Kisgyerek éjszakai felkelései: okok és hatékony megoldások a pihentető alvásért

Sokaknál előfordul, hogy a gyermek már 2 éves is elmúlt, azonban még mindig nem alussza át az éjszakát. A csecsemőkről köztudott, hogy nem alszanak még hosszan és számos okból ébredhetnek gyakran éjjelenként. Azonban sok helyen olvashatsz arról, hogy 2 éves kor után a kisgyerekek alvása már a felnőttekéhez hasonló, azaz át kéne tudnia aludni az éjszakát. De mi okozhatja, ha a te gyermeked még 2 éves koron túl is gyakran ébred éjjel? Rossz szokás? Egészségügyi oka van? Vagy valami más?

Ha a kisgyerek 2-3 éves elmúlt és még mindig gyakran ébred éjszaka, elsőként sok szülő fejében az szokott felmerülni, hogy biztosan rosszul lett szoktatva, nem tanulta meg átaludni az éjszakát. Pedig egyáltalán nem erről van szó. Mert azt a tényt, hogy mindenki, minden baba, kisgyermek és felnőtt is felébred éjjelente, kevesen ismerik. Valójában az éjszakát senki sem alussza át. Alvásunk során többféle alvásszakasz váltakozik. Vannak mélyebb és kevésbé mély szakaszok, és közte apró megébredések. Az éjszakát senki sem alussza át teljes egészében mélyalvásban. Az éjszaka első felében általában mélyebben alszanak, majd hajnalban többször megébrednek, ami egészen rövid, ún. mikroébredés formájában jelentkezik.

A 2 éves gyermekek alvásciklusa a felnőttekéhez hasonló. A felnőttek mélyalvási ciklusai kb. 3 órásak, ez az, amit az idegrendszer fejlődésével 2 éves korra nagyjából elérnek a gyerekek. Ilyenkor szoktak sokan álmodni vagy felkelni inni egy kortyot és visszaaludni, amire gyakran reggel nem is emlékeznek. A kisgyerekek pedig ilyenkor kelnek fel gyakran pisilni (ha már szobatiszták) vagy ha valami zavarja őket (pl. fogzás, betegség, reflux stb.), akkor az éjszaka második felében gyakran hívják a szüleiket vagy vándorolnak át hozzájuk.

A megébredések tehát minden éjjel bekövetkeznek. A megébredés célja az ellenőrzés - az alvás rövid megszakítása során eljut a tudatunkig, hogy hol vagyunk, mit csinálunk, mit érzünk. Feltesszük magunknak a kérdést: Jól vagyunk? Minden rendben? De mi a helyzet, ha nincs minden rendben? Akkor a tudatunk cselekvésre késztet minket. Mi lehet a gond, ami miatt cselekednünk kell? Lehetünk szomjasak, fázhatunk, zsibbadhat a kezünk, lehet kényelmetlen az ágy. Megfájdulhat a fejünk, megijedhetünk egy hangos zajtól vagy észrevehetjük, hogy nem fekszik mellettünk a párunk. A cselekvés legtöbbször egyértelmű: iszunk, betakarózunk, megigazítjuk a kezünket vagy a párnát. Beveszünk egy fájdalomcsillapítót, kiderítjük a zaj forrását vagy a párunk távollétének okát.

A babák szintén hasonló megoldandó gondokkal találkozhatnak, amikor az éjszaka során ellenőrzik a helyzetüket, állapotukat. Lehetnek éhesek, szomjasak, teli lehet a pelus, fájhat a foguk vagy a hasuk. Fázhatnak vagy beszorulhat a lábuk az ágy rácsai közé. A babáknál a rövidebb alvásciklusok miatt ezek az ellenőrző megébredések gyakoribbak, mint nálunk. A fő különbség viszont az problémamegoldás mikéntjében van. A babák a legtöbb problémát nem fogják maguk megoldani. Kellünk hozzá mi, a szüleik. Van azonban egy nehézség. A babák nehezebben tudják elmondani, hogy épp miben kérik a segítséget. És ilyenkor beindul a találgatás: „Biztos éhes. A foga fáj. A kutya ugatása keltette fel. Kitakarózott, biztos fázik.” Ha sikerül eltalálni az okot és gyorsan megoldani a problémát, akkor a baba gyorsan és könnyen visszaalszik, és jó eséllyel a következő ellenőrzésnél nem fog újra riasztani minket ugyanazon probléma miatt. Ha nem találjuk el az okot, vagy csak átmenetileg tudjuk megoldani a problémát, vagy egyáltalán nem tudunk segíteni, akkor bajban leszünk. Nem fog menni a visszaaltatás, vagy minden újabb ellenőrző megébredésnél kapunk egy újabb segítségkérést. Így az éjszaka senkinek nem lesz pihentető.

