A kisgyermek és csecsemő fejlődésének biztosítása

A gyermekek fejlődése rendkívül összetett folyamat, amelyre sokféle tényező hatással van. A szülők, pedagógusok és szakemberek feladata, hogy támogassák ezt a folyamatot, és biztosítsák a gyermekek optimális fejlődését testi, szellemi, érzelmi és szociális szempontból.

A fejlődés különböző szakaszai eltérő figyelmet és támogatást igényelnek. A csecsemőkortól a kisgyermekkoron át egészen a serdülő korig minden életszakaszban új kihívások és fejlődési lehetőségek jelennek meg.

A csecsemő fejlődése (0-2 éves kor)

A csecsemő fejlődése során a legfontosabb az érzelmi biztonság megteremtése. A szülő-gyermek kapcsolat alapja a bizalom és a szeretet, amely az érintés, a hangok és a válaszkészség révén alakul ki.

Mozgásfejlődés

A mozgásfejlődés kulcsfontosságú a csecsemő és kisgyermek számára. Az első lépések, a kúszás, mászás, szaladgálás és ugrálás mind hozzájárulnak az idegrendszer és az izomzat fejlődéséhez.

• Nincsenek szürke hétköznapok egy 9 hónapos babával, hiszen mindig történik valami!
• A kúszás-mászásnak köszönhetően egy percre sem állnak meg.
• A felegyenesedő, ülő baba hamar ráérez hogyan lehet a megszerzett tárgyakat jó messzire elhajítani.
• A dobálás, csapkodás, pakolás a kedvenc tevékenységek ebben az időszakban.
• A szülők számára türelempróbáló ez a rendetlenség és hangzavar, azonban fontos tudatosítani, hogy a baba ez által rengeteget fejlődik.
• Így tanulja meg a megragadás-szorítás-elengedés folyamatát.
• A kúszás-mászás gyakorlása is teljesen új élmény füves talajon.
• Ha azt tapasztaljuk, hogy a baba a térben nem mer eléggé bátran mozogni, akadály esetén előbb odanyúl, mielőtt továbbmászna, túl közel emeli a tárgyakat, esetleg ráhajol a játékaira, gyakran nyalogatja is, akkor forduljunk orvoshoz.
• Ugyan a mozgásfejlődésben már lehetnek nagyobb eltérések a gyerekek között, az ülni tudó babák a kezüket is egyre tudatosabban el tudják kezdeni használni.
• Az apró morzsáktól, a különböző anyagú tárgyakig megannyi élményt szereznek számára a hétköznapi tárgyak.
• Ebben az időszakban az apró dolgok a legizgalmasabbak a babáknak.
• Ujjaik finom mozgásával megtanulják felcsipegetni a morzsákat, kitapogatják a tárgyak domborulatait.
• Percekig el tudnak nézegetni egy tésztaszűrőt vagy egy izgalmas felületű játékot.
• Mivel már helyváltoztatásra is képesek, érdemes a különböző szobákba kikészíteni nekik egy-egy felfedezni való tárgyat, így egész nap új élményekkel találkozhat.
• Ha már önállóan megtanult ülni, akkor próbálkozhat a kapaszkodva felállással is.

Kommunikáció és szociális fejlődés

A 9 hónapos kortól a baba már egyértelműen felismeri a családból származó hangokat, a nevét is megismeri és mosollyal reagál rá. Mutogatással és gügyögéssel fejezi ki igényeit, amelyeket fontos szavakba önteni.

• 9 hónapos kortól a baba már egyértelműen felismeri, hogy a családból kinek a hangja szólítja meg őt és arra a személyre néz.
• A nevét is megismeri és mosollyal reagál rá, ha szólítják.
• Mutogatással és gügyögéssel ki tudja fejezni, ha épp azt szeretné, hogy felvegyék vagy szeretne megkapni valamit.
• Amikor felismerjük mit “mond” mindig öntsük szavakba a kérését.
• A kisbabák ebben a korban egyre tudatosabban kommunikálnak.
• Van, hogy bizonyos tárgy irányába gagyognak, egy valamit nézve halandzsáznak.
• Ilyenkor nevezzük meg a tárgyat, amit éppen szemlél és segítsük őt, hogy minél jobban össze tudja kötni a hangot a látvánnyal.

Kognitív fejlődés

A "Hol van? Keresd meg!" játékok fejlesztik a tárgyállandóság megértését és a figyelmet. A hétköznapi tárgyak helyének megjegyzése is ebben az időszakban kezdődik.

