A kis súlyú babák világa: kihívások és remények

Egyre több nagyon kis súlyú újszülött marad életben.

Egyre nagyobb az esélye a túlélésre az igen kicsi, akár 400 gramm alatti (!) súllyal született babáknak - állapította meg egy amerikai felmérés.

Az ilyen, éretlenül született gyerekek azonban számos egészségügyi problémával néznek szembe, ahogy felnövekednek - tették hozzá a Pediatrics című szakfolyóirat online kiadásában közzétett jelentés szerzői.

Mint Edward Bell kutatásvezető, az Iowai Egyetem munkatársa elmondta, a 400 gramm alatt világra jött újszülöttek túlnyomó többsége éretlen ahhoz, hogy életben maradjon.

A Bell által készített regiszterben a legkisebb súllyal született és életben maradt babák kaphatnak helyet.

Ezen a listán a 11-es sorszámú az a 359 grammal született kislány, akinek születése és szerencsés túlélése a felmérés lefolytatására késztette Bellt, miután az egyetemi klinikán ellátta a babát.

Az orvos 110 baba nyomára bukkant az orvosi szakirodalomban és a médiában világszerte, akik 1936 és 2010 között születtek, és akikkel a regiszter elindult.

A lista - amely a www.healthcare.uiowa.edu/tiniestbabies címen található meg az interneten - egyre bővül.

A mostani jelentésben szereplő babák többsége az Egyesült Államokban született, 1990 után.

Ebben az időszakban minden évben egyre több igen kis súllyal világra jött újszülött maradt életben.

A regiszterben szereplő babák 22-34 terhességi hét után születtek meg, 260 és 397 gramm közötti súllyal.

Mint Bell emlékeztetett rá, a várandósság 19. hete környékén éri el egy átlagosan fejlődő magzat a 400 gramm körüli súlyt.

Ebben a szakaszban minden egyes fejlődési hét nagyon sokat számít, ezért azoknak a kis súllyal született babáknak van esélye a túlélésre, akik lassabban fejlődtek az anyaméhben, és bár nem érte el a 400 grammot a súlyuk, amikor világra jöttek, a magzati fejlődésben előrébb voltak, lehetőleg már a terhesség harmadik trimeszterében.

A túlélésnek azonban ára van: a Bell regiszterében szereplő gyerekeknél gyakran jelentkeznek egészségügyi vagy tanulási problémák, korukhoz képest pedig általában kicsi a súlyuk és alacsonyabbak az átlagosnál.

A regiszterben pillanatnyilag 111 baba adatai találhatók meg.

A jelentésben még nem is szereplő, legutóbb nyilvántartásba vett - 111-es számú pici - az eddigi legkisebb súllyal életben maradt fiú, aki 274 grammal a németországi Göttingenben tavaly jött világra.

A születésekor mindössze 27 centiméteres hosszúságú fiúcska 18 hónapos korára már elérte a 11 kilogrammot.

A koraszülött babák életben tarthatóságának alsó határát országonként eltérően határozzák meg.

Hazai statisztikai adatok szerint a terhességek nagyjából 8-10 százaléka fejeződik be korábban a kelleténél.

Összességében ahhoz, hogy az egész szervezete összehangoltan és megfelelően működjön, legalább a 34. hetet el kellene érnie egy magzatnak.

Általában véve a várandósság 37. hete előtt világra jött babák számítanak koraszülöttnek.

A születési hetek és az éretlenségi fok alapján a 22-27. héten született magzatok az extrém koraszülött kategóriába tartoznak, a 28-31. héten érkezők alacsony gesztációs korúnak számítanak, míg a 32-36.

A koraszülöttek túlélési esélye a születési súllyal arányosan változik.

Extrém, igen-igen kis súlyú koraszülött gyermekeknek számítanak az 1000 gramm alatti tömegűek, ők a legnehezebb esetek.

Elmondható tehát, hogy egy 35.

Számos európai országban a koraszülött csecsemők életben tarthatóságának alsó határa a magzati kor 22.

Hazánkban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásának megfelelően a koraszülöttek életben tarthatóságának határa a 24.

A szakmai gyakorlatban a születési súly alapján az alábbi csoportokat szokás megkülönböztetni:

Az extrém és igen kis súlyú koraszülöttek ellátása általában hosszabb időt, több támogatást és fokozott megfigyelést igényel.

Az alacsony születési súly (low birth weight, LBW) a csecsemőhalandóság egyik fő kockázati tényezője.