A kisgyermek éjszakai ébredésének leggyakoribb okai

Számos tényező állhat a háttérben, ha egy kisgyermek éjjelente gyakran felébred. Fontos, hogy megpróbáljuk feltárni ezeket az okokat, hiszen a megoldás keresése is könnyebb, ha tudjuk, mi váltja ki a problémát.

1. Környezeti tényezők és digitális túlterhelés

• A TV, tablet, mobiltelefon túlterheli az idegrendszert és az éjszakai alvásra is kihat. Még akkor is hatással van a gyermekre, ha nem nézi a képernyőt egész nap, de a háttérben szól a TV. Ilyenkor érdemes egy kicsit odafigyelni és minimálisra szorítani a digitális időt.
• A bekapcsolt TV, számítógép, egyéb elektromos berendezések, a túl sok konnektor az ágy közelében szintén zavaró lehet. Ugyanígy a halogén lámpák, melyet ugyan kikapcsolunk éjszakára, de bedugva hagyjuk a konnektorban.
• Főleg kisebb babák érzékenyek arra, ha napközben túl sok inger éri őket. Utazás autóban vagy tömegközlekedésen, bevásárlás, rokonok, barátok látogatása, rádió vagy tévé hangja.
• Oda kell figyelni a környezeti tényezőkre is, amik hatással lehetnek a kicsi alvására. A szoba szellőztetése és a hűvös hőmérséklet biztosítása az alváshoz (16-20 fok) rendkívül fontos.

2. Nappali pihenés és túlfáradás

• A túlfáradás, túlpörgés megterheli az idegrendszert, ezért nem jó az a stratégia, hogy a kisgyermek ne aludjon délután és akkor majd jó nagyot alszik éjszaka. A szervezet ebben a korban a fáradtságra extra stresszel reagált és inkább ébren tartja a kicsit.
• Ha keveset alszik, egyáltalán nem alszik, nyűgösen kel napközben is, akkor a túlfáradás túlterheli az idegrendszert, ez is okozhat nyugtalan éjszakai alvást. Gyakori tévhit, hogy ha a gyerek nem alszik nappal, akkor legalább majd jól kifárad és jobban alszik éjjel. Ez sajnos ebben a korban pont fordítva működik, ugyanis az éretlen idegrendszer a túlfáradásra stresszel reagál, ami ébren tartja a kicsit, ahelyett, hogy elaludna tőle.

3. Étrend és stimulánsok

• A túl sok cukor és szénhidrát nyugtalanságot és túlzott éberséget okoz, ezért különösen este érdemes odafigyelni arra, hogy mennyi édességet, péksütit és üdítőt fogyaszt a gyermek.
• Kevesen gondolnak rá, pedig nagyobb gyermekeknél gyakran ezek fogyasztása okozza a problémát. Élénkítő hatású teák, kakaó, csoki, jeges teák, cola, kávé és az energiaitalok mind mind olyan anyagokat tartalmaznak, melyek rontják az alvás minőségét, nehéz elalvást és visszaalvást okoznak.

4. Egészségügyi okok

• A rossz alvást okozhatja egy eldugult orr, orrmandula megnagyobbodás, vagy akár reflux is. Ha gyakran beteg vagy mostanában volt megfázva, torokfájása volt, akkor érdemes megnézetni az orrmanduláját, gyakran ez okozza a nyugtalanságot.
• Emellett a lakás száraz levegője miatt kialakult orrdugulás is okozhat gyakori ébredést. Mindkettőnek az a fő tünete, hogy mélyalvásban szájon át veszi a levegőt a kicsi.
• Ezen kívül néha reflux is állhat a gyakori ébredések hátterében.
• Ez az ok ritkán kap figyelmet, pedig sok gyerek küzd allergiás megbetegedésekkel pici korban is.
• A COVID-on átesett gyerekeknél pedig néha idegrendszeri elváltozások jelentkeznek, amik éjszakai ébredések formájában jöhetnek elő.

