A köhögés a légzőszervek öntisztító funkciója, célja a képződött váladék, kórokozók, pollen vagy egyéb idegen testek eltávolítása a légutakból. Bár sokszor csupán zavaró tényezőnek tűnik, hiszen napközben is kellemetlen, éjszaka nem hagy aludni, idővel pedig torokfájást, rekedtséget is okozhat az elhúzódó köhögés, valójában annál hasznosabb, hiszen a szervezetünk így próbál megszabadulni a tüdőbe jutó szennyeződésektől, kórokozóktól, a képződött váladéktól vagy például a félrenyelt ételtől is.
A köhögés számos betegség tünete lehet a gyermekkorban, ugyanakkor környezeti tényezők - például dohányfüst - is kiválthatják. A gyermekek egészen kisiskolás korukig akár 6-8 légúti fertőzésen is áteshetnek az ősztől tavaszig terjedő időszakban. A gyermekközösségekben a kórokozók gyorsan terjednek, könnyen átadják egymásnak a gyerekek, legtöbbször cseppfertőzéssel. A szülőnek pedig már az egymást gyorsan követő betegségek miatt is úgy tűnhet, hogy a gyermek folyton köhög.
A gyermekkori köhögés főbb típusai és tünetei
A köhögést három típusba lehet sorolni:
1. Ugató köhögés (krupp esetén)
Ez a köhögés sokszor a legváratlanabbul, az éjszaka közepén jelentkezik. Gyermekünk kutyaugatás szerűen köhög, rekedt, belégzése nehezített. Ezt a köhögést a gége, illetve a gége alatti terület gyulladása (pszeudokrupp) eredményezi, melyet leggyakrabban vírusfertőzés okoz. A gége gyulladásakor a légutak kiszáradnak, a nyálkahártya megduzzad, ezáltal a légutak szabad átjárhatósága a levegő számára csökken. Három éves kor alatt a légutak fejletlensége miatt a betegség a légutak elzáródását eredményezheti, ezért mindig vegyük nagyon komolyan a tüneteket.
2. Száraz köhögés
A száraz köhögés általában vírusfertőzések kapcsán jön létre. Rendszerint a hörghuruthoz, légcsőhuruthoz, mellhártyagyulladáshoz kapcsolódik, de a tüdőgyulladás tünete is lehet. A gyermek nem egyszer kimerül a sok köhögéstől, amely hányást is provokálhat. Akkor fordul elő, amikor a légzőszervek gyulladtak vagy irritáltak, de nem termelnek felesleges nyálkát. A száraz köhögés fájdalmas és nehezen kezelhető lehet.
3. Váladékos köhögés (hurutos köhögés)
Ez a harmadik típusú köhögés a felszakadozó köhögés, amely általában arcüreggyulladásra, a hörghurut bizonyos fajtájára, illetve tüdőgyulladásra utalhat. A hurutos köhögés azt jelenti, hogy a köhögés folyadékot, nyálkát hoz fel a garatból. Ezáltal segít megtisztítani a tüdőt és megelőzni a fertőzéseket, éppen ezért nem javasolt elnyomni a köhögést, csak abban az esetben, ha az megnehezíti a pihenést vagy a légzést. A hurutos köhögés leggyakrabban mikroorganizmusok, például baktériumok vagy vírusok okozta fertőzések következménye. Ilyenkor a szervezet a szokásosnál több nyálkát termel, hogy segítsen a kórokozók felfogásában és kiűzésében. Felülfertőzésre utal, ha a felköhögött váladék nem színtelen, átlátszó, hanem sárgás vagy zöldes, ez ugyanis baktériumok jelenlétét mutatja. A másodlagos fertőzés pedig nemcsak újabb kellemetlen tüneteket hoz magával, hanem a felépülést is elnyújtja, tovább gyengíti a szervezetet.
Természetesen van a kevert típusú köhögés, melynek során a száraz és hurutos köhögés keveredik egymással. A felszakadozó köhögés során köpetürítés is előfordulhat, melynek jellege hozzájárul a diagnózis felállításához.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Köhögés esetén mindig érdemes orvoshoz vinni gyermekünket, mert lehet, hogy gyógyszeres kezelésre van szüksége. Fontos: ha láz társul a köhögéshez, illetve ha a köhögés hosszan tartó (több mint 3 hétig), esetleg rosszabbodik, illetve ha egyéb tünetek társulnak hozzá - pl. etetési, ivási nehézség, légszomj - mihamarabb keresse fel házi gyermekorvosát.
Azonnal hívjon mentőt, ha a köhögés hirtelen alakult ki, miután a gyerek evett vagy apró tárgyakkal játszott, mivel ilyenkor fennáll az idegentest félrenyelésének lehetősége.
A gyermekkori köhögés kiváltó okai
A köhögés bizonyos szintig normális is lehet, egy gyermek akár 34-szer is köhöghet reflexből egy nap. A leggyakrabban azonban valamilyen betegség tüneteként jelentkezik:
- Légúti fertőzések: A leggyakoribb ok a gyermekkori megfázás vagy más fertőző betegségek, például gégegyulladás, hörghurut, tüdőgyulladás, arcüreggyulladás, szamárköhögés, garatgyulladás, krupp.
