehetséges.
Gyakran próbálják meg a kismamákat elijeszteni a további munkavégzéstől olyan utasítások emlegetésével, ami túlórázásról, vagy másik városba történő áthelyezésről szól. Fontos tudni, hogy eleve nem lehet túlórát elrendelni a kismamának, másik városban történő munkavégzést pedig csak a munkavállaló beleegyezésével lehetséges. Azaz ha nekünk nem tetszik, nem egyezünk bele! Ugyanígy az ezzel való fenyegetés, vagy közös megegyezés aláírására való rábeszélés is jogellenes, ilyen esetekben bizony erősnek kell maradni, s tisztában kell lenni a jogainkkal, hogy magabiztosan tudjuk a választ egy esetleges négyszemközt, zárt ajtók mögött folytatott beszélgetés során. A tapasztalat szerint a magabiztosság és a jogok ismerete a legtöbbször elég ahhoz, hogy a munkáltató ez irányú próbálkozásait le lehessen állítani.
Éjszakai Munkavégzés Veszélyei és a Törvényi Tiltás
A modern munkavilágban sok kismama találja magát abban a helyzetben, hogy a pozitív terhességi teszt után is folytatnia kell a korábbi életritmusát, beleértve az éjszakai műszakokat is. Amikor egy új élet növekszik a szíved alatt, a tested minden apró rezdülése megváltozik, és hirtelen olyan környezeti tényezők is súlyt kapnak, amelyekre korábban talán nem is gondoltál. A szervezetünk egy rendkívül precízen összehangolt biológiai óra szerint működik, amelyet cirkadián ritmusnak nevezünk. Ez a belső óra szabályozza a testhőmérsékletet, a vérnyomást, az emésztést és ami a legfontosabb, a hormontermelést.
Amikor éjszaka dolgozol, gyakorlatilag a természetes rend ellen küzdesz, ami komoly stresszt jelent az endokrin rendszernek. Várandósság alatt a hormonális egyensúly még törékenyebb, hiszen a progeszteron és az ösztrogén szintje drasztikusan megemelkedik, hogy fenntartsa a terhességet. Az éjszakai műszak során tapasztalt mesterséges fényhatás gátolja a melatonin termelődését, ami közvetett módon zavart okozhat a méhlepény fejlődésében és működésében. A szervezet válasza a kialvatlanságra és az éjszakai ébrenlétre gyakran a kortizol, azaz a stresszhormon szintjének megemelkedése.
Az elmúlt évtizedekben számos nagyszabású tanulmány vizsgálta az éjszakai munkavégzés és a spontán vetélés közötti összefüggést. Az egyik legmeghatározóbb kutatást Dániában végezték, ahol több mint 22 ezer várandós nő adatait elemezték. Az eredmények megdöbbentették a szakmát: azoknál a nőknél, akik a terhességük 3. és 21. között éjszakai műszakban dolgoztak, 30%-kal nőtt a vetélés kockázata. Ez a statisztikai adat nem ijesztgetés, hanem egy fontos jelzés a kismamák és a munkáltatók felé. A kockázat mértéke szoros összefüggést mutatott az éjszakai műszakok számával és gyakoriságával. Minél több egymást követő éjszakát töltött munkával az érintett, annál nagyobb volt a rizikó. A kutatók szerint a megnövekedett kockázat mögött a melatonin hiánya állhat. A melatonin ugyanis nélkülözhetetlen a méhlepény egészséges fejlődéséhez.
Magyarországon a Munka Törvénykönyve kiemelt figyelmet fordít a várandós nők egészségének védelmére. Sokan nincsenek tisztában vele, de a törvény egyértelműen fogalmaz az éjszakai munkavégzéssel kapcsolatban. Amint bejelented a terhességedet a munkáltatódnak, a törvény erejénél fogva tilos téged éjszakai műszakra beosztani. A jogszabály kimondja, hogy a várandósság megállapításától a gyermek hároméves koráig az anya nem kötelezhető éjszakai munkára. Az éjszakai munka fogalma a magyar jogban a huszonkét és hat óra közötti időszakot jelenti.
