Az Oktatási Hivatal javaslatot tett a 2025. évi pedagógusminősítésekkel összefüggésben, a bölcsődékben, valamint mini bölcsődékben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Pedagógus I. fokozatot célzó minősítő vizsga és Pedagógus II. fokozatok eléréséhez. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet 9/F. §-a szerint a bölcsődében és mini bölcsődében pedagógus munkakörben foglalkoztatott személyek vonatkozásában - a 2025. évben - a Pedagógus I. fokozatba történő besorolás feltétele a minősítő vizsga sikeres teljesítése, míg a Pedagógus II. fokozatba kerülés feltétele a minősítési eljárás sikeres elvégzése. Ez az útmutató segít eligazodni a portfólió elkészítésének folyamatában.
A portfóliókészítés alapjai és általános tudnivalók
A pedagógusok minősítési eljárása immár negyedik éve szerves részét képezi az iskolák és óvodák, valamint egyéb köznevelési intézmények mindennapjainak. A 2014-ben bevezetett minősítési eljárást szabályozó 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet számos ponton megváltozott, világosabbá és egyértelműbbé téve a minősítési eljárásra történő jelentkezés és az egész minősítési eljárás szabályait. Az oktatásirányítás jelentős könnyítések mellett tette le a voksát, így a minősítés alapvető szabályai ugyan nem változtak meg, de a portfóliókészítés nagyon jelentős mértékben egyszerűbbé és energiatakarékosabbá vált. Említésre méltó, hogy a kezdetben szükséges tíz óraterv és a hozzá tartozó reflexiók helyett 2017-ben már elegendő csupán négy óravázlat és a hozzá csatlakozó reflexió elkészítése.
A Kiegészítő útmutató szerepe
A Kiegészítő útmutató a feltöltendő dokumentumok körére és terjedelmére vonatkozóan minden munkakörhöz kapcsolódó portfóliótípusnál segíti az eligazodást. Például kisgyermeknevelői portfólió esetében: „Egy bölcsődei gyermekcsoport profiljának bemutatása legfeljebb 5 oldalban” (Kiegészítő útmutató, 33. o.). Szaktanácsadói portfólió esetében: Kisgyermeknevelői tevékenység megfigyeléséhez tartozó leírás: „A szakmai munkát segítő éves megfigyelési terv bemutatása. Egy megfigyelés leírása, értékeléssel, a megfigyelt személy reakcióival együtt. Reflexió.” (Kiegészítő útmutató, 74. o.). Ebben az esetben tehát az éves megfigyelési terv bemutatása mellett szükséges abból kiemelve egy célzott megfigyelés komplett elkészítése is, amelynek a cél, szempontok, az események célszerű leírása mellett az értékelést is kell tartalmaznia.
Dokumentumkezelés és feltöltés
A kisgyermeknevelői portfólió feltöltéséhez elkészített dokumentumokat a feltöltés előtt érdemes áttekinteni, és a feltöltésre kijelölteket pontosan elnevezve egy külön mappába elkülöníteni. Még a leggondosabb dokumentumkezelés során is előfordulhat, hogy a felület kezelése miatti izgalmában esetleg egy korábbi, nem véglegesített példányt (például aláírás hiányzik a nyilatkozatról) vagy üres példányt tölt fel tévedésből valaki. Ügyelni kell arra is, hogy a dokumentumokat és a reflexiókat külön fájlokban kell feltölteni. Gyakori hiba az anonimitás megsértése, képek, nevek, adatok elhelyezése a portfólióban. A portfólióban nincs szükség a képekre, nevekre, beazonosítható adatokra az adott csoportról, egyes gyermekekről, szülőkről, kollégákról. Amennyiben mindenképpen szeretne a pedagógus felhasználni képeket, úgy ezeket a portfólióvédéshez készített bemutató ppt-ben lehet elhelyezni majd. A pedagógus az e-portfólió feltöltésekor nyilatkozik arról, hogy a portfólió a saját munkája, így különösen nagy szerepe van a hivatkozások, idézetek, letöltések kezelésének. Ezek esetében is az Útmutató előírásai alapján kell eljárni. Nem célszerű, és nem is elegáns lépés például az intézményi környezet bemutatásakor az intézmény Szakmai programjában megfogalmazott leírást szó szerint beilleszteni az e-portfólióba.
