A csecsemő nyakmozgásának fejlődése és a figyelemfelkeltő jelek

A csecsemők mozgásfejlődése az egyik leglátványosabb és legfontosabb folyamat az első életévben. Egy újszülött még fejét sem tudja megtartani, néhány hónap múlva már forog, majd kúszik, mászik és feláll. A mozgás egyenlő a tanulással, és a fejlődési szintek szabályos sorrendje elengedhetetlen az izomrendszer és az ízületek folyamatos erősödéséhez, valamint az optimális idegrendszeri éréshez.

Az újszülött mozgása már méhen belül elkezdődik. Már ott fordul, rugdos, markol, ütöget, ölel. Ezek a mozgások a vízben lebegve igen könnyűek, viszont a „szárazföldön” már nehezebb, és bizony több hét is eltelik, mire újra sikerül megismételni őket.

Az újszülött reflexei

Számos reflex is segíti a csecsemőt a mozgásfejlődésben. Ezek közül érdemes kiemelni:

• Moro-reflex: A baba szétlöki a karjait, kezét és ujjait kimerevíti és felsír, mintha megrémült volna valamitől. Ezután közelebb húzza testéhez a végtagjait, mintha próbálna belekapaszkodni valamibe. Többnyire akkor jelentkezik, amikor az újszülött feje hirtelen helyzetet változtat, hirtelen megváltozik a hőmérséklet vagy egy erős zaj megijeszti a picit. A Moro-reflex a baba 2 hónapos kora körül kezd megszűnni.
• Kapaszkodó-reflex: Amikor a baba jó erősen megfogja a tenyerébe tett ujjunkat és el sem engedi, olyan, mintha szándékosan fogná a kezünket, pedig ez csak reflex. A tudatos megfogás és elengedés kialakulásával azonban a fogóreflex fokozatosan leépül. A fogó reflex fennmaradása akadályozza a kézügyesség fejlődését, és a két lábon történő egyensúlyozást, valamint megakadályozza lépéskor a gördítést.
• Keresőreflex: Ha a baba arcát vagy száját megérintjük, ösztönösen abba az irányba fordul az érintés tárgyát keresve. Ez a reflex az első időkben segíti a szoptatást, azzal, hogy segít az újszülöttnek megtalálni a mama mellét.
• Szopó-reflex: Szintén létfenntartó ösztön, reflex, amely a csecsemő táplálékhoz jutását hivatott segíteni. A szopóreflex akkor váltódik ki, ha a baba szájpadlásához hozzáér valami. Ekkor automatikusan szopó mozdulatokat végez. A 4. hónap végére a gyermekek általában elhagyják ezt a reflexet.
• Tónusos nyaki reflex: Az újszülött 1 hónapos kora körül jelenik meg és nagyjából a negyedik hónapig marad meg. Ha az újszülött fejét oldalra fordítod, az ezen az oldalon lévő karját kiegyenesíti, míg a másikat behajlítja.
• Lépegető reflex: Bár egy újszülött természetesen még nem képes megtartani a saját súlyát a lábával, de ha megtartod úgy, hogy a talpa szilárd talajhoz érjen, úgy tesz, mintha járna, egyik lábát a másik elé teszi.
• Gerincvelői reflex (Galant-reflex): Ha a baba gerincét végigsimítod, egész testével a simítás irányába egyenesedik ki. Ez a reflex segít az újszülöttnek végigfészkelődni a szülőcsatornán. A reflex a pici 4-6 hónapos koráig marad meg. Ha 6 hónapos kora után is megmarad, az kóros problémákra is utalhat.
• Babkin-reflex: A baba mindkét tenyerén alkalmazott enyhe nyomásra adott különböző reakciókat jelenti, mint például a fej elforgatása, a nyak behajlítása, a száj kinyitása vagy ezek kombinációja.
• Úszó- vagy merülő reflex: Ha egy csecsemőt arccal lefelé vízbe helyezünk, elkezd úszó mozdulatokat végezni.
• Talpi reflex (Babinski-reflex): A baba meghajlítja a lábfejét, lábujjai enyhén kitekerednek, nagylábujja enyhén elemelkedik a lábfej síkjától.