Sok esetben az éjszakai műszak nem csupán az időpont miatt megterhelő, hanem a vele járó fizikai munka miatt is. Az éjszakai gyári munka, a raktározás vagy az ápolói feladatok gyakran hosszas állással, nehéz tárgyak emelésével vagy folyamatos gyaloglással járnak. A tartós állás a terhesség alatt visszérproblémákhoz, lábdagadáshoz és a medence környéki fájdalmakhoz vezethet. Éjszaka a szervezet keringése is máshogy működik, a lábak vizesedése fokozottabb lehet. A fizikai megterhelés és az éjszakai ébrenlét együttesen olyan mértékű stresszt jelent a méhszájra és a méhizomzatra, ami korai méhösszehúzódásokat is kiválthat. Ezért is fontos, hogy ne csak az időpontot, hanem a munka jellegét is felülvizsgálják ilyenkor.
Az éjszakai munka fenekestül felforgatja az étkezési szokásokat is. A kismamák számára különösen fontos a stabil vércukorszint, ám éjszaka a szervezet inzulinérzékenysége megváltozik. Az éjszakai evés megterheli az emésztőrendszert, ami terhesség alatt egyébként is lassabb a progeszteron hormon hatása miatt. A gyomorégés, a puffadás és az émelygés felerősödhet a hajnali órákban. A hidratáció szintén kulcskérdés. Éjszaka hajlamosak vagyunk kevesebb vizet inni, pedig a magzatvíz termelődéséhez és a megfelelő vérkeringéshez elengedhetetlen a folyamatos folyadékpótlás.
Az egyik legnagyobb probléma az éjszakai munkával, hogy a nappali alvás minősége soha nem ér fel az éjszakai pihenésével. A napfény, az utcai zajok és a család életritmusa mind akadályozzák a mélyalvás fázisainak elérését. A felszínes, szaggatott nappali alvás krónikus kimerültséghez vezet. Ez az állapot nemcsak a hangulatra és a mentális egészségre van hatással, hanem az immunrendszert is legyengíti. A kialvatlan kismama fogékonyabb a fertőzésekre, amelyek közül néhány közvetlen veszélyt jelenthet a magzatra is. Emellett a reflexek lassulnak, a figyelem lankad, ami növeli az otthoni vagy munkahelyi balesetek kockázatát.
Gyakran elfelejtkezünk az éjszakai munka mentális és érzelmi hatásairól. Egy kismama számára a támogató közösség és a partner jelenléte rendkívül fontos. Az éjszakai műszak miatt azonban éppen akkor van távol az otthonától, amikor a legtöbb érzelmi közelségre vágyna. Ez a fajta szociális elszigeteltség fokozhatja a szorongást és a depresszióra való hajlamot, ami a hormonális változások idején egyébként is kockázatot jelent. A magány és a kimaradás érzése a családi eseményekből vagy a baráti találkozókból negatívan befolyásolja a kismama lelki egyensúlyát. Ha egy nő folyamatosan aggódik amiatt, hogy az életmódja árt a babájának, ez a belső feszültség állandó készenléti állapotban tartja a szervezetét.
Vannak bizonyos figyelmeztető jelek, amelyeket egyetlen kismama sem hagyhat figyelmen kívül, ha éjszakai műszakban dolgozik. Az első és legfontosabb a hüvelyi vérzés vagy bármilyen szokatlan barnás váladékozás. A rendszeres alhasi görcsök, amelyek nem múlnak el pihenésre, szintén vészjelzések. A méhizomzat érzékenyen reagál a túlhajszoltságra. Ha azt tapasztalod, hogy a műszak végére a hasad megkeményedik, vagy húzó fájdalmat érzel a medence tájékán, a tested azt üzeni, hogy túl sokat vállaltál. Ne várd meg, amíg a tünetek súlyosbodnak!
