A szülőket gyakran aggasztja, ha gyermekük szemén valamilyen elváltozást észlelnek. A kisbabák és gyermekek szembetegségei eltérő tünetekkel és okokkal járhatnak, mint a felnőtteknél, és gyakran sürgős orvosi beavatkozást igényelnek. Fontos, hogy a szülők ismerjék a leggyakoribb problémákat és azok jeleit, hogy időben segítséget kérhessenek.
A szemgyulladás általában
A szemgyulladás fertőzés, allergia, autoimmun betegségek, irritáció, sérülés vagy a szemet, szemhéjat vagy a környező szöveteket ért trauma következtében alakul ki. A szemgyulladás gyakori, és bármely életkorban előfordulhat. Időtartama változó, más-más kezelést igényelhet a kiváltó ok és súlyosság függvényében. A legtöbb eset sikeresen kezelhető. Ritka esetekben azonban súlyos betegség is jelen lehet, amely veszélyezteti a látást, éppen ezért a korai diagnózis nagyon fontos. Ha a szemgyulladás bármelyik jelét vagy tünetét észleli, mielőbb keressen fel egy szemészetet.
Melyek a gyulladásos szembetegség tünetei?
A szemgyulladás általános tünetei közé tartoznak:
- szemvörösség,
- szemfájdalom,
- fényérzékenység,
- homályos látás,
- fokozott könnyezés, váladékozás,
- idegentest-érzés.
Különböző típusú szemgyulladások gyermekeknél
Kötőhártya-gyulladás (Conjunctivitis)
A kötőhártya-gyulladás (vagy conjunctivitis) a szem külső rétegének (conjunctiva = kötőhártya), illetve a szemhéj belső felének gyulladása. A kötőhártya egy vékony, átlátszó hártya a szemhéj belső felszínén, és a szem fehér részét borítja. Bár kellemetlen tünetekkel jár, a látást nagyon ritkán veszélyezteti. Kialakulásának okától függően érintheti csak az egyik vagy mindkét szemet.
A kötőhártya-gyulladás gyermekeknél az egyik leggyakoribb szembetegség. A gyermekek kevésbé tudnak odafigyelni a szemük tisztaságára és épségére, ezért gyakoribb a szemgyulladás gyermekkorban. Az újszülötteknél kimondottan gyakori a kötőhártya-gyulladás, annak betudhatóan, hogy a könnycsatornájuk még nem eléggé átjárható.
Tünetei:
- A szem vörös vagy rózsaszínes elszíneződése, erezettsége.
- A szem fokozott váladékozása, a szemhéjak reggeli összetapadása (csipa).
- Bő könnyezés.
- A szem viszketése.
- Égő vagy szúró idegentest-érzés a szemben.
- Felpuffadt szemhéjak.
- Fényérzékenység.
Kicsiknél sírás, nyűgösség, szemdörzsölés, fénykerülés, hunyorgás jelezheti a kötőhártya-gyulladást. Óvodás kor fölött már fájdalomra, homályos látásra, szúródásra, viszketésre panaszkodhatnak a gyerekek.
A kötőhártya-gyulladás okai:
- Vírusos eredetű: Gyakran egyszerre fordul elő felső légúti hurutos megbetegedéssel. A váladék inkább vizes, áttetsző. Az adenovírusok felelősek leggyakrabban a légúti megbetegedésekért, és elsősorban cseppfertőzéssel terjednek. A herpesz vírus által okozott kötőhártya-gyulladás az egyik legsúlyosabb formája a betegségnek.
- Bakteriális eredetű: Jellemző a szemeket összetapasztó, sárgás, ragacsos, sárgás-zöldes váladékozás. Bakteriális fertőzést okozhat a Staphylococcus aureus, Haemophilus influenza vagy Streptococcus pneumoniae.
- Allergiás eredetű: Általában szezonális, évszakhoz kötötten minden évben újra jelentkezik. Kiváltó tényezői a környezeti allergének: tavasszal a fák, virágok pollenjei, nyáron és késő ősszel a gyomnövények virágpora, poratka, penészgomba vagy állati hámsejtek.
- Kémiai: Újszülött babáknál a bakteriális fertőzések megelőzésére adott szemcsepp okozhatja.
- Gonococcus: A Neisseria gonorrhea nevű baktérium felelős érte, anyáról gyermekére a méhlepényen át terjedhet. Megelőzhető szemcsepp használatával közvetlenül szülés után.