Az e-portfólió elkészítésének kezdő lépései
Ha Ön 2017. március 31-éig jelentkezett a minősítési eljárásra, és az Oktatási Hivatal a jelentkezését elfogadta, akkor első és legfontosabb teendőjeként meg kellett ismerkednie az útmutató negyedik kiadásának 140 oldalas anyagával, és fel kellett mérnie az önre váró munka mennyiségét! Ennek eredményeként világosan kell látnia azt, hogy az e-portfólió igényes elkészítésével - a mindennapi pedagógusfeladatok vitele mellett - nem lehet két-három hét alatt végezni! Átgondolva az e-portfólió elkészítéséhez szükséges munka ütemezését, azt javaslom, hogy minden pályázó kolléga első lépésként végezze el az e-portfólió készítésének kezdőlépéseit (lásd az útmutató 56. oldalától). Ezek a dokumentumok könnyen és gyorsan elkészíthetők, hiszen a pedagógus saját tapasztalatain és evidens ismeretein kívül más egyéb dokumentumok nem szükségesek a megírásukhoz.
Az eredetiségi nyilatkozat
Az eredetiségi nyilatkozatot az útmutató 1. számú melléklete tartalmazza, ennek szövegén ne változtasson, de feltétlenül lássa el dátummal, írja alá, és töltse föl a portfóliós felületre.
Az intézményi környezet bemutatása
Az intézményi környezet bemutatásáról az útmutató 59-60. oldalán olvashat. Javaslom, hogy az intézmény bemutatásának terjedelme ne haladja meg a három oldalt. Szükségtelen az alapító okirat adatainak beemelése, mellőzzék a részletekbe menő fölösleges bemutatást. Csupán arra van szükség, hogy a pályázó a bevezető szakaszban adja meg az iskolája/óvodája legfontosabb adatait (fél, háromnegyed oldal), ismertesse az intézmény legfontosabb feladatait, térjen ki a saját tagintézményének, intézményegységének a némileg részletesebb bemutatására. Ennek a dokumentumnak éppen az a legfontosabb értékelési kritériuma, hogy képes-e a portfóliót feltöltő pedagógus megragadni saját intézményének sajátosságait, egy idegen személynek be tudja-e mutatni saját iskolájának szerepét, feladatát, működését.
A pedagógus szakmai életútjának bemutatása
A pedagógus szakmai életútjának bemutatása a portfólió egyik leglényegesebb és a szakértők számára legtöbb információt tartalmazó eleme: ennek megfelelő súlyt kell neki tulajdonítania. Ebből lehet igazán megismerni a portfóliót készítő pedagógust, pályafutását, életútjának eddigi állomásait, sikereit és - ritkán - esetleges kudarcait. A minősítés első éveiben az útmutató azt az elvárást fogalmazta meg, hogy a pedagógus saját szakmai életútjának bemutatásakor térjen ki mind a nyolc pedagóguskompetenciára, és értékelje az azokhoz való viszonyát. Ez az elvárás ma már nem szerepel az útmutatóban, ennek ellenére minden kollégának javasolni tudom, hogy életútjának ismertetése során egy-egy önálló bekezdésben írjon önmagáról mind a nyolc pedagóguskompetencia alapján, fogalmazzon meg azokkal kapcsolatos értékelést, mégpedig úgy, hogy a bekezdés első sora az adott kompetencia (néhol rövidített) megnevezésével kezdődjön. A szakmai életutat bemutató dokumentum készítésekor a legnagyobb elkövethető hiba és egyben a legtöbb fölösleges munkát eredményező lépés az, hogy mintaként elkérjük valamelyik korábban portfóliót készítő kollégánk szakmai életútját, és annak mintájára - azt sillabuszként használva - készítjük el a saját életutunk bemutatását. Felhívom a figyelmet arra, hogy a szakmai életút értékelésével kapcsolatos követelmények jelentősen megváltoztak az elmúlt időszak elvárásaihoz képest. A módosított útmutató negyedik kiadásának 60. oldalán olvashatja ezeket a változásokat.
