A gyermekek szexuális kizsákmányolása egy rendkívül összetett és fájdalmas probléma, amely globális szinten érinti a társadalmakat. Sajnos nem törvényszerű, hogy valaki áldozattá váljon, dönthetne másképp is, de a körülmények és a háttér sok mindent meghatározhatnak. A szerencse, hogy nem sokkal találkozunk olyan esetekkel, amelyek a legkilátástalanabb helyzeteket mutatják be, de éppen ezért érezzük úgy, hogy ők a nyomor áldozatai. A kilátástalanságé, a reménytelenségé, a pillanatnyi örömé, mikor megkapják. Mert van, akinek ennyi öröm már épp elég, addigi életében kevés jutott neki.
A gyermekek (18 év alattiak) szexuális kizsákmányolása szomorúan aktuális téma: egyes adatok szerint minden ötödik gyermek (18 év alatti személy) szexuális kizsákmányolás áldozatává vált Európában. A gyermekprostitúció kriminológiai, szociológiai jellemzői című, az Országos Kriminológiai Intézetben folyó kétéves kutatás a 2020-21-es évben zajlik, ennek keretében 2021-ben.
A 2019-es évben emberkereskedelem témában folytatott kutatás egyik megállapítása az volt, hogy az emberkereskedelem jelensége némileg eltér a Btk. 192. §-ától, a jelenség tágabban értelmezendő, magában foglalja a gyermekprostitúció kihasználását, a kerítést, a prostitúció elősegítését, a kitartottságot többek között. A 18 év alatti sértettek esetében mindenképpen szükséges a Btk. 203. Fontos megemlíteni, hogy 2020 februárjában hatályba lépett az emberkereskedelem elleni stratégia, valamint a 2020. évi V. törvény, amely jelentősen módosította mind a büntető törvénykönyvet (Btk.), mind a szabálysértési törvényt (Szabs.).
A gyermekprostitúció okai és háttere
A gyermekprostitúció kialakulásának okai rendkívül sokrétűek. Gyakran mélyszegénység és ebből fakadó kedvezőtlen életkörülmények állnak az áldozattá válás hátterében. Az áldozatok a legtöbb esetben hátrányos helyzetűek, szegény családi háttérrel rendelkeznek, és marginalizált társadalmi rétegekhez tartoznak.
A Hintalovon Alapítvány kutatása rávilágít arra, hogy a gyermekek szexuális kizsákmányolásának területén számos olyan hiányosság van, ahol a probléma összetettsége miatt hatékony, átfogó és előremutató munkát csak holisztikus szemlélettel és szoros együttműködés útján lehet elérni. Ehhez megfelelő jogszabályok megalkotása, a bűnüldöző szervek hatékony munkája, a jogalkalmazó szervek érzékeny eljárása, oktatási és megelőző programok szervezése, népszerűsítése, valamint kutatások végzése és adatok gyűjtése is szükséges.
Az állami gondoskodásban élők különösen veszélyeztetettek. 2021-ben kb. 23 000 gyermek élt állami gondoskodásban: akikből 7000 gyerekotthonban, a többiek nevelőszülőknél. A gyerekotthonoknak, de a gyermekotthonban élőknek is rendkívül fontos a megelőzés, a figyelemfelkeltés. A rendőrség ki is veszi ebből a részét, és láthatóan a gyermekvédelem oldaláról is megfogalmazódott már az igény az együttműködés erősítésére. Ebben szerepet játszhat az is, hogy mind a gyermekvédelem, mind a rendőrség rendelkezik információval a gyermekprostitúcióban érintettekkel kapcsolatban, azonban ezek sok esetben nem találkoznak egymással a közös cél (értsd a gyermekek védelmének prioritása) ellenére sem.
A nemzetközi adatok is aggasztó képet festenek. Az EU területén azonosított magyar nemzetiségű, szexuális célú emberkereskedelem-áldozatoknak több mint a fele, egészen pontosan 64 százaléka gyerek, a gyerek áldozatok 7,4 százaléka pedig 11 évnél fiatalabb. A magyar országjelentés elkészítését megelőzően a Hintalovon Alapítvány kapcsolatba lépett a gyerekek szexuális kizsákmányolásának területén tevékenykedő hazai civil, állami és egyházi szervezetekkel annak érdekében, hogy képet kapjon arról, kik azok a hazai szereplők, akik nyitottak a jövőbeni együttműködésre a témában.
