A kismama állandó lakcíme: Alapvető jogok és teendők gyermekvállalás esetén

A gyermekvállalás egy gyönyörű, de sok hivatalos teendővel járó időszak. Az egyik legfontosabb adminisztratív feladat a születendő, majd újszülött gyermek állandó lakcímének (lakóhelyének) rendezése. Nagyon fontos, hogy minden gyermeknek legyen állandó bejelentett lakcíme, mert anélkül nem tud igénybe venni orvosi ellátást, óvodát, iskolát, stb. Az állandó lakcím megléte alapvető jogok érvényesítésének és számos támogatás igénylésének előfeltétele.

Lakcímkártya igénylése és annak fontossága

A lakcímkártya egy hivatalos okmány, amely igazolja az állampolgár bejelentett lakóhelyét vagy tartózkodási helyét. A hatóság lakcímkártyát állít ki újszülöttek, vagy Magyarországon első ízben lakóhelyet létesítő személyek részére. Ezen kívül a hatóság a lakóhely vagy tartózkodási hely megváltoztatása esetén vagy az előző lakcímkártya elvesztése, ellopása, megsemmisülése vagy megrongálódása esetén is új lakcímkártyát állít ki az igénylő kérelmére.

Lakcímkártya újszülöttek és kiskorú gyermekek részére

Az újszülött első lakóhelyeként a szülők nyilatkozata alapján az anya vagy az apa lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét az anyakönyvvezető jelenti be. Az újszülött gyermek az apa lakcímkártyáján feltüntetett címre abban az esetben jelenthető be, ha a szülők házasok, vagy az apa külön apai elismerő nyilatkozatot tett. Amint megvan a baba születési anyakönyvi kivonata, az önkormányzat automatikusan kiállítja a baba lakcímkártyáját, amelyet már a kórházból való távozáskor megkapunk vagy tértivevényes levélben postázzák a címünkre. A baba állandó lakcíme azonos az édesanyja állandó lakcímével.

A kiskorú gyermek lakóhelyeként - ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek lakóhelyéről másként nem határoz - a szülő, ennek hiányában a törvényes képviselő lakóhelyét kell bejelenteni. A lakcímbejelentést a szülő (törvényes képviselő) teljesíti. A jogszabály nem követeli meg mindkét szülő hozzájárulását, még akkor sem, ha mindkét szülő felügyeleti joggal rendelkezik. Kiskorú gyermek online lakcím bejelentését csak a szülő, vagy törvényes képviselő végezheti el, saját ügyfélkapuján keresztül.

A bejelentett, érvényes állandó lakcím hiánya súlyos hátrányokkal járhat a gyermekek és szüleik számára. Ma Magyarországon kb. 4500 kiskorúnak nincs érvényes állandó lakcíme, ami miatt minden szociális támogatásból és alapvető szolgáltatásból kimaradnak, és megfelelő oktatásban sem részesülhetnek, mert szüleik nem tudják beíratni őket a kerületi iskolába. Eleve megbélyegzéssel, nehézséggel indul az életük, hiszen, ha nem iratják be őket szüleik az általános iskolába, akkor szabálysértést követ el a család, ami pénzbüntetéssel jár. Később egyéb szankciókat vezethet be a gyámhatóság a családdal szemben. Még az is előfordulhat, hogy vadidegen emberek döntenek az Ön gyermeke sorsáról úgy, hogy állami gondoskodásba veszik őt. Az érvénytelen lakcímmel rendelkező, vagy lakcím nélküli gyermekek és szüleik nagyon nehezen jutnak hozzá az orvosi ellátáshoz, mert az orvosi ellátás és a gyógyszertámogatás igénybevételéhez a gyermek számára is szükség van magyarországi bejelentett állandó lakcímre.

Hol és mennyiért igényelhető a lakcímkártya?

• Lakcímkártyát bármelyik járási (kerületi) hivatalnál, kormányablakban, vagy a települési (kerületi) önkormányzat jegyzőjénél igényelhetsz, függetlenül attól, hogy hol laksz.
• Évente egy alkalommal illetékmentes a lakcímkártya kiállítása, egyébként 3.000 forint, kivéve a 18 év alattiakat.

A lakcím bejelentésének részletei

A lakóhely az, amit a köznyelvben állandó lakcímnek hívunk. A törvény szerint a lakóhely az a lakás vagy helyiség, ahol az állampolgár él. Állandó lakcím lehet egy egyébként lakásnak nem minősülő épület vagy helyiség is. A tartózkodási hely az, amit a köznyelvben ideiglenes lakcímnek hívunk. Figyelem! Tartózkodási helyet csak akkor lehet bejelenteni, ha valakinek van bejelentett állandó lakcíme (azaz lakóhelye). Vagyis CSAK tartózkodási helyet NEM lehet bejelenteni.