- Inklúziós: Újszülötteknél a Chlamydia trachomatis fertőzés okozza, a tünetek a szülést követő 5-14. napra tehetők.
- Egyéb irritáló anyagok: Homok, kemikáliák, idegen test a szemben (pl. kontaktlencse).
- Könnycsatorna elzáródása: Csecsemők esetében a kötőhártya-gyulladás leggyakoribb oka a könnycsatorna elzáródása, ezért ha a gyermeknek vörös a szeme, sürgősen orvoshoz kell fordulni! Már 1-2 hetes korban tapasztalható, hogy a szem állandóan könnyezik, esetleg reggel váladékozik.
Vörös szem gyermekeknél | Gyermekgyógyászati tanácsadás
Árpa
Az árpa a szemhéj fertőzése, amely egy érzékeny, vörös dudort okoz a szemhéj széle közelében. A szemhéjak külső és belső felületén számtalan különböző típusú mirigy található. A szemhéjon árpa általában bakteriális fertőzés következtében alakul ki. Legtöbbször a szem belső zugához közeli szempilla egyik faggyúmirigyéből indul a gyulladás, mely helyileg duzzanatot, kivörösödést és fájdalmat okoz.
Jégárpa: A Meibom-mirigyek hosszú időn keresztül fennálló gyulladása miatt alakul ki. Ilyenkor a mirigy kivezető csatornája elzáródik, az elzáródás mögött a váladék felgyülemlik. Gyulladásos tüneteket nem észlelünk, mindössze egy apró fájdalmatlan göb alakul ki, leggyakrabban a felső szemhéj középső részén.
Szemhéjszéli gyulladás (Blepharitis)
A blepharitis egy gyakori szembetegség, ami a szemhéjszélek gyulladásával jár. A szemhéjak vörösek, duzzadtak, irritáltak lesznek és akár viszketnek is. A fokozott váladékozás következtében a szempillák tövében beszáradt váladék tapadhat meg. Bár kellemetlen lehet, nem fertőző, és általában nem okoz maradandó károsodást a szemében.
Szaruhártya-gyulladás (Keratitis)
A szaruhártya-gyulladás fertőzés vagy a szaruhártya kisebb sérülése következtében is kialakulhat. Vörössé és vizenyőssé teheti a szemet, valamint fájdalmat, fényérzékenységet, szemcsés érzést vagy homályos látást okozhat. Ha a szaruhártya középső és a belső rétege is megsérült, a látás jelentős romlásával kell számolni.
PIMS (Paediatric Inflammatory Multisystem Syndrome)
Gyermekek (elsősorban a 9-14 éves korosztály) esetében megemlítendő, hogy a koronavírus-fertőzést követő 2-4 héttel kialakulhat egy több szervrendszert is érintő gyulladásos betegség, mely nagyon súlyos állapothoz vezethet. A PIMS napokig tartó magas lázzal, fáradékonysággal, változatos bőrkiütésekkel, erős hasi fájdalmakkal, hányással-hasmenéssel, valamint a szív és keringés érintettségével jár, ezenkívül igen gyakran alakul ki kétoldali (nem gennyes) kötőhártya-gyulladás is.
Mikor forduljon orvoshoz?
Csecsemők esetében a kötőhártya-gyulladás leggyakoribb oka a könnycsatorna elzáródása, ezért ha a gyermeknek vörös a szeme, sürgősen orvoshoz kell fordulni! Gyermekek esetében gyakori a fertőző kötőhártya-gyulladás, ezért fontos a korai diagnózis és a megfelelő terápia, mert a bölcsődében, óvodában egymást is megfertőzhetik. Mindenképpen forduljon orvoshoz, ha a gyermeken észreveszi a kötőhártya-gyulladás tüneteit!
Tünetek, amelyekkel mindenképpen orvoshoz kell fordulni:
- Pár napon belül erősödő vagy nem múló panaszok.
- Gennyes váladékozás, ami bakteriális eredetre utalhat.
- Szemfájdalom.
- Fényérzékenység.
- A látás megváltozása (tárgyak „hullámzása”, fényes villanások megjelenése).
- Erőteljes szemvörösség.
A fenti panaszok esetén keresse fel a területileg illetékes szemészeti rendelőt, vagy kérjen segítséget háziorvosától, házi gyermekorvosától!