Az alacsony születési súly kifejezés a 2500 grammos vagy annál kisebb súlyú csecsemőkre vonatkozik, tekintet nélkül a terhességi korra és az alacsony születési súly okára.

Globális előfordulása 17% körüli, a fejlett országokban 5-7%, míg a fejlődő országokban 19%.

Jelen cikkünkben szeretnénk felhívni a figyelmet az LBW rizikófaktoraira, illetve komplex egészségügyi következményeire, veszélyeire, hiszen ismert, hogy az LBW számos egészségügyi kihívást és kockázatot jelenthet a gyermek és a szülők életében egyaránt.

A születési súly különösen fontos, mivel jelentős mértékben befolyásolhatja a gyermek későbbi fejlődését és egészségét.

A szakirodalom három kategóriát különböztet meg:

• 2500 gramm születési súly alatt, a 37. gesztációs hét előtt született koraszülöttek
• 2500 gramm születési súly alatt, a 37. gesztációs hét után született újszülöttek
• a 37. gesztációs hét előtt született és méhen belül sorvadt koraszülöttek

Megemlítendő, hogy ismerünk nagyon alacsony (1000-1499 g) és rendkívül alacsony születési súlyú (500-999 g) kategóriákat is.

Ezenkívül érdemes megemlíteni az úgynevezett méhen belüli növekedésvisszamaradás kifejezést (IUGR), melyről egyre gyakrabban olvashatunk.

Méhen belül akkor beszélünk elégtelen fejlődésről, ha a magzat becsült súlya 10 percentilis érték alatt van, azaz gyengébben fejlett, mint az azonos korú magzatok 90%-a.

Azonban, a fenti kategóriákkal óvatosan bánjunk, hiszen vannak olyan egészséges kisbabák, akik a terhességi korukra vonatkozó 10. percentilisnél kisebb súlyúak, míg mások, akiknek születési súlya meghaladja ezt a százalékot, növekedési/fejlettségi problémák jeleit mutathatják!

Az alacsony születési súly okai

A hátterében számos ok állhat, beleértve:

• magával a magzattal összefüggő tényezők
• anyai tényezők
• placentával kapcsolatos faktorok
• különböző társadalmi/gazdasági/szociális tényezők
• ezek kölcsönhatásai

Rizikófaktorok

Öröklődés

A becslések szerint a születési súly 40%-a az öröklődésnek, a fennmaradó 60%-a pedig a környezeti tényezőknek köszönhető.

Ismertek olyan genetikai rendellenességek, melyek összefüggésben vannak az alacsony születési súllyal.

Érdekes, hogy a “kis méretű anyák” (45 kg-nál kisebbek) nagyobb valószínűséggel szülhetnek “kicsi babát”.

Társadalmi-demográfiai tényezők

Anyai életkor

Számos epidemiológiai tanulmány megjegyezte, hogy a nők reproduktív életének szélsőségeiben az alacsony születési súly előfordulása nő; azaz 15 és 19 év között és 35 és 40 év között.

Etnikai hovatartozás

Ismert, hogy bizonyos csoportokban magasabb az LBW előfordulása.

Családi állapot

Az LBW babák gyakran egyedülálló anyák gyermekei, ami közvetlenül összefügg a fiatalabb anyai életkorral is, vagy olyan párok gyermekei, akiknél az apa nincs jelen a terhesség során.

Iskolai végzettség

Egyes tanulmányok arra utalnak, hogy az anya iskolai végzettsége és a magzat születési súlya között fontos összefüggés lehet - magasabb kockázattal jár az alacsony iskolai végzettség.

Társadalmi-gazdasági szempont

Bizonyított tény, hogy a kedvezőtlen társadalmi-gazdasági feltételek növelik az LBW előfordulását.

Terhesség előtti egészségügyi kockázatok

Növeli az LBW rizikóját:

• Krónikus magasvérnyomás-betegség
• Vesebetegségek
• Glükózanyagcsere-zavarok
• Krónikus szív- és légzőszervi betegségek
• Genitourináris anomáliák
• Autoimmun betegségek

A szülészeti kórelőzmények

Jelenlegi terhesség kockázatai

Növeli az LBW rizikóját:

• Terhességi diabetes és terhességi magas vérnyomás
• Elhízás
• Anyai táplálkozás
• Ikerterhességek
• Vérzés, anémia
• Fertőzések

Egészségügyi ellátással kapcsolatban

Növeli az LBW rizikóját:

• Terhesgondozás hiánya, kihagyása, elmaradása
• Ha korábbi terhességnél is már koraszülött intenzív osztályos (PIC) ellátásra volt szükség

Környezeti és viselkedési kockázatok

Növeli az LBW rizikóját:

• Anyai munka és pszichoszociális stressz
• Dohányzás
• Alkoholfogyasztás
• Koffeinfogyasztás
• Drogfogyasztás
• Környezeti ártalmak

Az alacsony születési súly következményei

Az alacsony születési súllyal született gyermekek az életük első napjaitól kezdve számos egészségügyi problémával szembesülhetnek.

