A kisgyermekek állapota Magyarországon: Táplálkozás, gyermekvédelem és egészségügyi egyenlőtlenségek

A magyarországi kisgyermekek helyzete számos kihívást mutat mind a táplálkozás, mind a gyermekvédelem, mind pedig az egészségügyi egyenlőtlenségek területén. Friss kutatások és statisztikák rámutatnak a problémákra, melyek sürgős szakpolitikai beavatkozásokat tesznek szükségessé a gyermekek egészséges fejlődésének és jólétének biztosítása érdekében.

A kisgyermekek táplálkozási szokásai és az elhízás problémája

A 4 és 10 év közötti magyar gyerekek étrendje jelentős hiányosságokat mutat az ajánlott táplálkozási irányelvekhez képest. Kevesebb zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket és teljes értékű gabonát fogyasztanak, mint amennyi ideális lenne, ugyanakkor a szükségesnél több zsírt és sót visznek be szervezetükbe - állapította meg egy friss kutatás.

Az óvodások és kisiskolások naponta átlagosan 263 gramm zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, ami alig több, mint a fele a napi 400 grammos ajánlásnak. A táplálkozási naplók szerint a gyerekek mindössze 43 százaléka fogyasztott teljes értékű gabonát, ami magyarázatot ad arra, hogy a kisiskolások közel harmadának az ajánlás 70 százalékát sem éri el a rostbevitele.

A zsírfogyasztás jócskán meghaladja az ajánlott mennyiséget, ami részben annak tudható be, hogy a hús- és felvágottfélékből jellemzően a zsírosabb fajtákat eszik a gyerekek. A sófogyasztással sem rózsásabb a helyzet: a felmérés szerint az ajánlott mennyiség 3-4-szerese jut a szervezetükbe.

Ennek következtében a túlsúlyos és elhízott gyerekek aránya továbbra is igen magas Magyarországon, a gyerekek 23 százaléka rendelkezik súlyfelesleggel. Világszerte is aggasztó a helyzet: a World Obesity Federation friss jelentése szerint több mint 220 millió elhízott gyermek élhet a világon 2040-re, ha a kormányok nem lépnek azonnal. Magyarországon mintegy 168 ezer 5-9 éves gyermek él túlsúllyal vagy elhízással, míg a 10-19 éves korosztályban 326 ezer az érintettek száma a 2025-ös becslések szerint. Ez összesen közel félmillió fiatalt jelent.

A szakértők szerint a gyermekkori elhízás „a környezet kudarca”, és a megoldás nem csupán az egyéni felelősség hangsúlyozása. A szülők 76 százaléka egyetért azzal, hogy a közös főzés segít az egészségesebb alapanyagok elfogadtatásában, illetve szívesebben fogyasztják a gyerekek azt az ételt, amelynek az elkészítésében ők is részt vettek.

A szakember szerint a közös főzés jó bevezető eszköz a gyerekek egészséges és változatos táplálásához, hiszen így könnyebb megismertetni és megszerettetni velük az egészségesebb alapanyagokat, mint például a zöldségeket vagy a gyümölcsöket. Kulcsszerepet kap a szülői példa a kicsik helyes táplálkozási szokásainak kialakításában is.

A gyermekvédelmi rendszer állapota Magyarországon

A gyermekvédelem a közelmúltban a közérdeklődés és a közbeszéd középpontjába került, különösen azután, hogy Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott egy pedofil exigazgatót fedező bűntársnak. A hivatalos narratíva szerint a gyermekvédelmi rendszer ma sokkal erősebb, mint 2010-ben volt, azonban a gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek és civil szervezetek, mint a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány, évek óta arról beszélnek, hogy a rendszeren bőven lenne mit javítani.

A gyermekvédelmi rendszer felépítését az 1997-es, a „gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” szóló törvény írja le. A jogszabály szerint a gyermekek védelme a családban történő nevelkedés elősegítését, a veszélyeztetettség megelőzését és megszüntetését, valamint - ha ez nem sikerül - a helyettesítő védelem biztosítását jelenti.

A gyermekvédelmi rendszer működése

1. Jelzőrendszer: A jelzőrendszer tagjai (védőnő, házi gyermekorvos, pedagógusok) jelzik a család- és gyermekjóléti szolgálatnak, ha a gyerek fejlődése veszélybe kerülhetett.
2. Védelembe vétel: Ha a veszélyeztetettség beigazolódik és tartósan fennáll, a családsegítő javasolhatja a gyermek védelembe vételét. Ekkor a gyerek még a családban marad, de a gyámhatóság feladatokat ír elő, és az állam támogatást nyújt. Ez a gyermekvédelmi alapellátás.
3. Kiemelés a családból (szakellátás): Ha a szülők nem együttműködőek, vagy a problémák súlyosabbak, a gyereket kiemelhetik a családból. Ideiglenes kiemelés esetén rokonhoz, nevelőszülőhöz vagy gyermekotthonba kerülhet. Nevelésbe vétel esetén a szülő helyett kijelölt gyám képviseli a gyermeket. Ez a gyermekvédelmi szakellátás.

