A kisgyermeknevelés területén dolgozó szakemberek folyamatos szakmai fejlődése alapvető fontosságú a gyermekek harmonikus fejlődésének biztosításához. Magyarországon a kormányzat és különböző alapítványok is támogatják a kisgyermeknevelők továbbképzését, ezzel is hozzájárulva a minőségi ellátás fenntartásához és fejlesztéséhez.
A Pénziránytű Alapítvány például a Belügyminisztérium Gondoskodáspolitikai Államtitkárságával együttműködve egy új, országosan elérhető képzéssel támogatja a nevelőotthonokban élő gyermekek önálló életre való felkészítését. Ez az akkreditált képzés a nevelőotthonokban dolgozó szakemberek és a nevelőszülők számára nyújt pénzügyi ismereteket. A program célja, hogy a résztvevők hatékonyan fejleszthessék saját maguk és a rájuk bízott gyermekek pénzügyi tudatosságát. Az alapítvány ingyenes tananyagot is biztosít a képzés elvégzőinek, ezzel is erősítve a gyakorlati hasznát.
A Pénziránytű Alapítvány képzési programja
Az országos képzés meghirdetését egyéves előkészítő munka és egy pilot-program előzte meg, mely 2024 júliusában indult. 2025-ben minden hónapban indul képzés, amelyre az ország bármely pontjáról jelentkezhetnek a nevelők. A továbbképzés során a résztvevők megismerik a gazdaság működésének alapjait, a háztartások költségvetés-készítésének fontosságát és elemeit, a saját pénzzel való gazdálkodás alapvető fogalmait, valamint kitekintést kapnak a háztartások állammal való pénzügyi és gazdasági kapcsolataira is.
Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára és Hergár Eszter, a Pénziránytű Alapítvány kuratóriumi elnöke egy közös sajtótájékoztatón jelentették be az országos képzéssorozat 2025-ös indulását. Fülöp Attila kiemelte, hogy a gyermekvédelemben a legfőbb cél, hogy a gyerekek és a fiatalok stabil felnőttekké váljanak. Ezért igyekeznek őket önálló életre nevelni, hogy felnőttkorukban megállják a helyüket, ne kelljen a szociális ellátórendszerre támaszkodniuk.
Hergár Eszter elmondta, hogy az általuk elindított új, országos, ingyenes, online program célja, hogy a gyermekvédelmi ellátórendszerben dolgozó szakemberek és nevelőszülők megismerjék a mindennapi életvezetéshez szükséges alapvető pénzügyi fogalmakat, és ezeket át tudják adni a náluk nevelkedő fiataloknak. Magyarországon mintegy 23 ezer gyermek él gyermekvédelmi gondoskodásban. Közülük gyermekotthonokban és lakásotthonokban nevelkedik nagyjából 7 ezer, nevelőszülőknél pedig 16 ezer gyermek. A Pénziránytű Alapítvány akkreditált, ingyenes képzéssel támogatja a szociális szférában dolgozó szakembereket annak érdekében, hogy hatékonyan adhassák át a gyakorlati pénzügyi ismereteket a rájuk bízott gyermekek számára.
A képzés a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet által minősített, így a családvédelem, családgondozás, a gyermekjóléti alapellátás, valamint a gyermekvédelmi szakellátás szakterületeken dolgozók számára a továbbképzési kötelezettségbe beszámítható. A képzés e-learning formában valósul meg, elvégzésére a résztvevőknek egy hónap áll rendelkezésére. A 20 órányi tananyag elsajátításával és sikeres záróvizsgával 20 továbbképzési pont szerezhető.