Mire van szükség a lakcím bejelentésénél?

• lakcímbejelentő lap - ez csak a hivatalban szerezhető be, ingyenes
• személyazonosításra alkalmas okmány (személyi igazolvány, útlevél vagy jogosítvány)
• a régi lakcímkártya (ha van)
• a szállásadó hozzájárulása

A szállásadó szerepe és hozzájárulása

Lakás esetén szállásadó a lakás tulajdonosa, haszonélvezője, vagy bérlője. A tulajdonos és a haszonélvező nevét a hivatal a bejelentkezéskor ellenőrzi az ingatlan nyilvántartásban, ezért ezt külön igazolni nem kell. A bérlő akkor járulhat hozzá szállásadóként a bejelentkezéshez, ha bérlői minőségét közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal tudja igazolni. Természetesen ha te vagy a tulajdonos vagy a haszonélvező, akkor rajtad kívül senki hozzájárulására nincs szükség a bejelentkezéshez.

A szállásadónak lehetősége van arra, hogy az ügyfélkapun bejelentkezve elektronikus úton megadja a hozzájárulást, ebben az esetben nincs szükség a bejelentő lap aláírására. Ez nagyon praktikus megoldás azokban az esetekben, amikor a szállásadó például külföldön vagy egy távoli másik településen él. Lehetőség van arra is, hogy személyesen jelenjen meg a hivatalban a szállásadó. Azonban a leggyakoribb esetben a bejelentő lapon igazolja aláírásával, hogy a lakcímbejelentéshez hozzájárult.

Mi a teendő, ha a lakásnak több tulajdonosa van? Egy tulajdonos aláírása is elegendő a bejelentkezéshez, nyilatkozata igazolja a többi tulajdonostárs hozzájárulását is. Azonban ha a tulajdonostársak valamelyike úgy rendelkezett, hogy személyes megjelenése, vagy elektronikus aláírása szükséges, akkor az ő hozzájárulása is szükséges lesz. Ez azt jelenti, hogy a bérleti szerződés megkötése előtt érdemes tájékozódni arról, hogy minden szállásadónak minősülő személy tud-e a bérbeadásról - ideális esetben a szerződést is érdemes valamennyi tulajdonossal megkötni.

Nehézségek a lakcím bejelentésével

Nagyon sok ember szívességből fogad be valakit a lakásába (pl. rokonok, barátok). Tény: Minden állampolgárnak azt a címet kell bejelentenie a hatóságnak, ahol valójában tartózkodik, a szállásadónak pedig kötelessége, hogy a lakó számára lehetővé tegye a lakcím bejelentését. Mindez független attól, hogy a lakó fizet-e lakhatásért vagy sem. Tény: A lakcím önmagában nem jelenti azt, hogy valakinek joga van használni egy lakást vagy ingatlant. A lakáshasználathoz ideálisan mindig írásos szerződés kell, azonban szívességi lakáshasználat esetében gyakran nem kötnek ilyet, csak szóban állapodnak meg.

Az Utcajogász Egyesület álláspontja szerint a törvényi szabályozás ellentmondásos, hiszen számos olyan, hajléktalannak nem minősülő személy él ma Magyarországon, akik a szállásadó hozzájárulásának hiányában nem tudnak bejelentkezni a valós lakhelyükre. Számukra - a jogszabály kiterjesztő értelmezésével - szintén lehetőség a települési szintű lakcím bejelentése, azonban ez számos területen hátrányokkal jár. Azok a jogszabályok, amelyek bizonyos szolgáltatásokat (oktatás, egészségügyi ellátás, szociális támogatások) lakcím szerint illetékes szervek kötelezettségévé teszik, a lakcím alatt valódi lakás címét értik, a települési szintű lakcím esetén nem feltétlenül teszik lehetővé az adott szolgáltatás igénybevételét. Nehézséget okozhat a lakcím hiánya a banki hitelfelvétel esetén vagy munkavállalásnál is. A hivatalos levelek sem kézbesíthetők, ami szintén súlyos következményekkel járhat: ha valaki a hatóságok idézésére nem jelenik meg, elővezethetik és az elővezetés költségeit is viselnie kell, egyes határozatok a kézbesítési vélelem alapján jogerőssé és végrehajthatóvá válnak.

