Manapság nemcsak a babák nagyobbak és súlyosabbak, mint korábban, hanem a kisgyermekek, tinik és felnőttek is. Ezt a trendet az orvosok egyre aggasztóbbnak ítélik, hiszen a korai elhízás következményeként egyre korábban jelentkeznek a szív- és érrendszeri megbetegedések is. A nyugati világ egyik legsúlyosabb egészségügyi kihívása az „elhízás-járvány”, amelynek megfékezéséhez teljes szemléletváltásra van szükség már a fogantatástól.
Az elhízás kritikus periódusai a gyermekkorban
A gyermekkori elhízás kialakulása úgynevezett kritikus periódusokhoz köthető. Ezek közé tartozik a méhen belüli növekedési szakasz, amely a születési súlyban nyilvánul meg, a születést követő első néhány hónap alatti gyarapodás, a 4-7 év közötti életkor és a pubertás ideje. Vannak életszakaszok, amikor könnyebben el tudnak hízni gyermekeink.
1. Intrauterin (méhen belüli) élet
Elég csak arra gondolni, hogy a cukorbeteg anyák magzata nagyobb súlyú, hiszen az inzulinnak jelentős hatása van a méhen belüli életben kialakuló zsírsejtszámra és a növekedésre. Vagyis egyáltalán nem mindegy, hogy a kismama hogyan táplálkozik: egy túlsúlyos vagy elhízott anyának nagy valószínűséggel nagyobb súllyal fog megszületni a gyermeke, és ez már intő jel. A terhes anya energia-, zsír- és szénhidrátdús táplálkozása befolyásolja a magzat zsírsejtjeinek a számát, és összefüggést mutattak ki a terhesség alatti súlygyarapodás és az újszülött zsírsejtjeinek nagysága között. A várandós anya táplálkozása nagyban befolyásolja a magzat zsírsejtjeinek számát és méretét. A gyermekkori kövérség kialakulásában már a várandós anya életmódjának is nagy szerepe lehet.
ÉLJ BE: A táplálkozás fontossága a terhesség alatt
2. Csecsemőkor
Manapság a 0-6 hónapos csecsemőknél mintegy 59 százalékkal gyakoribb a túlsúly, mint 20 évvel ezelőtt. Annak ellenére, hogy a pufók csecsemőkről még mindig az a nézet él, és terjedt el, hogy kicsattannak az egészségtől, a szakemberek nem győzik hangsúlyozni a korai elhízás megelőzésének fontosságát. Ez nemcsak a csecsemő testsúlyának figyelemmel kísérését foglalja magába, hanem a fogantatást megelőzően és a terhesség folyamán az anya testsúlyának normalizálását is.
Csecsemőkorban az elhízás elsősorban azokat veszélyezteti, akiket mesterségesen táplálnak. Azonban tévedés azt gondolni, hogy a modern tápszerek mindenképpen elhízást okoznak, inkább a túletetés jelentheti a problémát, ami anyatejjel és tápszerrel is megtörténhet. Sok szülő hajlamos azt gondolni, ha sír, bizonyára éhes a baba. Ezért aztán minden alkalommal megetetik gyermeküket, függetlenül attól, valóban éhes-e, esetleg más problémája van, vagy egyszerűen csak unatkozik. Mindez nagyon kockázatos lehet, hiszen könnyen rögzülhet a babánál, hogy a problémákra az étel jelenti a megoldást.
Szoptatás és túlsúly
Sokezer gyereket figyeltek sok éven át, és arra jutottak, hogy ha a gyerek kizárólag anyatejtől dagi, az is baj. A pufók, hurkás, tokás csecsemő nagyon cuki látvány lehet, ugyanakkor a csecsemőkori túlsúly sajnos nem egészséges. Egy friss kutatás sajnos rácáfol arra: az élet első három hónapjában kizárólag anyatejjel való táplálás nem csökkentette az elhízás kockázatát sem hat hónapos, sem 5-6 éves korban. „Aggasztó a csak szoptatott csecsemők túlsúlya. A szoptatás melletti túlsúly éppen olyan káros, mint a tápszeres vagy kevert táplálás melletti” - írták a kutatók. A szakemberek természetesen nem azt ajánlják, hogy méregessük a két hónapos csecsemőket és vonjuk meg tőlük az anyatejet, ha felszednek húsz deka felesleget! Erről szó sincs. Ehelyett inkább arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy attól, hogy szoptatunk, még oda kell valamelyest figyelnünk a gyerek testsúlyára, és főként a későbbiekben: azaz ha fél éves korában duci a babánk, akkor a hozzátáplálás elejétől fogva különös tekintettel kell lenni az étrendjének összeállítására. Ami természetesen még mindig nem fogyókúrát jelent!
A szopásnak még az is az előnye, hogy a csecsemő táplálkozás közben aktív izommunkát végez, ami jelentős erőfeszítést követel meg tőle. A cumisüvegből táplált gyermek passzív befogadója a tápláléknak: az anya vagy a tápszeres dobozon lévő táblázat dönti el, hogy mennyit egyen.
