Miért hunyorog, csukja be a szemét, vagy dörzsöli a szemét a kisgyermek?

A szem csodálatos szerv, amely a világból származó információk mintegy kilenctized részét közvetíti számunkra, de a születésünk után először is meg kell tanulnunk használni, élni vele. A látás fejlődésében a hatéves korig tartó életszakasz meghatározó jelentőségű. Egy baba, totyogó vagy kisgyermek nem tudja még elmondani, ha probléma van a látásával, általában azt észre sem veszi, mert sokszor a másik, egészséges szem korrigál. Szülőként kell tehát résen lennünk, és felismernünk azt, ha a gyerekünk viselkedésében a gyenge látásra utaló jelek mutatkoznak.

Néhány szimptóma mindenképpen intő jel arra nézve, hogy érdemes lenne a teendők listájára felvenni a gyermek szemészeti vizitet. Általánosabban a gyermek szemészetet ajánlhatja a figyelmünkbe bármi egyéb is, ami furcsának tűnik a gyerekünk szeme kapcsán, például a fehéres szín a pupillán, a szemhéj lecsüngése, vagy nem is csupán a szemmel kapcsolatos anomáliák, hanem az is, ha sokszor az állát leszegve vagy - éppen ellenkezőleg - felemelve néz. De látászavarra utaló tünet lehet az is, ha a gyerekünk rendszeresen túl közel hajol a játékaihoz, vagy - nagyobb gyerek esetében - közelről nézi a tévét.

Gyakori gyermekkori szemproblémák

Kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis)

A kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis) az egyik leggyakoribb szembetegség, a szemhéj és a szemgolyó külső rétegét alkotó áttetsző hártya gyulladásos elváltozása. A kiváltó okok között szerepelhet bakteriális vagy vírusos fertőzés, valamint allergiás reakció. A gyulladást az érintett szem kipirosodása és viszketése kíséri. Gyakori, hogy a beteg úgy érzi, mintha valami belement volna a szemébe. Reggel, ébredés után a szemek összeragadhatnak, melyet az éjszaka termelődött és beszáradt váladék okoz.

• Vírusos eredetű fertőzés: A szemből ürülő váladék inkább vizes, áttetsző. A betegség sokszor felső légúti megbetegedéssel jár együtt. Tüneti terápia mellett - hidegvizes borogatás, esetleg műkönny használata - különösebb orvosi beavatkozás nélkül, magától gyógyul.
• Bakteriális eredetű gyulladás: Sárgás-zöldes váladék termelődik. Antibakteriális szemcsepp (pl. tobramycin, ofloxacin, levofloxacin, moxifloxacin vagy dexametazon, fluorometolon hatóanyag-tartalmú) is alkalmazható.
• Allergiás kötőhártya-gyulladás: Mind a két szemet érinti. Amennyiben valamilyen allergén váltja ki (pl. pollenek, állatszőr, kozmetikumok és tisztítószerek), a legfontosabb az allergén eltávolítása a környezetből. Vannak olyan allergének, amelyek csak időszakosan okoznak panaszokat a gyermeknek (pl. pollenallergia), de előfordulnak olyanok is, melyek egész évben nehézséget jelentenek az arra érzékenyeknek (pl. háziporatka).

Az újszülötteknél kimondottan gyakori a kötőhártyagyulladás, annak betudhatóan, hogy a könnycsatornájuk még nem eléggé átjárható. Szemük fehérje ilyenkor pirosassá lesz a kötőhártyaerek kitágulása miatt. Újszülötteknél a könnycsatorna veleszületett elzáródása esetén már 1-2 hetes korban tapasztalhatjuk, hogy a szem állandóan könnyezik, esetleg reggel váladékozik. A szempillák közé ragadt váladék a szem fertőzöttségére utal és antibiotikumos szemcseppel történő kezelést igényel.

Ha idegentest (pl. szempilla, bogár) okozza a kötőhártya-gyulladást, akkor a legfontosabb ennek mihamarabbi eltávolítása, kiöblítése a szemből. Ezesetben gyanúra adhat okot, ha csupán az egyik szeme piros.

Ne engedjük meg a gyermeknek, hogy szemét dörzsölje, piszkálja, mert a viszketés ettől nem fog elmúlni, csak vizenyősebbé válhat a kötőhártyája. Érdemes a gyereket rászoktatni, hogy ahogy a szánkba, a szemünkbe sem tanácsos fölöslegesen nyúlkálni, állandóan dörzsölgetni.