5. Érzelmi és fejlődési okok

• Ha a gyermek nehéz időszakon megy keresztül, kistestvér érkezése, családi konfliktus, válás, betegség, költözés zavarja meg a mindennapjait, az az alvására is kihat.
• Ha napközben is többet sír/hisztizik, akkor eleve magasabb a stressz szintje és éjszaka is nehezebb ellazulnia/kikapcsolnia. Amikor a kicsi nappal sokat hisztizik, gyakran van distressz állapotban, sír, annak általában az az oka, hogy nehéz időszakon megy keresztül, valamilyen változást nem tud feldolgozni, túl sok a konfliktus az életében, esetleg túlzottan rendszertelenek a napjaink, nem pihen eleget - ezek a dolgok egymásra is hatással vannak, hiszen, ha nem pihen eleget, nincs állandóság az életében, több a változás akkor többet hisztizik, a sok distressz állapot miatt magasabb a stressz-szintje, ami miatt nem tud jól aludni és mivel nem piheni ki magát, másnap még hisztisebb és így tovább. Ez egy ördögi kör.
• Az tovább súlyosbítja, ha eközben szeparációs szorongással is küzd (pl. mert most kezdte a bölcsődét/óvodát, leszoktattuk a cicizésről, cumizásról stb.).
• Ha nagyobb változások vannak az életében: például, ha most kezdte a bölcsődét-óvodát, testvére született, költöztünk vagy éppen valamilyen nagyobb új dolgot sajátít el éppen (pl. szobatisztaság, járás).
• A baba fejlődése során van néhány alkalom, amikor felgyorsul a gyarapodás. Ilyenkor még félálomban is gyakran „gyakorolja” az új mozgásformát vagy éppen feláll, beszélget, forgolódik, emiatt eleve később és nehezebben alszik el, amikor pedig félálomba kerül, gyorsan felébreszti magát. A mozgásfejlődés miatt ébred? Megfigyelhető, hogy sokkal több az éjjel ébren töltött idő akkor, amikor valami újat tanul a kicsi. Jellemzően a mászás, a felállás, a járás és a beszéd elkezdésének időszaka lehet ilyen nagy fejlődési ugrás, amikor a baba éjjel is az új tudományát gyakorolja.
• Ha a baba az ellenőrző ébredés során más környezetben találja magát, mint mikor elaludt (pl. elalszik anya karjában, és az ágyában ébred), akkor ez is megzavarhatja.

6. Pavor nocturnus és rémálmok

• Ez egy félelmetes jelenség a szülők számára, a kicsi éjjel felriad, magából kikelve sír, vagy beszél, nem reagál a jelenlétünkre és gyakran nem is emlékszik rá másnap. Az éjszaka kellős közepén felriadó és síró rohamot kapó gyermek a szülők számára félelmetes és aggasztó jelenség. A pavor nocturnus mindig az éjszaka első felében jelentkezik és éjszakánként max. 1-2-szer fordul elő. Kisgyerekkorban nagyjából 7-8 éves korig fordulhat elő a pavor nocturnus jelenség, amikor a kicsi éjjel hirtelen felriad, félálomban van, nem igazán reagál arra, amit mondunk neki, viszont ő sír vagy beszél kb. 20-30 percen keresztül. Ez az állapot az alvajáráshoz hasonló, azonban a kicsi itt általában az ágyban marad, nem mászkál, viszont reggel nem emlékszik arra, hogy fent volt. A pavor mindig az éjszaka első felében jelentkezik, nem ritkán a lefekvés utáni 1-2 órában, az oka nem ismert, azonban egyértelműen kapcsolatban áll azzal, mennyire fáradtan feküdt le a kisgyerek, ha túlfáradt volt (kimaradt a délutáni alvás vagy a szokottnál nagyobb terhelés érte, pl. kirándulni voltatok) akkor nagyobb eséllyel fordul elő.
• Az alvásprobléma számos változatban jelentkezhet. Lehet, hogy gyermekünk nem alszik el egyedül, vagy elalszik, de éjfél körül már az ágyunkban van.
• A nappali feszültség, a sok tévézés, az erőszak, legnagyobb igyekezetünk ellenére is bekúszik gyermekünk életébe, és okozhat éjszakai alvásproblémát, akár rémálmokat is.
• Előfordulhat, hogy a gyerekek rossz álomból riadnak fel éjszaka. Különösen egy és öt éves koruk között fordul elő gyakran, hogy olyasmit álmodik, hogy elhagyják vagy megtámadják, vagyis átéli a két legnagyobb veszedelmet, ami őt érheti.
• Fontos tudnunk, azt is, hogy gyermekünk számára az a félelmetes ágy alatt levő krokodil teljesen valóságos. Ne próbáljuk neki megmagyarázni, hogy nincs is ott, mert neki bizony ott van és félelme nagyon is valóságos félelem. Ugyanez a helyzet a szellemektől, a rossz manóktól és a sötétségtől való félelemmel is.