A csoportprofil elkészítése
Először is tekintsük át, hogy mi a csoportprofil készítésének elsődleges célja, az hogyan függ össze az e-portfólióban kötelezően feltöltendő alapdokumentumokkal! A portfólió terjedelme a szakértői és portfóliókészítői gyakorlat szerint hozzávetőleg két oldal. Az útmutató 75. oldalán megtalálja azt, hogy a csoportprofilnak milyen információkat kell tartalmaznia. Vigyázzon arra, hogy a csoportprofil ne tartalmazzon konkrét tanulói neveket, sőt, valódi monogramokat sem. Lehetőleg kerüljük el a csoportprofilban az egyes tanulók megnevezését, ha mindenképpen nevesíteni akarunk egyes tanulókat, akkor válasszuk az A, B, C, D… tanulómegnevezést. Az útmutató elvárásai szerint általában egyetlen csoportprofilt kell készíteni és feltölteni. Eddigi minősítési eljárásaim során még sohasem találkoztam olyan portfólióval, amelyben két csoportprofil szerepelt volna. Erre az elvi lehetőség megvan ugyan, ezzel azonban csak akkor kell és akkor érdemes élni, ha a portfóliókészítő nem tud egy csoporthoz feltölteni négy óratervet vagy foglalkozástervet, pontosabban a legalább négy foglalkozás anyagát tartalmazó tematikus tervet. A két csoportprofil feltöltéséből viszont automatikusan az következik, hogy a két csoporthoz tartozóan egy-egy, azaz összesen két tematikus tervet kell feltölteni.
A csoportprofil tartalma
A csoportprofil tartalma az útmutató 75. oldalán részletesen szerepel. Főbb elemei:
- A csoportdinamika működése a tanulócsoportban, egyes tanulók szerepe, a pedagógus lépései a megfelelő csoportdinamika kialakítása érdekében.
- A csoportban előzőleg használt és jelenleg használt tankönyvek, tananyagok, módszerek, IKT-eszközök.
- A csoport szaktárgyi fejlődésének megvilágítása: előző tanulmányok (ha voltak), a pedagógus és a csoport által eddig kitűzött célok, eredmények, jelenlegi célok, a csoport erősségei, a főbb nehézségek és megoldásuk lehetséges útjai.
Tematikus terv és óravázlatok
A csoportprofil feltöltése révén bemutatott tanulócsoporthoz általában egy tematikus tervet és az ahhoz kapcsolódó négy óratervet kell feltölteni a tanórán vagy foglalkozáson felhasznált anyagokkal, segédanyagokkal együtt (a tankönyv oldalai, digitális bemutató, feladatlapok, kiegészítő, szemléltető anyagok, táblaterv). A tematikus terv mint fogalom a korábbiakban pedagógiai fogalomrendszerünkben nem szerepelt. Ezért fontosnak tartom az Útmutató 89. oldalán szereplő meghatározás közlését: „A tematikus terv (az adott tanulási-tanítási egység terve) kötelezően átadandó dokumentum a szakértő számára. A tematikus terv segíti a meglátogatott órát vagy foglalkozást a nevelési-oktatási folyamatban elhelyezni, az abban betöltött szerepét, céljait meghatározni. A tervezés támogatására választható sablonokat és kidolgozott szaktárgyi mintákat ajánl az Útmutató 8-17. számú melléklete.”
