Egy várandós kismama valószínűleg azt a kérdést hallja a legtöbbször: mikorra vagy kiírva? A szülés várható idejét az utolsó menstruáció első napjához képest határozzák meg, mivel a fogantatás ideje bizonytalan. Általában a nő menstruációjának kezdete után tizennégy nappal történik a peteérés, a megtermékenyítés pedig az ovuláció utáni egy-két napon belül - de ez csak egy "tankönyvi" 28 napos ciklusra igaz, illetve még arra sem mindig, hisz ezer dolog befolyásolhatja, mikor reped meg egy tüsző, és indul útnak egy érett, megtermékenyülni képes petesejt.
A terhesség ideje - és megint egy átlagolt számról beszélünk - 9 holdhónap, 40 hét, vagyis 280 nap. De mivel nem a fogantatástól számolunk, hanem az utolsó menstruáció első napjától, az embrió valójában két héttel fiatalabb annál, mint ahányadik hetes terhesnek nevezik a nőt a hagyományos számítás alapján. Ha a kismamának szabálytalan a menstruációja, a különbség több és kevesebb is lehet 2 hétnél. A szülészek betöltött heteket számolnak.
A szülés várható idejét az úgynevezett Naegele-módszerrel kalkulálják ki (az utolsó menstruáció első napja +1 év, -3 hónap, +7 nap). Mivel ez a számítás szabályos, 28 napos ciklust feltételez, a várandósság alatt bizonyos körülményeket (ciklus hossza, baba fejlettsége, első magzatmozgás ideje, stb.) figyelembe véve módosíthatják a dátumot. A huszadik hétig a baba mérete is informatív, utána már kevésbé, hiszen születnek időre kétkilós és négykilós gyermekek is.
Miért fontos meghatározni az időpontot?
Egyrészt azért, mert sok vizsgálat (AFP, ultrahang, amnioszkópia) meghatározott időponthoz van kötve, ha pedig valaki a terhesség megszakítása mellett dönt, akkor is fontos tényező a terminus. A harmadik trimeszterben a méhlepény állapotából is következtetni lehet a szülés várható időpontjára. Amikor elöregszik a placenta, közeleg a várva várt pillanat. Egészen pontosan csak a vajúdás kezdete után határozható meg a baba világra jöttének ideje: az összehúzódások gyakoriságából és a méhszáj tágulásának mértékéből már szinte órára pontosan következtetnek az orvosok.
A WHO meghatározása szerint a szülés normális esetben a terhesség 37-42. hete között következik be. Ha korábban jön a baba, akkor koraszülöttnek számít. A túlhordás sem jó, mert a méhlepény már öreg, esetenként nem táplálja megfelelően a gyermeket, és a túl nagy babák nehezebben jönnek világra. Nem véletlen, hogy - átlagosan - negyven hétig tart a várandósság: a baba ilyenkor már elég fejlett a kinti élethez, de még nem túl nagy a megszületéshez.
A vajúdás 3 szakasza
Az újszülöttek súly szerinti csoportosítása
Normál időben született az újszülött, ha a szülés a betöltött 37. és 42. hét közé esik. Hazánkban az újszülöttek 8-10 %-a kis súlyú koraszülött, melyek egy része korábban, azaz a 37. gesztációs hét előtt születik, másik részük viszont a méhen belüli növekedésében marad el, emiatt a születési súlya az elvárthoz képest kisebb marad.
- Alacsony születési súlyú, azaz 2500 g alatti
- Igen kis születési súlyú, azaz 1500 g alatti
- Extrém kis születési súlyú, azaz 1000 g alatti
A kisebb (az irodalomban IUGR = intraurein növekedési retardál - de ez az elnevezés kezd kikopni, helyette a SGA = gesztációs korhoz képest kisebb súlyú elnevezést használjuk) újszülöttek születési súlya az azonos korú magzatok súlyának 10 percentilis értéke alatt van, melynek oka lehet a magzati korban elszenvedett korai fertőzés vagy genetikai defektus, de a terhesség alatt fogyasztott kábítószer, alkohol vagy rendszeres dohányzás is ezt eredményezheti. A terhesség későbbi szakaszaiban megjelenő magasvérnyomás, cukorbetegség vagy elégtelen méhlepény működés ugyancsak a magzat súlyának stagnálását eredményezi, ilyenkor a gyermek a hosszához viszonyítva aránytalanul sovány, „öreg küllemű” lesz.