A cél az, hogy a baba a lehető legnyugodtabb környezetben fejlődhessen az édesanyja méhében. Ha a munkaköröd jellege miatt nehéz a nappali áthelyezés, érdemes megfontolni az otthoni munkavégzés (home office) lehetőségét, ha a feladatok engedik. Ez csökkenti az utazással járó stresszt és lehetővé teszi a rugalmasabb pihenőidők beiktatását. Amennyiben a fizikai jelenlét elengedhetetlen, kérheted a munkaköröd átmeneti módosítását olyan feladatokra, amelyek kevesebb állással vagy emeléssel járnak. Például egy ápolónő elláthat adminisztratív feladatokat az osztályon, vagy egy gyári munkás végezhet minőségellenőrzést ülve. Ne feledd, hogy a táppénz is egy opció, ha a munkáltató nem tud vagy nem akar biztonságos munkakörülményeket biztosítani, és az orvosod úgy ítéli meg, hogy a várandósságod veszélyeztetett.
Bár a legtöbb kutatás a vetélés kockázatára fókuszál, érdemes megemlíteni a lehetséges hosszú távú hatásokat is. Egyes tanulmányok összefüggést találtak az anya éjszakai munkavégzése és az alacsonyabb születési súly, valamint a koraszülés között. A terhesség alatti krónikus stressz és az alvászavarok befolyásolhatják a baba neurobiológiai fejlődését is. Az anyai szervezetben keringő kortizol átjut a méhlepényen, és hatással lehet a magzat stresszválasz-rendszerének kialakulására.
A "Kismama Műszak" és Más Családbarát Megoldások
A munkaerőhiányos időkben, ami különösen igaz a termelő cégek egy részére, megoldás lehet, ha egy cég kifejezetten egyes nehezebben aktivizálható társadalmi csoportok igényeire igyekszik választ adni. Ilyen eszköz lehet például az úgy nevezett kismamaműszak, ami figyelembe veszi a kisgyermekes szülők elkötelezettségeit, például, hogy időben oda kell érni a gyermekért a bölcsődébe, óvodába.
A kecskeméti CabTec Kábelkonfekcionáló és Készülékgyártó Kft. aktív létszáma jelenleg körülbelül 320 fő, ebből 293 női munkatársuk van. High-tech orvosi berendezésekbe, épületgépészethez készítenek kábeleket speciális vevői igények szerint. “Ez a fajta munkavégzés leginkább a hölgyek privilégiuma, így főképp női munkavállalókat foglalkoztatunk. Az elmúlt huszonöt év alatt igyekeztünk rugalmasan alkalmazkodni ehhez az adottsághoz, valamint munkatársaink igényeihez, és természetesen a törvényi megfelelőség is fontos szempont. Többféle munkarendet alakítottunk ki, egy-, két műszak, sőt kismama’műszak is elérhető, ami lehetővé teszi az édesanyák számára, hogy a kicsiket tudják vinni reggelente óvodába, iskolába, akár bölcsibe. Éjszakai műszakot nem hoztunk létre: tiszteletben tartjuk a hölgy munkavállalóink családi életének ritmusát, tudjuk, hogy éjjel lankadna a figyelem, és ez nem tenné gazdaságossá a működésünket.
Kismamaműszakjuk 7:30-tól 15:30-ig tart, és ehhez a beosztáshoz illeszkedő - ingyenes - buszjáratot is üzemeltetnek. Hat éve vezették be a kismama műszakot a kaposvári - biztosító betéteket gyártó - Fusetech Kft.-nél mesélte el a HR Portalnak Gazdag Viktória HR menedzser. A HR menedzser elmondta, hogy annak idején azért kezdték el a 8-tól 4-ig tartó (illetve részmunkaidős) foglalkoztatást, mert munkaerőhiány volt a cégnél, és bár tisztában vannak vele, hogy az ilyen életkorú gyerekeket nevelő szülők esetén több a táppénz, így eleve nagyobb létszámmal kell tervezni, még így is megéri a cégnek a foglalkoztatásuk, és fontosnak is tartják, hogy munkát tudjanak adni ebben az élethelyzetben.
A MAM Hungária Kft. 1990-ben indult útjára és 1991 márciusa óta van a piacon világhírű babatermékeivel. Cumik, cumisüvegek és egyéb babaszájápolási termékek kerülnek ki a gyártósorokról, melyek mellett a kezdeti időkben - ahogy azt Kiss Katalintól, a MAM Hungária ügyvezető igazgatójától megtudhattuk - csak női dolgozók álltak. Mára ez már megváltozott, annál is inkább, mivel a vállalatnak jelenleg több mint 500 munkatársa van. 2018-ban elnyerték a családbarát munkahely címet, ebből is látszik, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a dolgozók jóllétére, a munka és a magánélet összeegyeztethetőségére. Mindezt úgy, hogy közben a vállalat céljai is megvalósuljanak.