A tematikus terv terjedelme és felépítése
Fontos arról a lényegi kérdésről értekeznünk, hogy egy jó tematikus terv hány órát, foglalkozást tartalmazzon! Nyilvánvalóan legalább négyet, hiszen ellenkező esetben két csoportprofilt és két hozzá tartozó tematikus tervet kell feltöltenünk. Elviekben nem szabálytalan, ha egy tematikus terv csupán négy foglalkozás anyagát tartalmazza mint tematikus egységet, ez tehát nem kifogásolható. De ugyanakkor ez nem túlságosan elegáns lépés. Válasszunk tehát olyan tematikus egységet, témakört, fejezetet, egy fejezet részletét, amely minimum négy, de inkább 10-12 órára tagolható. Egy tízórányi terjedelmű tematikus tervben be lehet mutatni a témakör tanításához szükséges kompetenciákat, módszereket, eljárásokat, eszközöket. A tematikus terv elkészítésének támogatására választható sablonokat és kidolgozott szaktárgyi mintákat ajánl az útmutató 8. számú melléklete, amelynek rovataival - legalábbis elviekben - elég jól lehet dolgozni. A táblázatban megjelölt kilenc oszlopot azonban még a lap fektetett elrendezése esetén sem lehet elfogadható szélességűre beállítani úgy, hogy azokba egy-egy szónál több férjen el egy sorban. Az eredeti szerkesztési javaslat - még a margók csökkentése esetén is - ahhoz vezetne, hogy az egyes tanítási órák egyes rovatai nagyon sok egymás alatti sort foglalnak el, és nagymértékben megtörik a szöveg átláthatóságát, olvashatóságát. Ennek ellensúlyozására készítettem egy olyan táblázatot, ahol az utolsó két oszlop tartalmát a többi oszlop alatt vízszintesen helyeztem el, és eltérő színezéssel különböztettem meg.
Az óravázlatok elkészítése
A pedagógusok számára talán a legkézenfekvőbb feladat a foglalkozások tervének elkészítése. Ne feledjük, hogy a 2017. évi követelmények már csupán négy óravázlat és a hozzájuk tartozó reflexiók feltöltését követelik meg. Egy-egy óravázlat tényleges terjedelme - határozott álláspontom szerint - vázlatos szerkesztési módszer alkalmazása esetén nem lehet több kettő-négy oldalnál, de akár két oldalon is készíthetünk jó óratervet. Természetesen a fenti terjedelemben nincsenek benne az órához tartozó szemléltető anyagok, tesztek, képek, a konkrét feladatok felsorolásai. Ügyeljünk azonban arra, hogy még ezekkel az anyagokkal se legyen óratervünk hat-nyolc oldalnál hosszabb, ugyanis az áttekinthetetlen vagy fölöslegesen részletes. Az útmutató nem tartalmaz olyan előírást, amely szerint minden feladatot, feladatlapot, képet, egyéb anyagot az óravázlatnak tartalmaznia kellene. Ne feledjük, hogy óravázlatunk nem az óra teljes dokumentációja, csupán annak vázlata kell, hogy legyen. Az óravázlatok készítéséhez az útmutató 9. és 10. számú melléklete ad mintát. A 9. számú mintára a tematikus tervnél általam leírt észrevételekre utalnék, míg a 10. számú melléklet mintáját sokkal jobban használhatónak tartom. A honlapon közzé tettük az óravázlatok készítéséhez használható másféle mintát, amely szabadon letölthető. Fontos kérdés annak eldöntése, hogy az elkészített, mondjuk tíz órát tartalmazó tematikus tervünkből melyik órákat válasszuk ki az óravázlat elkészítése céljából. Nincs már olyan követelmény, amely szerint kötelező volna a tematikus tervben egymást követő órák vázlatának elkészítése és feltöltése. Javaslatom szerint válasszon a tematikus tervben szereplő négy olyan órát, amelyek más és más jellegűek, egymástól eltérő tanítási és pedagógiai módszereket igényelnek, amelyek az óravázlatot készítő pedagógus más és más oldalát mutatják be.
tags: #kisgyermeknevelo #elso #felev #portfolio