A születést követően ezek az alultáplált újszülöttek felzárkóztató súlynövekedést (catch-up growth) mutatnak, ugyanakkor nagyon fontos a mérték. Az első életévben történő túlzott kalóriabevitel megnöveli a felnőttkori civilizációs betegségek kockázatát (elhízás, inzulin-rezisztencia, magasvérnyomás betegség). 10-20 %-ban nem történik meg a behozó növekedés 2-3 éves korukig, ezek a gyermekek 3-4 cm-rel alacsonyabbak maradnak a szülők alapján várható mértéknél. Érdemes megemlíteni a méhen belüli fokozott növekedést (LGA - large for gestational age) is, melyről a születési időhöz viszonyított 90 percentilis érték feletti súly és hossz esetén beszélünk. Oka leggyakrabban anyai gesztációs diabétesz (GDM), de egyéb szindrómák (pl. Beckwith-Wiedemann szindróma) is állhatnak a háttérben.
A 42. hét után túlhordás történik, ami ugyancsak veszélyeket rejthet magában, a túl nagy magzat nehezebben születik meg, gyakoribb a császármetszések száma. A nagy baba akár el is akadhat a szülőcsatornában és oxigénhiányos állapot is jelentkezhet, mely következtében a magzat székletet ürít a magzatvízbe, azaz mekóniumos, sötétzöld magzatvízből születik meg. Ez egy részről utalhat arra, hogy a gyermeknek már nem volt komfortos odabenn, de önmagában még nem akkora baj. Az igazi problémák a zöld magzatvíz félrenyeléséből adódhatnak, ami a baba súlyos légzési elégtelenségét eredményezheti és életveszélyes tüdőgyulladást, keringés összeomlást is okozhat.
A genetikai adottságok is nagyban befolyásolják az újszülött születési paramétereit, tehát továbbra is az egyik legfontosabb, hogy mielőtt a gyerek paramétereiből messzemenő következtetéseket vonnánk le, nézzük meg a szüleit.
Mi is az az Apgar érték?
A megszületést követően az újszülött állapotának gyors megítélésére használják az ún. Apgar-értéket, melyet egy amerikai aneszteziológus nő, Virginia Apgar vezetett be, és mára szinte a világ összes országában használják. A megszületés utáni 1., 5. és 10. percben 5 fő paraméter alapján 2, 1 vagy 0 pontszámot, azaz maximum 10 pontszámot adnak az orvosok az újszülöttnek. A 8-10 közötti érték azt jelenti, hogy az újszülött jól van, az alacsonyabb pontszám esetén az újszülött további sürgősségi ellátást igényel.
Újszülöttkori adatok és fejlődés
Az érett, átlagos, „tankönyv szerinti” újszülött születési paraméterei: súlya 3300 g, hossza 50 cm, fejkörfogata 35 cm. Természetesen a legtöbb gyermek nem ismeri a tankönyvet. Az a szabály is egyre kevéssé állja meg a helyét, hogy fél éves korra a gyermek megkétszerezi, egy éves korra megháromszorozza a testsúlyát, ugyanakkor viszonyításnak még mindig használhatjuk.
A születést követően normál jelenség az újszülött súlyának 5-(10) %-kal való csökkenése, amely a 3-4. napon a legkifejezettebb, 10 % felett kórosnak tekinthető. A gyakori mellre tétel a legtöbb esetben megoldja a helyzetet, szükség esetén azonban folyadékpótlás is szükséges lehet. Az újszülött a születési súlyát a 7-10. napra nyeri vissza.
Általában az újszülött súlya 150-200 grammal növekszik hetente, ennek megfelelően az első 4 hétben körülbelül 400 gramm (az első hetes súlyvesztés miatt), majd a 2-4. hónapban csökken a hízási ütem, hetente már csak 100-125 g az elvárt. Ezt követően a nagymozgások több kalória igénye miatt a gyarapodási ütem már csak 60-75 g egy éves korig. Fontos megjegyezni, hogy a csecsemők súlyát nem érdemes naponta mérni, mert nem egyenletes a hízási ütemük - elegendő heti rendszerességgel követni, később, 2-3 hónapos kortól pedig havi mérlegelés javasolt.