3. Prepubertás és kamaszkor
Bizonyos tanulmányok szerint kora gyermekkorban és kamaszkorban különösen nagy rizikónak vannak kitéve a gyerekek az elhízás szempontjából, mert ebben a két növekedési szakaszban kalóriában gazdag, túl bőséges étkezéssel (és a kamaszok közt divatos junk food-dal) megsokszorozható a zsírsejtek száma. Ez a teória azonban a mai napig vitatott, hiszen - bár az nem vitás, hogy a súlytöbblet kialakulásánál megnő a zsírsejtek tömege - az eddigi kísérletek inkább azt igazolják, hogy elsősorban az intrauterin életben, illetve valamivel a születés utáni időszakban növekszik a zsírsejtszám.
BMI és gyermekkori elhízás
Már gyermekkorban alkalmazható a testtömeg-index (BMI), mint mérőszám, azonban a szakemberek gyakran inkább a testzsír meghatározására törekednek valamilyen noninvazív módszerrel. Gyermekkorban elsősorban percentilis táblázatot használunk a tápláltsági állapot meghatározásához. Ezek a táblázatok és görbék sok ezer gyermek adatainak megfigyelésével lettek összesítve a Központi Statisztikai Hivatal által, és arra adnak választ, hogy a magyar baba magasságának és súlyának fejlődése miként oszlik meg. Esetenként a bőrredő mérés is alkalmazható, amikor rendszerint öt ponton megmérik a bőrredő vastagságát és megfelelő képlettel kiszámítják a testzsír mennyiségét.
A gyermekek kor szerinti testtömeg indexét a normál BMI százalékában, un. percentilekben adják meg. Az átlag BMI minden életkorban az 50. percentil körül van, ettől felfelé kövérebb, lefelé soványabb az egyén. 85-95 percentil között túlsúlyról, 95 percentil felett elhízásról beszélünk. Nagyon leegyszerűsítve, a WHO szerint az a gyerek kövér, akinek BMI-je az azonos korcsoportba tartozók 95 percentilise fölött van, míg az elhízás kockázata 85 percentilis fölött áll fenn. (Az adatok percentilisben vannak megadva, ami azt jelenti, hogy az 50 százalék pontosan a korcsoport átlagát jelenti, míg a 95 elvileg azt, hogy a gyerek a kortársai 95 százalékánál nagyobb súlyú).
Ha kövér a mama, kövér a baba?
Amennyiben a kismama a terhesség során többet hízik, mint az ideális lenne, az nagyban növeli a gyermek elhízottságának esélyét - állítja Dr. Christine M. Olson, az Ithacai Cornell Egyetem professzora. Kutatásuk során 208 anya-gyermek párost követtek figyelemmel a terhességtől a gyermek három éves koráig. Azt tapasztalták, hogy azon édesanyák gyermekei, akik a normálisnál többet híztak a terhesség alatt, 40 százalékkal nagyobb arányban lesznek túlsúlyosak három éves korukra. Ezzel szemben a terhesség alatt normális testsúlyú nők gyermekeinek csak 24 százaléka volt három éves korára elhízott. Azoknál a gyerekeknél nagyobb volt az elhízás esélye, ahol az anyának a terhesség alatt diagnosztizált diabétesze volt, vagy ahol az apa is túlsúlyos.
A legújabb elméletek szerint a terhesség során felszedett kilók ideális mennyisége a várandósságot megelőző testsúlytól függ:
- Az alacsony, 19,8 alatti BMI-vel rendelkezőknél 14-20 kg.
- A normál, 19,8-26 BMI-vel rendelkezőknek 12,5-17,5 kg.
- A magas, 26 feletti BMI-vel rendelkezőknek 7,5-12,5 kg.
Sajnos a jelenlegi statisztikák szerint a nők 60 százaléka túllépi az ajánlott súlygyarapodási határt.
Az elhízás következményei
A gyermekkori elhízás és a felnőttkori túlsúly között egyértelmű az összefüggés. Egyes kutatások szerint már kétéves kor előtt kiderül, hogy valakiből túlsúlyos felnőtt lesz-e. Ezernél is több túlsúlyos gyermeket és kamaszt vizsgáltak meg, és az derült ki, hogy a túlsúlyos kamaszok fele már kétéves kora előtt is túlsúlyos volt, ötéves korára már a vizsgáltak 90 százaléka, tízévesen pedig már mindegyikük.
Egészségügyi kockázatok
Az elhízott gyerekeknél, akiknek nincs endokrin betegségük, akik egyszerűen az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód miatt híztak el, már találkozhatunk másodlagos zsíranyagcsere zavarokkal. Ezen kívül nagy arányban alakul ki náluk a megzavart cukoranyagcsere, ami tünetmentes ugyan, de a kettes típusú cukorbetegség előszobáját jelenti.