Ha a szülők nem saját tulajdonú lakásban, hanem albérletben laknak vagy nem rendelkeznek haszonélvezői jogokkal az adott ingatlanban, ahova be szeretne jelentkezni, akkor bérleti szerződésre vagy hozzájárulási nyilatkozatra van szükség a tulajdonostól, amely engedélyezi a szülők számára a lakcím használatot. Újszülött esetén viszont már nem kell a szállásadótól, főbérlőtől vagy a lakcím szolgáltatótól külön engedélyt kérni az újszülött lakcím bejelentéséhez, mert az anyakönyvvezető automatikusan bejelenti az újszülöttet arra a lakcímre, amely az apa vagy az anya lakcímkártyáján található.

Hajléktalan személyek lakcíme

A hajléktalanszálláson több mint 10 napja tartózkodó, lakcím nélküli személyt a hajléktalanszállás vezetőjének a tizedik napot követő 24 órán belül be kell jelentenie. Azoknak a hajléktalan személyeknek, akik ideiglenes szálláshellyel sem rendelkeznek, lakóhelyként a települést, a fővárosban a kerületet kell bejelenteniük, ahol szokásosan megtalálhatók. Ebben az esetben a település neve vagy a fővárosi kerület megjelölése mellett a “lakcím nélküli” bejegyzést tüntetik fel a nyilvántartásban, és ez kerül a lakcímkártyára is.

Tény: Ha a lakó, akit korábban bejelentettél, nem fog már visszatérni az ingatlanodba vagy lejárt a lakásbérleti szerződés, jogod van fiktiváltatni a lakcímét. Ha a jegyző megállapítja, hogy a lakó nem fog visszatérni a lakásodba, a címet fikvitálja, vagyis a lakásod már nem fog az ő címeként megjelenni a nyilvántartásban.

Terhesség és szülés körüli teendők

A várandósság időszaka alatt számos egészségügyi és adminisztratív teendővel kell számolni, amelyek közül több is szorosan összefügg a bejelentett lakcímmel, különösen a különböző támogatások igénylése szempontjából.

Egészségügyi teendők

Ha a várandósság jeleit tapasztalod, érdemes terhességi tesztet csinálnod. Ha a teszt pozitív, keresd fel a nőgyógyászod vagy bármelyik állami vagy magán nőgyógyászati rendelőt. A 6-7. héten végzett ultrahangvizsgálat általában már kimutatja a magzati szívműködést, azaz a várandósságot. A várandósságról a nőgyógyász szakorvos igazolást állít ki. Ezzel az igazolással keresd fel a tartózkodási helyed szerint illetékes védőnőt, aki védőnői gondozásba vesz, és kiállítja a várandósgondozási kiskönyved. A terhesgondozáson kötelező részt venned és a védőnő személye nem választható.

Kötelező orvosi vizsgálatok trimeszterenként

A terhesség igazolásával a szülész-nőgyógyász terhesgondozási kiskönyvet állít ki. Ha a kiskönyvedben a háziorvos és a szülész-nőgyógyász kitöltötte a beutalóra vonatkozó részeket, a vizsgálatokhoz a kiskönyvedet is használhatod beutaló helyett. A vizsgálatok az állami intézményekben ingyenesek.

• Első trimeszter (1-12. hét): Teljes vérkép, vércukorszintmérés, vizeletvizsgálat, vércsoport-meghatározás és ellenanyagszűrés, HBsAg-szűrés, VDRL-vizsgálat, fogorvosi vizsgálat, genetikai ultrahangos szűrővizsgálat, EKG-vizsgálat, belgyógyászati vizsgálat.
• Második trimeszter (13-24. hét): Második ultrahangos vizsgálat (18-22. hét között), terheléses vércukorvizsgálat (24-28. hét között), vérkép- és vizeletvizsgálat (24-28. hét között). Választható vizsgálatként a nőgyógyász szakorvos a 16-19. héten újabb vérvizsgálatból álló integrált tesztet is javasolhat.
• Harmadik trimeszter (25-40. hét): Ultrahangvizsgálat (30-32. hét között), vérkép- és vizeletvizsgálat (36-37. hét között), kardiotokográfos vizsgálat (CTG) (38., 39., és a 40. héten, majd a 40. hét után kétnaponta), GBS-szűrés.

A házi gyermekorvost már a terhesség alatt érdemes kiválasztani. Ha a várandóság 34. hetéig nem választ házi gyermekorvost vagy választásáról nem nyilatkozik, a védőnő az EMMI rendelet értelmében a terhesgondozási kiskönyvben a területileg illetékes házi gyermekorvos nevét és elérhetőségét rögzíti.