7. Elcsúszott alvásritmus és "alvási késztetés"

• Kisebb babáknál is előfordul, de az 1-2 éveseknél még gyakrabban, hogy éjjel felébrednek és órákat ébren vannak. Az éjszaka kettéválasztásának is nevezik azt a jelenséget, amikor a baba felébred és több óra hosszan ébren van.
• A bioritmus, vagyis az éjszakák és nappalok váltakozásának rendszere úgy működik, hogy este egy hormonkoktél indul el bennünk a sötétedés, naplemente hatására, ami felkészít bennünket arra, hogy éjszaka jön és ennek nagy részét alvással töltjük. Hajnalban pedig megemelkedik a stresszhormonszint, ami reggel a legnagyobb és felkészít minket az aktívan töltött időszakra.
• Újszülöttkorban a cirkadián ritmus még nem alakult ki, ezért gyakori, hogy a nappal nyugodtan alvó baba éjjel összevissza ébred, éber, összecseréli a nappalt az éjszakával vagy hosszan ébren van az éjszaka egy részében.
• Nagyobb gyerekeknél egész más a helyzet. Amit éjjel fent vannak, valahol napközben megalusszák. Általában reggel tovább alszanak például és így tud rögzülni ez az alvásritmus. Az is előfordul, hogy nappal nagyobbat alszanak.
• Az éjszaka közepén a fentlét mindenképp azt jelzi, hogy nagyon lecsökken éjjel az alvás késztetés (sleep pressure). Ennek oka, hogy valahol, valamikor többet aludt, túlaludta magát és itt próbálja „levonni”.
• A babák alvásigénye egyéni, vannak kevesebbet és többet alvó babák, de az mindig árulkodó, mennyire nyűgös, fáradt egy baba. Mivel a babák alvási szakaszai rövidebbek, ők kipihenik magukat úgy is, ha sokszor piciket alszanak, az ő kipihentsége nem áll összefüggésben a tiéddel, hiszen egy felnőttnek hosszabb alvási szakaszokra van szüksége ahhoz, hogy kipihenten ébredjen. Attól, hogy anya fáradt a kevés alvástól, a baba még boldog és jól fejlődik ugyanannyi alvástól.

Megoldások a kisgyermek éjszakai ébredésére

Ha az okot sikerült feltárni, akkor a megoldás keresése is könnyebb. Íme néhány stratégia, ami segíthet a pihentetőbb éjszakák elérésében:

