A "lenőtt nyelv" kifejezés sokak számára talán ismeretlen lehet, ám ez a jelenség több embert érint, mint gondolnánk. A lenőtt nyelv, vagy más néven ankyloglossia, akkor fordul elő, amikor a nyelv alatti szövet, a nyelvfék, túlságosan rövid vagy szoros, korlátozva ezzel a nyelv mozgását. Ebben a helyzetben a nyelv nem mozog szabadon és rugalmasan, amely befolyásolhatja a beszéd képességét, a táplálkozást és még csecsemőkorban a szoptatást is.
Az ankyloglossia (más néven lenőtt nyelv, rövid nyelvfék, letapadt nyelv) születési rendellenesség, amely akadályozza a nyelv normális mozgását és így a használatát. Veleszületett eltérés, mely meglehetősen gyakori jelenség csecsemőkorban. Az újszülöttek legfeljebb 10%-ánál fordul elő, és fiúknál gyakrabban (1,5-2,6x) fordul elő.
Mi is az a lenőtt nyelv pontosan?
A lenőtt nyelv meglehetősen gyakori jelenség, amelynek okát nem ismerjük és családon belül ismétlődést mutathat. A jelenség során a nyelv alsó felszíne egy úgynevezett kötőszövetes húr (nyelvfék) által a szájfenékhez vagy a fogínyhez rögzül. Az a lényege, hogy egy kötőszövetes hártya húrszerűen a szájfenékhez vagy a fogínyhez rögzíti, mintegy kipányvázza a nyelvet. Általában vékony, hártyaszerű képlet, valamennyi rugalmassággal.
A nyelvcsúcs és a szájfenék között húzódik, olykor a fogínyig ér. Van olyan formája is, amikor a hártya helyett a nyelvfék vastag, keményebb és rugalmatlanabb, és csak a nyelv tövét rögzíti le a szájfenékre. A normál nyelvfék a nyelv alatt húzódó vékony kötőszövetes hártya a nyelv és a szájfenék között.
Kóros esetben a fogínyen vagy közvetlenül mögötte ered és a nyelvcsúcsig, vagy tőle néhány milliméterre ér, megjelenését tekintve vékony, rugalmas hártya. Más esetekben a szájfenéken a nyelv tövét rögzíti a szájfenékhez és vaskos, merev pányvaként fogja a nyelvet. Négy típusát különböztetjük meg a rövid nyelvféknek: az első két típus a leggyakoribb, és a legkönnyebben diagnosztizálható. Ebben a két típusban a nyelvfék vékony, általában rugalmas.
Milyen problémákat okozhat a lenőtt nyelv?
Ha ez a hártya túl rövid és feszes, megakadályozhatja a nyelv megfelelő mozgásait. Ennek eredményeként a nyelv nem tud megfelelően mozogni, így táplálási, nyelési problémákat, akár rendellenes fogazatot, később pedig hangképzési zavarokat is okozhat. A lenőtt nyelv nemcsak a szoptatásban okoz nehézséget, hanem a fogazat megfelelő fejlődésében, a hangképzésben stb. is. Mivel nehezíti a megfelelő szájhigiéniát, a fogak állapotára is rossz hatással lehet. A gyermekkorban fel nem fedezett ankyloglossia más tevékenységekben is akadályozó lehet.
A szoptatás és a tiszta beszéd is meglehetősen fontos rész az életünkben, de van még néhány dolog, amire nem gondolnánk: lenőtt nyelvvel nem lehet fagyizni, csókolózni, és fúvós hangszeren játszani. Lássuk be, van olyan időszak, amikor ezek a készségek központi helyet foglalnak el az életünkben!
Csecsemőkorban jelentkező tünetek
Leggyakrabban születést követően derül fény a rendellenességre, ugyanis az eredményes szopáshoz elengedhetetlen a nyelv hatékony működése. Náluk szopási nehezítettséget okozhat ez az aprónak tűnő rendellenesség. Az érintett újszülött nem tudja megfelelően mozgatni a nyelvét, ezért sok esetben ügyetlenül szopik, a nem megfelelő vákuumképzés miatt gyakran elengedi a mellet, emiatt pedig nem jut elegendő anyatejhez.
Ennek következtében éhes marad, nyugtalan, nem gyarapszik megfelelően. A szoptatás ideje elhúzódhat, miközben a baba szoptatás közben kattogó hangot hallat, kifolyik a tej a szájából. Ha a csecsemő nem szívesen, kapkodva vagy ügyetlenül, gyenge hatékonysággal szopik, ha nyugtalan, türelmetlen a szoptatások közben, rendszeresen elengedi a mellet, ha ilyenkor érezhetően zavarja valami, nem tud hatékonyan vákuumot képezni, emellett viszont folyton éhesnek tűnik, ha gyakran nyűgös, és nem gyarapszik megfelelően, gondoljunk erre a rendellenességre. A rossz szopási technika miatt a mellbimbó berepedhet, és fájdalmassá válhat a szoptatás.