Munkáltatói és jogi teendők

Alapvetően nem kell szólnod a munkáltatódnak a várandósságodról, kivéve ha munkabiztonsági okokból szükséges. A várandós nőknek járó munkajogi többletvédelem - például a felmondási tilalom - viszont csak akkor lesz rád érvényes, ha tájékoztatod a munkáltatód. Ezt a várandósság megállapítása és a 12. hét betöltése után érdemes megtenni. Anyaként 24 hét szülési szabadság illet meg, amiből 4 hetet már a szülés tervezett időpontja előtt kivehetsz. Ha tudod, hogy mikor szeretnéd megkezdeni a szülési szabadságod, jelezd a munkáltatódnak. A kismama leghamarabb 4 héttel a szülés várható időpontja előtt és legkésőbb a baba megszületésekor mehet szülési szabadságra.

Ha nem vagytok házasok, a gyermek apjának teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot kell tennie ahhoz, hogy közösen gyakorolhassátok a szülői felügyeleti jogokat. A nyilatkozatot személyesen bármelyik önkormányzat anyakönyvi hivatalában megtehetitek. A nyilatkozat a házassági anyakönvyi kivonattal egyenértékű és szülés előtt vagy után is kiállítható a területileg illetékes önkormányzatnál. A nyilatkozatot csak személyesen lehet megtenni és megtételéhez be kell nyújtani mindkét szülő személyazonosító igazolványát, lakcímkártyáját és a kismama terhesgondozási kiskönyvét. A nyilatkozatot a kórházban le kell adni. Amennyiben a nyilatkozat nincs a kismamánál, a baba automatikusan édesanyja vezetéknevét kapja.

Magyar állampolgárként csak a Nyelvtudományi Intézet által jóváhagyott, anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített keresztnevet adhatsz a gyermekednek. (A nemzetiséghez tartozó állampolgárokra, a nem Magyarországon élő magyar állampolgárokra és a kettős állampolgárokra más szabályok vonatkoznak.) Amennyiben a szülők nem házasok és azt szeretnék, hogy születendő gyermekük az édesapja vezetéknevét viselje, apai elismerő nyilatkozatra lesz szükség. Az érvényes törvény értelmében a gyermek szüleinek megállapodása szerint apjának vagy anyjának vagy házasságkötéssel szerzett családi nevét viseli. A családi név legfeljebb kéttagú lehet. A gyermek utónevét szintén a szülők határozzák meg.

Szülés utáni hivatalos teendők

Miután a baba megszületett és mindketten hazaérkeztek a kórházból, 72 órán belül védőnői látogatásra számíthat. A megszületett babának nem a lakhely szerinti, de a területileg illetékes önkormányzat állítja ki születési anyakönyvi kivonatát. A születést az azt követő első munkanapon kell bejelenteni (otthon szülés esetén legkésőbb 8 napon belül). Ennek a kötelezettségnek kórházi szülés esetén a kórház vezetője, intézeten kívüli szülés esetén a szülők vagy a szülésnél közreműködő orvos tesz eleget. Az anyakönyvi kivonat kiállítására a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kerül sor. A baba legelső és legfontosabb dokumentuma a születési anyakönyvi kivonat, melynek másolatát nem csak az egyes hivataloknál, de a munkáltatónál is le kell adni.

Az egészségbiztosítási ellátások igénybevétele során a társadalombiztosítási azonosító jelet (közismertebb nevén TAJ) alkalmazzuk. A TAJ az egészségügyi, szociális, egészség- és nyugdíjbiztosítási rendszerekben, a személyi adatok védelme érdekében bevezetett, személyt azonosító kód. A Magyarországon született, magyar állampolgárságú újszülöttek részére a TAJ kártya kiállítása hivatalból történik, arra vonatkozóan külön kérelmet nem kell benyújtani. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala az anyakönyvezést követően az újszülött adatait az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak szolgáltatja.

Mihelyt a baba megkapja lakcímkártyáját fontos a lakáskezelővel vagy közös képviselővel tudatni, hogy bővült a család, hiszen a szemétdíj vagy vízdíjelőleg kiszámításakor a babát is figyelembe veszik.

Támogatások és kedvezmények gyermekvállalás esetén

A magyar állam számos támogatást nyújt a gyermekvállaláshoz. Fontos, hogy számos támogatáshoz elengedhetetlen a bejelentett állandó lakcím megléte a családtagok számára. Az anyasági támogatásra az a kismama jogosult, aki legalább 4 alkalommal megjelenik a terhesgondozáson és ezt bejegyzéssel tudja igazolni. A terhesgondozáshoz bizonyos pénzbeli támogatások kötődnek, egyike ezek közül az anyasági támogatás.

Az alábbi táblázat összefoglalja a legfontosabb, gyermekvállaláshoz kapcsolódó támogatásokat és kedvezményeket:

A GYES, GYED, GYET szintén fontos támogatások, de nem kerültek be a fenti válogatásba.

tags: #kismama #allando #lakcim