A születési hossz nem tükrözi a gyermek későbbi testmagasságát, inkább az anyai tápláltsági állapottal mutat szorosabb összefüggést. Az első életévben a növekedés kb. 25 cm/év, majd 15 cm/év a második életévben. A fejkörfogat meghatározása az első két évben az általános csecsemővizsgálat része, a gyermek fejlődésének fontos paramétere. Az újszülött fejkörfogata kb. 2 cm-rel nagyobb a mellkörfogatnál (a szülőcsatornán való akadálymentes áthaladás érdekében), ami egy éves korra kiegyenlítődik (kb. 46 cm).
Hogyan kell mérni a csecsemőket?
Az újszülöttek, csecsemők mérlegelése lehetőség szerint mindig azonos időpontban történjen, azaz vagy reggel, vagy az esti fürdés előtt és a következő etetés előtt. Levetkőztetve, vagy egy tiszta pelusban kell a súlyt mérni és legalább 2 alkalommal, hogy a mérleg ingadozásait kiküszöböljük. A hossz mérése fekve, egyenletes felületen javasolt, a fejtetőhöz egy könyvet támasztva, a centiméter szalagot a gyermek alatt kifeszítve, a lábakat kinyújtva, a talpnál leolvasva. A fejkörfogat mérése szabály szerint a legnagyobb occipitofrontalis körfogat, azaz a gyermek homloka és koponyája tarkó feletti részének körfogata.
TAJ szám és adóazonosító jel újszülötteknek
Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 4. § (4)-(6) bekezdésében foglalt szabályok alapján lehetőség van a TAJ számmal még nem rendelkező újszülöttek valamint az ismeretlen személyek ellátásának informatikai kódon történő jelentésére, illetve elszámolhatóságára, valamint a TAJ szám utólagos bemutatására és a TAJ szám nélküli, de ismert személy TAJ számának az Egészségbiztosítási Pénztártól történő igénylésére a következők szerint:
- Az újszülöttek ellátásának jelentése TAJ szám hiányában a születést követő második hónap utolsó napjáig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) által meghatározott elvek szerint képzett informatikai kód alkalmazásával történik. Az informatikai kódot az alábbiak szerint kell képezni: Az újszülött édesanyja kilencjegyű TAJ számának első pozíciójában lévő karaktert a „8”-as számjeggyel kell helyettesíteni. Ikerszülés, illetve ikrek ellátása esetén az édesanya TAJ számának első pozíciójában lévő karaktert az elsőszülöttnél a „8”-as, másodszülöttnél a „7”-es, harmadszülöttnél a „6”-os - és így tovább - számjeggyel kell helyettesíteni.
- Ismeretlen, TAJ számmal nem rendelkező személy elhalálozását megelőző ellátásának és boncolásának jelentése az OEP által meghatározott elvek szerinti informatikai kód alkalmazásával történik. Ismeretlen személyek esetében a TAJ szám mezőben mindig a 900 000 007 informatikai kódot kell megadni. Ismeretlen személynek tekinthető a TAJ számmal és a más személyazonosításra szolgáló adatokkal nem rendelkező beteg.
- Az ellátáskor TAJ számot igazoló okmánnyal nem rendelkező személy vagy hozzátartozója az ellátást követő 15 napon belül bemutathatja a TAJ számot igazoló okmányt. Abban az esetben, ha a TAJ számot igazoló okmányt a rendelkezésre álló határidőig nem mutatják be, a szolgáltató az ellátott személy azonosítására szolgáló, rendelkezésre álló adatok megküldésével kezdeményezi az illetékes Egészségbiztosítási Pénztárnál a TAJ szám rendelkezésre bocsátását. Az azonosításra szolgáló adatok: név, születési hely, születési idő, anyja neve, lakcím.
Az újszülötteknek a NAV az adóazonosító jelet külön kérelem nélkül állapítja meg és 15 napon belül elküldi az adóigazolványt a szülőknek. Az adóazonosító jel a családi kedvezmény igénybevételéhez is szükséges. A szülők (mint törvényes képviselők) kérhetnek hatósági igazolást a gyermekük adóazonosító jeléről, még mielőtt megkapnák az adókártyát. A kiadott igazolás az adóigazolvány kézhez vételéig érvényes és használható.
Numerológia és születési számok
A számmisztika az önismeret eszköze. Megismerhetjük általa, hogy mi végre születtünk a Földre, mi az, az Isteni küldetés, amit végre kell hajtanunk. A védikus numerológia rendszerében a legfontosabb számunk a sorsszámunk. Ez a szám mutatja meg a valódi potenciálunkat és a természetünket. Lehetőségeink, nehézségeink, a világra való rálátásunk is el van rejtve benne, de fő vágyainkra és félelmeinkre is ugyanúgy rámutat.
