A kismamák gyakran aggódnak babájuk fejlődéséért, különösen a hallásukért. Fontos tudni, hogy a babák már az anyaméhben is érzékelik a hangokat, sőt, a hallásuk születésük után is tovább fejlődik. De pontosan mikortól és hogyan? Cikkünkben részletesen bemutatjuk a magzati és újszülöttkori hallásfejlődés szakaszait, a lehetséges problémákat és a szűrővizsgálatok fontosságát.
A hallásfejlődés az anyaméhben
A magzatok hallórendszere a terhesség tizennyolcadik hetétől kezd el kifejlődni. Ebben az időszakban a magzatok fülei kezdenek elkülönülni a fej többi részétől, és már ekkor valamilyen szintű hallás is megjelenhet. Ugyanebben az időszakban kezdenek elkülönülni az agyban a későbbi szaglásért, látásért, ízlelésért, tapintásért és hallásért felelős területek.
Belső és külső hangok érzékelése
A belső hangokat egyszerűbb érzékelniük, mint a külsőket, hiszen ezektől nem választja el őket az anya szervezete. Ennek megfelelően az édesanyjuk szívverését és hangját már nagyjából a 18. hét környékén észlelik.
A MedicalNewsToday cikke szerint a huszonkettedik-huszonnegyedik hétre már eljuthat odáig a magzat, hogy a méhen kívülről beszűrődő alacsony frekvenciájú hangokat is meghallja, s innentől kezdve aztán egyre több hangot érzékelhet. A portál szerint a hallás kialakulásának szempontjából - kutatások szerint - a terhesség huszonötödik hete, valamint a születést követő ötödik-hatodik hónap közötti időintervallum a legfontosabb.
A huszonharmadik héttől a kívülről érkező zajok egy részét is érzékeli, így például a beszédet és a zenét is. Ahogyan aztán fejlődik, minden hang egyre hangosabb és jobban megkülönböztethető lesz a számára. A kívülről érkező hanghatásokat természetesen meglehetősen tompítva érzékelik csak az őket körülvevő szövetek és folyadék miatt. A méhben a magzatok nagyjából fele olyan hangosan hallják a kívülről érkező hangokat, mint ahogyan mi.
A magzat az anyaméhben töltött utolsó három hónapban már meghallja a különféle „zajokat”, beszédet, zenét. Már a 28-29. terhességi héttől, a nyugalomban lévő magzatban az erős hanginger úgynevezett tájékozódási reakciót hoz létre, megmozdul, rúgkapál. Ez a jelenség, a terhesség utolsó hónapjaiban rendszeresen megfigyelhető.
A hangok hatása a magzatra
A magzat külső füle még fejlődésben van, a belső fül azonban a 12. hétre kifejlődik, így a babák már nagyon korán, nagyjából a 16. héttől hallják a kintről érkező zajokat. A babák reagálnak is ezekre a hangokra: felgyorsul vagy lelassul a szívverésük, annak megfelelően, hogy milyen tempójú és hangerejű a hallott hang. Az erős vagy gyors hangokra a baba szívverése gyorsul, a lágy és lassú hangokra pedig lassul.
A legújabb tanulmányok kimutatták, hogy a hangos zajok fokozzák a szívverést és a magzat mozgását, ellentétben a dallamos zenével, amely ellazítja a babát. Vannak persze olyan hangok is, amelyek segíthetik a magzat egészséges fejlődését - ilyen például a beszéd vagy a zene. A Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) nevű lapban publikált tanulmány eredményei szerint a nagyon koraszülött babák esetében (akik a terhesség 32. hete előtt jönnek világra) a zenehallgatás segít az agy megfelelő felépülésében, különös tekintettel számos szenzoros és kognitív (vagyis az érzékelést és a gondolkozást érintő) funkciók esetében.
Ezért ha a kismama beszél a pocaklakóhoz, vagy kellemes zenét játszik le a kedvéért, az nemcsak teljesen normális dolog, de egyben olyan gondoskodás is, amely akár segítheti is a csöppség fejlődését.