• A kérem-köszönöm játék elsajátítása után a “Hol van? Keresd meg!” feladatok a következő társas játékok.
• A kicsi szeme láttára rejtsünk el számára ismerős tárgyakat (pl.: dugjuk el a csörgőt a takaró alá) majd kérdezzünk rá hol a csörgő!
• A kicsik megértik és legtöbbször örömmel megkeresik az elrejtett kincseket.
• A hétköznapi tárgyak helyét is megjegyzik nagyjából erre a korra.
• Gyakorold kisbabáddal minden nap a kérem-köszönöm játékot.
• Ha kisbabád megtanulja hogy ha kéred, oda kell adnia a tárgyat a kezéből és ha vissza kéri, visszakapja azt, az nem csak jó szórakozás de nagy segítség lesz a későbbiekben is.
• Abban az esetben, ha valami veszélyes kerül a kezébe sokkal egyszerűbb elvenni tőle.

Természetes környezet

A természetben töltött idő rendkívül fontos a szem fejlődésének edzése, az árnyékok és fényjátékok megfigyelése, valamint a távolba nézés gyakorlása szempontjából.

• A természetben töltött idő rendkívül fontos ebben a korban is.
• Mivel látásuk már megerősödött, ideje a természetes fényben, erős napsugárban vagy homályban is megedzeniük a szemüket.
• Az árnyékok és a fényjátékok szuper izgalmas jelenségek a kicsiknek.
• Az igazi távolba nézés pedig csak szabadtéren kivitelezhető.

Biztonságos környezet

A kúszó-mászó babák mozgása sok borulással járhat, ezért fontos a környezet biztonságossá tétele. A fiókok, asztalok élei, és a felhúzható tárgyak veszélyt jelenthetnek.

• A biztonságos környezet továbbra is létfontosságú.
• A kúszó-mászó babák sokat borulnak.
• Az asztalok, szekrények élébe könnyen be tudják verni mozgás közben a fejüket.
• Amikor próbálnak felhúzódzkodni, abroszt vagy kisasztalt magukra ránthatnak.
• A pakolászós korszak egyik kedvenc elfoglaltsága a fiókokból való kirámolás.
• Ha fontos vagy sérülékeny holmit tárolunk egy fiókba, zárjuk el.

A kisgyermek fejlődése (1-3 éves kor)

Az 1-3 éves korosztály számára a világ felfedezése a mozgás által kezdődik. Ez az időszak tele van mérföldkövekkel, mint az első lépések, az önálló járás, a szaladgálás és az ugrálás.

Mozgás és egyensúly

A mozgásfejlődés alapvető a gyermek testi, szellemi és érzelmi fejlődése szempontjából. Az 1-3 éves gyermekek folyamatosan tanulják a világ felfedezését a mozgásuk által.

• A gyermekek számára a legfontosabb, hogy szabadon mozoghassanak.
• Bátorítás: Hagyjuk, hogy a gyermekek saját tempójukban fedezzék fel a mozgás örömét.
• Az egyensúlyérzék kulcsszerepet játszik a járás, futás és más mozgásformák elsajátításában.
• Egyensúlyozó deszka: Ez a sokoldalú eszköz segíti az egyensúly és a koordináció fejlesztését.
• A kisgyermekek mozgásfejlődése életük egyik legmeghatározóbb időszaka, amelyet szülőként aktívan támogathatunk.
• Az egyensúlyozó deszka, a labdák, mászókák és más játékok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermekek örömmel és magabiztosan sajátítsák el az új mozgásformákat.

Szociális és érzelmi fejlődés

Ebben az életkorban a gyermekek egyre inkább hasonlítanak idősebb társaikra, önállóak és személyiségük karakteresebbé válik. Az énkép kialakulása és a saját akarat érvényesítése a legfontosabb fejlődési szakasz.