A szemproblémák diagnosztizálása gyermekeknél
A szemgyulladás diagnosztizálása szemvizsgálattal kezdődik. A szokásos szemvizsgálat általában a következőket tartalmazza:
- Látásélesség-vizsgálat (visus vizsgálat): A látásélesség ellenőrzése a látásvesztés szempontjából. Csecsemőknél és kisgyermekeknél az eljárás magában foglalja a fixáló- és követési képességük vizsgálatát. Háromévesnél idősebb gyermekek esetében szemészeti tábla használata ajánlott.
- Szemnyomásvizsgálat: A szem belsejében lévő nyomást méri.
- Réslámpás vizsgálat: A szem elülső felszínének vizsgálatára használt nagy nagyítású mikroszkóp segítségével.
- Retinavizsgálat: Speciális lencsék, retinafényképek vagy OCT-szkennelés segítségével értékelhető a retina egészsége.
A kezelőorvos kikérdezi és megvizsgálja a beteget, szükség esetén allergiatesztek elvégzését kezdeményezi. Fontos, hogy a szülők tájékoztatást adjanak a tünetek kezdetéről, fennállásáról, esetleges sérülésekről vagy allergiákról. Az orvost segíti a diagnózis felállításában a szülők megfigyelése a betegség tünetéről, lefolyásáról.
A gyulladást fenntarthatja a szemrésbe került idegen anyag (pl. fűrészpor, növényi szemcsék, homokszemcse, porszemek), amelyet szakorvosnak érzéstelenítő csepp alkalmazása mellett minél hamarabb, már a vizsgálat során el kell távolítani. Ha szükséges, a váladékból steril vattapálcával mintát is vesznek.
A gyermekkori szemproblémák kezelése
Miután szemorvosa megállapította, hogy milyen típusú szemgyulladása van, megkezdődhet a kezelés. A kezelések a szemhigiéniától és a szem tisztán tartásától kezdve a gyógyszert tartalmazó szemcseppeken át a szájon át szedhető gyógyszerekig, például antibiotikumokig, antihisztaminokig, gyulladáscsökkentőkig és szteroidokig terjednek.
Fontos, hogy a gyermekek szemének kezelése felnőtt segítségével történjék. Cseppentés előtt mossunk kezet a gyermekkel együtt! Kisebb gyermekeknél fekve, míg nagyobbaknál ülő helyzetben (hátrahajtott fejjel) célszerű a műveletet elvégezni.
A kötőhártya-gyulladás sok esetben gyógyszeres kezelés nélkül is gyógyuló, gyakori betegség, de a megfelelő terápia lerövidíti a betegség időtartamát, csökkentheti a szövődmények kialakulásának esélyét.
Kezelési lehetőségek a különböző típusú gyulladások esetén:
- Bakteriális fertőzés: Antibiotikumot tartalmazó készítmények (szemcsepp, szemkenőcs) használata. A váladékot steril gézlappal, a leragadt szemhéjakat pedig felforralt és lehűtött vízbe mártott gézlappal kell letörölgetni.
- Vírusos fertőzés: A vírus fajtájától függő kezelés javasolt. Általában tüneti terápia (hidegvizes borogatás, műkönny használata) mellett különösebb orvosi beavatkozás nélkül, magától gyógyul.
- Allergia: Antihisztamin tabletta vagy szemcsepp. Legfontosabb az allergén eltávolítása a környezetből.
- Irritáció miatt kialakult gyulladás: Gyulladáscsökkentő szemcsepp, műkönnyek használata.
- Idegen test okozta gyulladás: Az idegen test mihamarabbi eltávolítása, kiöblítése a szemből.
- Árpa: Antibiotikumos kenőcs és antibiotikumos szemcsepp naponta több alkalommal történő használata általában gyógyuláshoz vezet.
- Könnycsatorna elzáródása: A szem és környékének tisztán tartása, a könnycsatorna lágy masszírozása javasolt. Szükség esetén könnyút tágítása, antibiotikumkészítménnyel való átmosása.
Fontos: A kamillateás borogatás száríthatja a bőrt, az apró szemcsék és szennyeződések pedig allergizálhatják a babát, ezért gyerekeknél nem javasolható a használata!
A kezelés akkor eredményes, ha betartjuk a sterilitás és cseppentés szabályait! A szemcseppet előírt ideig és adagban használjuk, felbontás után hűtőben tároljuk. Fontos a szavatossági idő betartása, mert lejárt szavatosságú cseppel többet árthatunk, mint használunk. A szemcseppet érdemes fekvő helyzetben a szemhéjak szétnyitása mellett a külső szemzugba cseppenteni, mert innen a kötőhártya teljes felületén egyenletesen eloszlik, majd a belső szemzugban lévő könnycsatornán át hagyja el a szem környékét.