Árpa és jégárpa

A szemhéj duzzanatának számtalan kiváltó oka lehet: a gyermek szemébe került idegentest, rovarcsípés vagy -szúrás, trauma vagy különféle fertőzések, de előfordulhat, hogy bőrbetegség áll a háttérben. Az árpa mint gyermek szemészeti probléma képződésének magyarázata az, hogy a szemhéjak külső és belső felületén egyaránt különféle mirigyek találhatók igen nagy számban, amelyek bakteriális fertőzés következtében gyulladásba jöhetnek.

• Külső árpa: A szemhéj külső részén található Zeiss- és Moll-mirigyek gyulladása okozza. Legtöbbször a szem belső zugához közeli szempilla egyik faggyúmirigyéből indul a gyulladás, mely helyileg duzzanatot, kivörösödést és fájdalmat okoz.
• Belső árpa: A belső felületen elhelyezkedő Meibom-mirigyek gyulladása okozza.

A szemhéjon árpa általában bakteriális fertőzés következtében alakul ki. Hajlamosít a betegségre a nem megfelelő higiénés (poros, szennyezett) környezet, illetve olyan rossz szokások, mint a szemek gyakori dörzsölése koszos kézzel. Antibiotikumos kenőcs és antibiotikumos szemcsepp naponta több alkalommal történő használata általában gyógyuláshoz vezet. Amíg a beszűrődés be nem olvad, antibiotikum-tartalmú kenőcsös párakötés is alkalmazható. Amennyiben a hajlamosító tényezők továbbra is fennállnak, a szemárpa kiújulhat. Akinek már egyszer volt árpája, fontos, hogy a későbbiekben nagyobb hangsúlyt fektessen a szem és környékének higiéniájára.

A jégárpa a Meibom-mirigyek hosszú időn keresztül fennálló gyulladása miatt alakul ki. Ilyenkor a mirigy kivezető csatornája elzáródik, az elzáródás mögött a váladék felgyülemlik. Gyulladásos tüneteket nem észlelünk, mindössze egy apró fájdalmatlan göb alakul ki, leggyakrabban a felső szemhéj középső részén. Panaszokat általában nem okoz. Előfordulhat, hogy a kivezető cső megnyílik, és a váladék kiürül. Ha mindez nem következik be, ebben az esetben műtét válhat szükségessé.

Fénytörési hibák és látáscsökkenés

A gyermekkori szemproblémák egy másik, nagyobb - és egyben komolyabb, mert hosszabb távra szóló gondokat okozó - kategóriájába a fénytörési hibák tartoznak, amelyek gyerek szemüveg felírását teszik szükségessé.

• Rövidlátás (myopia): Az iskolás gyermekek esetében a rövidlátás a gyakoribb, vagyis a távoli tárgyak homályosulnak el előttük, ezt a szemromlást iskoláskori rövidlátásnak is hívja a szakma. A gyermekszemüveg felírását teszi szükségessé. A gyermekkori rövidlátás azért is veszélyes, mert a probléma később sokat súlyosbodhat, és így nagyfokú (-6,0 dioptria fölötti) rövidlátás alakul ki felnőttkorra, mivel a fénytörési hiba évről évre nő.
• Távollátás (hypermetropia): Újszülött és kisgyermekkorban normálisnak tekinthető, később kinőtt látáscsökkenés a gyermekkori távollátás, amelynek esetében a gyerek - a gyermekkori rövidlátással ellentétben - távolra rosszul lát, és közelre jól. A látászavar oka az, hogy a szemgolyója még túl rövid ahhoz, hogy a bejövő fénysugarakat pontosan a retinára fókuszálja, ami a pontos látási kép kialakulásához szükséges. A szem teljes kifejlődésével a távollátás általában megszűnik. A távollátás diagnosztizálása nem túl egyszerű, mert a látáscsökkenésre utaló jelek csak akkor jelentkeznek, amikor a gyermek már rendszeresen a közeli dolgok nézésére is használja a szemét, például a rajzolásnál és az írásnál.

Az éleslátás feltétele, hogy a tárgyról érkező fénysugarak a szembe kerülve, annak törőközegein áthaladva, irányukat megváltoztatva, az ideghártyán (retinán) egyesüljenek képpontokká. Hogyha ez a szemhiba miatt a látóhártya elé csúszik, akkor rövidlátásról, hogyha pedig a retina mögé, úgy túllátásról beszélhetünk.

Szeptember első heteiben a szemészeti klinikákon is nagyobb lesz a forgalom, sokszor ugyanis iskolás korba érve derül csak ki, hogy a kisdiák nem látja rendesen a táblát vagy erőltetnie kell a szemét az olvasáshoz. A legtöbbször magától nem is jelzi, hogy szemüvegre lenne szüksége, de a tipikus tüneteket az éles szemű pedagógusok (nem azt írja a füzetbe, ami a táblán van, hunyorog, hogy jól lásson, vagy nem szép az írása), illetve a szülők (közel tartja a könyvet olvasáskor, közelről nézi a számítógép vagy a televízió képernyőjét) is észrevehetik.