Rövid távú egészségügyi hatások

A leggyakoribb problémák közé tartozik a hipotermia, vagyis a testhőmérséklet abnormális csökkenése.

A probléma, hogy ezeknek a babáknak kevesebb testzsírjuk van, így nehezebben tudják szabályozni a testhőmérsékletüket.

Emellett a hipoglikémia, azaz alacsony vércukorszint is gyakori, ami agykárosodáshoz vezethet, ha nem kezelik időben.

A légzési problémák szintén gyakoriak, mivel a tüdők nem mindig fejlődnek megfelelően (Respiratory Distress Syndrome, RDS).

Ez légzéstámogatást és intenzív orvosi ellátást is igényelhet, amely különösen fontos az első hetekben!

A legyengült immunrendszer miatt fogékonyabbak lesznek a különböző fertőzésekre, amelyeket nem mellesleg nehezebben is tudnak leküzdeni.

Kiemelten fontos, hogy a “legapróbb” fertőzésekkel is szakembert kell felkeresni, mert LBW esetén sokkal hamarabb szükséges kezelni ezen állapotokat.

Hosszú távú egészségügyi hatások

Az alacsony születési súlyú gyermekek nagyobb kockázatnak vannak kitéve bizonyos fejlődési problémákra/rendellenességekre is.

Kutatások bizonyítják, hogy nagyobb valószínűséggel alakulnak ki náluk úgynevezett motoros, kognitív és tanulási nehézségek, beszéd- és nyelvi zavarok, valamint viselkedési problémák.

Ezek a kihívások az iskolai teljesítményre is hatással lehetnek, ami hosszú távú (negatív) szociális és gazdasági következményekkel járhat.

Ezen gyermekeknél nagyobb a kockázata a különböző gyermekkori és felnőttkori krónikus betegségeknek, mint például a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és magas vérnyomás.

Ezen állapotok kialakulása összefüggésben állhat azzal, hogy a gyermekek szervezete más módon reagál a külső stresszfaktorokra és belső metabolikus változásokra.

A lehetséges kognitív és fejlődési késések miatt az alacsony születési súllyal született gyermekek “nehezebben” tanulnak, nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük az iskolai rendszerben.

Nehezebben illeszkednek be, mely plusz lelki terhet ró mind a gyermekre, mind az egész családra.

A nem ritkán hosszadalmas kezelés multidiszciplináris megközelítést indokol a gyermekgyógyásztól, pszichológustól, illetve pedagógustól egyaránt.

Kihívások, kezelések

Az egészségügyi szakemberek és a családok számára létfontosságú, hogy tisztában legyenek az alacsony születési súlyú babák kihívásaival és a szükséges, hosszan tartó, speciális gondozással.

Több szakterület részéről igényelhet folyamatos gondozást (pl. szemészet, kardiológia, pulmonológia).

Az ilyen gyermekek gyakran több orvosi vizsgálatot, speciális táplálkozási útmutatást és korai fejlesztő programokat igényelnek.

Rendkívül nagy jelentősége van az úgynevezett felzárkóztató kezeléseknek/programoknak, hiszen így könnyebben “utolérhetik” társaikat.

Az LBW kezelése ideális esetben a születés előtt kezdődik, olyan terhesgondozással, amely magában foglalja a megfelelő táplálkozást/életmódot és a káros anyagoknak, beleértve a dohánynak és az alkoholnak az elkerülését.

Születés után gondos megfigyelésre lehet szükség egy újszülött/koraszülött intenzív osztályon, ahol a hőmérséklet-szabályozás, a táplálás támogatása és a fertőzések ellátása megfelelő.

A különböző szűrési programok manapság széles körben elérhetőek (az alacsony születési súly is előre látható már a várandósság alatt), így a kezelőorvos és a család is könnyebben fel tud készülni az esetleges következményekre.

A 36 hétnél korábban született gyermekeket nevezik koraszülötteknek.

Ma a 24.

Nem minden kis súlyú újszülött számít koraszülöttnek.

Különbséget kell tenni a méhen belül sorvadt, kis súlyú újszülöttek és a koruknak megfelelő súlyú koraszülöttek között.