- Asztma: A sípoló légzés, a fulladás érzés jut először eszünkbe, és nem is gondoljuk, hogy nem csak a nehézlégzés, hanem az elhúzódó köhögés is jelezheti a betegséget.
- Allergia: Főként akkor gondoljunk rá, ha csecsemőkorában atópiás dermatitis, ekcéma, vagy ételallergia szerepelt a gyermek kórelőzményében. Az allergiás nátha orrdugulást és köhögést okozhat.
- Reflux (gyomortartalom visszacsorgása): A gyomorból a nyelőcsőbe visszajutó gyomorsav hatására szintén jelentkezhet köhögés, akár úgy is, hogy ez a reflux egyetlen tünete, az ismertebb gyomorfájás, a mellkas területén tapasztalható égő érzés nélkül is. Kifejezett éjszakai köhögés reflux jele is lehet, főként akkor, ha a panasz a gyermek lefekvése után jelentkezik.
- Hátsó garatfali csorgás: Állandó orrfolyás áll fenn, az orrváladék azonban nem az orrnyílásokon keresztül távozik, hanem a garat irányába hátra csordogál, ezzel folyamatosan ingerköhögést vált ki. A fekvő testhelyzet miatt ebben az esetben is főként este, éjszaka jelentkezik a köhögés.
- Idegentest félrenyelése: Főként kisebbek körében, a 2-4 év alatti gyerekeknél gyakori, hogy nemcsak ételt, de akár egy apróbb játékdarabkát is félrenyelnek. A szervezetük ilyenkor próbál megszabadulni a bekerült idegentesttől, a gyermeknél ezért alakul ki az elhúzódó, időnként fuldokló, akár ellilulással járó köhögés.
- Idült orrmandula-gyulladás: Ha a köhögés több mint 4 hétig tart, akkor hátterében állhat idült orrmandula-gyulladás.
- Pszichés eredetű köhögés: Ritkábban gondolnak rá, de a fentiek mellett a tartós köhögés lehet pszichés eredetű is.
Környezeti tényezők
A leggyakoribb környezeti tényező, mely köhögést okozhat, a dohányzás. Nyomatékosan fel kell hívni a figyelmet a dohányzás, illetve a dohányfüstös környezet veszélyére! Sajnos nem egyszer találkoznak az orvosok olyan esettel, amikor a gyermek rendszeres fulladását a dohányfüstös környezet provokálja. A cigarettafüstben lévő anyagok ugyanis állandó gyulladásban tartják a légutakat, így azok könnyebben támadhatóvá válnak számos kórokozó számára. A szennyezett, városi levegő is köhögéshez vezethet. Köhögésre hajlamosíthatnak a rossz szociális körülmények, az alultápláltság, a veleszületett légúti betegségek is.
A gyermekkori köhögés diagnosztikája
Érdemes otthon videót készíteni a gyermek köhögéséről és azt megmutatni az orvosnak. A köhögés kiváltó okának felderítéséhez a gyermekorvos kikérdezi a gyermeket és a szülőket a tünetekről és a panaszok jellegéről, valamint felveszi a kórelőzményt. Ezt követően fizikális vizsgálatot végez, melynek része a szájüreg, a torok és a nyak képleteinek vizsgálata, valamint fonendoszkóppal a meghallgatja a gyermek légzését.
A fizikális vizsgálatot vérvizsgálat és egyéb laborvizsgálatok követhetik, például a köpet vizsgálata vagy allergiateszt. Súlyosabb esetekben szükség lehet légzésfunkciós vizsgálatra, mellkasröntgenre vagy egyéb mellkasi képalkotó vizsgálatra is. Az idegentest félrenyelés (aspiráció) kimutatásának noninvazív, radiológiai módszere a mellkasi átvilágítás. A légút közvetlen áttekintése bizonyos esetekben szükséges lehet, ez bronchoscópos vizsgálattal végezhető el altatásban, idegentest gyanú esetén akár sürgősséggel.
A gyermekkori köhögés kezelése
Minden esetben érdemes orvoshoz vinni gyermekünket, ám ezen túl mi szülők is elősegíthetjük gyermekünk mielőbbi felépülését.
Ugató köhögés (krupp) esetén
- Fontos a lakás párásítása, a minél gyakoribb szellőztetés.
- A hideg párásítás jó hatású, a gyermeket felöltöztetve üljünk ki a teraszra vagy nyitott ablak mellé.
- Ha lehetőség van sós vizes inhalálásra, naponta kétszer-háromszor alkalmazzuk.
- Itassunk minél több folyadékot gyermekünkkel.
- Szükség esetén szteroid kúp alkalmazására is sor kerülhet, de szigorúan az orvos utasításai szerint, mert gyakori alkalmazás esetén jelentős mellékhatással járhat.