A csecsemő mozgásfejlődése hónapról hónapra

A csecsemő helyes mozgásfejlődése hónapról hónapra a következőképpen alakul:

1. 1. hónap: A csecsemő még ideje nagy részét alvással tölti. Amikor éber, fekszik a hátán és végtagjaival nagy darabos mozgásokat végez. Az újszülött első aktív mozgása a fejének mindkét oldalra való elfordítása. Hason fekve átfordítja a fejét. Nagyon fontos, hogy az egy hónapos baba hozzáigazodik az őt tartó személy testtartásához, tehát kezébe simul.
2. 2. hónap: Kisbabánk már hosszabb időszakokat tölt ébren. Hason fekve átfordítja és emelgeti fejét, pár másodpercig meg is tartja. Fontos a szülőnek figyelni arra, hogy a gyermek egyre többet legyen napközben is hason, mert így erősödnek a fej, majd a törzsemeléshez szükséges izmok. Amennyiben 2 hónaposan nem emeli a kicsi a fejét, akkor vigyük el szakemberhez. Intő jel lehet még, ha a gyermek fejét csak az egyik irányba fordítja és háton is ferdén, oldalt tartja.
3. 3. hónap: Hason fekve alkarján támaszkodik. Fejét, mellkasát elemeli a földről és meg is tartja. Háton karjaival szimmetrikusan kalimpál, lábaival aszimmetrikusan mozog. Kezeivel játékok után nyúl, de ez inkább ütő mozgás, és a játékot nehezen engedi el. Fontos, hogy a lábak már majdnem nyújtottak ebben a helyzetben. Ha a kisgyermek ennek a hónapnak a végére nem emeli fel fejét, mellkasát hason vagy háton fekvésből felültetéskor a fejét hátraejti, akkor mindenképpen forduljunk konduktorhoz, vagy korai fejlesztő szakemberhez.
4. 4. hónap: Hason fejét magabiztosan emeli és meg is tartja, a fejét 90 fokos szögben tartja, tenyerére illetve öklére támaszkodik és így szemléli a körülötte lévő világot. Ügyetlenül, de megfogja az elé tartott játékot, egyik kezéből a másikba átadja. Előfordul, hogy véletlenül megfordul.
5. 5. hónap: A csecsemő a játékért célirányosan nyúl, megfogja, átadja, elengedi. Hasról hátra illetve hátról hasra forog, mindkét oldalán keresztül.
6. 6. hónap: A csecsemő magabiztosan forog mindkét oldalán keresztül hasról hátra és hátról hasra, így gurul a tárgyakért. Előfordul, hogy hátrafelé tolatnak, saját tengelye körül forogva kúszik, de ilyenkor elkezdődhet a kúszás is. Kialakul a teljes tenyértámasz.
7. 7. hónap: A csecsemő rutinosan kúszik, emelgeti a fenekét, négykézláb helyzetbe feltolja magát és így hintáztatja magát előre hátra.
8. 8. hónap: A csecsemőknél beindul a mászás a közelben lévő tárgyakért, a távolabbiakért inkább kúsznak. Négykézláb helyzetből kiülnek vagy oldalfekvésből tolják fel magukat ülésbe. Tárgyakba kapaszkodva egyes gyerekek állásba húzhatják magukat.
9. 9. hónap: A mászás egyre gyorsabbá válik. Egyre több helyen tudják állásba húzni magukat és onnan visszaülni a talajra.
10. 10. hónap: Rutinosan mászik mindenhol és mindenhová. Mindenhol állásba húzzák magukat, álldogálnak. Magabiztosan önállóan, támaszték nélkül képes ülni a baba.
11. 11. hónap: Továbbra is négykézláb közlekednek, felhúzzák magukat állásba. Oldalazva járnak.
12. 12. hónap: Egy-két másodpercig önállóan áll, képes már kapaszkodva, álló helyzetből leguggolni, lehajolni a játékokért.
13. 13. hónap: Önállóan áll, egy-két lépést önállósan megtesz.
14. 14 hónapos kortól felfelé: Indul az önálló járás.