Egy érett, egészséges újszülött súlya általában 3 és 4 kilogramm között, átlagosan 3250 gramm.

Az érett, de 2500 gramm alatti születési súlyú babákat hívják méhen belül retardált vagy sorvadt újszülötteknek.

Ők is gyakran igényelnek intenzív osztályos ellátást, de általában más betegségekre van nagyobb esélyük, mint a valódi koraszülötteknek.

A koraszülötteket súly alapján további kategóriákra osztja az Egészségügyi Világszervezet, a WHO.

1500 gramm születési súly alatti babákat igen kis súlyú újszülöttnek, az 1000 gramm alattiakat pedig igen-igen kis (extrém alacsony) súlyú újszülöttnek nevezi.

Testarányaik jellegzetesek.

Például minél éretlenebb egy koraszülött kisbaba, annál nagyobb a feje a testéhez képest.

Szerveik már kialakultak, csak még kisebbek, az éretlenség miatt működésük nem tökéletes.

A koraszülöttek bőre nagymértékben eltér az érett babáknál megszokottól.

A legkisebbek bőre vékony, szakadékony, alatta a zsírréteg még nem kellően vastag.

Emellett a színe sötétebb rózsaszín, mivel a vénák, kisebb erek rajzolata jól áttűnik.

Mindezek miatt a vízvesztéstől, lehűléstől jobban kell őket óvni megszületésük után.

A kis súlyú újszülöttek éretlenebb májműködésük - a bilirubin nevű epefestéket lebontó enzimrendszer gyengébb hatékonysága - miatt hajlamosabbak a sárgaságra.

A tüdő éretlensége miatt valamilyen fokú légzészavar a leggyakoribb probléma.

A légzési zavarok kezelésében oxigénadásra, súlyosabb esetben gépi lélegeztetésre is szükség lehet.

A keringési rendszer születés utáni átalakulása sem mindig zökkenőmentes.

A koraszülötteknek szaporább a szívműködése normális súlyú társaiknál, gyakran a mellkasfalon is áttűnik, hogy ver a szívük.

A koraszülöttek táplálása is speciális.

32-34. hét előtt még nem alakul ki a szopóreflex, a még fiatalabbaknál még a nyelés sem akadálytalan.

Náluk szonda-, illetve vénás kanülön történő táplálás jöhet szóba.

A szondatáplálás során a lefejt anyatejet vagy a speciális tápszert juttatják szondán keresztül a gyomorba.

A korán adott anyatej segít a bélsejtek érésében.

Már maga a születés is veszélyekkel jár a koraszülöttekre nézve, mivel váratlan időben következik be.

Éretlenségük miatt a koraszülötteknek nagyobb hajlamuk van sérülésekre, például belső vérzésekre, agyvérzésre vagy akár csonttörésre.

Születéskor és az első hetekben, főleg az igen-igen kis súlyúaknál, vérzés vagy oxigénhiány következtében sérülhet az idegrendszer.

Ennek leggyakoribb következménye a mozgászavar, ritkán bénulás.

A mozgáskárosodást néha értelmi elmaradás is kíséri.

A szem ideghártyája is éretlen, ezért gyakran jön létre látászavar.

Az első élethónapokban a koraszülött baba fokozatosan “ledolgozza hátrányát”.

Idegrendszeri károsodások esetén naponta speciális gyógytornáztatás válik szükségessé, mozgásfejlesztő foglalkozások kellenek.

Ma Magyarországon az összes élve születés 11 %-ában a betöltött 37.

A koraszülött intenzív ellátás sokrétű, összehangolt csapatmunka.

A cél egyszerre a babák életfunkcióinak stabilizálása, a szövődmények kockázatának csökkentése, valamint - amennyire a baba állapota engedi - a család fokozatos bevonása.

A születést követően ezek az alultáplált újszülöttek felzárkóztató súlynövekedést (catch-up growth) mutatnak, ugyanakkor nagyon fontos a mérték.

Az első életévben történő túlzott kalóriabevitel megnöveli a felnőttkori civilizációs betegségek kockázatát (elhízás, inzulin-rezisztencia, magasvérnyomás betegség).

10-20 %-ban nem történik meg a behozó növekedés 2-3 éves korukig, ezek a gyermekek 3-4 cm-rel alacsonyabbak maradnak a szülők alapján várható mértéknél.

A növekedési ütem érzékeny mutatója a gyermek egészséges fejlődésének, így az életkornak megfelelő hossz és súlyértéket mutató percentilis táblázatok követése kiemelt fontosságú.