2011-től 2019-ig tartó csökkenés után kezdett el a GDP-arányos ráfordítás emelkedni, de továbbra sem sikerül meghaladni az uniós átlagot. A KSH adatai szerint a szociális védelem családdal és gyerekekkel kapcsolatos kiadásai - legalábbis GDP-arányosan - 2009 óta folyamatosan csökkennek, 2021-ben ez a szám már csak 1,8 százalék volt.

A gyermekvédelmi rendszer főbb trendjei

1. Egyre több védelembe vett gyerek

   A veszélyeztetett és védelembe vett gyerekek száma aggasztóan magas. 2021. december 31-én 110 750 gyereket tartottak nyilván veszélyeztetettként. Ugyanebben az évben 27229 gyereket vettek védelembe, ebből a szülő magatartása miatt közel 12 ezer, a gyerek magatartása miatt majdnem 10 ezer esetben. Az elmúlt 10 év adataiból látható, hogy a védelembe vett gyerekek száma 2013 és 2018 között folyamatosan emelkedett, azóta évi 27-28 ezer körül ingadozik.

   2023-ban összesen 159 505 jelzés érkezett a család- és gyermekjóléti szolgálatokhoz gyerekek fizikai, érzelmi, szexuális bántalmazása, vagy elhanyagolás miatt. Ez 50 százalékkal több az előző évekhez képest.

2. Szinte folyamatosan növekszik a szakellátásban nevelkedők száma

   A KSH adatai szerint az elmúlt években a szakellátásba kerülő gyerekek száma 6 ezer körül mozgott évente, szemben a védelembe vett gyerekek 27-28 ezres számával. Különösen kirívó a 2015-ös év, amikor több mint 10 ezer gyerek került be a szakellátásba. Ráadásul 2019 óta a legtöbb újonnan bekerülő gyerek 0-2 éves korú. Ezekben az esetekben általánosságban elmondható, hogy a gyermekvédelmi alapellátásnak nem sikerült a célja: a krízis megoldásával a családjukban tartani a gyerekeket.

   2010 óta szinte folyamatosan növekszik a szakellátásban nevelkedő összes gyerek száma. 2022-ben 21 175, 2023-ban pedig már 21 428 kiskorút tartottak számon a szakellátásban. Balogh Karolina, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány munkatársa felhívta a figyelmet, hogy utoljára az 1990-es évek közepén, egészen pontosan 1996-ban volt ilyen magas a szakellátásban nevelkedő kiskorúak száma, ám akkoriban sokkal több gyerek is született egy évben.

   Év	Szakellátásban nevelkedő kiskorúak száma	Ezer azonos korúra jutó arányszám	Születések száma (országos)
   1996	21 711	9,5	105 272
   2022	21 175	12,4	88 491

   Ez azt jelenti, hogy a csökkenő gyerekszám mellett egyre többen kerülnek a szakellátásba.

3. Nincs elég nevelőszülő

   A gyermekvédelmi törvény 2013-as módosításával az állam vállalta, hogy 2016. december 31-ig minden családjából kiemelt 12 éven aluli gyereket nevelőszülőnél helyez el. Ennek a vállalásnak a kormány 2021 végéig sem tudott eleget tenni: 2022-ben több mint 1500 12 évesnél fiatalabb gyermek élt gyermek- vagy lakásotthonban, még a 3 éves kor alatti, szakellátásban élő gyermekek közül is 332-en gyermekotthonban éltek, közülük 151 0-12 hónapos csecsemő volt.

   A nevelőszülők száma nem igazán tud lépést tartani a szakellátásba kerülő gyerekek növekvő számával. 2022-ben 5 909 nevelőszülő dolgozott a gyermekvédelemben, azonban az SOS Gyermekfalvak tavaly októberi közleménye szerint 2 ezer nevelőszülő hiányzik a rendszerből ahhoz, hogy legalább minden 12 éven aluli gyerek családban nőhessen fel.

   A nevelőszülők átlagos életkora 2022-ben 52 év volt, több mint a harmaduk az 51-60 éves korosztályba tartozott. A területi megoszlás nem egyenletes: a nevelőszülők csupán 2,7 százaléka él Budapesten, több mint fele pedig falun vagy községben. Különösen nagy hiány van speciális nevelőszülőből, akik súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, vagy pszichoaktív szert használó gyerekekről gondoskodnának. Belőlük 2022-ben mindössze 11 volt.

