A pedagógusok szerepe felbecsülhetetlen az életünkben. Ők azok, akik a tudás, a kíváncsiság és a bölcsesség magjait elültetik a gyerekeinkben, segítik őket a fejlődésben és formálják a jövőjüket. A tanítás nem csupán egy hivatás, hanem egy életre szóló elkötelezettség. Az alábbiakban összegyűjtöttük a számunkra leginspirálóbb pedagógusokkal és oktatással kapcsolatos idézeteket, melyek erőt és inspirációt adnak minden szülőnek, pedagógusnak és azoknak is, akik a tanári pálya iránt érdeklődnek.
A pedagógus szerepe és a tanítás lényege
„A tanításban nem az a legtöbb, hogy az ember azt a tudást, amit évtizedes elméleti és gyakorlati munkával megszerzett, továbbadja, hanem … az ember önmagát adja tovább. A személyiségét.” A pedagógus nem lehet elkeseredett, megtorpant ember, mert a pedagógusnak egyetlen karizmája van: a jövőbe vetett hit optimizmusa, ahogy Karácsony Sándor fogalmazott. A tanítás az optimizmus legnemesebb megnyilvánulása, Colleen Wilcox szerint. A tanárok azok az iránytűk, akik segítenek megtalálni az utunkat, és arra inspirálnak bennünket, hogy a legjobb önmagunkká váljunk.
Egy jó tanár hatása soha nem törölhető el. „Egy tanár az örökkévalóságra hat; soha nem tudhatják, hol ér véget a hatásuk,” mondta Henry Adams. A legjobb tanárok szívből tanítanak, nem a könyvből. A jó tanárok tudják, hogyan hozzák ki a legjobbat a diákokból, ahogy Charles Kuralt is megjegyezte. A tanítás a szív munkája, a tanárok elültetik a tudás magvait, amelyek örökké növekedni fognak.
A középszerű tanár magyaráz. A jó tanár indokol. A kiváló tanár demonstrál. A nagyszerű tanár inspirál, mondta William Arthur Ward. Ami a tanár, fontosabb, mint amit tanít, vallotta Karl A. Menninger. A tanár célja nem az, hogy a saját képére formálja a diákokat, hanem hogy olyan diákokat fejlesszen, akik megalkotják a saját képüket.
Mitől lesz nagyszerű egy jó tanár? | Azul Terronez | TEDxSantoDomingo
A gyermek és a tanulás
Mindenfajta nevelés önnevelés, és mi mint tanítók, nevelők csak a saját magát nevelő gyermek környezetét alkotjuk. A legkedvezőbb környezetet kell teremtenünk, hogy a gyermek úgy nevelje általunk önmagát, ahogy belső sorsát követve nevelődnie kell, hangsúlyozta Rudolf Steiner. Maria Montessori szerint „a gyermek a legtökéletesebb teremtmény, mert egyedül ő tudja megalkotni saját egyéniségét. A gyermek lelke lágy viaszhoz vagy fehér papírhoz hasonló, ahová magának a gyermeknek kell belevésni a képzeteket.”
„A gyerek először játsszon, és ha ebben elfáradt, akkor majd kedvvel, önként veti magát a tanulásra. Mert a gyerek nem lusta, hanem kezdettől fogva mérhetetlenül kíváncsi, és igyekszik elsajátítani a világot,” mondja Vekerdy Tamás. Hacsak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában megtalálja a valamikori játék hangulatát. Gyermekekkel foglalkozni minden bizonnyal a leghálásabb munka, ami a földünkön osztályrészünkről jutott, de saját tökéletességünket is ez mozdítja előre.
„Minden gyereknek szüksége van egy kis segítségre, egy kis reményre és valakire aki hisz benne.” A gyermek az az apró lény, aki az éjszakát rövidebbé, a nappalokat hosszabbá, a bankbetétet kisebbé, a ruhát rongyossá, a pénztárcát üressé, a múltat feledetté, a jövőt érdemessé s az életet boldoggá teszi! „Az egyik leghatékonyabb dolog, amit tehetünk, hogy hallgatunk gyermekeinkre és megtaláljuk az utat egyedi képességeik támogatására.”