A mamábarát munkahelyek megteremtik az újdonsült anyukák számára a fokozatos visszatérés lehetőségét, például részmunkaidős pozíciók felajánlásával, vagy lehetővé teszik az otthoni munkavégzést, esetleg a körülményekhez rugalmasan alkalmazkodó munkaidőt. Ugyanakkor minden munkáltatónak fel kell mentetnie a szoptatós kismamát gyermeke hat hónapos koráig naponta kétszer egy órára (ikrek esetén kétszer 2 órára), a kilencedik hónap végéig naponta 1 (ikreknél 2) órára a munkavégzés alól. A jó munkahelyek egyik ismérve tehát, hogy támogatják a gyermekvállalást, és megteremtik azokat a feltételeket, amelyek teljesíthetőek a munka világába visszatérő anyukák számára is.
Támogatások és Juttatások
A szülési szabadság után igényelhető a Gyermekgondozási Díj (GYED), amely a gyermek 2 éves koráig, ikrek esetén 3 éves koráig jár. A GYED összege a minimálbér kétszeresének 70%-a, de legfeljebb a szülő naptári napi jövedelmének 70%-a. Ezen kívül létezik még a Gyermekgondozást Segítő Ellátás (GYET), amely azoknak a szülőknek jár, akik nem állnak munkaviszonyban, és otthon nevelik gyermeküket. A GYET összege a minimálbér 70%-a. A támogatások igénybevételéhez bizonyos feltételeknek kell megfelelni, például a CSED esetében szükséges a 180 nap folyamatos társadalombiztosítási jogviszony.
A kormány lehetőséget biztosít arra, hogy gyermeknevelés mellett is tudjanak munkát vállalni a kisgyermeket nevelő édesanyák, miközben a GYED-et is megkapják. A GYED-et igénybe vevő személyek időkorlátozás nélkül végezhetnek keresőtevékenységet, amely a munkáltatók számára is egy fontos lehetőség a kisgyermekes édesanyák foglalkoztatása során. Így a szülési szabadságot követően sok édesanya előbb tér vissza a munkaerőpiacra, amely a cégek számára biztosítja, hogy az adott munkakörben kevesebb időre kell pótolni a szülési szabadságot töltő édesanyát.
Terhesség alatt masszázs? Miben más a várandós masszázs?
Ha Mégis Gond Lenne: Jogorvoslati Lehetőségek
Bármennyire is tisztában vagyunk a jogainkkal, ennek ellenére előfordulhat, hogy a munkáltatónk téved, vagy csak azért sem biztosítja ezeket nekünk. Ha egyszerű tévedésről van szó, első körben javasolt udvariasan, de határozottan egyeztetni a munkáltatóval, akár a konkrét paragrafusok megküldésével. Ha van a munkáltatónál érdekképviselet, szakszervezeti tisztségviselő vagy üzemi tanács, tőlük is kérhetünk szakmai támogatást.
Vészhelyzet esetére mindig kell, hogy legyen egy B tervünk, s alkalomadtán időben lépni kell. Ha jogellenes munkaviszony megszüntetés áldozatai lettünk, akkor azonnal keressünk fel egy ügyvédet, sokszor már csak a jogi segítségkérés ténye - és az ez után következő munkajogi per lehetősége - is jobb belátásra bírja a munkáltatót. A munkaügyi felügyelőség is segíthet bizonyos kérdésekben, és néhol még létezik ingyenes jogi tanácsadás, ahol szintén szakemberek állnak rendelkezésre.
A várandósság - ideális esetben - nem betegség, hanem csak egy megváltozott állapot, ami egyáltalán nem zárja ki a hatékony munkavégzést, ha a felek képesek és akarnak együttműködni, s közös megoldást keresni arra, hogy a munkaviszonyból eredő kötelezettségeiket továbbra is teljesítsék.
