Minden, amit a hozzátáplálásról tudni érdemes: táblázatok, módszerek és tippek

A hozzátáplálás időszaka minden kisbaba életében izgalmas mérföldkő, ám a szülőkben gyakran félelmet kelt, vajon mikor, mivel és hogyan érdemes kezdeni. Az újdonsült szülők, akik minden irányból kéretlen tanácsokat kapnak a szülői neveléssel kapcsolatban, gyakran minden újdonságtól tartanak. Jól csináljuk? Nem okozunk kárt a babának? Nem gond, ha nagyanyáink másképp csinálták? Az első szilárd ételek bevezetésénél az aggodalmakat félre kell tenni. A hozzátáplálás elkezdése rengeteg kérdést felvet a szülőkben, főként első gyermeknél. Fontos, hogy ne „görcsöljünk” rá túlzottan a szilárd ételek bevezetésére!

A hozzátáplálás megkezdése

Mikor kezdjük a hozzátáplálást?

Az érvényes szakmai ajánlások szerint betöltött hat hónapos korban kezdjük a kóstoltatást a csecsemővel, de a gyermekorvosok egyetértenek abban, hogy a hozzátáplálást 4 és 6 hónap között érdemes elkezdeni. Az első szilárd ételeket 4-6 hónapos korban ajánlott bevezetni. Fontos, hogy nem létezik olyan táblázat, amelyet bármilyen magyarországi vagy világszervezet jóváhagyott volna, ezért szigorúan követni volna ajánlatos. Miért vannak mégis hónapokra bontva az alapanyagok? Azért, hogy segítsék a szülőket, így ezt betartva kisebb valószínűséggel jelenik meg nem kívánt reakció vagy hasfájás, stb. Természetesen vannak olyan élelmiszerek, melyek bevezetési időpontját szigorúbban kell venni (pl. cékla, tej stb.) de ennek oka kizárólag a baba biztonsága.

A hozzátáplálás megkezdésekor tartsa tiszteletben a baba saját tempóját. Figyelje gyermeke hozzáállását és hajlandóságát az új ételek, étel textúrák kipróbálására, a kiskanál használatára. Ha a baba képes megfogni az evőeszközt, akkor már csak egy lépés választja el őt az önálló evéstől.

Miért nem érdemes hamarabb elkezdeni?

Azért, mert nagyjából ebben az 5-6 hónapos korban áll készen a baba emésztőrendszere arra, hogy az anyatejen / tápszeren kívül más ételt is feldolgozzon. Ezen kívül a mozgásfejlődése is ez idő tájban indul rohamos ugrásnak, ezáltal megnő az energiaigénye. A mozgáshoz felhasznált energián kívül, az agy fejlődéséhez is hozzájárul ez a többletenergia, (ugyanis az energia több, mint felét az agy használja fel), valamint 6 hónapos kor körül a baba vasraktárai is kiürülnek, melyet pótolni kell, hiszen a vas hozzájárul a tanulás, a nyelvi képességek, a figyelem, a memória fejlődésééhez is. A javasoltnál korábban megkezdett hozzátáplálás következtében az ételallergiák kialakulásának kockázata fokozódik.

Lehet, hogy te is találkoztál már többféle listával, hogy mely ételek fulladásveszélyesek, illetve hogyan lehet - kell elkészíteni őket, hogy csökkenteni tudd a kockázatot. De a valóság az, hogy bármilyen étel fulladást okozhat bármely ételkorban még akkor is, ha megfelelően és biztonságosan tálalod őket! Fulladásveszélyes minden olyan tárgy, amely a gyermek torkába akadhat, elzárva a légutakat, és megnehezítve vagy lehetetlenné téve a légzést.

Milyen ételekkel kezdjük?

A kóstolgatást kezdheted gyümölcslevekkel vagy pépekkel is. Az Egészségügyi Világszervezet nem részletezi a táplálékok bevezetésének kívánatos sorrendjét hat hónapos kor után. A legkevésbé ártalmatlan indulásnak az alma és a krumpli, de mindkettő foghatja a székletet, ezért ha ezt tapasztalod, érdemes kipróbálni az őszibarackot.

