A népi hiedelmek és babonák mélyen gyökereznek a magyar kultúrában, különösen, ha a gyermekek védelméről és jólétéről van szó. A babonák legfontosabbnak a betegséggel kapcsolatosak, és elsősorban a gyermekeket igyekeznek ily módon óvni vagy gyógyítani. Már a gyermek születése előtt megkezdődik a védekezés a rossz szellemek ellen, például fokhagymát és nagy kést helyezve az anya ágyába.
A gyermekek védelme babonákkal
Ha a már megszületett gyermek beteg, a javasasszony azonnal viasszal önti meg. A beteg gyermek feje fölött egy tányér tiszta vízbe forró viaszt öntenek, és a lehűlt viasz alakjából következtetnek a betegségre. Ha férfivendég látogat meg egy olyan házat, ahol kisgyermek van, a vendég kalapját a gyermek fejére kell tenni, mert ez megóvja a betegség ellen. Ha a kisgyermeket a „fráz” bántja, ablaküveget kell az arcára borítani, akkor elhagyja.
A szoptatós anyának nem szabad vizet innia, miközben kicsinye szopik, mert saját tejét issza meg, és elapad. Este nem jó a csecsemőt kivinni, mert „rászáll a sötétség”, és ezáltal lesz gyenge fejlődésű, beteges.
A fürdővíz kiöntésének jelentősége
A kisbaba fürdővizének kiöntésével kapcsolatos babona különösen fontos. "Este nem jó a gyermek fürdővizét kiönteni, különösen nem az eresz alá, mert a vénasszonyok megrontják, megigézik." Ez a hiedelem arra utal, hogy a gyermek védtelenebbé válik a gonosz erőkkel szemben, ha a fürdővizét nem megfelelően kezelik.
Egyes helyeken ezt a babonát átvitt értelemben is használják. „Felénk ezt babonából szokták mondani. Azt jelenti, hogy túllő a célon, túlkapást követ el nagy igyekezetében.” Ez a mondás logikusan levezethető: van egy kiskád, benne egy gyerek és a fürdővíz. Ha valaki a fürdővizet is kiönti a gyerekkel együtt, az azt jelenti, hogy a túlzott igyekezetében valami értékeset is elveszít.
A „szemmel verés” elleni védelem
Attól is óvják a gyermeket, hogy valaki „szemmel megverje”. Azt mondták ugyanis, hogy akinek a szemöldökén hosszú a szőr, és az orra fölött összeér, annak a szeme árt minden élő teremtménynek. Ezért a gyümölcsfákra piros rongyokat, kukoricacsutkát szoktak kötözni, hogy az ilyen ember szeme először ebbe ütközzön, és így igézőerejét elveszítse.
Felnőttek betegségeivel kapcsolatos babonák
A felnőttek betegségeivel kapcsolatban is sok babona van forgalomban. A hideglelős embernek a Szent György-nap előtt kelt tyúknak a tojását kell meginnia, akkor elmúlik a baja. Mikor valaki először látja az újholdat, és a hold felé fordulva elsorolja betegségeit olyképpen, hogy azt a helyet, hol a fájdalmat érzi, ujjával háromszor bekeríti, és közben ezt mondja: „Új hold, új király, | Hívnak engem vendégségbe, | Ezt küldöm el!” - akkor minden betegsége elmúlik.
A menyasszonynak nem szabad a kelengyéjét mosni, mert a lábai elromlanak. Az úgynevezett „tikvakságot” meg lehet gyógyítani, ha sűrű szitán át nézi a szenvedő a hazatérő szellemeket, vagy ha a mészáros az ablakon keresztül ad ki neki egy darab májat.
Állatokkal kapcsolatos babonák
Az állatok közül különösen a tehénnel, a tyúkokkal, általában a lábasjószággal és a férgekkel kapcsolatban van a népnek babonás felfogása.
Tehénnel kapcsolatos hiedelmek
- Tejbe - ha viszik - ne süssön a nap, mert akkor véres tejet ad a tehén.
- Az istálló körül nem szabad a varangyot eltűrni, mert az megrontja a tehenet.
- A vásárra hajtandó tehén elé egy marok homokot kell szórni; ha megszagolja, jól elkel a vásáron.
- A kis borjút, mikor először eresztik ki a szabadba, a hátuljával kell kifelé tolni az ajtón; ez esetben mindig visszasiet az istállóba és szerencsésen fel lehet nevelni.
Sertésre vonatkozó babonák
Disznóvész idején két darab fát addig dörzsölnek, míg kigyullad; erre a tűzre azután egy sertés hulláját dobják; ilyen eljárás mellett a sertésvész biztosan elmúlik. A sertésnek, ha az göbe, mikor hízlalóba fogják, egy egészen új cserépedényben egy marék rozsot kell adni, akkor nem fog búgni (gürögni) és jól meghízik. A cserépedényt azonban nem szabad használni, míg a sertés egészen meg nem hízott.