Ez a tankönyvi forma, de minden gyermek más és más, ezért egyéni eltérések lehetnek. Az 1 hónap elcsúszást még nem tartjuk kórosnak. A feszes illetve laza izomtónusú csecsemők mozgásfejlődése is elcsúszik általában, de idővel szépen rendeződni szokott.

Mikre figyeljünk és mikor forduljunk szakemberhez?

Fontos, hogy a szülő tisztában legyen azzal, hogy körülbelül a gyermekének mit mikor kell csinálni, és ha valami eltér a normálistól, akkor szakemberhez fordulhasson. „Ha a mozgásban lemaradás van, az a későbbiekben inkább egy megjelenése más problémának, úgy értem, egy adott funkció nehézsége abból is látszik, hogy a mozgásban lemaradás tapasztalható. Amennyire lehet, érdemes segíteni azzal a babát, ha motiváljuk, mozgatjuk, tornáztatjuk picit, de semmit sem szabad erőltetni.”

1-5 hónapos kor: Fejemelés és támaszkodás

• Fejemelés hason: Születés után nagyon fontos, hogy a csecsemő „ne tartsa a fejét”, karban tartva rá kell simulnia szüleik testére, ellenkező esetben a nyak-vállövi izomzat feszességére következtethetünk. Ha a csecsemő nem emeli a fejét, az következhet abból, hogy a nyakizmai nem elég erősek, illetve a támaszkodás nem megfelelő.
• Fejtartás: Normál esetben a gyermeknek mindkét irányba egyformán kell fordulnia a fejének. Ha csak egyik irányba megy a fordítás, akkor érdemes szakemberhez fordulni.
• Támaszkodás: Normál esetben a gyermek először alkaron támaszkodik, mindkét karján egyformán eloszlatva súlyát, így lehetséges, hogy fejét tudja emelni, később kialakul a teljes tenyértámasz. Ha gyermekünk nem támaszkodik, akkor a fejét törzsizomból tartja, ez hosszútávon a hátizmok feszességéhez vezethet. Támaszkodás nélkül a fejkontroll sem tud megfelelően fejlődni.

A forgás

A forgást a csecsemő kétféleképpen oldhatja meg: az egyik, hogy csípőből indítja a forgást és ezt követi a törzs és a fej; a másik variáció, hogy a fejjel indítja a mozgást, és azt követi a törzs és a csípő. Előfordulhat, hogy a kar a törzs alá szorul, és utólag húzzák ki a baba, vagy nagy lendülettel átfordul rajta. Érdemes még megemlíteni, hogy a pici baba (2-4 hónapos) korban is alkalmanként megfordul. Ez teljesen normális, de ez még nem a tudatos forgás. Ha a baba csak az egyik oldalán keresztül fordul, vagy csak hasonról hátra, esetleg csak hátról hasra, az figyelmet igényel, és érdemes szakemberhez fordulni.

6-8 hónapos kor: Kúszás

A kúszásnak nagy jelentősége van a gyermek életében, hisz ez az első olyan mozgásforma, amivel létrejön a két agyfélteke között a kapcsolat. Az a szabályos, ha a jobb kar-bal láb illetve a bal kar- jobb láb dolgozik egyszerre. Ezt nevezzük alternáló kúszásnak. Ha a gyermek régóta kúszik szabálytalanul és gyorsan műveli ezt a mozgást, akkor valószínű, hogy ez így is marad. Nagy súlyú, „hurkás” vagy laza izomtónusú babánál is kimaradhat a kúszás. Feszes izomtónusú babák kihagyhatják a kúszást és egyből a négykézláb helyzetet gyakorolják. „A csecsemőkori mozgások hosszú távú meghatározói a gyermek fejlődésének. Például a kúszás és mászás időszakában alakulnak ki a keresztmozgások, amivel a két agyfélteke közötti hídban sejtkapcsolódások jönnek létre, - ez borzasztó komplex módon hat a gyermekre.”