1. Alapvető alvási feltételek biztosítása

• Gondoskodj róla, hogy legyen kényelmes, saját ágya; finom anyagból ágyneműje - ami nem szúrós, viszketős - legyen friss levegő a szobájában, ehhez elalvás előtt érdemes jól kiszellőztetni a szobát és ha lehet résnyire éjszakára is nyitva hagyni; legyen csend és nyugalom, valamint megfelelő fényviszonyok a szobában. Segíthet még a szoba szellőztetése és a hűvös hőmérséklet biztosítása az alváshoz (16-20 fok).
• A bekapcsolt TV, számítógép, egyéb elektromos berendezések, a túl sok konnektor az ágy közelében szintén zavaró lehet. Ugyanígy a halogén lámpák, melyet ugyan kikapcsolunk éjszakára, de bedugva hagyjuk a konnektorban. Helyezz ametisztet és/vagy rózsakvarcot gyermeked éjjeli szekrényére vagy ha lapos, sima kőről van szó, akár a párnája alá is teheted. Az ablakpárkányra pedig kerüljön egy hegyikristály (kvarckristály). Ha gyermeked elég idős hozzá, nagyon jó, ha a kristályt ő maga választja ki - a szükséges kövek közül - mert a gyerekek ösztönösen ráéreznek, hogy melyik a legjobb a számukra.

2. Digitális detox és ingerek csökkentése

• Digitális detox - a képernyőidő minden formája kerülendő, főleg 2 éves korig. A TV, tablet, mobiltelefon túlterheli az idegrendszert. Ezeket jobb teljesen elhagyni átmenetileg (2-3 hétre) és figyelni, lesz-e hatása.
• A zárt térben, mesterséges ingerek (tévé, kütyük, mesterséges fények stb.) között töltött idő csak elfárasztja a gyereket, de egyben túl is terheli az idegrendszert.

3. Nappali alvás és pihenés optimalizálása

• A digitális eszközök megvonása, a kielégítő mennyiségű mozgás, a jó táplálkozás, a délutáni alvás, vagy pihenés biztosan jó hatással lesz a gyermek alvására. Igyekezzetek legalább egy kis csendespihenőt tartani nap közben, ha nem is alszik el (akár több alkalommal is lehet ilyet csinálni).
• Ha a gyerek nem alszik nappal, akkor a túlfáradás túlterheli az idegrendszert, ami nyugtalan éjszakai alvást okoz. Fontos, hogy legyen elegendő nappali pihenés.
• Az éjszakai „felébred és órákig ébren marad”-jelenség néha annak a jele, hogy a gyermeked készen áll elhagyni valamelyik nappali alvást, például 3 alvásról áttérne a kettőre, vagy a kettőről az egyre.
• Nappal rengeteg időt és lehetőséget adsz neki arra, hogy gyakorolja az új képességeit! Lehetőség szerint keveset ültesd, hadd mozogjon szabadon, ha elmentek otthonról akkor is minél kevesebbet legyen ültetve és minél több lehetősége legyen használni az új képességeit.
• Figyelj a nappali altatásra! Ha már nehezen alszik el a megszokott időpontban, tiltakozik, rövidebben alszik, mint a megszokott, talán már elhagyna egy nappali alvást.
• Érdemes megfigyelned, vajon ő mennyire kiegyensúlyozott, fáradtnak tűnik-e, nincs-e olyan, hogy túlfárad és emiatt nyűgös, kezelhetetlen.
• Ügyelj az alvás-ébrenlét egyensúlyára! Ahhoz, hogy létrejöjjön a megfelelő mértékű alvási késztetés, a kicsinek el kell fáradnia, de nem szabad túlfáradnia. A sok szabad levegőn és mozgással töltött idő kedvez az egészséges fáradtságnak és alvásnak.

4. Étrend és stimulánsok kerülése

• Ha van az étrendjében édesség, édes péksütik, tejszelet stb. cukros, szénhidrátdús ételek vagy kakaó, ezeket el kell hagyni, nyugtalanságot, túlzott éberséget okoznak.
• Ne etesd, itasd éjjel a gyereked.

5. Esti rutin és rituálék

Az esti lefekvés és a reggeli felkelés a legjelentősebb átmenetek. Sokat segít a gyerekeknek, ha ezeknek van egy egyedi, megszokott rituáléja. Nagyon jó, ha az ágyba bújást megnyugtató rutintevékenységek előzik meg, így például: fürdés, mesemondás, ima vagy amit mindketten szeretnétek.