A sorsszámunkat úgy kapjuk meg, ha összeadjuk a születési dátumunk minden számát. Például ha valaki 1940. november 27-én született, az első lépés az, hogy összeadjuk a teljes számsort: 1 + 9 + 4 + 0 + 1 + 1 + 2 + 7 = 25, amit tovább egyszerűsítünk egyetlen számjegyre, 2 + 5 = 7.
Életszám és küldetés
Add össze születési dátumának számait, majd az összegét is annyiszor ismételve, ameddig nem kapsz 1-től 9-ig terjedő számot. Ez lesz életszáma.
- Ha a 2-est kaptad: Gyermeked életében a kapcsolatoké lesz a főszerep. A szereteté, az együttműködésé, a kommunikációé, a közös munkáé. Jó vezető válhat belőle, aki partnerként képes együttműködni a munkatársaival, és a legtöbbet kihozni belőlük. Mindig érezheti, mi viszi sikerre a közösséget. Életfeladata, hogy mások arcára mosolyt csaljon, örömöt vigyen az életükbe.
- Ha a 6-os az életszáma: Gyermeked életfeladata a harmónia meglelése önmaga és a környezete közt. Bár szüksége lehet rá, hogy időnként egyedül legyen, és ezt meg is kell adnia magának, ugyanilyen fontos számára, hogy mások társaságában, védelmében, szeretetében legyen, és ugyanezt tanúsíthassa irányukba.
- Ha a 7-es az életszáma: A számmisztikában a 7-es a gondolkodás, a logika, a szellem száma, így a gyermeked küldetése mindenképpen az ésszel, a tudással lehet összefüggésben. Érdeklődése a világ iránt már gyerekkorában megcsillanhat, átlagon felül értelmes és okos kérdéseket tehet fel.
- Ha a 8-as az életszáma: Gyermeked sikeres életre született a számmisztika szerint, mivel a 8-as életszám a siker száma, kiváltképp a pénzügyi sikeré. Mindehhez ugyan adottak a feltételei észjárásban, de meg kell tanulnia meglátni a lehetőséget, és mérlegelni annak realitását. Ha erre képessé válik, akkor vihet sikerre egy vállalkozást például.
- Ha a 9-es az életszáma: 9-es életszámú gyermeked már kiskorában is hajlamos lehet álmodozni, hinni a világ tökéletességében, utópisztikus mivoltában, és ez így is maradhat sokáig. Érhetik is sajnos csalódások, amikor rájön, hogy a világ nem rózsaszínű.
További védikus számok
A gyermekkori számunk az első éveinkben fellépő, elsősorban pszichés igényeinket mutatja meg, ami természetesen mindenkinél a szám minőségéből, jellegéből adódik majd. A gyermekkori számunkat a születési hónapunk száma/számai adja/adják ki. Tehát a januárban és októberben születettek gyermekkori száma az 1-es. A februárban és novemberben született személyek gyermekkori száma a 2-es. A gyermekkori számunk papíron 16 éves korunkig fog domináns számként érvényesülni a védikus pszichológia szerint.
A felnőttkori számunk a születési dátumunk hónapon belüli számából ered. Tehát mondjuk egy 27-én született személy száma a 9-es lesz. Mindezt figyelembe véve érdemes tudatosítani magunkban, hogy a felnőttkori szám természetesen nem mond ellent a sorsszámunknak.
A karmaszám kiszámítása egyszerű: kivonunk 1-et a felnőttkori számunkból. A karmaszámunk azt mutatja meg, hogy az előző életünkben miként éltünk, hogyan jártunk el, és természetesen azt is, hogy esetlegesen melyik életterületen van restanciánk. Az öregkori számunkat a születési évünk számainak összeadásából, majd azon szám egy számjegyűre egyszerűsítésével kapjuk meg.
Utolsóként, de nem utolsósorban meg kell említenünk a mesterszámokat is. Ezek ismétlődő kétjegyű számok, mint a 11, a 22 és a 33, nagyon ritka esetben a 44. Ezek a számok úgy is megjelenhetnek, amikor valaki 11-én vagy 22-én született, esetleg a 11. hónapban, novemberben. De úgy is, amikor összeadjuk valakinek az összes számát, és a sorsszáma mesterszámra jön ki.