A kutatások szerint a gyermekkorban elszenvedett szexuális, fizikai bántalmazás, az elhanyagolás a prostituálódó gyerekek több mint kétharmadánál fordult elő. A gyermekvédelmi törvény a veszélyeztetettséget olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapotként definiálja, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A „bántalmazott gyermek szindróma” szakkifejezés Henry Kempe nevéhez fűződik, aki 1962-ben elsőként azonosította és írta le a gyermekbántalmazást.
A szexuális bántalmazás a gyermek szexuális cselekményekre kényszerítését vagy ösztönzését jelenti, beleértve a szexuális tartalmak számos szóbeli és egyéb formáját, a molesztálást és a gyermek pornográf anyagok megtekintésébe vagy készítésébe való bevonását. Szexuális visszaélésre utalhat a gyermek illetlen szexuális játéka, nemi szerveinek mutogatása is. A szexuális bántalmazás súlyos formája a prostitúcióra való kényszerítés és a gyermekkereskedelem.
A gyermekprostitúció következményei
A gyermekprostitúció következményei rendkívül súlyosak, mind a gyermek pszichés, mind fizikai egészségére nézve. A gyermekkorban elszenvedett szexuális erőszak felnőttkorban egészségben eltöltött éveket vesz el az érintettektől. Világszerte több mint 1 milliárd ember él úgy, hogy gyermekkorában szexuális erőszak érte. A Global Burden of Disease Study (GBD) 2023-as elemzése szerint a gyermekkori szexuális erőszak világszerte évente több mint 15 millió egészséges életévet vesz el az érintettektől.
Az erőszak következményei nemcsak a mentális egészséget érintik, hanem a halálozási statisztikákban is megjelennek. A testi fenyítés - amely sok országban máig elfogadott nevelési eszköz - szintén hosszú távú károkat okoz: rontja a kognitív fejlődést, növeli a viselkedési problémák kockázatát, és hátráltatja az iskolai előmenetelt.
A gyermekbántalmazás lehetséges szövődményeként veszélyeztetetté válhat a gyermek további testi, lelki és szellemi fejlődése. A gyermekbántalmazás rövid távú következményeként fizikai sérülések és lelki zavarok keletkezhetnek. Az emberi kéz okozta fejsérülések agykárosodáshoz, epilepsziás rohamokhoz, mozgási és lelki zavarokhoz vezethetnek, súlyos esetben akár a gyermek halálát is okozhatják. A gyermekbántalmazás hosszú távú következményei kihatnak a felnőttkorra is. A fizikai sérülések maradandó testi károsodást és pszichés zavarokat okozhatnak. Az érzelmi bántalmazást elszenvedő gyermekek már fiatalkorban hajlamossá válhatnak a bűnözésre, felnőttkorban pedig az agresszív viselkedésre és emberellenes erőszakos cselekedetek elkövetésére.
A jogalkalmazói oldalról az elmúlt években a szemléletváltozáshoz több dolog is hozzájárult, amelyek 2021 végére már számokban kimutatható eredményekben mutatkoznak. A Legfőbb Ügyészség két iránymutatása említendő elsőként: a 2018 októberében kiadott KSB 3771/2018/5-I. - NF. 3889/2014/11-es számú, amelyben az emberkereskedelem esetében a kizsákmányolás és a kiszolgáltatott helyzet értelmezése, a kerítés bűncselekményétől való elhatárolása olvasható, valamint a 2019 májusában készült úgynevezett kiegészítő iránymutatás (KSB 3771/2018/45-II. - NF. Jelentős lépés volt 2019-ben, hogy az ORFK Bűnügyi Osztályán, valamint az összes rendőr-főkapitányságon is emberkereskedelem elleni szakvonalvezetőt neveztek ki. Emellett egy 2020. július elsején hatályba lépett új jogintézmény a közrendvédelmi szakterületen dolgozó rendőrök számára is adott új feladatot az emberkereskedelemmel kapcsolatban.
2020 nyarán jelentős jogszabályi módosítás lépett hatályba a gyermekprostitúció és az emberkereskedelem kezelésével kapcsolatban. A prostitúció többé nem minősül szabálysértésnek a 18 év alattiak esetében; helyette a hatóságoknak 60 napos gyermekvédelmi elhelyezést kell elrendelniük. Ez fontos szemléletváltást tükrözött, hiszen a jogalkotó egyértelműen az áldozatvédelem irányába mozdult el.