Kancsalság és szemizombénulások

A kancsalság és a szemizombénulások szintén alapos kivizsgálást igénylő problémát jelentenek a gyerekeknél is. Az akár kettős látást (diplopiát) is eredményező kancsalság oka abban ragadható meg, hogy a szemet összehangoltan mozgató tucatnyi izom, illetve ideg valamelyike bénul. Kancsalság esetén lehetőleg az egyenesen előre és a lefelé tekintéskor meg kell szüntetni a zavaró kettős látás jelenségét, amely a tárgyak megkettőzése, a valódi és az „álkép” szétcsúszása miatt, kortól függetlenül, nagyon zavaró az ebben a látási rendellenességben szenvedőknek. Kétszemes (binokuláris) kettőslátásról beszélünk, ha a jelenség az egyik szem letakarása után megszűnik; ebben az esetben a kettőslátás a szemizmok működésének megváltozásán alapul, és oka általában valamilyen idegrendszeri elváltozás. A kérdés tehát: megszűnik-e a kettőslátás bármelyik szem becsukásával?

Egyéb tünetek

• Homályos látás: Ha a gyermeknek nehézségei vannak a távoli vagy közeli dolgok éleslátásával, az szemészeti eltérés jele lehet.
• Fényérzékenység: Ha a gyermek rendszeresen panaszkodik fényérzékenységről, erős fény közelében vagy napsütésben kellemetlenül érzi magát, az szemészeti problémát sejtet. Ez a tünet például a szaruhártya-gyulladás vagy a szem középső burkának a gyulladását (uveitis) jelezheti.
• Gyakori fejfájás: A hetente, vagy akár hetente többször is jelentkező fejfájás oka sokszor szemészeti eredetű, főleg, ha ez szemmunkához (olvasás, írás, rajzolás, apró mütyürökkel foglalatoskodás) köthető. Összefüggésben lehet egymással a gyakori fejfájás és a látás gyengesége is, amely a szem elfáradását, túlterhelését okozza.
• Eltérő méretű pupillák: Hátterében lehet veleszületett, kezelést nem igénylő állapot, de utalhat idegrendszeri eltérésre is.
• Szemszárazság: A szem bevörösödését szemszárazság is okozhatja. Ilyenkor szúró érzés, szemfáradtság is jelentkezhet, a gyermek erősen hunyorog, dörzsöli a szemét. Szemszárazság esetén - könnyhiány vagy könnyvesztés miatt - a szemfelszínt védő könnyfilm funkciója sérül.
• PIMS (Paediatric Inflammatory Multisystem Syndrome): Gyermekek (elsősorban a 9-14 éves korosztály) esetében megemlítendő, hogy a koronavírus-fertőzést követő 2-4 héttel kialakulhat egy több szervrendszert is érintő gyulladásos betegség, mely nagyon súlyos állapothoz vezethet. Napokig tartó magas lázzal, fáradékonysággal, változatos bőrkiütésekkel, erős hasi fájdalmakkal, hányással-hasmenéssel, valamint a szív és keringés érintettségével jár, ezenkívül igen gyakran alakul ki kétoldali (nem gennyes) kötőhártya-gyulladás is.

A látás fejlődése gyermekkorban

A szem működésének kialakulása már az anyaméhben elkezdődik. Az egészséges szem fejlődését sok minden befolyásolhatja. Mivel a retina csupán a 42. hétre fejlődik ki teljesen, olyan csecsemők is szép számban vannak, akiknél csupán a születésük után zárul le ez a folyamat. A koraszülötteknek értelemszerűen a szemük is fejletlenebb, mert még nem optimális a vérkeringés a retinájukban.

A baba megszületésekor szinte alig lát. Az újszülött igazából inkább csak a fényt érzékeli még, így neki bőven elég az az inger a szem fejlődéséhez, ami a mindennapi életben éri. Három hónapos korára azonban a baba már rendszerint ránéz, figyel a körülötte sürgölődő felnőttekre, gondoskodó édesanyjára. Egy hónapra rá már azt is jobban fel tudja mérni, hogy mi van közelebb, és mi távolabb, félévesen pedig már aktívabban, kíváncsian nézeget mindenfélét, ami két méteren belül van: a saját végtagjait, a játékait és az embereket. A 100%-os látás kb. 5 éves korára fejlődik ki, ami azt jelenti, hogy mire a gyermek iskolába megy, fontos, hogy a látása megfelelő legyen az iskolaérettség szempontjából is.

A látás fejlesztése életkoronként

A látás fejlesztésével már csecsemőkorban érdemes tudatosan foglalkozni. Minden korosztály részére elérhető megfelelő eszköz, játék, mely sok esetben nemcsak a látást, de komplexen több érzékszerv fejlődését is elősegíti.