• Kisgyermek bizony, hiszen a kicsik ilyenkor már sokkal inkább hasonlítanak idősebb társaikra, mint a csecsemőkre.
• Rendkívül ügyesek és önállóak, személyiségük pedig egyre karakteresebbé válik.
• A korosztálynak megvannak a maga általános édes szokásai és a küzdelmei.
• Kétéves kor után lelassul a kisgyerekek növekedési és fejlődési üteme.
• Testüknek már minden mozdulatát irányítani tudják, sok mozgásforma automatikussá válik, így nem kell annyira koncentrálniuk.
• Ez felszabadítja az energiájukat az újabb és újabb mozgásformák kipróbálására.
• Szívesen lépcsőznek vagy mászókáznak.
• Patkán örömmel egyensúlyoznak, próbálkoznak a páros lábbal ugrálással és a lábujjhegyen járással.
• Ez a legalkalmasabb időszak rá, hogy megismertessük velük a mozgás örömét.
• Az énképük kialakulása és a saját akaratuk érvényesítése a legfontosabb fejlődési szakasz ebben az időszakban.
• Az igazi dackorszak ilyenkor lobban be, amit szülőként legjobban úgy kezelhetünk, ha megpróbáljuk az adott szituációkat a gyermek szemszögéből is értelmezni.
• Érdemes egyszerű feladatokkal (pl.: vedd ki a tejet a hűtőből, hozd ide nekem a konyharuhát) lefoglalni a hétköznapokban őket, amivel az önállóságukat gyakorolhatják.
• Az érdeklődésük a többi gyermek iránt megsokszorozódik.
• Nagyon élvezik, ha velük egykorú gyerekek társaságában lehetnek, szívesen szaladgálnak együtt vagy játszanak egymás mellett, azonban ahhoz általában még nem elég érettek, hogy közösen is el tudjanak játszani.
• A játékokon való osztozkodás a legnehezebb számukra.
• A kisgyerekeknek megvan a saját szabályzatuk a tulajdonjogokra, ami valahogy így fest: 1) ha meglátom, akkor az enyém, 2) ha a tiéd és akarom, akkor az enyém, 3) ha az enyém, akkor az örökre az enyém.
• A szülőknek be kell látniuk, hogy ebben a korban ez normális és nem az irigység jele.
• Érdemes kedvesen elmagyarázni a helyzetet és inkább a felváltott vagy a párhuzamos játékra ösztönözni a gyerekeket.
• Jó módszer lehet az, ha vendégségbe jönnek hozzánk más gyerekek, hogy a gyermekünkkel közösen kiválasztjuk azokat a játékokat, amikkel a vendég gyerekek nem játszhatnak és azt gondosan eltesszük.
• Az utánzás mindig a tanulás része.
• Kétéves korban ez a szerepjátékokon keresztül válik elképesztően látványossá.
• A babák, állatok etetése, itatása, telefonálás, kiskonyhában főzés fiúknak és lányoknak egyaránt kedves időtöltés lehet.
• A gyerekek elképesztő módon raktározzák el magukban az eseményeket és játék közben előhívják a látott mintákat és szituációkat.
• Érdekes élmény a szülőknek a saját szokásaikat megfigyelni a gyerekeiken játék közben.
• Ha eddig nem jártatok rendszeresen közösségbe, itt az ideje, hogy találjatok valami foglalkozást, ahol együtt lehet a kortársaival.
• Kerekítő Manó, Ringató, Csiri-biri Torna, Toppantó foglalkozások tökéletes alkalmak rá, hogy szokja az idegenek közelségét és mindketten ki tudjatok kapcsolódni.
• A zenét, éneklést nagyon szokták élvezni ennyi idősen a gyerekek.
• Figyeljünk azonban rá, hogy ha a “tuc-tuc” vagy mély, erős ütemű zenéket követeli folyton gyermekünk és figyelmeztetésnél is leginkább a mély férfihangnak engedelmeskedik, lehetséges, hogy enyhe hallászavarral küzd.
• 21 hónaposan kisbabánk egyre inkább kezd hasonlítani egy óvodásra, hiszen már annyi mindenre képes!
• Ebben a korban igazi szivacskét működik az agyuk, minden nap tanulnak valamit, kíváncsiságuk pedig csillapíthatatlan.
• Szeretnének minden otthoni tevékenységet kipróbálni.
• Egyre többet elhangzanak az Egyedül akarom! és a Ne segíts!
• Egy 21 hónapos gyerek mellett a szülőknek nincs mozgáshiányuk.
• A kicsik imádnak futkározni, motorozni, biciklizni és nagyon gyorsan tudnak haladni.
• Fontos, hogy ebben az időszakban már ismerjék és betartsák a közlekedési szabályokat.
• A legfontosabb az Állj! megtanítása a száguldozó totyogóknak.
• Biztonságos, kerítéssel körbe vett kertben vagy parkban gyakoroljuk vele játékosan ezeket az utasításokat, hogy később a forgalmas utcán is nyugodtan tudjunk közlekedni.
• A rengeteg energiát játszótéren mászva vagy trambulinon ugrálva jól le tudják vezetni.
• Azok a gyerekek, akik 15-16 hónapos korukban már elkezdtek szavakat mondani, mostanra mondatokat is alkotnak.
• Sokszor még értelmetlen vagy nagyon vicces szórenddel beszélnek, amik vidám perceket tudnak okozni.
• Az aranyköpések feljegyzésén túl érdemes akkor ott helyben segítőkészen kijavítani a mondatukat.
• A kisgyerekeknek nagyon intenzív érzelmeik vannak, amit sokszor se értelmezni, se kezelni nem tudnak.
• A feszültség és indulat agresszív viselkedéshez is vezethet.
• A kisangyalból olykor dühöngő gyerek lesz, aki mérgében harap, csíp és karmol.
• Azonban nem szabad megijednie a szülőknek.
• A fontos az, hogy megtanítsuk levezetni és megérteni a rossz érzéseket a gyerekünknek.
• Meg kell értetni velük, hogy az agresszió elfogadhatatlan, mivel fájdalmat okoz másoknak.
• Vezessük rá őket, hogy meg tudják nevezni az érzelmüket.
• Biztosítsunk nekik ingerszegény, biztonságos kuckót, ahol le tudnak nyugodni.
• Lélegezzünk velük mélyeket, adjunk párnát vagy plüssöt a kezükbe amit bokszolhatnak.
• Ezek a módszerek a dackorszak alatt is nagyon hasznosak lesznek.
• A biztonságos határok elengedhetetlenek a gyors fejlődés mellett.
• A szabályok betartásában is minket utánoz a gyermek, ezért fontos a következetesség, mert nemcsak a gyermek biztonságélményét erősítjük, hanem cselekvési mintát is nyújtunk számára.
• Természetesen nem szabad elhagyni a rugalmasságot és lehetnek lazább, engedékenyebb napok.
• Vannak olyan kisgyerekek, akik nem érdeklődnek az étkezés vagy az öltözködés iránt, és van, aki nem igazán szeret a vízben lenni, fürdeni.