Lassan próbálja megismertetni a babát az új ízekkel. Kezdje gyengéd rosttartalmú zöldségekkel, azaz sárgarépával, cukkínivel, fiatal zöldbabbal és brokkolival. Állaguknak köszönhetően a baba fokozatosan megszokja az új ízeket - keserűt és savanyút. Az anyatejjel ellentétben a bébiétel, a benne található rostok miatt, nem mindig ízlik a babának és néha makacsul elutasítja azt. A babát kezdetben csak kis mennyiségű étellel kínálja, és figyelje meg a reakcióit, beleértve az esetleges allergiás reakciót illetve ételintoleranciát, amely bőrpír, kiütés vagy kólika formájában is megnyilvánulhat. Nem kell elsietni a dolgokat, elvégre az első ételek bevezetése nincs konkrét időponthoz kötve. Az etetés ideális alkalom arra, hogy beszélgetést folytassunk a babával. Már az étel készítése során mondja el a csöppségnek, mi lesz az aznapi menü, írja le az étel illatát, színét, ízét, ejtse ki a zöldségek, gyümölcsök nevét. Négy hónapos kortól a gyerekek elkezdenek kísérletezni, új dolgokat tanulnak, fejlődik a memóriájuk, ezért megpróbálják megérinteni az ételt, megszagolják, megfigyelik a formáját, színét. Kóstolgatásával új ízeket fedeznek fel, ízviláguk, látókörük tágul.

Hozzátáplálási táblázat

A hozzátáplálás táblázat segíthet, de minden baba más tempóban fejlődik. A legfontosabb, hogy egyszerre csak egy új ételt próbáljunk ki, és figyeljük a reakciókat. A babák még sokkal élénkebben érzik a natúr ízeket, valamint ebben a korban alapozzuk meg az étkezési szokásokat, így csak jót teszel vele, ha nem szoktatod rá a kicsit a cukros, és a túl sós ízekhez már csecsemőkorban. Ha szeretnéd, kevés zöldfűszerrel viszont már próbálkozhatsz az ízesítéshez, mint a kapor, petrezselyem, zellerlevél vagy a metélőhagyma.

Egy éves kor alatt adagolható ételek táblázata

Étel / Élelmiszer Mikortól adható Megjegyzés / Fontos tudnivaló
Alma, őszibarack, meggy, gesztenye 6 hónapos kortól Elsőként bevezethető gyümölcsök
Burgonya, sárgarépa, sütőtök, cékla 6 hónapos kortól Elsőként bevezethető zöldségek
Gabonapelyhek (rizs, búza, zab) 6 hónapos kortól A glutént 5-7 hónapos kor között be kell vezetni kis mennyiségben
Tejtermékek (sajt, túró, kefír) 6-7 hónapos kortól Kis mennyiségben adható, csökkenti a tejallergia kockázatát
Joghurt, kefír 7 hónapos kortól Kis adagban, főzelékhez keverve
Hús (csirke, pulyka) 7 hónapos kortól Párolva, pürésítve
Banán, körte, narancs, szőlő 7 hónapos kortól Mag és héj nélkül, kis mennyiségben
Paradicsom, cukkini, brokkoli, spárga 7 hónapos kortól Főzve vagy párolva, héj nélkül
Étolaj 7 hónapos kortól 1 kávéskanál / adag főzelékhez
Kenyérhéj, kifli 8 hónapos kortól Glutén bevezetése után, kis mennyiségben
Szilva, sárgabarack, görögdinnye 8 hónapos kortól Laza széklet esetén előnyös
Hüvelyesek (lencse, borsó, bab) 8 hónapos kortól Puffasztó hatás miatt fokozatosan
Hal, marha, sertés, csirkemáj 8 hónapos kortól Csirkemáj max. heti 1×
Túró, sajt, kefír (ismét) 8 hónapos kortól Ha nincs allergia a családban
Tojássárgája 10-11 hónapos kortól Főtt, heti 1-2 alkalommal
Földimogyoró 4-6 hónapostól (allergiás hajlamtól függ) Korai bevezetés csökkentheti az allergiaveszélyt