8-10 hónapos kor: Mászás és ülés

A mászás szintén kulcsfontosságú a két agyfélteke közötti kapcsolat kialakítására, megerősítésére. A klasszikus mászási póz fejlődése a térdeken és a kezeken való egyensúlyozási képesség elsajátításával indul. A mászás jó testgyakorlás is, mely éppen azokat az izmokat erősíti, melyek a járáshoz lesznek majd szükségesek. A négykézláb helyzet felvételével indul a mászás. Előfordulhat, hogy a baba lábai mászó pozícióban vannak, de a karok még alkartámaszban, vagy ökölben mászik, esetleg kihagyja a mászást.

Ülés: Magabiztosan önállóan, támaszték nélkül (kezek sem támaszkodnak a földön) 10 hónaposan képes ülni a baba. Fontos, hogy a babát nem ültetjük stabil felületen mindaddig, amíg ő maga ki nem ül. Ilyenkor még a gerince nem elég fejlett. Arra is érdemes figyelnünk, hogy a baba ne üljön be a két lába közé, hanem „Z” ülésben, törökülésben vagy párhozamos lábakkal üljön.

10-14 hónapos kor: Térdelés, felállás és járás

Normál helyzetben a gyermek négykézláb helyzetből térdel fel, és onnan húzza magát fel állásba. Mikor feláll, még nagyon ingatag, egyensúlya még fejletlen. Javasolt, hogy saját maga csináljon mindent, ne segítsük a felállást. Előfordulhat terpeszben állás, kifelé álló lábfejek, bedőlő boka, karmoló lábujj. Fontos, hogy ezeknek a jelenségeknek napról-napra, hétről-hétre változniuk kell, ahogy a baba egyre többet gyakorolja. Amikor gyermekünk elkezd járni, eleinte kisebb távokat (pár lépés) tesz meg.

Figyelemfelkeltő jelek, amelyekkel érdemes szakemberhez fordulni:

• Ha a baba nem fordul át mindkét irányba, hanem kizárólag az egyik oldalára, vagy szereti mindig ugyanabba az irányba fordítani a fejét.
• Ha asszimmetrikusan kopik a haja a koponya hátulsó részén, vagy ha rendszeresen fekszik C-betű alakban.
• Ha a baba szoptatás közben túl erősen szorítja a mellet, ami nyak- vagy felsőtesti feszültségre utalhat.
• Hasi diszkomfort - például hasfájás, puffadás vagy túlzott bukás - jelezheti, hogy a gyermek belső szerveinek környékén, illetve a hasfalban kialakult valamilyen feszesség.
• Ha a baba nem ürít székletet minden nap, az jelezheti a belek működésében fennálló lassulást, amelyet szintén fasciális feszültség idézhet elő.
• Ha a baba nem fordul át, nem ül fel, vagy nem kúszik, mászik a „várt” időben (vagy valamelyik fejlődési szakasz teljesen kimarad).
• Tartós következmények lehetnek például kemény, feszes nyak/válltájék fogós- vagy vákuumos szülés, illetve császármetszés után.
• Ha a baba csak karban szeret lenni, letéve mindig sír, vagy éppen ellenkezőleg, ha az érintéstől, hordozástól és ringatástól könnyen nyűgössé válik.
• Amikor az izomtónus eloszlása nem megfelelő - azaz egyes izmok túl feszesek, mások pedig túl lazák, vagy a test két oldala között különbség van.

tags: #kisbaba #mikortol #kezi #mozgatni #a #nyakat