A bölcsődei ellátás és a kisgyermeknevelők továbbképzési kötelezettsége
A gyermekek napközbeni ellátásaként a gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni. Bölcsődébe a gyermek 20 hetes korától a 3. életévének betöltéséig vehető fel. A gyermekek napközbeni ellátásában dolgozónak a munkakörtől függően továbbképzési kötelezettsége van. A szolgáltatást nyújtó munkakörben dolgozóknak 3 évente kell részt venniük olyan szakmai vagy (sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása esetén) speciális továbbképzésen, amelyet a családpolitikáért felelős miniszter által kijelölt módszertani szervezet (Magyar Bölcsődék Egyesülete) hirdet meg. A továbbképzési kötelezettség minősített továbbképzésen való részvétellel és a program szerinti feltételek teljesítésével teljesíthető. A továbbképzés 4 éves továbbképzési időszakokban zajlik. A továbbképzési kötelezettség a munkába állás napjával kezdődik.
A bölcsődei csoportok jellemzői
Egy bölcsődei csoportban 12 gyermek nevelhető, gondozható. Ha valamennyi gyermek betöltötte a 2. életévét, a csoport létszáma legfeljebb 14 fő lehet. A sajátos nevelési igényű gyermekek teljes integrációban (a többi gyermekkel közös csoportban), vagy részleges integrációban (speciális bölcsődei csoport) nevelkedhetnek a bölcsődében. Egy minibölcsődei csoportban legfeljebb 7 gyermek nevelhető, gondozható. Ha minden gyermek betöltötte a 2. életévét, a csoportlétszám 8 fő lehet. Egy munkahelyi bölcsődei csoportban legfeljebb 7 gyermek nevelhető, gondozható. Ha minden gyermek betöltötte a 2. életévét, a csoportlétszám 8 fő lehet.
| Bölcsőde típusa | Alap létszám | Max. létszám (2 év felett) |
|---|---|---|
| Bölcsődei csoport | 12 gyermek | 14 gyermek |
| Mini bölcsődei csoport | 7 gyermek | 8 gyermek |
| Munkahelyi bölcsődei csoport | 7 gyermek | 8 gyermek |
Az ellátás biztosításához egy fő szolgáltatást nyújtó személy vagy kisgyermeknevelő alkalmazása szükséges. Ha 5-nél több gyermek ellátását biztosítják, további egy fő segítő személy alkalmazása szükséges, azonban az alkalmazás feltételeiben a fenntartó maga dönthet (teljes munkaidős, részmunkaidős, szociális gondozói díjban részesülő személy).
Az óvodai nevelés és a pedagógus-továbbképzések
Az óvodák többsége önkormányzati fenntartású, az óvodai nevelés biztosítása kötelező önkormányzati feladat, így finanszírozásukat továbbra is az önkormányzatok biztosítják. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig betölti a 3. életévét, a nevelési év kezdő napjától legalább napi 4 órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A szülő - tárgyév április 15. napjáig benyújtott - kérelme alapján a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a 4. életévét betölti, különös méltánylást érdemlő esetben újabb kérelem alapján annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az 5. életévét betölti, felmentést kaphat az óvodai foglalkozáson való részvétel alól.
Pedagógus munkakörben alkalmazott felsőfokú végzettségű óvodapedagógus láthat el óvodapedagógusi munkakört. A pedagógus joga és kötelezettsége, hogy részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát. Az óvodapedagógusok továbbképzési kötelezettségei megegyeznek a más köznevelési intézményben dolgozó pedagógusokéival. A pedagógusok szakmai fejlődésének kötelezettségét Magyarországon kormányrendelet írja elő. A pedagógusnak 7 évenként 120 óra (45 perces tanóra) továbbképzési kötelezettsége van.
A köznevelés és szakképzés finanszírozási rendszerének változásai
2013 óta alapvetően szétválik az óvodák és az iskolák finanszírozása. Az állami fenntartású intézmények esetében a finanszírozás a központi költségvetésből a tankerületi központokon keresztül valósul meg jelenleg. A finanszírozási rendszer alapvetően kétszintű: a központi költségvetési támogatások zöme a fenntartókhoz érkezik, akik a saját költségvetésük részeként határozzák meg óvodáik kiadásait. A működéshez szükséges fedezetet döntően az állami költségvetés és a fenntartó együttesen biztosítja. A központi költségvetés normatív hozzájárulásának összegét az éves költségvetési törvény tartalmazza. Az óvodák működését célzó állami támogatásnak két formája van: a normatív és a céltámogatások.