A gyermekbántalmazás kezelése során megerősítésre kerül a gyermekbántalmazás vagy elhanyagolás gyanúja, a gyermek további ellátásáról több szakmát képviselő munkacsoport (multidiszciplináris team) gondoskodik. A teamben gyermekorvos, védőnő, gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvos, klinikai pszichológus, családgondozó szociális munkás, valamint a szülőkkel foglalkozó pszichiáter szakorvos vesz részt. A kezelés elsődleges szempontja a gyermek érdekeinek érvényesítése, valamint a szülő és gyermek közötti kapcsolat javítása.
A gyermekek szexuális kizsákmányolásával szembeni védelem területén számos nagyon fontos és pozitív változás is végbement az elmúlt években. 2020-ban hatályba lépett egy törvénymódosítási csomag, ami bevezette az „emberkereskedelem feltételezett áldozata” definíciót. Ez fontos előrelépés, hiszen korábban ezek a kiskorúak akár szabálysértési eljárás alá is kerülhettek, és büntethetőek voltak. Az említett pozitívumok ellenére több hibás gyakorlat és gyakorlati hiányosság továbbra is jelen van a magyar jogrendszer és az áldozatok ellátása területén. Az áldozatok számára nyújtott szolgáltatások ritkák, nem összehangoltak és közel sem kielégítők.
Jogszabályi és nemzetközi háttér
A gyermekprostitúció modern kori fogalma, az egyes értelmezési, elhatárolási anomáliák bemutatása a bírói gyakorlatból, az új Btk. rendelkezései. A gyermekprostitúció szabályozása a büntető anyagi jog területén egy meglehetősen új kérdéskört jelent, hiszen nemzetközi instrumentumok - lásd ENSZ Fakultatív Jegyzőkönyv, Lanzarote Egyezmény, 2011/92/EU irányelv, 182. számú ILO egyezmény - is csak a XX-XXI. század fordulóján jelentek meg konkrétan e tárgyban.
A nemzetközi jogi instrumentumok alapján a gyermeknek minden 18 év alatti személy tekintendő, kivéve azokat, akik a nemzeti jog szerint korábban nagykorúságot nyertek. Az ENSZ egyezmény fakultatív jegyzőkönyve, majd pedig az Európa Tanács, illetve az Európai Unió jogi aktusának a gyermekprostitúció fogalmával kapcsolatos értelmezése megegyezik abban, hogy a gyermek egyszeri felhasználása is már büntetendő. Az EU irányelv és az ET konvenció definíciója tekinthető a modern gyermekprostitúciónak, hiszen ez a két instrumentum már figyelemmel van arra is, ha az ellenszolgáltatást vagy egyéb díjazást nem adják, hanem csak ígérik, valamint ha azt nem a gyermek, hanem egy harmadik személy kapja.
Magyarország részese továbbá a gyermekprostitúció mint a gyermekmunka egyik legrosszabb formája ellen fellépő 182. számú Nemzetközi Munkaügyi Szervezet keretében megalkotott egyezménynek, valamint aláírta az Európa Tanács vonatkozó konvencióját is, amelynek 19. cikk 2. pontja a gyermekprostitúció meghatározására is gondot fordít: „a „gyermekprostitúció” kifejezés azt jelenti, amikor valaki egy gyermeket szexuális tevékenység céljára használ, és amelynek a során pénzt vagy valamilyen más jutalmat vagy ellenszolgáltatást adnak vagy ígérnek fizetségképpen, tekintet nélkül arra, hogy ezt a kifizetést, ígéretet vagy ellenértéket a gyermek kapja vagy egy harmadik személy.”
A gyermekvédelmi törvény a veszélyeztetettséget olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapotként definiálja, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Ha tudomására jut, hogy egy gyermek bajba jutott, felmerül a bántalmazás gyanúja, vagy veszélyeztető helyzetet észlel, értesítse az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat lakhely szerint illetékes intézményét, vagy jelentse azt a nap 24 órájában ingyenesen, névtelenül hívható +36-80-21-20-21-es gyermekvédő hívószámon.