Hallásfejlődés a születés után
A születést követően a hallás tovább tökéletesedik azáltal, hogy a hallójáratokban lévő magzatvíz felszívódik. A kisbaba a fejét először reflexből a hang irányába fordítja, majd később tudatosan is keresi a hang forrását.
Az újszülött hallása és reakciói
A születés után a babák az erős hangoktól könnyen megijednek, így érdemes kerülni azokat. Azonban a teljes csend sem jó, hiszen az anyaméhben is folyamatos hangingerek vették körül őket (anya szívének dobogása, hangja, külső hangingerek). A kisbaba születése után is emlékszik a méhben hallott hangokra, ezt számos vizsgálat bizonyította már. A születés pillanatában hallott zenére vagy hangokra, ha azokat a későbbiek során lejátsszák neki, különösen emlékszik, és erősen reagál rá.
Az újszülöttek szívesen hallgatnak ütemes, monoton zajokat, lágy dallamokat, melyek nyugtatóan is hathatnak rájuk. Szabályosan ismétlődő ingerre, a kezdetben észlelt mozgás, nyugtalanság csillapodását követően megszokási reakció alakul ki. A legtöbb háztartási gép működésekor ilyen zajok keletkeznek, gondoljunk csak a mosógép, a hajszárító, a porszívó zúgására. Ezek a mormolásszerű, folyamatos hangok a síró csecsemőt megnyugtatják, így érdemes kísérletezni, hogy mely gép az, amely a leghamarabb eléri a kívánt hatást. Nem véletlen, hogy az altató dalok, mesék megnyugtatják, álomba segítik a gyermeket.
A kisbaba egyébként reagál minden hangra, láthatóan élénken figyeli, ha beszélünk, éneklünk. Ha lassan, magasabb hangon és ritmikusan beszélünk, azt tapasztaljuk, hogy gyermekünk még élénkebben figyel ránk. Az emberi hang iránt már a születéskor nagy figyelmet tanúsítanak a kisbabák. A csecsemők veleszületett képessége, hogy a magas és mély hangok között különbséget tudnak tenni, és a magasabb hangokra fognak jobban figyelni.
Három és négy hónapos körül a csecsemők már felismerik a tárgyak és a hangok közötti kapcsolatot. Eleinte csak oldalirányba fordulnak a hang keresése közben, 6 hónapos korban azonban már kétfázisú mozdulattal keresik a hang forrását: először oldalra, majd felfelé tekintenek. Öt hónapos korára a kicsi már képes felismerni a hangok forrását, és érdeklődéssel fordul a hangok irányába. Ekkor már felfigyel arra is, ha a nevét hallja.
Alapszitnű elsősegélynyújtás 3.0 - Csecsemő és gyermek légúti akadály eltávolítása
Hallásproblémák felismerése és kezelése
A hallás problémáira jellemzően csak akkor derül fény, amikor a pici már megszületett. Sajnos a babák hallása már a méhben is károsodhat. Ebben az esetben nem arról van szó, hogy az erősebb hangok rosszat tesznek a kicsiknek, bár tény, hogy nem használnak nekik. Az immunrendszer megfelelő szinten tartása a várandósság alatt kiemelten fontos, hiszen a felszálló fertőzések felelősek a vetélések és koraszülések jelentős hányadáért.
Különösen a koraszülött vagy oxigénhiányos állapotban született babáknál jelentkezik halláskárosulás, illetve azoknál, akik születéskor valamilyen fertőzést kaptak. A siketségre való hajlam öröklődhet is, ezért abban a családban, ahol előfordult már siketség vagy bármilyen halláskárosultság, ott kifejezetten számítani kell hallásproblémák kialakulására.
Hallásszűrés és diagnózis
A hallásmagatartás egészséges fejlődésének ismerete, nyomon követése a nagyothallás, esetleges süketség felismerésben rendkívül fontos. A süketséget, nagyothallást a lehető legkorábban szükséges felfedni. Ezért már az újszülött osztályon megtörténik az újszülött hallásvizsgálata. Magyarországon minden csecsemő születése után kötelezően végeznek objektív hallásvizsgálatot, melynek egyik fajtája az OAE (otoakusztikus emisszió), ami a belső fül működését hivatott vizsgálni, másik mérés az úgynevezett BERA vizsgálat, amely a hallópálya agytörzsig vezető szakaszát vizsgálja.