A köznevelés finanszírozási rendszere 2013 után alapvetően megváltozott. Az iskolák állami kézbe kerülése mind a forrásokat, mind azok felhasználását érintette. Az új rendszerben - 2017 elejéig - az állam a korábbi önkormányzati iskolák szakmai feladatainak finanszírozását, ezen belül jellemzően a béreket, valamint az oktatáshoz közvetlenül szükséges szakmai dologi kiadásokat fedezte csak teljes mértékben. A működés egyéb költségei, mint például a közműdíjak, a köznevelési alapfeladat ellátásához szükséges bútorok, eszközök, felszerelések biztosítása, a tanulók ellátásával (étkeztetés, utaztatás) kapcsolatos kiadások, valamint az épületek karbantartásával, felújításával, bővítésével kapcsolatos tulajdonosi kiadások az önkormányzatokat terhelték.
A rendszer 2017-es módosítása eredményezte a rendszer ma is működő formájának kialakulását: a működés egyéb költségei tétel teljes egészében állami feladat lett, és párhuzamosan megszűnt az önkormányzatok fenntartói joga. Kivételt az óvodák képeznek, mert azok önkormányzati fenntartásban maradtak. Ezzel együtt egyes, jobb anyagi helyzetben lévő önkormányzatokra a 2017. évtől ún. szolidaritási adót vet ki a mindenkori költségvetési törvény.
A szakképzés finanszírozásának megújítása
Fontos változás történt a középfokú szakképzésben 2015-ben: a szakképzési programokat kínáló iskolák fenntartását a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), majd a 2018-ban alakult Innovációs és Technológiai Minisztérium, majd a 2022. évtől a Kulturális és Innovációs Minisztérium keretén belül átvette a szakképzésért felelős miniszter. A szakképzés 2019. évi újraszabályozása jelentősen átalakította a szakképzésről szóló törvényt. Az új szakmai elvárásoknak megfelelő szakmastruktúra kialakításában a 2019-ben működésüket hivatalosan is megkezdő Ágazati Készségtanácsok (ÁKT) jelentős részt vállaltak.
A szakképzés finanszírozásában az állam mellett a gazdálkodó szervezetek közvetlenül is részt vesznek. 2022. január 1-től a szakképzési hozzájárulás külön adónemként megszűnt, és beépült a szociális hozzájárulási adóba. A duális képzőhely a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény alapján támogatásban részesülhet. A szakképzés új rendszerében a tanulószerződést felváltotta a szakképzési munkaszerződés. A 2020/2021-es tanévtől új szerződésként csak szakképzési munkaszerződést lehet kötni, amely szintén a tanuló és egy vállalat között jön létre, de amelynek keretében szakmai gyakorlat mellett szakmai elméleti képzésben is részt lehet venni, és amely beleszámít a szolgálati időbe is.
A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatást megelőzően a duális képzőhelyel szakképzési előszerződést köthet, amelyben a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy a szakirányú oktatás céljából későbbi időpontban szakképzési munkaszerződést kötnek. A 2023. évi jogszabály-módosítások jelentős mértékben érintették a szakképzési munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseket. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy napi munkaideje legfeljebb napi 8 óra, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy fiatal munkavállaló, a napi 7 órát nem haladhatja meg.
Az oktatásra szánt állami támogatások felhasználását a két állami intézményfenntartó (a köznevelésért felelős Klebelsberg Központ [KK], illetve a szakképzésért felelős Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal [NSZFH]) a centralizált, de a 2017-ben a korábbinál nagyobb önállóságot élvező tankerületi központok, illetve a 2015-ben létrejött szakképzési centrumok közvetítésével oldja meg. A szakképzési centrumok költségvetése 2020-ban jelentősen bővült a szakmai oktatók béremelésével összefüggésben.