4. Nyeregben az egyházak

   A nevelőszülői hálózatoknál és kisebb mértékben a gyermekotthonoknál is egyértelműen megfigyelhető az egyház térnyerése. Míg 2010-ben a nevelőszülőknél elhelyezett gyerekek 7 százaléka került egyházi fenntartásban lévő hálózathoz, addig 2019-ben ez a szám már nagyjából 50 százalék volt, és a tendencia azóta is folytatódik. Az egyházi térnyerés a gyermekotthonoknál is meglátszik: 2006-ban az 1 százalékot sem érte el az egyházi fenntartású intézmények aránya, tavaly pedig elérte a 60 százalékot. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató a legnagyobb szereplő a piacon, több mint 7 ezer, családjából kiemelt gyerek és fiatal felnőtt számára nyújt ellátást.

A gyermekvédelem problémái és a Falakon Túl Munkacsoport javaslatai

A Magyar Helsinki Bizottság által életre hívott Falakon Túl Munkacsoport ötpontos javaslatcsomagot állított össze a gyermekvédelem szükséges reformjáról. Szerintük a gyermekvédelmi alapellátás működésének egyik legsúlyosabb torzulása, hogy a családok nem valós gondozási szükségleteik alapján kerülnek a rendszer látókörébe, hanem elsősorban alacsony társadalmi és szociális státuszuk miatt. A szükségletalapú ellátást felváltotta a szegénységalapú megközelítés.

Rendszerszintű etnikai torzulásról is beszélnek, eszerint a roma gyerekek jelentősen felülreprezentáltak a szakellátásban. Arányuk elérheti az 50-60 százalékot, miközben a teljes gyermeknépességnek csak 20 százalékát teszik ki. A Eurostat adatai szerint súlyos nélkülözésben élő gyerekek száma folyamatosan nő: míg 2014-ben a 18 éven aluliak között 118 ezer gyerek, a korosztály 7 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, 2023-ban már 13,1 százalékuk, 224 ezer gyerek.

A szakemberek emlékeztettek arra, hogy a családi pótlék összege 2008 óta változatlan, az elérhető támogatásokat és adókedvezményeket elsősorban a magasabb státuszú családok tudják igénybe venni. A védelembe vételek növekvő száma és a súlyos, kritikus férőhelyhiány miatt sok gyámhivatal elhalasztja vagy elkerüli a családból való kiemelést, mert nincs hová elhelyezni a gyereket, vagy tudja, hogy nem lesz jobb a helyzete, mint otthon.

A súlyos viselkedési és magatartási problémákkal küzdő gyerekeket speciális otthonokba utalják, ahol nem megfelelően képzett szakemberek és háttérszolgáltatások várják őket, ami rendszerint tovább rontja a gyerekek állapotát, amit számtalan ombudsmani vizsgálat is megerősített.

A szakemberek szerint az elmúlt évekre jellemző forráskivonás és a szakmai megbecsültség hiánya súlyos szakemberhiányhoz vezetett a gyermekvédelmi alapellátásban, így nincs lehetőség intenzív, hosszú távú családgondozásra, csak „tűzoltásra”. A szakellátásban, zárt intézményekben lévő gyerekek, fiatal felnőttek jelentős része megalapozatlanul van ott, vagy megelőzhető lett volna az állami gondozásuk.

A gyermekek egészségi állapotában fennálló társadalmi különbségek

A magyarországi gyerekek egészségi állapotában fennálló társadalmi különbségek már a születés pillanatában megjelennek, és súlyosbítják a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek esélyeit. A szegény, iskolázatlan, hátrányos társadalmi csoportokhoz tartozó anyák már a várandósságuk ideje alatt átörökítik hátrányaik egy részét a következő generációra.