Aprójószágra vonatkozó hiedelmek
- Borbála és Luca napján a gyerekek „kotyolni” szoktak. A háziasszony a kotyoló gyerek fejére kukoricát hint, hogy sok csirke legyen.
- Mikor a gazdasszony tyúkot akar ültetni, az összes tojásokat egy férfikalapba rakja, és mikor a kanász hajt, átszalad velük az utcán. Ez eljárással minden tojás fias lesz, és ha még hozzá a tojásokat egyszerre önti ki a kalapból a fészekbe, akkor valamennyi egyszerre fog kikelni.
- Mikor a gazdasszony lámpával nézi a tojásokat, hogy fiasak-e, nem szabad beszélni, mert a kotlós mind megissza a tojást.
- Ha kotlós ül a tojáson, és valaki vizet kér a háznál, de ivás után nem ül le, akkor szintén megissza a kotlós a tojásokat.
- Tyúkot csak reggel jó ültetni, mert akkor korán kelnek a csirkék.
- Tavasszal, mielőtt tyúkot ültettünk, nem jó tojást kiadni a házból, mert akkor a mieink nem kelnek ki.
Egyéb állatokkal kapcsolatos hiedelmek
- Karácsony este nem szabad ruhának a padláson lógni, mert a jószág elhull.
- Szent György napján a kapukat befonják frissen vágott nyers fagallyakkal, hogy az állatokat betegség ne érje.
- Az ajándékba kapott kutyát vagy macskát háromszor felemelik a tükör fölé, akkor hamar a házhoz szokik.
- Nagypénteken senki sem akar korán tüzet rakni, minden gazdasszony az utcán lesi a falu kéményeit, hol száll fel először a füst. Csak ekkor kezdenek tüzet rakni, különben sok féreg ütne tanyát a házban.
- Újévkor egy krajcárt és a házban fogott egy pár „csótányt” kell egy hitvány erszénybe tenni, és azt az utcán elveszíteni. Aki ezt megtalálja, ahhoz mennek a csótányok.
- Három drb. rezgőnyárfaágat kell késsel megtakarítani, és azokat behunyt szemmel eldobni.
Időjárással és terméssel összefüggő babonák
- Ha a disznó télen szalmát vesz a szájába és helyet csinál magának, nagy hó lesz.
- Ha tavasszal a cinege „kiscsipő, kiscsipő” kiabálását gyakran hallatja, hosszú tél lesz.
- Sok forgószél szárazságot jelent.
- Sok cserebogár tavasszal sok kukoricát jelent.
- Nagypénteki eső: férges gyümölcs előjele.
- Ha sokáig esik az eső, és azt akarjuk, hogy álljon meg, rajzoljunk keresztet a földbe, és szúrjunk a közepébe kést.
- Uborkát hétfőn kell vetni, mert akkor már az első virága is hoz gyümölcsöt.
- Ha egy kígyót elásnak a kertben, akkor a tyúkok ott nem tesznek kárt.
- Tököt, dinnyét „tök” napon kell vetni.
Szerencsét vagy szerencsétlenséget jelentő babonák
- Ha hétfőn reggel egy nő valakinek a házához megy, annak egész héten nem lesz szerencséje.
- Szent György nap előtt agyonütött kígyó fejét pénzzel le kell vágni és erszénybe zárni; ez szerencsét hoz.
- Ha az ilyen kígyófejbe kendermagot teszünk, és azt elvetjük, az abból nőtt kenderből szőtt ostorral kell a jószágot vásárra hajtani; biztos, hogy jól elkel.
- Szerencsét hoz az a bot is, amellyel a kígyót agyonütötték.
- Ha a kenyér megrepedez, vagy teteje fölválik, halott lesz a háznál.
- Kenyérvetésnél férfiembernek nem szabad jelen lenni, mert akkor nem jó a kenyér.
Szerelmi igézet és bosszúállás babonái
Végül a szerelmi igézet és bosszúállás indulataiba is beleszól olykor a babona. Ha a leány meg akarja nyerni valamely legény szerelmét, különféle növényekből főzött italnak néhány cseppjét pogácsára önti, és megeteti a legénnyel. Ha az asszony akar úr lenni a háznál, megszárítja a „vak csibét” (a tojásba fúlt csibét), porrá töri, és titokban a férje ételébe keveri. Ha valaki haragosának felszedi a lábnyomát, és beledobja a kútba, akkor haragosa sorvadásba esik és meghal. Ha a tűzhelyen „besározza” ezt a lábnyomot, vagy „acskóba” füstre akasztja, akkor az illető rettenetes fejfájást érez, valahányszor azon a tűzhelyen tűz ég.
tags: #kisbaba #furdovizet #kionteni