Hozzátáplálási ütemterv

7-9 hónapos kor között bevezethető ételek

  • Zöldségek: fehérrépa, brokkoli, spárga, zöldborsó (paszírozva), uborka, tök, saláta, zeller, karalábé, karfiol, kelkáposzta, vöröshagyma, fokhagyma az eddigi burgonya, sárgarépa, sütőtök, cukkini, gesztenye mellett.
  • Gabonafélék: árpa és rozs.
  • Gyümölcsök: szilva, ringló, kajszibarack, kicsit később görög- és sárgadinnye, cseresznye.
  • Rágcsálnivaló: (8-9 hónap): banán, puha barack, szikkadt kenyérhéj.

Mit ne adjunk egy éves kor alatt?

  • Cukor és só: Nincs szükség desszertekre, instant pépekre sem - semmiről sem fog lemaradni, ha kihagyod ezeket a menüből - ne dőlj be a reklámoknak.
  • Méz: Egyéves kor alatt botulizmust okozhat, ezért tilos adni.
  • Tehéntej: Önálló italként csak 1, de inkább 2-3 éves kor után ajánlott.
  • Aprómagos gyümölcsök: Óvatosan, egyéni érzékenységtől függően.
  • Nyers tojás, nyers hal, penészes sajtok, füstölt áruk, cukrozott, magas sótartalmú, valamint koffeint tartalmazó élelmiszerek fogyasztása sem ajánlott.

Allergének és bevezetésük

Az allergének bevezetésének ajánlása jelenleg átalakulóban van, már, ami a hazai ajánlásokat illeti. A régebbi ajánlások a késleltetett bevezetést javasolták az allergénekkel kapcsolatban (pl. a tehéntej, tojás, hal, földimogyoró, olajosmagvak stb.). Ezzel szemben a legújabb nemzetközi állásfoglalásban leírtak szerint, a késleltetett bevezetés fokozhatja a táplálékallergiák kialakulásának kockázatát. Ennek megfelelően az allergének bevezetésének meg kell vagy kellene történnie egészséges babáknál még az első születésnap előtt. Természetesen arra is kitér az állásfoglalás, hogy ezt csak akkor ajánlatos ennek megfelelően végrehajtani, ha a baba nem tartozik az ún. magas allergiakockázatú csoportba.

Az allergiák, különösen a tejfehérje- és ételallergiák, gyakran összekeverhetők egyszerű emésztési gondokkal. Fontos tudni, mit adhatunk, és mit kell még kerülni. A korai allergén-bevezetés nem veszélyes, sőt, a kutatások szerint csökkentheti az allergiák kialakulásának kockázatát. Épp ezért fontos, hogy például a mogyoró, tojás vagy hal akár egyéves kor előtt is, kis mennyiségben bekerülhessen az étrendbe.

Allergia tünetei:

  • Kiütés
  • Hasfájás
  • Hasmenés

Ezek esetén gyanakodjunk ételallergiára. Ha a gyanú felmerül, a tejfehérjét el kell hagyni, és figyelni, javulnak-e a tünetek. A legtöbb gyermek kinövi a tejallergiát kisgyermekkorra, de addig is diétára van szükség.

Nem tekinthető gyakori allergénnek, de a parlagfű-allergiában szenvedők a nyers banán elfogyasztása után orális allergia szindróma tüneteit (szájüregi viszketést és bizsergést, és néha enyhe hasi fájdalmat) tapasztalhatják. A jó hír az, hogy az orális allergiás szindróma csak ritkán kapcsolódik súlyos reakciókhoz.