6. Érzelmi támogatás és kommunikáció

• Ha éjjel felriad, próbáld meg kitalálni, hogy mi a baj. Fél? Szomjas? Egyedül érzi magát? Meleg van? Túlingerlődött, és nem tud megnyugodni?
• Ha orvosoltátok a problémát és még mindig fel akar kelni, mondd el neki, hogy ébren maradhat, de neked aludnod kell, hogy reggel jól érezd magad.
• 5 éves kora körül már abban is fogsz tudni segíteni neki, hogy elfogadja és a hasznára tudja fordítani az élénk álmokat. Lehet, hogy meg is tudod neki magyarázni, hogy mi lehetett az oka annak az álomnak - esetleg előző nap valami megijesztette.
• Kisgyerekkorban (1,5-2 éves kor után), ha valami nagy változás van a kicsi életében, amit nem tud feldolgozni, előfordulhat, hogy ez éjjel is megzavarja az álmát. Például elkezdi a bölcsődét. Ilyenkor nappal kevesebbet van velünk és sokan azt hiszik, azért van ébren, mert éjjel „bepótolja” azt az időt velünk, ami nappal kimaradt. Az ébrenlétek oka ilyenkor az, hogy az új helyzetben sok új dologra kell figyelnie (új szabályok, önállóan megoldandó feladatok, érzelmek, számára megterhelő helyzetek feldolgozása egyedül - mert Anya nincs vele a bölcsiben) és ezt még az első időszakban mind egyedül kell feldolgoznia.
• Hasonló ez ahhoz, amikor felnőttként egy számunkra megterhelő stresszes időszakot élünk át, ami miatt esténként nehezen alszunk el és ha éjjel felébredünk, akkor is rögtön ezen jár az agyunk, emiatt nem tudunk visszaaludni. Ilyen új helyzetekben, mint pl. egy testvér születése, beszoktatás, költözés, szobatisztaság elsajátítása (ez is fárasztó és sok koncentrációt igénylő dolog a gyerek számára, amire nincs felkészülve), segíthetünk a gyermekünknek azzal, ha nappal segítünk neki feldolgozni az új élményeit, érzéseit. Ezt megtehetjük bábozással: játsszátok el az új helyzeteket, amikkel találkozik, játsszatok ovisat, kistestvéreset, próbálja ki magát több szerepben is.
• Függetlenül attól, hogy átmenetileg nehezebbek az éjszakák, ne változtass az alvási/altatási szokásokon. Gyakran hallom szülőktől, hogy „csak azért ébred fel éjjel, mert figyelmet akar” vagy „rossz szokásból kel fel”. Mindkettő tévedés. A baba nem kel fel, ha nincs semmi baja.
• Légy türelmes! Az alvási mintázat fejlődik az idegrendszeri fejlődéssel, de befolyásolható a környezet, a szokások megváltoztatásával is.

7. Következetes problémamegoldás az éjszakai ébredéseknél

Ha éjjelente arra riadsz fel, hogy a csemetéd hív vagy átsétál hozzátok, akkor valószínűleg még gyakorolnia kell, hogyan tud teljesen egyedül elaludni. Ez természetesen időbe telik, de addig sem kell zombiként élned a mindennapjaid. Bármelyik megoldást is választod az alábbiak közül, lehetőleg fogd minél rövidebbre az interakciót a gyerekkel: ne kezdd el szórakoztatni, etetni, játékkal vagy meséléssel kárpótolni, hiszen a cél az, hogy minél unalmasabb legyen számára az éjszakai ébrenlét.