• Születési adatok: A szegénységben élő társadalmi csoportok gyermekeinek fejlődési mutatói már születésük pillanatában rendre rosszabbak: testsúlyuk alacsonyabb, gyakrabban jönnek koraszülöttként a világra. A legszegényebbek a leggazdagabbakhoz viszonyítva 1,7-szer nagyobb eséllyel lesznek koraszülöttek és 2,5-szer nagyobb eséllyel születnek alacsony születési testsúllyal.
• Gyermekhalandóság: A gyermekhalandóság szerencsére ritka esemény, de az egészségi állapot fontos mutatója. A különböző életkorban mutatkozó halálozási ráták szegények és gazdagok közti különbségei igen számottevőek. A legszegényebb gyerekek halálozási esélye két-háromszor magasabb a gazdag kortársaikhoz képest.
• Védőnői szűrővizsgálatok: A védőnői szűrővizsgálatok adatai alapján is hasonló társadalmi mintázatok rajzolódnak ki. Az összefoglaló mutatóként tekinthető gondozást igénylők aránya kétszer magasabb a legszegényebb gyerekek körében a leggazdagabbakhoz képest.
• Krónikus betegségek (pl. asztma): Az asztma a gyerekekre jellemző krónikus betegségek egyik gyakori formája. Ha pusztán az asztmára jellemző tünetek előfordulását vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a tünetek előfordulása az anyagi helyzet romlásával párhuzamosan egyre növekszik. A legszegényebb társadalmi csoportban hetven százalékkal magasabb az asztmatikus tüneteket mutató kisgyerekek aránya, mint a legjobb anyagi helyzetben élő gyermekek esetében. Az orvos által diagnosztizált asztma betegség esetében azonban eltérő társadalmi mintázat rajzolódik ki, ami azt sejteti, hogy a szegény sorban élő gyermekeket, hasonló tünetek mellett is kevésbé viszik el a szüleik orvoshoz vagy a háziorvosok kisebb arányban utalják be őket szakrendelésre. Ez az ellátatlanság éppen a legszegényebbek esetében lehet a legnagyobb.

A hátrányos helyzethez hozzájáruló tényezők

• Lakáskörülmények: A gyermekek közvetlen fizikai környezete, lakáskörülményei közvetlen hatással vannak a betegségek előfordulásának gyakoriságára, a gyermekek életminőségére. A legszegényebb gyerekek egyharmada él huzatos, nagyjából 15 százaléka nedves és sötét lakásban, 10 százaléka pedig olyan lakásban, ami beázik, szemben a gazdag családok néhány (2-5) százalékos arányával. Ugyancsak nagy a különbség az alapvető higiéniai körülmények vizsgálatakor. A szegény gyerekek fele beltéri légszennyezettségnek jobban kitett, szilárd tüzelőanyagú egyedi fűtésű helyiségekben lakik.
• Egészségmagatartás: A gyermekek egészségét a táplálkozáson, a testmozgáson át az egészséges és egészségtelen szokásokig sokféle egészségmagatartási tényező is befolyásolja.
  • Szoptatás: A csecsemőkorukban szoptatott gyerekek körében alacsonyabb a súlyos alsó légúti megbetegedés, a hallójáratokat vagy emésztőszerveket érintő fertőzés, az asztma, az elhízás, illetve a diabétesz kockázata. Míg a társadalom legszegényebb rétegeihez tartozó anyák alig több mint 25 százaléka szoptatja féléves koráig kizárólagosan gyermekét, addig a legjobb anyagi helyzetben levők körében ugyanez az adat 50 százalék.
  • Dohányfüstnek való kitettség: A dohányfüstnek való kitettség egyértelmű negatív hatással van az újszülöttek egészségére és későbbi fejlődésére. A dohányzó várandósok aránya erőteljesen csökken a jövedelem növekedésével. A legszegényebb jövedelmi csoportban a várandós nők közül minden harmadik dohányzik, szemben a leggazdagabb csoporttal, ahol csak minden harmincadik. Az országos átlag is nagyon magas (csaknem 30 százalék), ami azt jelenti, hogy Magyarországon csaknem minden harmadik, kisgyereket nevelő családban rendszeresen dohányzik valaki.
  • Egészséges és egészségtelen élelmiszerek fogyasztása: A szegény gyerekek hátrányai az egészséges és egészségtelen élelmiszerek fogyasztásában is megmutatkoznak. A legjobb anyagi helyzetben levő gyerekek fogyasztásához képest feleannyian fogyasztanak napi rendszerességgel valamilyen zöldséget és gyümölcsöt, és másfélszer annyian fogyasztanak naponta cukros üdítőket és édességeket.

Fizikai állapotromlás az iskolások körében

A mindennapos testnevelés bevezetése óta sem sikerült megállítani a magyar iskolások fizikai állapotának romlását - derül ki a legfrissebb NETFIT-eredményekből. Az elmúlt négy tanévben 15 százalékkal több tanuló került az úgynevezett „fejlesztés szükséges” zónába az állóképességi teszteken. „Mindig az állóképesség a legkritikusabb terület a gyerekeknél” - nyilatkozta Szabóné dr. Kaj Mónika, a NETFIT-et működtető Magyar Diáksport Szövetség szakmai vezetője. Az állóképesség romlása rávilágít az inaktív életmód következményeire, mivel a diákok fizikai aktivitása nem éri el a nemzetközi ajánlások által javasolt szintet, miközben a képernyő előtt töltött idő folyamatosan növekszik. A szakemberek véleménye az, hogy bár a mindennapos testnevelés óra nagyon fontos, de önmagában ez nem elegendő.

tags: #kisgyermekek #allapota #magyarorszag