0-3 hónapos kor:

• Fókuszálás 15 cm messzire.
• Játékok: kiságyra, babakocsira felakasztható játék, zenélő-forgó, játszószőnyeg.

6 hónapos kor:

• Szem-kéz koordináció és mélységlátás kialakulása.
• Játékok: labda gurítása, megragadása, eldobása; egymásba vagy egymásra helyezhető formák összeillesztése (pl. poharasjátékok).

1 éves kor:

• Egyszerű formák megkülönböztetése.
• Játékok: nagyméretű építőjátékok és kirakók; krétával rajzolás vagy ujjfestés a finommotorika és a szem-kéz koordináció, színlátás fejlesztésére.
• Kültéri tevékenységek: labdajátékok, járgányok használata.

3 éves kor:

• Szinte 100%-os látás, 5 méterről felismer 1-2 cm-es ábrákat.
• Játékok: labdajátékok (eldobás, elkapás), babzsák; bonyolultabb, kisebb méretű építőjátékok, puzzle.
• Képrészletek vizuális értelmezése, egymás mellé helyezése.
• Gyerekbarát olló és ragasztó használata felügyelet mellett.

5 éves kor:

• Végleges látás kialakulása, 5 m-es távolságból felismeri a 8-10 mm-es ábrákat.
• Iskolaelőkészítés: óvodai gyógypedagógiai szűrés, fejlesztések.
• Játékok: fejlesztőfeladatok, rejtvények; párosan vagy csoportosan játszható megfigyelésen alapuló társasjátékok (pl. Dobble), memóriajátékok, szabadban játszható csoportos játékok (pl. fogócska, bújócska, kidobós, egyéb labdasportok).

A tabletek és az okostelefonok korában a gyerekek sokkal korábban kezdik fárasztani a szemüket, és előbb lehet szükség szemüvegre is. Hogy egyre több szemüveges gyermeket látunk, abban a vizuális ingerek megnövekedett nyomása jelentős szerepet játszik. Ha a gyermek sokáig mered egy közeli tárgyra (legyen az könyv, tablet vagy okostelefon), időnként tekintsen fel és távolabbi tárgyakon tornáztassa meg a szemizmait. Olvasni csak megfelelő fényviszonyok mellett javasolt, félhomályban ugyanis csak a szem erőltetésével vehetők ki a betűk. Az elektromos kütyüket napjainkban már nem lehet elzárni a gyermekek elől, de törekedjünk rá, hogy ne ez jelentse számukra az egyetlen szórakozási lehetőséget.

Fontos tudnivalók

Amennyiben bármelyik fenti tünetet észleli gyermekén, érdemes minél hamarabb szakemberhez fordulni gyermekszemészeti vizsgálatra. Fontos, hogy a gyermekek szemének kezelése felnőtt segítségével történjék. Cseppentés előtt mossunk kezet a gyermekkel együtt! Kisebb gyermekeknél fekve, míg nagyobbaknál ülő helyzetben (hátrahajtott fejjel) célszerű a műveletet elvégezni. Ha felírták a gyermeknek a szemüveget, azt mindenképpen használja is. A főorvos szerint sok gyerek kisebb fénytörési hiba mellett inkább leteszi azt, és inkább hunyorogva, erőlködve törekszik a megfelelő látásélességre. Ha valamilyen szemproblémát már megállapítottak a gyereknél, fontos a rendszeres kontrollvizsgálat is. A főorvos szerint legalább félévente javasolt felkeresni egy szakembert, hiszen ilyen korban a szem néhány hónap alatt is romolhat. Ideális esetben az iskoláskori szemromlás nem haladja meg a 2-3 dioptriát, és nagyjából a 20-as évek elejére megállapodik.

A gyermek szemészet mint szakma egyik legnagyobb kihívása - és egyben szépsége is - az, hogy a páciens kommunikációja, amely a pontos diagnózis megállapításához elengedhetetlen, még behatárolt, illetve másféle, mint a szemészhez forduló felnőtté. A csecsemő szemészet területén dolgozó szemész szakorvosoknak közvetlen jelekből kell kikövetkeztetniük a látásgyengeség fennállását. A már beszélni tudó gyereknél a vizsgálat lefolytatása könnyebb a gyermek szemészet vidám diagnosztikai eszközeit képező színes ábrák, játékos rajzok segítségével, amelyek kapcsán a vizsgált gyermek konkrétabb reakciókat, válaszokat adhat. A problémák megoldása felé az első lépés a felismerés. A látásproblémák gyakran okozhatnak koncentrációs zavart vagy tanulási nehézségeket.

tags: #kisgyerek #becsukja #a #szemet