Megelőzés
Az általános higiéniás rendszabályok - gyakori, szappanos kézmosás, megfelelő személyi higiénia, szemápolás - betartása mellett az alábbiakra érdemes odafigyelni:
- Mossa a párnahuzatát, törölközőjét mosószerrel, magas hőfokon.
- Ne használja mások párnáját, törölközőjét.
- Tünetek esetén ne érjen a szeméhez.
- A tünetek megszűnéséig ne hordjon kontaktlencsét.
- A kontaktlencséket megfelelő időközönként cserélje, fertőtlenítse.
- Használjon szemvédőt irritáló vagy vegyi anyagokkal való érintkezés során.
- Ne engedje meg a gyermeknek, hogy szemét dörzsölje, piszkálja, mert a viszketés ettől nem fog elmúlni, csak vizenyősebbé válhat a kötőhártyája.
- A betegség terjedése minél gyakoribb és alaposabb kézmosással előzhető meg. Érdemes a gyereket rászoktatni, hogy ahogy a szánkba, a szemünkbe sem tanácsos fölöslegesen nyúlkálni, állandóan dörzsölgetni.
- Az elektronikus eszközök képernyője káros hatásainak való tartós kitétel elkerülése.
- Megfelelő folyadékbevitel.
- Műkönny használata.
Látásproblémák gyermekkorban
A látás fejlődésében a hatéves korig tartó életszakasz meghatározó jelentőségű. Szülőként kell résen lennünk, és felismernünk azt, ha a gyerekünk viselkedésében a gyenge látásra utaló jelek mutatkoznak. Állandóan fáradt a gyermeke és hibásan írja le a feladatokat, hunyorogva olvas, túl közel hajol a füzethez - árulkodó jelek, amelyek arra utalhatnak, gyermekünk látásával probléma van. Az iskolába járó gyerekeknél ajánlott letesztelni, hogy 30 centiméteres távolságból megy-e az olvasás - nem hajolnak-e túlságosan közel a könyvhöz, füzethez -, és öt méterről felismerik-e a látóélességet vizsgáló tábla feliratait, jelzéseit.
Rövidlátás (Myopia)
A myopia (azaz a rövidlátás) mára sajnos, már igazi népbetegséggé nőtte ki magát. Előfordulása a világ társadalmaiban rohamosan növekszik, és ezért a kutatások szerint a közelre tekintést igénylő tevékenységekkel töltött idő elmúlt években tapasztalt drasztikus növekedése a legfőbb felelős! A modern társadalmakban a leggyakoribb fénytörési hiba a myopia, amelynek hátterében anatómiai tényezők állnak: a szem törőereje (dioptriája) és a szemgolyó hossza nem arányosak egymással. Myopia esetén a fénysugarak nem a retinán, hanem előtte fókuszálódnak, ezáltal állandó homályos látást okoznak távolra tekintéskor, de közelre tekintéskor a látás továbbra is éles marad.
Tünetek: Ha gyermekünk gyakran panaszkodik fejfájásra, hunyorog távolba tekintéskor, koncentrációs nehézségei vannak, fáradékony és az iskolai teljesítménye is romlik, érdemes látásromlásra gyanakodni.
Kezelés: A gyermekkori myopia egyszerű vizsgálattal diagnosztizálható. Léteznek olyan speciális szemüveglencsék, amelyek nagy hatékonysággal képesek lelassítani a rövidlátó gyerekek látásromlásának növekedési ütemét.
Távollátás
Újszülött és kisgyermekkorban normálisnak tekinthető, később kinőtt látáscsökkenés a gyermekkori távollátás, amelynek esetében a gyerek ‒ a gyermekkori rövidlátással ellentétben ‒ távolra rosszul lát, és közelre jól. A látászavar oka az, hogy a szemgolyója még túl rövid ahhoz, hogy a bejövő fénysugarakat pontosan a retinára fókuszálja. A szem teljes kifejlődésével a távollátás általában megszűnik.
Kancsalság és szemizombénulások
A kancsalság és a szemizombénulások szintén alapos kivizsgálást igénylő problémát jelentenek a gyerekeknél is. Az akár kettős látást (diplopiát) is eredményező kancsalság oka abban ragadható meg, hogy a szemet összehangoltan mozgató izmok, illetve idegek valamelyike bénul.