Beszédfejlődés

A beszédfejlődés ebben az életkorban gyorsul, a gyermekek 2-3 szavas mondatokban beszélnek, és szókinccsük körülbelül 50 szavas. A szülőknek fontos a következetes szókincs használata.

• Nagyjából 50 szavas szókinccsel rendelkeznek ilyenkor és 2-3 szavas mondatokban beszélnek.
• Sok még a halandzsa, de gesztikulációjukkal és mutogatásaikkal megértetik magukat.
• A felnőttek kéréseit, kérdéseit megértik.
• A magyar nyelv rendkívül választékos és 1-2 éves korban a szókincs bővülés érdekeb érdemes minél többféleképpen bemutatni egy-egy dolgot.
• A beszédfejlődés megindulásakor azonban hagyatkozzunk ugyanazokra a szavakra, ha egy bizonyos tárgyról van szó.
• Tehát ha egy kisautó tetszik nagyon gyermekünknek, akkor azt következetesen hívjuk autónak és hanyagoljuk a kocsi, verda, gépjármű stb.

Szülői szerepvállalás

A szülőknek meg kell ismerniük gyermekük érzelmi fejlődésének állomásait, hogy érzékeny, támogató és megfelelő választ tudjanak adni a gyermek fejlődési igényeire. Fontos a türelem, a nyitottság és a gyermek szemszögének megértése.