Az anya testén is okozhat tüneteket, ha a gyermeke lenőtt nyelvvel születik:
- Repedezett, fájó mellbimbók.
- Fájdalom szoptatás közben.
- Kevesebb tej termelődése.
- Mellgyulladás.
Fontos megjegyezni, hogy a lenőtt nyelv önmagában nem vonja maga után a szopási nehezítettséget, a csecsemők nagy része lenőtt nyelv mellett is tökéletesen táplálható.
Kisgyermekkorban és felnőttkorban jelentkező tünetek
Ha nem diagnosztizálják babakorban az elváltozást, kisgyermekeknél a hangképzésben, így a beszédfejlődésben is okozhat problémát. Bizonyos hangokat nehezen tud kiejteni a gyermek (j, ny leggyakrabban, de előfordul az r, l, s, zs, cs, sz, z, c, ill. a t, d, n kiejtési nehézség is). Emellett nyelési nehézségek léphetnek fel, valamint nehezített lesz a nyelv szájpadlás felé vagy egyik oldalról a másikra történő mozgatása. Nem tudja a nyelve hegyével megérinteni a hátsó fogait és a szájpadlását, nyelve hegyét nem tudja az alsó fogain túlnyújtani, kinyújtani, felfelé nyújtani. Később a falat formálásában és továbbításában, a nyelésben is akadály lehet. Mindezeken túl pedig a fogazat rosszul fejlődhet.
Kezeletlenül egyre több problémát okoz a lenőtt nyelv. Ha gyermekkorban is elmarad a diagnózis, felnőttként az érintettek a következőket tapasztalhatják:
- Szájlégzés.
- Különféle beszédzavarok.
- Állkapocsfájdalom.
- Nyitott harapás.
Diagnózis és mikor forduljunk orvoshoz?
A lenőtt nyelvet gyermeksebész diagnosztizálja az édesanya által elmondott panaszok és a fizikális vizsgálat során észlelt jelek alapján. Leggyakrabban születést követően derül fény a rendellenességre, ugyanis az eredményes szopáshoz elengedhetetlen a nyelv mozgathatósága. Gyakran könnyedén diagnosztizálható a nyelvlenövés, de vannak esetek, amelyek a tapasztalt szakemberek számára is kihívást jelenthetnek.
Az ankyloglossia diagnosztizálása fizikális vizsgálattal történik. Az orvos először megfigyeli a babát, hátha csinál magától is olyan mutatványokat, amely megkönnyíti a diagnózist: megpróbálja kinyújtani a nyelvét, ásít, sír. Ha ilyenkor az orvos lekerekített vagy hegyes nyelvecske helyett szív alakút lát, akkor már félig-meddig megalapozottnak tekintheti a diagnózist. Fontos információt ad még a fizikai vizsgálat.
Egyéb árulkodó jel lehet még, hogy a babának nem lehet felemelni vagy oldalra mozgatni, illetve a fogsoron kívülre juttatni a nyelvét. A kinyújtott nyelv szív alakú.
A mássalhangzók törvénye - Nyelvtan érettségi tétel | Erettsegi.com
Ha az alábbi tüneteket észlelik a szülők, érdemes szakemberhez fordulni: amennyiben a csecsemő nagyra próbálja nyitni a száját, és a nyelv elülső felszínén szív alakú behúzódás válik láthatóvá. Azonban az esetek nagy részében csak szoptatási probléma veti fel a letapadt nyelv vagy lenőtt nyelvfék lehetőségét. Ugyanis a kisbaba ilyenkor a szopás során nem megfelelő technikát használ a tej kinyerésére, amely gyakran ahhoz vezethet, hogy a szoptatás fájdalmas, esetleg bimbósebesedés alakul ki. Ez hosszú távon azt eredményezheti, hogy az anya egyre kevesebbszer szoptatja kisbabáját, amelynek hatására kevesebb tej termelődik. Manapság egyre több szülő szembesül azzal, hogy gyermekének lenőtt nyelve van. De mit jelent ez valójában? Miért emelkedik a gyakorisága? Ez azzal magyarázható, hogy emelkedik a szoptatott csecsemők száma a tápszerrel, cumisüvegből tápláltakhoz képest.