Allergia tünetei csecsemőknél

Hozzátáplálási módszerek

A hozzátáplálás során, rengeteg új dolgot kell megtanulnia a babának, mint például, hogy hogyan kell a nyelvét fel-le, jobbra-balra mozgatnia, hogyan tudja lenyelni a pépes, később darabosabb ételeket. Vannak babák, akik 1-2 alkalom után jóízűen lakmároznak, és vannak, akiknek akár 10-15 alkalom is kell, hogy az új állagot, az új ízt megszokják. Ami biztos, hogy nincs két egyforma baba, se egyforma család.

Hagyományos pürés hozzátáplálás

A kezdeti kínálásoknál kb. méz állagú pépekkel/pürékkel kínáljuk a babát, mely lehet gyümölcs vagy zöldség. Az elérni kívánt állagot anyatejjel, vagy annak hiányában tápszerrel lehet hígítani. Miután már a sűrűbb pürékhez is hozzászokott a baba, megjelenhetnek a puha falatkák, melyeket a baba a kezébe tud venni. A falatkákat semmiképp ne keverjük bele a pürés ételbe, hiszen a baba ezt könnyen félrenyelheti. Amikor a baba a darabos ételért nyúl, nem biztos, hogy rögtön betalál majd vele a szájába, sőt, harapni, elrágni sem fogja tudni egyből. Mutassuk meg neki, hogyan tudja ezt elsajátítani. Milyen falatkákkal kínáljuk? Például banán, avokádó, barack, párold brokkoli, sárgarépa, melyeket kb. 1-2 ujjnyi vastagra, és 1-2 babaökölnyi hosszúra vágjunk fel, hogy a baba meg tudja fogni. Elképzelhető, hogy eleinte csak pakolgatja majd ide-oda a kezében, vagy csak nyomkodja, esetleg ledobja a földre, de ezt hagyni kell, hogy ismerkedjen az étellel.

Ha már flottul megy a püréfogyasztás, és a kezdetektől nagyjából eltelt 2 hónap, akkor érdemes megpróbálni turmixolás helyett csak villával összetörve adni az ételeket. Ennek az ideje általában 9 hónapos korban jön el. Ha bátortalanok vagyunk, akkor a bébiételek kínálatában találunk enyhén darabos tartalmúakat is. Majd ha ezzel sincs gond, akkor mehet a tényleg darabos, rágcsizós, leharapós falatozás is. Mindig a babához igazodjunk, látni fogjuk, hogy mikor képes jól megrágni a darabos ételeket.

BLW (Baby-led weaning) - Baba irányította hozzátáplálás

A BLW, azaz baba irányította hozzátáplálás (baby led weaning) egyre népszerűbb módszer, ami azt jelenti, hogy kihagyva a pürésített ételeket, a kezdetektől szilárd ételekkel kínáljuk a babát a család által fogyasztott ételekből. A baba önállóan eszik, a szülő nem etet, de jelen van. Ehhez természetesen az egészséges alapanyagokra és megfelelő ételkészítési technikára továbbra is szükség van, ugyanis ha a család ételeiből falatozik a baba, néhány apró változtatásra szükség lehet (pl. ne használjunk sót, se cukrot az ételkészítés során).

A BLW a nagyobbacska csecsemők kíváncsiságára, a darabos ételek és a felnőttek evése iránti természetes érdeklődésére épül. Nem új divatról van szó, hanem a mindig is jellemző normális viszonyok helyreállításáról. A természetes módszer buktatója az lehetne, ha a gyerekek nem tudnák, mi a jó nekik. Ha nem tudnák, mennyit, mit és mikor kell enniük. Csakhogy - hasonlóan a többi életképes, egészséges emlőskölyökhöz - tudják! Az igény szerinti szoptatás készíti elő legtermészetesebben és az embergyerek igényeinek leginkább megfelelő módon a szilárd ételek fokozatos elfogadását és fogyasztását. A változó összetételű anyatej tartalmazza a család étkezésére jellemező ízanyagokat (is), és így előkészíti a családi étkezésekre való zökkenőmentes áttérést.