A kettes típusú cukorbetegség - egy jellemzően idősebb felnőtteket érintő megbetegedés - előfordulása a gyermekek körében az utóbbi húsz évben megtízszereződött, és lassan magasabb számban fordul elő, mint a fiatalkori, inzulinfüggő, egyes típus. A máj elzsírosodása, amely olyan ritka volt, hogy a nyolcvanas évek előtt nem is szerepelt a gyermekgyógyászati tankönyvekben, ma már minden harmadik kövér gyermeket érint.
Ha a kövér gyermek felnőttkoráig kövér marad, az egészségi problémák fokozottan jelentkezhetnek. Ha a gyermekkori kövérségből nem sikerül lefaragni, akkor a felnőttkorukra is kövéren maradtaknál a szívbetegségek és különféle agyiérkatasztrófák (pl. stroke) nagyobb arányban fordulhatnak elő. Többször fordulhat elő a túlsúlyosaknál pl. a horkolás. A horkolás légzési apnoéhoz, azaz az alvás közben tapasztalható légzéskimaradáshoz vezethet.
Pszichés és szociális következmények
A kövér gyermekeket a testi betegségeken kívül sok lelki ártalom is fenyegeti, magányosak, félénkek, szorongók, depressziósak. Az elhízás pszichés terhet is ró a gyermekre, így pl. csúfolódás, kirekesztés érheti az iskolában. A gyermekkori elhízás hátterében tehát pszichés, szociális és biológiai hatások együttese áll.
Megelőzés
Az egyik legfontosabb dolog, hogy már a fogantatást megelőzően sikerüljön az ideális testsúly elérése. Emellett be kellene tartani a terhességre előírt ideális testsúlynövekedést, ami 12-16 kg, attól függően, hogy a kismama vékonyabb, vagy teltebb a terhesség előtt.
A szülők általában örömmel veszik tudomásul, hogy jó étvágyú, jól gyarapszik a gyermekük. Sokkal később és sokkal ritkábban fordulnak orvoshoz azzal a panasszal, hogy kövér, mint azzal, hogy sovány. Jó lenne, ha mindenki tisztában lenne azzal, hogy a hízás - fogyás nem pusztán akaraterő kérdése. A testalkatot nagyban befolyásolják genetikai adottságok, hormonális folyamatok, az életmód és a lelki egyensúly.
ÉLJ BE: A táplálkozás fontossága a terhesség alatt
Tápanyagbevitel
A normál súlyú babák esetén is érdemes kerülni a felesleges szénhidrátbevitelt, amely alatt főként a cukros üdítőkre, cukrozott teára, csokira, sütire, cukorkára és egyéb, fehér cukrot tartalmazó finomságokra gondolunk. És ezeket nemcsak egy-két éves korig kell kerülni, hanem a továbbiakban, azaz az óvodás, kisiskolás korban is érdemes odafigyelni a gyerek táplálkozására, különösen akkor, ha túlsúlyos csecsemő volt. Az óvodás korosztály ideális súlygyarapodása kb. 1 kg minden 2 cm növekedés esetén. Ezt a táplálék megfelelő összetételével (sok gyümölcs, zöldség, magas rosttartamú gabonafélék, alacsony zsírtartalmú tejtermékek stb.) lehet elérni.
Fontos, hogy az étkezés az éhség csillapítására való, nem jár érte sem dicséret, sem büntetés. Ne erőltessük, hogy egyen meg mindent, amit a tányérjára raktunk. Egy falattal se egyen többet, mint amennyire szüksége van. Sok gyermek étkezéskor nem eszik sokat, viszont az étkezések között állandóan nassol. Ha étkezés közben mesével, játékkal eltereljük a gyermek figyelmét, a nagyobb gyermek olvas vagy telefonál, tévét néz, észrevétlenül fogyaszthat el nagyobb táplálékmennyiséget. Ugyancsak észrevétlenül jut többletenergiához, ha víz helyett üdítőitalokat, cukrozott gyümölcsleveket iszik. Ne felejtsük el, hogy az étkezés nyújtotta örömöt a gyermekek is, hozzánk hasonlóan, gyakran használják az unalom leküzdésére vagy a szorongás oldására.
Mozgás és képernyőidő
Az egészséges táplálkozás mellett a másik igen jelentős tényező az elhízás megelőzésében a mozgás. Ezen a szakemberek azt értik, hogy lehetőség szerint kivisszük a gyereket a szabadba, legalább a játszótérre, és igyekszünk a minimumra csökkenteni az óvodáskorú gyerek tévé vagy számítógép előtt töltött idejét. Az óvodás korban már kezd kialakulni a különféle mozgásformák szeretete, illetve a gyerek ezzel kapcsolatos ízlése. A kisgyermekkorban alakulnak ki és szilárdulnak meg azok a szokások, amelyek a későbbi életünk során is fennmaradnak. A legtöbb kövér gyermek nem vagy nemcsak sokat eszik, hanem keveset is mozog. Az iskolás korban az iskolai és otthoni egészséges étrend, a rendszeres testmozgás, a TV, a számítógép, laptop előtt eltöltött idő csökkentése szintén nagyon fontos.