A kíváncsiság és a tudásvágy fejlesztése
„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni,” fogalmazott Szent-Györgyi Albert. A tanulás nem más, mint annak felfedezése, hogy valami lehetséges. A bölcsesség legbiztosabb kezdete a tanulás utáni vágy. Tanulni akarni annyi, mint szeretni a bölcsességet.
Hagyjuk, hogy kérdezzenek a gyerekek! A kérdezés a kíváncsiság jele, ami a tudásszomjból fakad. A gyerekek kérdéseiből jobban kiderül, mit tudnak, mint ha csak arra válaszolnak, amit mi kérdezünk. Ha mindig addig megyünk előre, amíg a gyerek kérdez, biztos, hogy a megfelelő szinten tanítunk. A jó iskolában a gyerekekből nem ölik ki a kíváncsiságot és kreativitást, nem büntetik a tudásvágyat és az őszinteséget.
Az oktatás kihívásai és a jövő
„Nem a tudás, hanem a tanulás, nem a birtoklás, hanem a szerzés, nem az ottlét, hanem az odaút szerzi a nagyobb örömet,” állította Carl Friedrich Gauss. Teller Ede szerint „az olyan ember, aki nem ért a számítógéphez a XXI. században analfabétának fog számítani.” Seneca úgy vélte, „ez kölcsönbe megy: az emberek, miközben tanítanak, maguk is tanulnak.”
„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” Ez a Dr. Szentgyörgyi Albert-i gondolat rávilágít az oktatás valódi céljára. A ma oktatott tananyag zöme hülyeség, mondja Vekerdy Tamás. „A felejtés számára tanítunk.”
Az iskola jelenlegi formájában megbetegíti a gyerekeinket, mondja Vekerdy Tamás pszichológus. Szerinte a központosított állami iskolarendszerrel négy évvel ezelőtt az „abszurd uralma” köszöntött be az intézmények és a családok életébe. Gyerekek, szülők és pedagógusok egyaránt prés alatt vannak.
A szülők és a pedagógusok együttműködése
A szülő a gyermek cinkosa kell legyen a szigorú tanítóval, tanárral szemben. A gyereknek tudnia kell, hogy következménye van annak, ha otthon nem végzi el a házi feladatát, nem pakolja be a másnapra szükséges tankönyveket. De azt is tudnia kell, hogy a szülő kiáll mellette, ha hétvégére 47 matekfeladatot adtak fel háziként. Ilyenkor kell beírni az üzenőbe, hogy családi gondok miatt a házi feladatot a gyerek nem tudta megoldani, javasolja Vekerdy Tamás. Az igazság hatalmas erőt fog adni a gyermeknek, bátorságot, és intelligenciát arra, hogy kezelni tudja az életét.
Mindig figyelj a gyermekedre! Légy vele, segítsd, támogasd, óvd és szeresd! Hiszen nagy szüksége van rád, a figyelmes szeretetedre. Elég csupán a neki szentelt figyelmed, a kifogyhatatlan szereteted és csak azt látod majd, hogy van egy mindig boldog gyermeked. A fegyelmezett otthonokban a gyerekeknek nincsenek jogaik. Az elkényeztetett otthonokban mindenhez van joguk. Márpedig a jó otthon az, ahol szülőknek és gyerekeknek egyenlő jogaik vannak. És ugyanez vonatkozik az iskolára is.
A modern pedagógia alapelvei
„Ha hajót akarsz építeni, ne azzal kezd, hogy a munkásokkal fát gyűjtetsz és szó nélkül kiosztod közöttük a szerszámokat, és rámutatsz a tervrajzra. Ehelyett először keltsd fel bennük az olthatatlan vágyat a végtelen tenger iránt,” tanácsolta Antoine de Saint-Exupéry. Az ember csak neveléssel válik emberré. Nevelés teszi az embert, és az ember a hazát.
A jó iskolában nem a felejtés számára tanítanak. A gyerekek számára szervezett iskolában csakis a gyerek érdekét lehet szem előtt tartani. A jó iskola célja az, hogy megszüntesse önmagát, eljutassa a gyereket az önállóság arra a szintjére, ahol már egyedül is képes ismereteket szerezni. A jó iskolában megtanítják a gyereket tanulni és gondolkodni. És nem ismereteket sulykolnak beléjük, hanem az ismeretek feldolgozásában segít, megtanít az adatokat értelmezni.
tags: #kisgyermekek #tanitasa #idezet