Míg a szoptatott kisbabáknál viszonylag korán, a cumisüvegből táplált csecsemők esetén gyakran csak a későbbi életkorban derül fény a nyelvlenövésre. Ennek hátterében az áll, hogy a cumisüvegből való szívás során a csecsemő teljesen másfajta technikát használ, mint szopás során, így nem jelentkezik probléma a tápláláskor. Cumisüvegből való etetés esetén megtévesztően jobban mennek a dolgok, de ez nem szól a lenőtt nyelv ellen, ugyanis az üvegből való táplálkozáshoz más szopási technika szükséges. Számos esetben az édesanya magában keresve a problémát emiatt nyúl tápszeres kiegészítés után, holott megfelelő mennyiségű anyatej termelődik, csak a gyermek nem képes a mellekből kiüríteni.
A legtöbb esetben a nyelv mozgásából látható, hogy nincs meg a normál mozgástartomány, esetenként azonban csak a szoptatási problémák miatt vetődik fel az ankyloglossia gyanúja. Minden ilyen esetben forduljon gyermekorvosához.
Kezelési lehetőségek: frenulotomia és frenulectomia
Amennyiben a lenőtt nyelv problémákat okoz, a legjobb, ha korán kezelik, mivel egyes tünetek a kor előrehaladtával súlyosbodhatnak. Ha igazolódik ez az eltérés, érdemes mielőbb, lehetőség szerint az első életnapokban felcsippenteni a hártyát. A műveletben jártas gyermekorvos, (száj)sebész vagy fül-orr-gégész elvégzi ezt a beavatkozást, amely leggyakrabban a frenulotomia.
A lenőtt nyelvfék megoldása többféle módon lehetséges. A nyelvlenövés típusaitól függően három beavatkozás áll rendelkezésre: a frenulotomia (frenulotomy) hétköznapi kifejezéssel a nyelv felvágását jelenti. Ezen eljárás során a nyelvfék kerül átmetszésre, amely általában nem jár vérzéssel (maximum pár csepp vér) vagy fájdalommal, mivel a nyelvfék ereket, idegeket nem tartalmaz, ezért érzéstelenítésre és varratokra sincs szükség.
Maga a procedúra néhány percet vesz igénybe, nem okoz fájdalmat, és maximum néhány csepp vérzést eredményez. A csecsemő a beavatkozás után perceken belül táplálkozhat. Mivel ez a hártya idegeket, nagy ereket nem tartalmaz, ezért a beavatkozás fájdalommal nem jár, vérzés is csak minimális szokott előfordulni. Sem érzéstelenítésre, sem vérzéscsillapításra vagy varratok behelyezésére nincs szükség.
Ha csecsemőkorban nem okoz semmiféle problémát, akkor nem érdemes felvágni. A nyelvfék még megnyúlhat idővel. Ha viszont szoptatási problémát okoz, vagy a logopédus javasolja a beavatkozást, nem érdemes halogatni. Ugyanis alapesetben csak pár másodperces „műtét”ről van szó. A baba fejét az asszisztens stabilan megfogja, az orvos érzéstelenítés után pár milliméteres metszést ejt steril ollóval. Általában minimális vérzést tapasztalunk, amely magától megszűnik 2-3 percen belül. A család úgy távozik a rendelőből, hogy már semmilyen vérzés nem áll fenn. A baba a beavatkozás után 20 perccel szopizhat.
Előfordul, hogy a nyelvfék jóval vaskosabb a szokásosnál. Ebben az esetben altatásos műtéttel oldja meg az orvos a problémát, felszívódó varrattal ölti össze a sebzést. Az ankyloglossia kezelésére többféle beavatkozás áll rendelkezésre, mindegyik lényege a nyelv szabad mozgásának lehetővé tétele. A letapadás típusától függően ez lehet néhány perces, fájdalommentes eljárás, de olyan műtét is, amelyet altatásban, érzéstelenítés mellett kell végezni; erről mindig a kezelőorvos dönt. A frenulotomia szükségességét fül-orr-gégész szakorvos állapítja meg.
Rövid ajakfék
Szopási és hangképzési nehézséget okozhat és esztétikai problémát is jelent a rövid felső ajakfék. Ilyenkor vaskos köteg húzódik a két felső, középső metszőfog között, amelynek hatására a fogak közötti rés látványosan kiszélesedhet. Lehetséges, hogy a fék mosolygáskor jobban felhúzza a felső ajkat, és a fogak mellett az íny is láthatóvá válik (ínymosoly). Az ajakfék felszabadítása érzéstelenítés mellett történik, megfelelő lehet a fagyasztásos érzéstelenítés is. Nagyon hasonló, de a fölső ínyből, a két egyes fog magasságában indul az ajakhoz az ajakfék.
Rövid ajakfék esetében sokkal türelmesebbek vagyunk. A gyermek növekedésével és a végleges fogak ínyen való áttörésével a probléma általában magától megoldódik. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor az ajakfék jelentős esztétikai problémát jelent, vagy a fogak között a csonton jelentős benyomatot képez.