A pálos rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remete rend, hivatalos nevén Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje (latinul: Ordo Fratrum Sancti Pauli Primi Eremitae, OFSPPE; lengyelül: Zakon Świętego Pawła Pierwszego Pustelnika). A rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította, amikor 1250-ben egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket.
Ez a kiadvány, A magyar Pálosrend története I-II. két kötetben dolgozza fel monografikusan az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend történetét. A mára részben meghaladott mű, teljes körű feldolgozásra való törekvése miatt, nagyrészt ma is megkerülhetetlen kézikönyve a pálos rendtörténetnek. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend történetének első és azóta is egyetlen monografikus feldolgozása két kötetben. Ez a kiadvány az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend történetének monografikus feldolgozása két kötetben.
A rend központja jelenleg a lengyelországi Częstochowában, a Jasna Góra-i kolostorban van, a magyar tartomány székhelye pedig Pécsett található.
A pálos rend és a magyar műveltség hat alappillére
„Kezdett kirajzolódni a magyar műveltségnek az a hat alappillére, amit én a mai napig is annak vallok.” Ezek a pillérek - melyekről az „Attila-kincs” vallomása, az Angyali korona, szent csillag, A bölcsesség házat épít magának, Az ég mennyezeti, Jó pásztorok hagyatéka és A Napút festője című művekben olvashatunk - mélyen gyökereznek a magyar kultúrában, és összefonódnak a pálos rend spirituális örökségével.
A népművészetben egy tárgy akkor jó, ha hasznos = használható. De ha használható, akkor szép is kell legyen - fel is díszítik (írják-írókázzák a kerámiát, a hímzések mintáit - a „nagyírásosokat” Kalotaszegen, „írózzák” a hímestojásokat Gömörben, és „vaspennával” írják a kopjafákat is ugyanott).
A rendtörténet és a tágabb történelmi kontextus
A pálos rend történetét nem lehet elválasztani a magyar történelem és kultúrtörténet szélesebb összefüggéseitől. A kézirat a magyar történelemben és kultúrtörténetben nagy szerepet játszó Báthori család legismertebb alakjaihoz fűződő hagyományokat tekinti át, a mondákat, legendákat, rémhíreket, búcsújáró hagyományokat fennmaradva szinte napjainkig.
Hornyánszky Viktor tanulmánya a rovásírás történetével foglalkozik, valamint annak a titkát igyekszik felderíteni, hogy él-e még a magyar nép körében és van-e annak gyakorlata, írott formája illetve ténylegesen alkalmazott nyoma.
A régmúlt ezredévek embere a fát tartotta őseinek. A fa keletkezése, növése, lekötött helyzete szemléltethetővé teszi a földanyától való eredetet. Az emberi nem keletkezésén tűnődő ősember, földből való eredetét, a fa közvetítésével, könnyen felfoghatónak látta.
A Palócok Világa
Filozófia és spiritualitás a pálos rend korában és ma
„1934. - a kereszténység és az asztrológia harmóniája Ez a könyv annak a lehetőségét vizsgálja, hogy vajon az asztrológia lehet-e olyan spirituális nyelv, amely segít mélyebben megérteni Isten teremtett világának rendjét, a létezés ritmusát és az isteni időzítések titkát.” Az ilyen jellegű filozófiai gondolatok tükrözik a pálos rend mélyen spirituális és misztikus hagyományait, amelyek a kontemplációra és a természet erejének megismerésére helyezték a hangsúlyt.
„Még egy korántsem jelentéktelen apróság. Az ateizmus - sőt, a harcos anti-teizmus! - sívár évtizedei után ma, bár apadó intenzitással, de még mindig eleven érdeklődés tapasztalható világszerte a vallási jellegű megnyilvánulások iránt.” Ez az érdeklődés a pálos rend és más vallási közösségek fennmaradásának és megújulásának alapja.
Manicheizmus és Boldogasszony tisztelete
„Manicheus, az Atyaisten gondviselése által Jézus Krisztus apostola”. Így mutatkozik be a „fő-fő eretnek”, az Alapozás levelében. Egy másik irásában meg, rövidebbre fogva, így: „Manes, Jézus Krisztus apostola”. Ki volt hát ő, és mit hagyott ránk életművében? Mindenek előtt tisztáznunk kell, mit kínál és mit nem kínál ez az írás a maga múltja iránt érdeklődő magyar olvasónak.
„Boldogasszony 27 megnyilvánulását gyűjtöttem össze írott néphagyományunk alapján. A Boldogasszony napok kalendáriumként működtek a paraszti életben, jelezték az palántálás, beoltás, ültetés, aratás, vetések idejét. Ám ezek a műveletek nem csak a fizikai síkra vonatkoztak, hanem az emberi lélekben végbemenő változásokra is.” A Boldogasszony tisztelete a magyar népi vallásosság egyik legősibb rétege, amely a pálos rend idejében is virágzott, és szorosan kapcsolódik a természethez és az emberi élet ciklusaihoz.
A pálos rend a művészetben és irodalomban
Gárdonyi Géza egyik leghíresebb regénye, a „Láthatatlan ember”, mely Attila hun király idejében játszódik, rávilágít a magyar történelem mélyebb rétegeire, és a pálos rend által képviselt szellemiség is beilleszthető ebbe a gazdag kulturális örökségbe. A könyv a regényt teljes terjedelmében tartalmazza (a régi Dante Könyvkiadó faximile változatában), valamint Pap Gábor elemzését, értelmezését asztrál-mítoszi keretben.
Komondy Sándor festőművész Petőfi Sándorral szinte azonos kort élt meg. „Az idő nem visszafordítható. Az emlékezést vissza lehet fordítani.” Egyetlen egész élet regényfantáziája Komondy Sándor 1931 március 27-én született a Kos csillagjegybe és 1956 évben hazatért otthonába, ahol bizonyára várták az angyalok.