• Szülőként nagy figyelmet fordítunk gyermekünk mozgásfejlődésére, értelmi vagy szociális fejlődésére.
• Örömmel tölt el minket mi mindent tud már, miben lett ügyesebb, okosabb, mennyi barátja van.
• Azonban sokkal kevesebbet foglalkozunk az érzelmi fejlődésükkel, pedig ez nem csak ahhoz járul hozzá, hogy jobban viselkedjenek vagy, hogy empatikusak legyenek, hanem ahhoz is, hogy boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak legyenek.
• Miért fontos, hogy megismerd a gyermeked érzelmi fejlődésének állomásait?
• Az érzelmi fejlődés ismerete lehetővé teszi, hogy a szülők és pedagógusok érzékeny, támogató és megfelelő választ adjanak a gyermekek fejlődési igényeire:
• Ha tisztában vagyunk a gyerekek érzelmi fejlődési szakaszaival, könnyebben megérthetjük, mi zajlik a gyermek fejében és szívében.
• Mivel az érzelmi fejlődés erősen összefonódik a viselkedéssel, segíthet abban, hogy ne tekintsük „rossznak” vagy „szándékosnak” a gyermekek viselkedését, hanem inkább az életkori sajátosságoknak és érzelmi állapotuknak tulajdonítsuk azokat.
• Amikor tudjuk, hogy egy adott életkorban a gyermekek mire képesek érzelmileg, jobban megérthetjük, hogyan támogathatjuk őket.
• Például egy óvodás gyermek még nem képes teljes mértékben megérteni a viselkedésének hosszú távú következményeit, ezért másfajta megközelítést igényel, mint egy tinédzser, aki már képes komplexebb gondolkodásra és érzelmi feldolgozásra.
• Ha ismerjük az érzelmi fejlődés állomásait, a gyermekek fejlődéséhez igazodva alkalmazhatunk különböző nevelési módszereket.
• Fontos, hogy megértsük az egyes életkorok jellemző érzelmi kihívásait is.
• Például a serdülőkori identitásválság vagy a kisgyermekeknél megjelenő félelmek és szorongások könnyebben kezelhetők, ha tisztában vagyunk a fejlődés természetes folyamatával.
• Ha szülőként és pedagógusként tudjuk, hogy egy adott életkorban milyen érzelmi problémákkal szembesülhetnek a gyerekek, hatékonyabban segíthetjük őket abban, hogy kifejezzék érzéseiket.
• Ez az önismeret és az érzelmi intelligencia alapját képezi, amely segít a gyerekeknek egészséges kapcsolatok kialakításában a jövőben.
• A gyerekek érzelmi fejlődése biztonságos érzelmi környezetben zajlik a legjobban.
• Ha tisztában vagyunk azzal, hogy mi az, amire a gyermekeknek szükségük van egy-egy fejlődési szakaszban, könnyebben biztosíthatunk számukra érzelmi biztonságot.
• Egy stabil, támogató környezet segíti őket abban, hogy magabiztos, empatikus és kiegyensúlyozott felnőttek váljanak belőlük.
• Carol Dweck (1988) „Growth Mindset” elmélete kimondja, hogy a gyermekek érzelmi rugalmassága és motivációja jelentősen befolyásolható azzal, hogy a hangsúlyt az erőfeszítéseikre és a tanulási folyamatra helyezzük, nem pedig a veleszületett képességeikre, ami hosszú távon fejleszti a kudarcok kezelését.

Táplálkozás és fejlődés

A csecsemő és gyermek egészséges növekedésének és fejlődésének biztosítása minőségileg és mennyiségileg az életkornak megfelelő táplálék biztosításával történik. Az optimális táplálás fontos szerepet játszik a megfelelő súlygyarapodásban, az immunrendszer érésében, a mozgás fejlődésében, az értelmi és érzelmi élet alakulásában.

Ajánlott étrend életkor szerint

A folyadékpótlásra szénsavas víz, hársfatea, kamillatea, limonádé és frissen facsart gyümölcslevek adhatók.

Fejlődési rendellenességek és problémák

Szülőként, pedagógusként fontos felismerni a fejlődési zavarok tüneteit, mint például a fej tartásának nehézségei, az ülés vagy tárgyak tartásának késedelmes elsajátítása, a járás és beszédtanulás túlzott késlekedése. Korai felismerés és kezelés esetén a gyermekek be tudják hozni a lemaradást.

A fejlődési zavarok lehetséges okai

A rendellenes fejlődésnek számtalan oka lehet: öröklött tényezők, agy veleszületett kóros elváltozásai, szülési komplikációk, vagy születés utáni betegségek szövődményei.

Speciális fejlődési zavarok

• Diszlexia: Az olvasási nehézségek speciális oktatási módszerekkel kezelhetők.
• Autizmus: A gyermek lelki fejlődésének súlyos zavara, amely speciális pszichiátriai és pszichológiai kezelést igényel.
• Mentális retardáció: Intellektuális működés és adaptív magatartás hiányosságaival járó állapot, amelynek súlyossági fokai eltérőek lehetnek. Okai lehetnek genetikai, környezeti vagy szociokulturális tényezők.

tags: #kisgyermek #es #csecsemo #fejlodesenek #biztositasa