1. Átmeneti pótágy a gyermek szobájában: Ez lehet egy hálózsák, egy felfújható matrac vagy bármilyen fekvőalkalmatosság, amiről a kicsi is tudja, hogy nem marad örökre a szobájában. Amint ágyba bújt, helyezd magad te is kényelembe a pótágyon, és lehetőleg ne figyelj a gyerekre: fordítsd el a fejed, vagy akár tettetheted is, hogy alszol. Hidd el, őt már az is megnyugtatja, hogy ott vagy mellette. Ott maradhatsz reggelig, vagy vissza is költözhetsz a saját szobádba, miután elaludt, de ha ezután megint felébred, akkor jobb, ha egy darabig még nála alszol. Idővel, ahogy a gyerek megtanul magától elaludni, ezek az éjszakai felkelések is egyre ritkábbá válnak, hiszen könnyen visszaalszik.
2. Szék a szobában: Miután visszafektetted a gyereket az ágyába, ülj le a közelében egy fotelba/székre, fordítsd el a tekinteted, csendben (alvást színlelni megint csak ér), várd meg, hogy elaludjon, aztán settenkedj vissza szépen a szobádba. Ha a gyerek ezután megint felébredne, akkor lehet, hogy jobban jártok az első pontban leírt módszerrel.
3. Visszakísérés: Ha a gyerkőc már önállóan is könnyen elalszik - és ritkábban ébred fel éjjel -, a látogatása után kísérd vissza a szobájába, ölelgesd meg, kívánj neki szép álmokat, majd menj vissza a szobádba.
4. Átmeneti „fészek” a szülők szobájában: Megtettél minden tőled telhetőt, hogy a gyerek a saját szobájában, egyedül aludjon, de továbbra is fel-felébred éjjelente? Ne add fel, akad még egy jó megoldás a szakember tarsolyában: egy átmeneti fészek kialakítása a szülők szobájában, amit egy-egy álmatlan éjszaka során önállóan, az asszisztálásotok nélkül birtokba vehet. Legyen az egy kanapé, egy matrac, egy hálózsák vagy egy kiságy, a lényeg, hogy a gyerek számára világos legyen: a szobátokban, de külön ágyon térhet nyugovóra, és hogy síri csendben, anya és apa megzavarása nélkül történjen meg a hadművelet. Fogalmazhatsz például így: „Ha átjönnél éjszaka, szép csendben bújj be a kis fészkedbe.” A szakember szerint elengedhetetlen, hogy a szülők következetesen járjanak el, azaz ők is mindig betartsák a játékszabályokat, akkor is, ha egy darabig még rendszeresen a helyére kell kísérni a gyereket.

Gondolj arra is, hogy a gyerekek képesek ninja módjára észrevétlenül bekúszni a békésen alvó szüleik ágyába.

8. Az alvásritmus kezelése

Nagyobb babák vagy kisgyerekek alvásritmusának elcsúszása esetén, ha a gyerek reggel későn kel, este is későn fog elaludni. Az intézményben eltöltött nappali alvás is befolyásolja az esti elalvást. Az alvási mintázat fejlődik az idegrendszeri fejlődéssel, de befolyásolható a környezet, a szokások megváltoztatásával is.

Az éjszaka közepén a fentlét mindenképp azt jelzi, hogy nagyon lecsökken éjjel az alvás késztetés (sleep pressure). Ennek oka, hogy valahol, valamikor többet aludt, túlaludta magát és itt próbálja „levonni”. Ennek az alvásproblémának a kezelése az ébresztés lesz. Bár az a hit, hogy „Alvó gyereket nem szabad felébreszteni!” kulturálisan mélyen gyökerezik és sokan nem kérdőjelezik meg, a tanulság éppen az, hogy ne féljünk felébreszteni az alvó gyereket, mert ez sokszor megoldhatja az alvásproblémákat. A visszaálláshoz idő kell. Nem egy nap alatt borul fel az alvás és nem is 1-2 nap alatt jön helyre, stabilizálódik újra. Kellhet akár 2-3 hét, hogy stabilan ne legyen ébredés.

Érdemes naplózni az alvásokat: Ebből kiderül, mennyit is alszik valójában és esetleg észreveheted azt is, milyen összefüggések vannak a nappali alvása és az éjszakai ébrenléte között. Gyakori például, hogy ha egy totyogó nappal kevesebbet alszik vagy kimarad az alvás, akkor éjjel is éberebb, rosszabbul alszik.

Fontos tudni, hogy az alvási késztetés az életkorral változik: minél idősebb lesz a gyermekünk annál inkább érzi, hogy fáradt és aludna. A feladatunk az, hogy megtaláljuk a valódi okot, a kivédhető vagy megoldható problémákkal (fájdalmak, környezet, nappali alvások, altatási szokások, stb.) foglalkozzunk, az átmeneti problémákat felismerjük (növekedési ugrás), a kivédhetetlen okokat (éhség) pedig türelemmel viseljük és segítsünk a babánknak abban, hogy minél kevésbé zavarják meg az éjszakai ébredések.

Az alábbi táblázat összefoglalja a leggyakoribb éjszakai ébredési okokat és javasolt megoldásaikat:

tags: #kisgyerek #felkel #ejel