Az érzelmek azonosítása alapvető képesség a társas kapcsolatok megteremtésében. Wanze Xie, a Pekingi Egyetem kutatója három kísérletben azt vizsgálta, hogyan fejlődnek az érzelemfelismerés kognitív mechanizmusai a gyermekkor során, 5 és 10 éves kor között - az észleléstől a fogalmi megértésig.

Az érzelemfelismerés fejlődési szakaszai
Az észleléssel kapcsolatos első kísérletben megfigyelték, hogy már az ötéves gyermekek is automatikusan meg tudják különböztetni az olyan alapvető arckifejezéseket, mint például a boldogság, a harag, a félelem és a szomorúság. Ez az észlelési képesség a különböző korcsoportokban egyaránt stabilnak bizonyult.
A második, szóhasonlítási vizsgálat szerint az idősebb gyerekek árnyaltabban értelmezik az érzelmeket - például a sírást többféle érzelemhez is kapcsolták. A harmadik feladatban a fiatalabb gyerekek inkább csak pozitív és negatív kategóriákba sorolták az arckifejezéseket, míg az idősebbek jóval differenciáltabb különbségeket tudtak tenni a negatív érzelmek között.
Az eredmények alapján fejlődési váltás figyelhető meg: míg a kisgyerekek az érzelmeket a vizuális jelek alapján észlelik, idősebb társaik egyre inkább a fogalmi ismeretekre támaszkodnak az érzelmi árnyalatok megértésében.

Otthoni feszültség és a gyermek érzelmi fejlődése
A veszekedés módján, hangnemén és a konfliktuskezelés mikéntjén nagyon sok minden múlik, elöljáróban azonban egyértelműen leszögezhető, hogy a durvább viták és az otthoni feszültség komoly hatással lehet a gyerekek érzelmi és pszichológiai fejlődésére.
Már rövid távon is olyan következményei alakulhatnak ki, mint a stressz, a szorongás, a félelem és a bizonytalanság. A gyermek idővel viselkedésváltozást mutathat, dühössé, agresszívvé vagy épp félénkké, zárkózottá válhat. A negatív viselkedés és a mérgező környezet mintává válhat számára, mely későbbi életére, kapcsolataira is rányomhatja bélyegét. Megtanulhatja, hogy a konfliktusokat nem lehet egészségesen kezelni, és olyan káros megküzdési stratégiái alakulhatnak ki, mint az eltávolodás, a menekülés, vagy épp a túlkompenzálás, a tehetetlenségből fakadó düh és agresszió.
Tudományos kutatások is bizonyítják, hogy a szülők közötti konfliktusok és az otthoni feszültségek a gyermekek agyi fejlődését is befolyásolhatják, rendkívüli módon érintik például az érzelemszabályozásért és a stresszkezelésért felelős területeket. Az Oregoni Egyetem is végzett kutatást a témában, a 2014-ben publikált tanulmány szerint ők 6-12 hónapos csecsemők agyi aktivitását mérték természetes alvás közben, mialatt különféle beszédhangokat játszottak le nekik, például érzelmileg semleges, enyhén, közepesen és erősen dühös hanghordozású mondatokat.
Házassági konfliktusok kezelése és hatása - Tanulom a gyerekem 5. rész | Gyerekek EQ-ja
Az egészséges konfliktuskezelés szerepe
Nézeteltérések szinte mindenhol előfordulnak, azonban létezik egészséges vitakultúra és konfliktuskezelés, az pedig kifejezetten előnyös a gyermek számára, ha megtanulja, hogy a problémákat meg lehet és meg is érdemes oldani. A konfliktusok, a negatív érzelmek természetes részei az életnek és az emberi kapcsolatoknak, amiket meg kell élni, az elfojtás, a feszültségek palástolása, eltitkolása ugyanis szintén problémaforrás.
A problémás helyzetek megfelelő, szeretettel és tisztelettel való kezeléséből a gyerekek életre szólóan profitálhatnak. Lehet jól is vitatkozni, veszekedni, olyan stílusban, melytől távol áll az agresszió, a másik támadása, a személyeskedés, a degradáló kifejezések használata. Érdemes nyugodtan, asszertívan kommunikálni, a kinek van igaza helyett pedig olyan közös valóságot, megoldást keresni, melyben senki sem sérül. Fontos, hogy a gyerek tudja, igenis ki szabad állni a saját érdekek védelméért, de a másik embert sem lehet figyelmen kívül hagyni.
Bár a kicsik sokat tanulhatnak egy-egy vitából, jobb, ha többnyire nem előttük zajlanak a komolyabb, súlyosabb beszélgetések, és gyereknevelési kérdéseket se előttük vitassatok meg, főleg ne az ő bevonásukkal. Ha mégis tanúi lesznek a vitának, mindennél fontosabb a feszültség oldása. A legjobb, ha azt látja, a szülők is ki tudnak békülni, van megoldás, megbánás, bocsánatkérés, szeretik egymást, és őt is. Egy kisgyerek nem akar mást, csak békében, biztonságban és szeretetben élni, boldognak látni a szüleit.