- Lázra szükség szerint lázcsillapító javasolt.
- Amennyiben a gyermek ugató köhögése gyakran hallható vagy az ugató köhögések mellett nyugalmi légvételekkor is stridort, húzó jellegű hangot lehet hallani, akkor azonnal orvost kell hívni. Ha esetleg van otthon ultrahangos porlasztókészülék, akkor hideg fiziológiás sóoldattal lehet párásítani a gyermek arca előtt.
- Ha a gyermek ajkán a roham kapcsán szederjesség látszik, a stridor be-és kilégzésnél egyaránt hallható, ha a fenti gyógyszeres beavatkozások mellett sem csökken a nehézlégzés, akkor azonnali kórházi felvétel és ellátás szükséges!
Száraz köhögés esetén
- A száraz, kimerítő köhögést mindenképpen csillapítsuk.
- Ilyen esetben ne adjunk váladékoldót, mert az csak tovább fokozza a köhögést.
- Orvosunk köhögéscsillapítót, inhalálást, bő folyadékfogyasztást, illetve a lakás párásítását fogja javasolni.
- Ha a köhögés hátterében hörgőgyulladás áll, akkor antibiotikum, illetve hörgőtágító készítmények adására is sor kerülhet.
Váladékos köhögés esetén
- Nappal adjunk váladékoldó készítményt (reggel, illetve a kora délutáni órákban). Kétféle váladékoldó létezik: egyik az áttetsző váladék, míg a másik a gennyes váladék oldására szolgál. Ebben kérjük ki orvosunk tanácsát, hogy gyermekünknek mire van szüksége!
- Éjszakára viszont adjunk köhögéscsillapítót, hogy gyermekünk tudjon pihenni. Estére, lefekvés előtt sose adjunk váladékoldót, mert az is köhögteti gyermekünket, így éjszakai nyugalmát lehetetlenné téve.
- Ha a váladékos köhögés hátterében tüdőgyulladás, illetve arcüreggyulladás áll, akkor antibiotikum készítményt kaphat gyermekünk, arcüreggyulladás esetén pedig az orrnyálkahártya-lohasztó készítmény és az arc infralámpával való melegítése szükséges.
- Mint minden köhögési típus esetében, itt is fontos a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása.
- A hurutoldók nem növelik a nyák mennyiségét, hanem a meglévő váladék viszkozitását csökkentik, elszakítják a nyákot alkotó molekulák kötését, hogy könnyebben fel tudjuk köhögni.
Általános tanácsok
- Folyadékpótlás: Nagyon fontos, ha a kicsi beteg. Ha a torka kiszárad, fokozódik a köhögés és nehezebben szakad fel a lerakódott váladék. A bő folyadékbevitel segíti a hurutoldók hatását is.
- Méz: Antibakteriális hatású, segíti a fertőzés leküzdését és enyhülést ad a fájó, vagy az elhúzódó köhögés miatt kiszáradt, sajgó toroknak. Arra figyeljünk, hogy 1 év alatti gyerekeknek, köhögésre mézet a fertőzés - botulizmus - veszélye miatt nem szabad adni!
- Párnák megemelése: Fekvő helyzetben sokkal gyakrabban köhögünk. Csökken a köhögési inger és jobban alszunk, ha a fejünk alá több párnát teszünk és így megemeljük.
- Párásítás: Azonban nemcsak belsősleg, de a külső levegőt is érdemes párásabbá, nedvesebbé tenni, ha a gyermek gyakran köhög. Arra figyeljünk, hogy ne legyen tartósan 60% felett a páratartalom, mert ez kedvező feltételeket teremt a lakáson belüli allergének - poratka és penészgomba - számára.
- Orrmosás: Valamennyi orrváladékozással járó kórképben javasoljuk az orrmosást (tengeri-, fiziológiás sóoldattal történő) mellyel eltávolítjuk a közös orrjáratokban lévő orrváladékot, az ott megtapadt polleneket, levegőszennyeződést egyaránt.
- Antihisztaminok és lokális szteroidok: Allergia esetén a bázisterápia alapját az antihisztaminok és lokális szteroidok képezik a megfelelő kiegészítő kezelésekkel.
- Reflux elleni kezelés: Reflux esetén savlekötők adása ajánlott, valamint kerüljük a késő esti vacsorákat, a kakaó ivását, édesség fogyasztását, nassolást.
A gyermekkori köhögés megelőzése
A gyermekkori köhögést nem minden esetben lehet megelőzni. A köhögés kialakulásának gyakorisága az alábbiak betartásával csökkenthető:
- Naponta többszöri levegőzés.
- Otthoni dohányzás, dohányfüstös környezet kerülése.
- Sportolás (hetente legalább 2-3 alkalommal).
- Változatos táplálkozás.
- Vitaminok pótlása, különösen a téli időszakban (C-vitamin és D-vitamin).
- Pneumococcus elleni védőoltás (javasolt 6 hetes kortól).
- COVID-19 elleni vakcina (javasolt 5 éves kortól).
- Allergének kerülése.