Az újszülöttkori hallásszűrés ma már korszerű technika segítségével történik, például az otoakusztikus emisszió mérésével, mely egy kis készülék segítségével a gyerek közreműködése nélkül is értékelhető eredményt ad. Amennyiben felmerül a hallássérülés gyanúja, érdemes mielőbb szakemberhez fordulni, hogy a beszédtanulást már a lehető legkisebb mértékben befolyásolja.
A szülők is figyelhetik a csecsemő reakcióit a hangokra: fordítja-e a fejét a hang, a zene, különböző zajok irányába, vagy a „pislogó reflex” segítségével is megbizonyosodhatnak gyermekük hallásáról.
A hallássérülés jelei
A halláscsökkenésben szenvedő gyermek inkább vizuális beállítottságú, feltűnően keresi, figyeli a beszélő szájmozgását. A lassan kialakuló beszéd akusztikailag is megváltozik, jellemző a monotónia, a rossz szóhangsúly, a magas hangszín, halk vagy túl hangos beszéd. A kiejtés zavara is megfigyelhető, elsősorban a sziszegő hangok helytelen képzése észlelhető, gyakori a selypítés.
Ha a hallássérült kisbabák gőgicsélése az első, kezdeti lépések után nem lesz színesebb, sőt fokozatosan elmaradhat, hiszen nem hallják sem saját hangjukat, sem a szüleikét. Ennek ellenére nagyon élénken válaszolhatnak a körülöttük zajló eseményekre, figyelnek minden mozdulatra, a fények váltakozására, a hangokat kísérő egyéb jelenségekre, rezgésekre. A környezetével állandóan kapcsolatot kereső hallássérült gyerek könnyen megtévesztheti az e téren tapasztalatlan szülőket, nagyszülőket, de gyakran még a szakembereket is.
Az alábbi táblázat összefoglalja a halláskárosodás típusait:
| Típus | Károsodás helye | Okok | Jellemzők |
|---|---|---|---|
| Vezetéses nagyothallás | Hallójárat, középfül | Elváltozás a hallójáratot, a középfület érinti | Hanghullámok átvezetése, továbbítása, felerősítése károsodott |
| Idegi eredetű nagyothallás | Belsőfül, hallóideg, központi pályák | Öröklött, toxikus okok, méhen belüli fertőzés, szülés során elszenvedett betegségek | Főleg a magas hangok, a súgott beszéd hallása zavart |
A korai beavatkozás fontossága
A hallászavar legcsekélyebb gyanúja esetén, késedelem nélkül feltétlenül meg kell vizsgáltatni a csecsemőt egy fül-orr-gégésszel. Korai felismerése nagyon fontos, mert jó hallás nélkül gyermeke nem tanul meg beszélni. Szakemberek szerint, ha a babának hallókészülékre van szüksége, és már hat hónapos kora előtt felfedezik a problémát, a beszéd és a nyelvi fejlődés jelentősen javítható. Az időben felismert halláskárosodás megfelelő hallókészülékkel korrigálható, így megelőzhetőek a másodlagos következmények is (beszédfejlődés elmaradása, szociális kirekesztődés).
Ha a felismerés később történik, akkor nem biztos, hogy elég az, hogy hallókészüléket kap a gyermek. Meg kell tanulnia észlelni és elkülöníteni a különböző hangokat és differenciálni az egymáshoz nagyon hasonló hangokat. Erre épül majd a szavak és a mondatok megértése is.
A cochleáris implantátum a hallószervet pótló mesterséges érzékszerv, a ma létező legkorszerűbb technikával előállított eszköz, melyet koponyaműtét során ültetnek a belső fülbe. Segítségével a környezet hangjait a testen kívül elhelyezkedő beszédprocesszor - egy miniszámítógép - átdolgozza elektromos jelekké, s a belsőfülbe, a csigába ültetett elektródára juttatja. A készülékkel hallóvá tett gyerek a beszédtanulás területén is nagy lehetőségekhez jut - megkésve ugyan, de hallás alapján tanulhat meg beszélni.
tags: #kisbaba #mikor #meghalllja