A módszer lényege, hogy nagyon puhára párolva, apró falatkákban tesszük a kicsi elé az ételeket, majd ő a saját kezével felcsipegeti a falatkákat, és belevarázsolja, vagy belemaszatolja a szájába. Így a baba bátran ismerkedhet az ízekkel, színekkel, textúrákkal. A közös étkezések során, partnerként kezelve, játszva, a saját kíváncsiságától, fejlettségétől függően kezdi el a kóstolgatást. A blw esetében nem tart minket akkora bűvöletben a hozzátáplálási táblázat, nagyobb szabadságot enged az új ízekkel kapcsolatban, de az egészségtudatosság nagyon fontos itt is. Kiemelten fontos az ülni tudás. A darabos ételek evésének nem előfeltétele, hogy foga legyen a babának. A kéz ügyes használata sokkal fontosabb fejlődési mérföldkő. Amíg azonban nincs (elegendő) foga, olyan puhaságú ételt érdemes kínálni, ami elcsócsálható az íny ügyes használatával is.

BLW hozzátáplálás

Gyakori problémák és tippek

Étvágytalanság és válogatás

Nem szabad a gyerekekre semmi olyan ételt rákényszeríteni, amit nem szeretnek. Ha beletukmálsz bármit is a babádba, mert muszáj, az nagyon mély nyomot hagy. Az erőltetéssel éppen ellentétes hatás érhető el. Felesleges tukmálni és erőszakoskodni, a te feladatod az, hogy biztosíts mindig lehetőséget a kóstolásra, de fogadd el, ha elutasító még az ételekkel szemben és várd ki türelemmel, amíg magától érdeklődik az ennivalók iránt - egészen biztos, hogy ez az idő is el fog jönni.

Ha a baba elfordítja a fejét, nem nyitja a száját, ne legyünk erőszakosak, és ne csüggedjünk. Fontos, hogy az étkezések nyugodt, meghitt környezetben történjenek. Ne jutalmazzunk, és ne is büntessünk/fenyegessük az ételekkel, étkezésekkel. Nincsenek rossz és jó ételek. A mértékletességen és változatosságon van a lényeg. Továbbá ha mi valamit nem szeretünk (pl. brokkoli), ne fejezzük ki nem tetszésünket a gyerek előtt, mert lehet, hogy neki a brokkoli az egyik kedvence.

Ivás

Amíg kizárólagosan anyatejjel vagy ennek hiányában tápszerrel tápláljuk babánkat, nincs szükség egyéb folyadékra. Viszont amikor elkezdődik a hozzátáplálás, a szoptatások csökkenésével egyre nagyobb szerepe lesz a folyadékfogyasztásnak, melynek legjobb forrása a víz. Sok nagyszülőtől, idősebb ismerőstől hallhatjuk, hogy adjunk a babának teát, gyümölcslevet - de ezekre semmi szükség. Vásárolhatunk kifejezetten babáknak palackozott vizet, melyet felbontás után 24 órával el kell fogyasztani, vagy ezután forralva és lehűtve adni a babának.

Elsősegély félrenyelés esetén

Addig nincs baj, amíg jól a baba hallhatóan köhög, képes levegőt venni, esetleg sír is, és teljesen magánál van. Ilyenkor nem kell semmit tenni, azon kívül, hogy nyugodtak maradunk, és biztatjuk a köhögésre. Valószínűleg képes lesz egyedül is megoldani a problémát. Ha mégsem, és hosszasan fennáll ez a helyzet, vagy látjuk is a falatot, de a légzése megfelelő a kicsinek, akkor történjen mentőhívás. Ha láthatóan oxigénhiány lép fel, tehát nem köhög, szürke, vagy lila lesz a bőrszíne, de eszméletén van, akkor cselekedni kell. A csecsemőt az alkarunkra fektetjük, úgy hogy a feje enyhén lógjon lefelé. Majd 5 enyhe ütés következzen a lapockák közé. Ha ez sem segít akkor a hátára fordítjuk, szintén kissé fejével lógatva, és a szegycsont alsó harmadánál 2 ujjal határozott mozdulatokkal megnyomjuk a mellkast 5-ször.

tags: #kismama #magazin #hozzataplalasi #tablazat