Jó tudni...

A gyermekek fejlődésének követésére gyakran használunk ún. percentilis táblázatokat.

Ezek a grafikonok több ezer gyermek adatait vizsgálva készültek, és azt mutatják, hogy pl. a gyermek magassága, vagy hossza hol helyezkedik el ebben az átlagot mutató összesítésben.

Mivel jelentős eltérések lehetnek a lányok és fiúk között, így külön táblázat mutatja a nemek szerinti értékeket.

A legfelső és legalsó (97-es és 3-as) percentilis érték tehát azt jelzi, hogy adott életkorban mekkora testsúly vagy testmagasság volt, amit a gyermekek csupán 3 %-a ért el, vagy haladott meg.

Az érett, átlagos, “tankönyv szerinti” újszülött születési paraméterei: súlya 3300 g, hossza 50 cm, fejkörfogata 35 cm.

Természetesen a legtöbb gyermek nem ismeri a tankönyvet. :)

Az a szabály is egyre kevésbé állja meg a helyét, hogy fél éves korra a gyermek megkétszerezi, egy éves korra megháromszorozza a testsúlyát, ugyanakkor viszonyításnak még mindig használhatjuk.

A születést követően normál jelenség az újszülött súlyának 5-(10) %-kal való csökkenése, amely a 3-4. napon a legkifejezettebb, 10 % felett kórosnak tekinthető.

A gyakori mellre tétel a legtöbb esetben megoldja a helyzetet, szükség esetén azonban folyadékpótlás is szükséges lehet.

Az újszülött a születési súlyát a 7-10. napra nyeri vissza.

Általában az újszülött súlya 150-200 grammal növekszik hetente, ennek megfelelően az első 4 hétben körülbelül 400 gramm (az első hetes súlyvesztés miatt), majd a 2-4.

A második négy hónapban csökken a hízási ütem, hetente már csak 100-125 g az elvárt.

Ezt követően a nagymozgások több kalória igénye miatt a gyarapodási ütem már csak 60-75 g egy éves korig.

Fontos megjegyezni, hogy a csecsemők súlyát nem érdemes naponta mérni, mert nem egyenletes a hízási ütemük - elegendő heti rendszerességgel követni, később, 2-3 hónapos kortól pedig havi mérlegelés javasolt.

A születési hossz nem tükrözi a gyermek későbbi testmagasságát, inkább az anyai tápláltsági állapottal mutat szorosabb összefüggést.

Az első életévben a növekedés kb. 25 cm/év, majd 15 cm/év a második életévben.

A fejkörfogat meghatározása az első két évben az általános csecsemővizsgálat része, a gyermek fejlődésének fontos paramétere.

Az újszülött fejkörfogata kb. 2 cm-rel nagyobb a mellkörfogatnál (a szülőcsatornán való akadálymentes áthaladás érdekében), ami egy éves korra kiegyenlítődik (kb. 46 cm).

Hogyan kell mérni a csecsemőket?

Az újszülöttek, csecsemők mérlegelése lehetőség szerint mindig azonos időpontban történjen, azaz vagy reggel, vagy az esti fürdés előtt és a következő etetés előtt.

Levetkőztetve, vagy egy tiszta pelusban kell a súlyt mérni és legalább 2 alkalommal, hogy a mérleg ingadozásait kiküszöböljük.

A hossz mérése fekve, egyenletes felületen javasolt, a fejtetőhöz egy könyvet támasztva, a centiméter szalagot a gyermek alatt kifeszítve, a lábakat kinyújtva, a talpnál leolvasva.

A fejkörfogat mérése szabály szerint a legnagyobb occipitofrontalis körfogat, azaz a gyermek homloka és koponyája tarkó feletti részének körfogata.

Mennyit egyen az újszülött?

Az újszülött ösztönösen viselkedik, a szopóreflexnek köszönhetően tud szopni, keresi édesanyja emlőjét.

Az igény szerinti szoptatás lehetővé teszi a gyermek szükségleteinek kielégítését, ami nem csak táplálkozási, hanem biztonság, fájdalomcsillapítás, immunizáció és kontaktus is.

Az újszülött legjobb tápláléka az anyatej, összetétele és mennyisége mindig alkalmazkodik a gyermekhez!

Amennyiben az első 4-6 hétben megvan a napi 5-6 pisis és 3-4 kakis pelenka, az újszülött a 2. hétre elérte a születési súlyát, a folyadékbevitel elegendő.

tags: #kis #sulyu #babak